Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-10 / 186. szám
1979. augusztus 10. rtHPÜJSÄG 3 Hatvan óva törtónt Mártírjainkra emlékezünk liHI Br '.<?%/ rar I 9* &'r^w£:' ri.y 1, Az augusztus 10-én készült fénykép. Álló sor, balról jobbra: Deák Mihály, Cséby László, Ocskó László, Tánczos Vendel, Bencze Ferenc, Bertók Róbert. Térdelő sor, balról jobbra: Kemény Sándor, Soós Sándor, Aranyos György, Bertók Róbertné, Mautner Gyula, Kovács Sándor. Hatvan esztendővel ezelőtt augusztus 10-e vasárnapra esett. A felgyorsult, gyakran ellentmondásos politikai események felzaklatták Szek- szárd kisváros-nagyfalu lakosságát. Még általános beszédtéma volt itt a megyei direktórium és más megyei vezető letartóztatása. Tömegesen voltak szem- és fültanúi annak, amikor augusztus 4-én a megyeházáról a törvényszéki fogházba kísérték az elfogottakat, akik ugyan védekezhettek volna, mert fegyverük volt, de igazuk tudatában nem használják azokat. Ugyancsak sok alálgatásra adott okot az is, pgy augusztus 8-án Szek- jzárdra érkezett 17 tiszt. Valamennyien hadnagyi, főhad- lagyi, vagy századosi rangot viseltek. A város munkássála, dolgozó népe félt a hívatlanoktól, ugyanakkor a város földbirtokosai, a bérlők, a pénztőkések, a közigazgatásban foglalkoztatott dzsentrik, a kulákok és mások — a proletárhatalom ellenségei — nagy lelkesedéssel fogadták a tiszti különítményeseket. Igen, ők valamennyien a Prónay-féle kü- önítmény tagjai voltak. Miért érkeztek Szekszárd- *a? Azért, hogy véres bosz- szút álljanak azokon, akik Dátrak voltak és mertek ten- li, amikor a történelem és a munkásosztály érdekei megkívánták a cselekvést. Dr. Gaál Dezső, a későbbi ügyész, aki 1919-ben mint örvényszéki jegyző dolgo- :ott, visszaemlékezésében gy írta le a tisztek tevékenységét : „...egyenesen a fogházba ártották, elverték a letar- óztatottakat, majd este úszti gyűlést tartottak, s ezen síhatározták, hogy kiket fognak 10-én kivégezni. Kilencedikén félholtra verték ä foglyokat, majd 10-én, vasárnap, a templomból kijövő ;ömeget a fogházhoz hívták, 3tt izgató beszédet tartottak, közölték, hogy kivégzések esznek, kötélre lesz szükség, lozzahak. A tömeg megvadult egyes tagjai hoztak is...” A vásártéren „a tiszti különítmény egyik tagja a nevek felolvasása után nyolc egyén- -e, Aranyos Györgyre, Soós Sándorra, Tánczos Vendelre, 3ertók Róbertre, Kovács Sándorra, Deák Mihályra, Ocskó Lászlóra és Mautner Gyulára néhány hangadóval kimondta a halált, s azután az egyik tiszt saját kezűleg felakasztotta őket, a mai pártbizottság helyén álló aperfákra. (Ma az oktatási gazgatóság van ezen a helyen. — A szerk.) Ez az eljárás a jobbérzésű lakosságban nagy megütközést és szonyatot keltett. A tiszti különítmény tagjai valamennyiök által aláírt jegyzőkönyvbe foglalták cselekményüket, s azt az ügyészségnek küldték meg. Az ügyészség vezetője a miniszterelnökséghez terjesztette fel.” A gyilkosságról néhány nappal később a községi elöljáróságokat értesítették, a lakosság megfélemlítése céljából. „Értesítem — hangzik a távirat —, hogy a vármegye megszállása végett érkezett szegedi fehér csapatok Szek- szárdon Aranyos Györgyöt és hét bűntársát felakasztották”. A hatalomra jutott burzsoázia bűnnek tartotta, hogy a dolgozók vették kezükbe sorsuk irányítását a Magyar Tanácsköztársaság idején — ezért nem meglepő, hogy a táviratban is bűntársakról