Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-10 / 186. szám

1979. augusztus 10. rtHPÜJSÄG 3 Hatvan óva törtónt Mártírjainkra emlékezünk liHI Br '.<?%/ rar I 9* &'r^w£:' ri.y 1, Az augusztus 10-én készült fénykép. Álló sor, balról jobbra: Deák Mihály, Cséby László, Ocskó László, Tánczos Vendel, Bencze Ferenc, Bertók Róbert. Térdelő sor, balról jobbra: Kemény Sándor, Soós Sándor, Aranyos György, Bertók Róbertné, Maut­ner Gyula, Kovács Sándor. Hatvan esztendővel ezelőtt augusztus 10-e vasárnapra esett. A felgyorsult, gyakran ellentmondásos politikai ese­mények felzaklatták Szek- szárd kisváros-nagyfalu la­kosságát. Még általános be­szédtéma volt itt a megyei direktórium és más megyei vezető letartóztatása. Töme­gesen voltak szem- és fül­tanúi annak, amikor augusz­tus 4-én a megyeházáról a törvényszéki fogházba kísér­ték az elfogottakat, akik ugyan védekezhettek volna, mert fegyverük volt, de iga­zuk tudatában nem használ­ják azokat. Ugyancsak sok alálgatásra adott okot az is, pgy augusztus 8-án Szek- jzárdra érkezett 17 tiszt. Va­lamennyien hadnagyi, főhad- lagyi, vagy századosi rangot viseltek. A város munkássá­la, dolgozó népe félt a hí­vatlanoktól, ugyanakkor a város földbirtokosai, a bér­lők, a pénztőkések, a köz­igazgatásban foglalkoztatott dzsentrik, a kulákok és má­sok — a proletárhatalom el­lenségei — nagy lelkesedés­sel fogadták a tiszti különít­ményeseket. Igen, ők vala­mennyien a Prónay-féle kü- önítmény tagjai voltak. Miért érkeztek Szekszárd- *a? Azért, hogy véres bosz- szút álljanak azokon, akik Dátrak voltak és mertek ten- li, amikor a történelem és a munkásosztály érdekei meg­kívánták a cselekvést. Dr. Gaál Dezső, a későbbi ügyész, aki 1919-ben mint örvényszéki jegyző dolgo- :ott, visszaemlékezésében gy írta le a tisztek tevé­kenységét : „...egyenesen a fogházba ártották, elverték a letar- óztatottakat, majd este úszti gyűlést tartottak, s ezen síhatározták, hogy kiket fognak 10-én kivégezni. Ki­lencedikén félholtra verték ä foglyokat, majd 10-én, va­sárnap, a templomból kijövő ;ömeget a fogházhoz hívták, 3tt izgató beszédet tartottak, közölték, hogy kivégzések esznek, kötélre lesz szükség, lozzahak. A tömeg megva­dult egyes tagjai hoztak is...” A vásártéren „a tiszti külö­nítmény egyik tagja a nevek felolvasása után nyolc egyén- -e, Aranyos Györgyre, Soós Sándorra, Tánczos Vendelre, 3ertók Róbertre, Kovács Sándorra, Deák Mihályra, Ocskó Lászlóra és Mautner Gyulára néhány hangadóval kimondta a halált, s azután az egyik tiszt saját kezűleg felakasztotta őket, a mai pártbizottság helyén álló aperfákra. (Ma az oktatási gazgatóság van ezen a he­lyen. — A szerk.) Ez az el­járás a jobbérzésű lakosság­ban nagy megütközést és szonyatot keltett. A tiszti különítmény tagjai vala­mennyiök által aláírt jegy­zőkönyvbe foglalták cselek­ményüket, s azt az ügyész­ségnek küldték meg. Az ügyészség vezetője a minisz­terelnökséghez terjesztette fel.” A gyilkosságról néhány nappal később a községi elöl­járóságokat értesítették, a lakosság megfélemlítése cél­jából. „Értesítem — hangzik a távirat —, hogy a vármegye megszállása végett érkezett szegedi fehér csapatok Szek- szárdon Aranyos Györgyöt és hét bűntársát felakasztot­ták”. A hatalomra jutott burzsoázia bűnnek tartotta, hogy a dolgozók vették ke­zükbe sorsuk irányítását a Magyar Tanácsköztársaság idején — ezért nem megle­pő, hogy a táviratban is bűntársakról