tesznek említést. Az augusztus 10-i vérengzést 17-én újabb követte. A 17-i, Béla téri, templom előtti gyűlésre már engedélyt is kértek Bartal Aurél kormánybiztostól, aki soron kívül megadta hozzájárulását. Az események ismétlődtek: gyűlés a templom előtt, a tömeget a fogház elé csalták, a börtönszemélyzet tiltakozása ellenére elhurcolták a letartóztatottakat és — eltérően a 10-i eseményektől —, most sortűzzel oltották ki áldozataik életét. Ekkor végezték ki Bertók Róbertnét, Wachtel Káfoly. Gábort, Bencze Ferencet, Gróf Pált, Ko- vacsics Györgyöt, Kecskés Ferencet és Prantner Jánost. A szekszárdiak közül még ma is sokan őrzik szinte családi ereklyeként azt a megsárgult fényképet, -amelyet a helyszínre kivezényelt Bor- gula fényképész készített. A közvélemény úgy tudja, hogy a sortűz előtt készült a felvétel, tehát 17-én. Valójában 10-én készítette Borgula a felvételt 11—12 óra között. A képen a megyei intéző- bizottság (direktórium) több tagja látható: azok is, akiket 10-én felakasztottak és azok is, akiket 17-én agyonlőttek. A kép csak akkor készülhetett, amikor még mindany- nyian életben voltak, tehát 10-én. A tisztek kegyetlenek voltak. A fentebb hivatkozott kínzásokkor nem kímélték az anyai örömök elé néző Bertók Róbertnét sem, akinél a rúgdosás, ütés-verés miatt idő előtt szakadt meg áldott állapota. Ilyen körülmények között végignézették vele férje felakasztását, majd egy hét múlva ugyancsak végignézették vele társainak kivégzését, s csak ezt követően, utolsóként oltották ki az ő életét is. A halál nem állt meg a megyeszékhely határában. Rövid egy hónap alatt több mint hetven embert végeztek ki a különítményesek Tolna megyében, olyanokat, akiknek neve ismert. De, hogy mennyi volt a névtelen hős. senki sem tudja. Egy csendőrségi jelentés így szól erről a borzalomról: „A magukkal vitt egyének neve, száma, illetőségi helyei megállapítható nem volt.” íme a fehérterror első hónapjának Tolna megyei „eseménynaptára”. Augusztus 8. Faddon 1 személy kivégzése. Augusztus 9. Pakson 2 személy kivégzése. Augusztus 10. Dunaföldváron 6 személy kivégzése, Pakson 2 személy kivégzése, Ozorán 1 személy kivégzése, Szekszárdon 9 személy kivégzése. Augusztus 11. Simontor- nyán 8 személy kivégzése. Augusztus 13. Tolnán 3 személy kivégzése. Augusztus 14. Szekszárdon 2 személy kivégzése. Augusztus 16. Faddon 2 személy kivégzése, Madocsán 1 személy kivégzése. Augusztus 17. Szekszárdon 7 személy kivégzése, Cecén 2 személy kivégzése, Bo- gyiszlón 1 személy kivégzése. Augusztus 18. Tamásiban 11 személy kivégzése. Augusztus 20. Dunaföldvá- ron 2 személy kivégzése. Augusztus 24. Ozorán 1 személy kivégzése. Augusztus 26. Siófokon 1 személy kivégzése, Alsóle- perden 2 személy kivégzése. Augusztus 27. Tengelicen 1 személy kivégzése. Augusztus 28. Gemenci erdőben 1 személy kivégzése. Augusztus 29. Faddon 1 személy kivégzése. Augusztus ? Tamásiban 2 személy kivégzése. Szeptember 6. Gyönkön 1 személy kivégzése. * A mártírokra emlékezünk haláluk évfordulóján, azokra, akik hat évtizeddel ezelőtt életüket áldozták a társadalmi haladásért, az elnyomottak felszabadításáért, az emberibb életért. „Nem hal meg, aki a népért áldozta életét” — olvasható a szekszárdi alsóvárosi temető síremlékén. A mi nemzedékünk mindennapjában benne él elődeink minden tette. Mi magasra emeljük az általuk kibontott