tesznek emlí­tést. Az augusztus 10-i véreng­zést 17-én újabb követte. A 17-i, Béla téri, templom előtti gyűlésre már engedélyt is kértek Bartal Aurél kor­mánybiztostól, aki soron kí­vül megadta hozzájárulását. Az események ismétlődtek: gyűlés a templom előtt, a tömeget a fogház elé csalták, a börtönszemélyzet tiltako­zása ellenére elhurcolták a letartóztatottakat és — elté­rően a 10-i eseményektől —, most sortűzzel oltották ki ál­dozataik életét. Ekkor vé­gezték ki Bertók Róbertnét, Wachtel Káfoly. Gábort, Ben­cze Ferencet, Gróf Pált, Ko- vacsics Györgyöt, Kecskés Ferencet és Prantner Jánost. A szekszárdiak közül még ma is sokan őrzik szinte csa­ládi ereklyeként azt a meg­sárgult fényképet, -amelyet a helyszínre kivezényelt Bor- gula fényképész készített. A közvélemény úgy tudja, hogy a sortűz előtt készült a felvétel, tehát 17-én. Valójá­ban 10-én készítette Borgula a felvételt 11—12 óra között. A képen a megyei intéző- bizottság (direktórium) több tagja látható: azok is, akiket 10-én felakasztottak és azok is, akiket 17-én agyonlőttek. A kép csak akkor készülhe­tett, amikor még mindany- nyian életben voltak, tehát 10-én. A tisztek kegyetlenek vol­tak. A fentebb hivatkozott kínzásokkor nem kímélték az anyai örömök elé néző Bertók Róbertnét sem, aki­nél a rúgdosás, ütés-verés miatt idő előtt szakadt meg áldott állapota. Ilyen körül­mények között végignézették vele férje felakasztását, majd egy hét múlva ugyancsak végignézették vele társainak kivégzését, s csak ezt köve­tően, utolsóként oltották ki az ő életét is. A halál nem állt meg a megyeszékhely határában. Rövid egy hónap alatt több mint hetven embert végez­tek ki a különítményesek Tolna megyében, olyanokat, akiknek neve ismert. De, hogy mennyi volt a névtelen hős. senki sem tudja. Egy csendőrségi jelentés így szól erről a borzalomról: „A magukkal vitt egyének neve, száma, illetőségi he­lyei megállapítható nem volt.” íme a fehérterror első hó­napjának Tolna megyei „eseménynaptára”. Augusztus 8. Faddon 1 sze­mély kivégzése. Augusztus 9. Pakson 2 sze­mély kivégzése. Augusztus 10. Dunaföldvá­ron 6 személy kivégzése, Pakson 2 személy kivégzése, Ozorán 1 személy kivégzése, Szekszárdon 9 személy ki­végzése. Augusztus 11. Simontor- nyán 8 személy kivégzése. Augusztus 13. Tolnán 3 személy kivégzése. Augusztus 14. Szekszárdon 2 személy kivégzése. Augusztus 16. Faddon 2 személy kivégzése, Madocsán 1 személy kivégzése. Augusztus 17. Szekszárdon 7 személy kivégzése, Cecén 2 személy kivégzése, Bo- gyiszlón 1 személy kivégzése. Augusztus 18. Tamásiban 11 személy kivégzése. Augusztus 20. Dunaföldvá- ron 2 személy kivégzése. Augusztus 24. Ozorán 1 személy kivégzése. Augusztus 26. Siófokon 1 személy kivégzése, Alsóle- perden 2 személy kivégzése. Augusztus 27. Tengelicen 1 személy kivégzése. Augusztus 28. Gemenci er­dőben 1 személy kivégzése. Augusztus 29. Faddon 1 személy kivégzése. Augusztus ? Tamásiban 2 személy kivégzése. Szeptember 6. Gyönkön 1 személy kivégzése. * A mártírokra emlékezünk haláluk évfordulóján, azok­ra, akik hat évtizeddel ez­előtt életüket áldozták a társadalmi haladásért, az el­nyomottak felszabadításáért, az emberibb életért. „Nem hal meg, aki a népért áldoz­ta életét” — olvasható a szekszárdi alsóvárosi temető síremlékén. A mi nemzedé­künk mindennapjában ben­ne él elődeink minden tette. Mi magasra emeljük az ál­taluk kibontott zászlót, ma­gunkévá tettük