zászlót, magunkévá tettük és megvalósítjuk legszentebb céljukat, a szocializmust. K. BALOG JÁNOS Szakályból jelentjük A legfőbb kenyéradó Átjött Regölyből a magazinkészítés napján Szakály- ba az Egyesült Kapos menti Mgtsz fiatal elnöke és nyugdíj felé haladó elnök- helyettese is. Szó se róla, hogy ritka vendégek lennének itt, de a mostani látogatás terven felüli volt. Viszont ki nyilatkozhatott volna a tagság nevében a közös gazdaság dolgairól, ha nem ők? Azaz, ki erősíthette volna meg itt is, ott is megállapított beszélgető partnereink szavainak igazát, ha nem ők? Ma, ha valaki, azt mondja akár Szakályban, akár Regölyben, hogy az Egyesült Kapos menti Tsz kijutott a gazdálkodás hullámvölgyéből, senki se hallgattatja el azzal, hogy el ne kiabálja a közös szerencsét, amit rengeteg munka, ésszerűsítés, szorosabbra fogott szervezés alapozott meg. 1978. a termelőszövetkezet életében a stabilizálódás éve volt — az 5967 hektáron gazdálkodó szövetkezet termelési értéke meghaladta a 138 millió 800 ezer forintot, bruttó jövedelme pedig a 29 és fél milliót. Az 1977. évi 137-ről tavaly 149-re emelkedett az egy napra eső jövedelem, ami az idén tovább emelkedik tíz forinttal. — Növekedett a tagok biztonságérzete — hallottuk még azoktól is. akikről mások megsúgták, hogy nem túl nagy hívei voltak az egyesülésnek. . Növekedhetett is, mivel szép summával csökkent a termelés hektáronkénti költsége (32 012 forintról 26 152 forintra). A 4220 hektáros szántóterület 55 százalékán termelnek kukoricát, jelentős a búzatermesztésük is és az idén először vetettek 500 hektáron napraforgót, aminek a terméskilátásai igen reményteljesek. A szója és borsó mellett jelentős munkát végez a kertészet is, főleg primőr termesztésével. Ezekből — mármint a primőrökből — azonban nemcsak a ZÖLDÉRT-nek jut, hanem a regölyi és szakályi zöldségboltokba is. Nemrég a termelőszövetkezet a diny- nyét 5 forintos kilónkénti áron adta a tsz-tagok és a lakosság örömére, a 7 forintos dinnyekészletükkel idevonult magánkereskedők bosszúságára. Az állattenyésztés ágazatában szarvasmarhatartás, sertés- és baromfitenyésztés folyik. Tavaly a baromfi- telep 250 ezer darab te- nyészjércét állított elő. Az idén — a kereslet csökkenésének hatására — 30 ezerrel kevesebb baromfit állít elő a telep. A tervezett árbevétel ezért 2 millióval lesz kevesebb. Viszont a sertéstelep 3 millióval több értéket termel meg a tervezettnél. Sokat javult a sertéstenyésztés gazdaságossága. Olyannyira sokat, hogy jövőre a megyei első öt közé kerülhetnek, noha a sertéstelep a jogelőd tsz-nek nem kevesebb, mint 40 millió ráfizetést jelentett. Két évvel ezelőtt, 1977-ben egy tehén 2467 liter tejet adott. Egy évvel később, 78- ban már 3779 liter volt az egy tehénre jutó tejtermelés. A cél — nem is távoli — a tehenenkénti 4000 liter elérése. Feltehetően beváltja a magyar tarka állomány a hozzáfűzött reményeket. Ma, mindenesetre több tejet ad már a 286-os tehénállomány, mint a korábbi 400-as adott. Főbb vonalakban ezek azok a tényezők, amelyek miatt jó a közérzet az egyesült tsz háztáján, amit összesen 961 tag mondhat a magáénak. A dolgozó tagok száma 514. Ebből nő 158 és ami nagyon örvendetes: a 30 éven aluli fiatalok száma 116. A közös gadzaság költségén tanulók, azaz a tsz ösztöndíjasai húszán vannak. Ami pedig a háztáji gazdálkodást illeti, csak Szakályban évi 20 