és megvaló­sítjuk legszentebb céljukat, a szocializmust. K. BALOG JÁNOS Szakályból jelentjük A legfőbb kenyéradó Átjött Regölyből a maga­zinkészítés napján Szakály- ba az Egyesült Kapos menti Mgtsz fiatal elnöke és nyugdíj felé haladó elnök- helyettese is. Szó se róla, hogy ritka vendégek lenné­nek itt, de a mostani látoga­tás terven felüli volt. Vi­szont ki nyilatkozhatott vol­na a tagság nevében a közös gazdaság dolgairól, ha nem ők? Azaz, ki erősíthette vol­na meg itt is, ott is megál­lapított beszélgető partnere­ink szavainak igazát, ha nem ők? Ma, ha valaki, azt mond­ja akár Szakályban, akár Regölyben, hogy az Egyesült Kapos menti Tsz kijutott a gazdálkodás hullámvölgyé­ből, senki se hallgattatja el azzal, hogy el ne kiabálja a közös szerencsét, amit ren­geteg munka, ésszerűsítés, szorosabbra fogott szervezés alapozott meg. 1978. a termelőszövetkezet életében a stabilizálódás éve volt — az 5967 hektáron gaz­dálkodó szövetkezet termelé­si értéke meghaladta a 138 millió 800 ezer forintot, brut­tó jövedelme pedig a 29 és fél milliót. Az 1977. évi 137-ről tavaly 149-re emelkedett az egy napra eső jövedelem, ami az idén tovább emelkedik tíz forinttal. — Növekedett a tagok biz­tonságérzete — hallottuk még azoktól is. akikről mások megsúgták, hogy nem túl nagy hívei voltak az egye­sülésnek. . Növekedhetett is, mivel szép summával csökkent a termelés hektáronkénti költ­sége (32 012 forintról 26 152 forintra). A 4220 hektáros szántóte­rület 55 százalékán termel­nek kukoricát, jelentős a búzatermesztésük is és az idén először vetettek 500 hektáron napraforgót, ami­nek a terméskilátásai igen reményteljesek. A szója és borsó mellett jelentős mun­kát végez a kertészet is, fő­leg primőr termesztésével. Ezekből — mármint a pri­mőrökből — azonban nem­csak a ZÖLDÉRT-nek jut, hanem a regölyi és szakályi zöldségboltokba is. Nemrég a termelőszövetkezet a diny- nyét 5 forintos kilónkénti áron adta a tsz-tagok és a lakosság örömére, a 7 forin­tos dinnyekészletükkel ide­vonult magánkereskedők bosszúságára. Az állattenyésztés ágazatá­ban szarvasmarhatartás, sertés- és baromfitenyésztés folyik. Tavaly a baromfi- telep 250 ezer darab te- nyészjércét állított elő. Az idén — a kereslet csökkené­sének hatására — 30 ezerrel kevesebb baromfit állít elő a telep. A tervezett árbevétel ezért 2 millióval lesz keve­sebb. Viszont a sertéstelep 3 millióval több értéket ter­mel meg a tervezettnél. So­kat javult a sertéstenyésztés gazdaságossága. Olyannyira sokat, hogy jövőre a megyei első öt közé kerülhetnek, no­ha a sertéstelep a jogelőd tsz-nek nem kevesebb, mint 40 millió ráfizetést jelentett. Két évvel ezelőtt, 1977-ben egy tehén 2467 liter tejet adott. Egy évvel később, 78- ban már 3779 liter volt az egy tehénre jutó tejtermelés. A cél — nem is távoli — a tehenenkénti 4000 liter el­érése. Feltehetően beváltja a ma­gyar tarka állomány a hoz­záfűzött reményeket. Ma, mindenesetre több tejet ad már a 286-os tehénállomány, mint a korábbi 400-as adott. Főbb vonalakban ezek azok a tényezők, amelyek miatt jó a közérzet az egyesült tsz háztáján, amit összesen 961 tag mondhat a magáénak. A dolgozó tagok száma 514. Eb­ből nő 158 és ami nagyon örvendetes: a 30 éven aluli fiatalok száma 116. A közös gadzaság költségén tanulók, azaz a tsz ösztöndíjasai hú­szán vannak. Ami pedig a háztáji gaz­dálkodást illeti, csak Sza­kályban évi 20 millió forin­tot jövedelmeznek a kisgaz­daságok, melyek állat- tenyésztéssel foglalkoznak. (Szakályi magazinunk la­punk szombati számának 4. oldalán jelenik meg.) A vásárközpontban Szovjet gépek, élelmiszerek A Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban jó ütem­ben haladnak az augusztus 14—26. között megrendezés­re kerülő szovjet mezőgazda- sági, élelmiszeripari és mező- gépipari kiállítás előkészüle­tei. A kiállítás látogatói egye­bek között megtekinthetik majd az An—2-es mezőgaz­dasági repülőgépet, valamint a Ka—24-es helikoptert, amely jó hatásfokkal végzi a mezőazdasági növényvédelmi munkát. Bemutatják a T— 150 K típusú nehéztraktort. Ott látható majd a kiállítá­son több traktor-matuzsálem, azok a „járművek” ame­lyeknek elődjei, mint példá­ul a Dt—54-es lánctalpas traktor az 1950-es évek ele­jén, a Vladimirec traktor, amely 1950—60. táján és az MTZ 5—L mintájú erőgép, amely szintén vagy 20 évvel ezelőtt járult hozzá nemcsak a szovjet, hanem a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez. Nagy számban állítják ki az állattenyésztő telepek gépeit, a különböző megoldású ta­karmányadagolókat és a szál­lítószalagokat. Változatosnak ígérkezik a kiállítás állat­egészségügyi anyaga; meg­tekinthetik az érdeklődők a „szülőszobai” berendezéseket, ezek segítségével könnyítik meg az állatorvosok a szarvasmarhák ellését. Moz­gó fertőtlenítő-berendezések és állategészségügyi vizsgáló­műszerek egészítik ki az anyagot. Széles körű igényeket lehet kielégíteni a különféle ren­deltetésű mozgó szervizállo­másokkal. A szovjet szőrmeipar leg­szebb mintáit küldi el Bu­dapestre: nyérceket, mormo- tabundákat, sötétezüst-, vö­rös-, és sarkói-rókákat, nut- riát, fekete perzsát, stb. Igen értékes a kiállítás textília­bemutatója. A bemutatón jelentkezik a szovjet élelmi­szeripar, változatos konzer- vekkel, tartósított termékek­kel. A szovjet kiállítás friss- gyümölcs „anyagát” a HUNGAROFRUCT mélyhű­tőiben tartják addig, amíg a látogatók elé kerül: déli gyü­mölcsöket, gránátalmát és különféle nemesítéseket ta­nulmányozhatnak a vendé­gek és a szakemberek. (MTI) Pécsett lesz a IV. anyanyelvi konferencia Csütörtök délelőtt az Európa szállóban záróta­nácskozását tartotta az anyanyelvi konferencia véd­nökségének kibővített ülése. Az anyanyelvi mozgalom következő esztendőre megha­tározott feladatait össze­gezték. A „Beszéljünk ma­gyarul!” című olvasókönyv­höz tanári útmutatót és gya­korló munkafüzetet készíte­nek. A balatoni üdülők gyermektanfolyamai számára „tábori olvasókönyv”-et ter­veznek. Folytatják a külföldi magyar nyelvoktatók tovább­képzését, a jól bevált nép­táncoktatói tanfolyamokat, népfesztivólokat. Az anya­nyelvi konferencia védnöksé­ge — amint a záróülésen hangsúlyozták — továbbra is igen fontos feladatának tartja a magyar szellemi élet kiemelkedő külföldi képvise­lőivel való kapcsolatok erősí­tését. Döntött a védnökség arról, hogy a IV. anyanyelvi kon­ferenciát 1981 augusztusának első felében rendezik meg Pécsett. F AO-prog ra m Az ENSZ mezőgazdasági szervezetének, a FAO-nak, ki­emelt programja a napraforgó-termesztés világméretű fejlesztése. Ebben a munkában részt vesz a szegedi Ga­bonatermesztési Kutató Intézet kiszombori nemesítő te­lepe is, amely harminc külföldi kutatóintézettel áll kap­csolatban. A világ legjobb napraforgóhibridjeit nemesí­tik tovább és állítanak elő magas olajtartalmú fajtákat.

Next

/
Thumbnails
Contents