millió forintot jövedelmeznek a kisgazdaságok, melyek állat- tenyésztéssel foglalkoznak. (Szakályi magazinunk lapunk szombati számának 4. oldalán jelenik meg.) A vásárközpontban Szovjet gépek, élelmiszerek A Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban jó ütemben haladnak az augusztus 14—26. között megrendezésre kerülő szovjet mezőgazda- sági, élelmiszeripari és mező- gépipari kiállítás előkészületei. A kiállítás látogatói egyebek között megtekinthetik majd az An—2-es mezőgazdasági repülőgépet, valamint a Ka—24-es helikoptert, amely jó hatásfokkal végzi a mezőazdasági növényvédelmi munkát. Bemutatják a T— 150 K típusú nehéztraktort. Ott látható majd a kiállításon több traktor-matuzsálem, azok a „járművek” amelyeknek elődjei, mint például a Dt—54-es lánctalpas traktor az 1950-es évek elején, a Vladimirec traktor, amely 1950—60. táján és az MTZ 5—L mintájú erőgép, amely szintén vagy 20 évvel ezelőtt járult hozzá nemcsak a szovjet, hanem a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez. Nagy számban állítják ki az állattenyésztő telepek gépeit, a különböző megoldású takarmányadagolókat és a szállítószalagokat. Változatosnak ígérkezik a kiállítás állategészségügyi anyaga; megtekinthetik az érdeklődők a „szülőszobai” berendezéseket, ezek segítségével könnyítik meg az állatorvosok a szarvasmarhák ellését. Mozgó fertőtlenítő-berendezések és állategészségügyi vizsgálóműszerek egészítik ki az anyagot. Széles körű igényeket lehet kielégíteni a különféle rendeltetésű mozgó szervizállomásokkal. A szovjet szőrmeipar legszebb mintáit küldi el Budapestre: nyérceket, mormo- tabundákat, sötétezüst-, vörös-, és sarkói-rókákat, nut- riát, fekete perzsát, stb. Igen értékes a kiállítás textíliabemutatója. A bemutatón jelentkezik a szovjet élelmiszeripar, változatos konzer- vekkel, tartósított termékekkel. A szovjet kiállítás friss- gyümölcs „anyagát” a HUNGAROFRUCT mélyhűtőiben tartják addig, amíg a látogatók elé kerül: déli gyümölcsöket, gránátalmát és különféle nemesítéseket tanulmányozhatnak a vendégek és a szakemberek. (MTI) Pécsett lesz a IV. anyanyelvi konferencia Csütörtök délelőtt az Európa szállóban zárótanácskozását tartotta az anyanyelvi konferencia védnökségének kibővített ülése. Az anyanyelvi mozgalom következő esztendőre meghatározott feladatait összegezték. A „Beszéljünk magyarul!” című olvasókönyvhöz tanári útmutatót és gyakorló munkafüzetet készítenek. A balatoni üdülők gyermektanfolyamai számára „tábori olvasókönyv”-et terveznek. Folytatják a külföldi magyar nyelvoktatók továbbképzését, a jól bevált néptáncoktatói tanfolyamokat, népfesztivólokat. Az anyanyelvi konferencia védnöksége — amint a záróülésen hangsúlyozták — továbbra is igen fontos feladatának tartja a magyar szellemi élet kiemelkedő külföldi képviselőivel való kapcsolatok erősítését. Döntött a védnökség arról, hogy a IV. anyanyelvi konferenciát 1981 augusztusának első felében rendezik meg Pécsett. F AO-prog ra m Az ENSZ mezőgazdasági szervezetének, a FAO-nak, kiemelt programja a napraforgó-termesztés világméretű fejlesztése. Ebben a munkában részt vesz a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet kiszombori nemesítő telepe is, amely harminc külföldi kutatóintézettel áll kapcsolatban. A világ legjobb napraforgóhibridjeit nemesítik tovább és állítanak elő magas olajtartalmú fajtákat.
