Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-10 / 186. szám

XXIX. évfolyam, 186. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1979. augusztus 10., péntek. Mai számunkból SEBESSÉGKORLÁTOZÁS HAZÁNKBAN (2. old.) MÁRTÍRJAINKRA EMLÉKEZÜNK (3. old.) AZ ÜJ BTK AZ ITTAS JÁRMŰVEZETÉSRŐL (5. old.) (5. old.) MADOCSAI KÉPEK A hölgy téeszes ujja „Tündéri a blúzocskája Marikám, hol tett rá szert? 'Ha jól emlékszem, maga keresett a múltkor mű­anyag fülpiszkálót, most lehet kapni. Hogy van a fia, az a kis vitamintölte­lék?” Hát körülbelül ezért nem szeretek én fodrászhoz jár­ni. A fenti bájcsevej itt mindennapos, s a fodrász­nő legfeljebb befelé kun­coghat, elvégre az üzletben a vendég az első. A minap azonban, mi, akik a so­runkra vártunk, , kishíján hangosan hahotáztunk. A csavarokat adogató vendég ugyanis a következőket mondta: „Ne csodálkozzon, hogy rendetlen a mutató­ujjam, még a gumikesztyű alatt is bepiszkolódik a telken. Magamban már el is neveztem: ez a téeszes ujjam.” A hölgy ezekután téeszes, mosogatós (?), levélíró (?) ujjai közé csippentette a gurigát és könyökben be­hajlított karral hátranyúj­totta. Fejedelmi mozdulat. A várakozók földet műve- ftjő, műbőrt vágó, vasat haj­lító, tollat fogó és injekciót adó kezükkel zsebken­dő után kotorásztak. Ha nem látnám a téeszes ujjú hölgy ritkás, törede­zett, szőke haját, szegletes, keskeny ajkú, jellegzetes arcát, ha nem tudnám, hogy szüleivel együtt vala­mikor ő is a földből élt, s hajnalonként a házakhoz hordta a tejet, azt hihet- ném, hogy a kutyabőr után kutató őskeresők eavike ül és nyökög a tükörrel szem­közt. Mostanában már csak egyetlen egy ujjának van kapcsolata a földdel, mint­hogy elődei fáradságos, s mind a mai napig tartó szakadatlan munkája, va­lamint állandó apanázsa miatt a hosszú, festett kör­möt megengedheti magá­nak. Ezt is, meg mást is. Azt például, hogy kizárólag a szülők segítségével fel­épített házuk elkészülte után alig vegye észre isme­rőseit, felvágjon, és gúnyo­san be-beszóljon azoknak, akik az általa felállított ház-bútor-kocsi-nyaraló ér­tékrendbe nem illenek. Tí­pusának jellemző tulajdon­sága, hogy kizárólag asze­rint ítél meg embereket, hogy hány év alatt, mire vitték, no meg hogv milyen anyagból, s a legújabb di­vat szerint készült-e a ruhájuk. Ahogy végigpásztázom is­merőseimet, találok nem egyet, aki kizárólag akkor állít meg a kölcsönös üd­vözlés után, ha új cucc van rajtam. Miután az öltözkö­dés dolgait alaposan „ki­tárgyaltuk” legfeljebb még arra kíváncsi, hogy megy-e a kocsi. Egyikük, akinek szintén van téeszes ujja, nemrégiben a tanácsomat kérte. A következőképp: „Mit gondolsz beírathas­suk-e már a gyereket egzo­tikus nyelvtanfolyamra?” Mit lehet erre mondani? A szülő „tudhassa” legjob­ban, mire képes a gyereke. Audióegzotikusan és vizuá­lisan világos, mint a vak­ablak. D. VARGA M. Uj célgép az MMG-ben A Minisztertanács Az MMG-AM szekszárdi műszergyárában már komoly hagyománya van a pneumati­kával működő gépezeteknek. Ezek sűrített levegő segítségével mozgatják a munka­darabot, szerszámokat, s egyszerre egész sereg munkaműveletet végeznek. A célgép­család legújabb darabja még a gyár kísérleti üzemében van, az utolsó beállításokat végzik rajta. Ez a gép a különféle méretű hőelemek összeszerelését végzi, sokszorta gyorsabban, mint azt jelenleg teszi több ember a gyártósoron. Amikor a gépet a ter­melésbe bevonják, a jelenleginél nyolcszor termelékenyebben tudják elkészíteni a termoelemeket. Fotó: Sz. L. ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Marjai József miniszter­elnök-helyettes beszámolt Ivan Vasziljevics Arhipov- nak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökhelyettesé­nek magyarországi látogatá­sáról és tárgyalásairól. A Mi­nisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vet­te. Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt az Amerikai Egye­sült Államokban tett hivata­los látogatásáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vet­te a beszámolót. A kormány megvizsgálta az állami költségvetést érin­tő eddigi takarékossági hatá­rozatok végrehajtásának me­netét. A rendelkezések elő­írják a kiadások jelentős csökkentését, többek között a létszámgazdálkodásban, a közületi energiafogyasztás­ban, az állami személygép­kocsik használatában, a hi­vatalos külföldi utazásoknál, továbbá a különböző köz­ponti és helyi rendezvények, az irodai berendezések, a ki­adványok megjelentetésének költségeiben. A kormány to­vábbi kiegészítő intézkedése­ket tett a közületi szervek és intézmények ésszerű, taka­rékosabb gazdálkodására, s utasította a minisztériumok, az országos hatáskörű szer­vek vezetőit a rendelkezések gyorsabb ütemű, következe­tesebb végrehajtására és azok szigorú ellenőrzésére. A Minisztertanács jóvá­hagyta a közlekedés- és pos- » taügyi miniszter előterjesz­tését a közúti sebességkorlá­tozás bevezetésére. A ren­delkezés szerint a közúti jár­műforgalomban, az autópá­lyákon óránként 100, más utakon 80 kilométer a megen­gedett sebesség felső határa. Ez a rendelkezés augusztus 12-én lép életbe. A Minisztertanács elfogad­ta a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnökének je­lentését a mezőgazdasági termelési rendszerek szerve­zése és működése terén vég­zett országos vizsgálatról, valamint a közművelődési törvény egyes rendelkezései végrehajtásának vizsgálatá­ról. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Németh Károly fogadta a Venezuelai KP főtitkárát Tanácskozás a megyei tanácson Eredmények, feladatok a mezőgazdaságban Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára csütörtökön dél­előtt a KB székházában fo­gadta a hazánkban pihenés céljából tartózkodó Jesus Fariat, a Venezuelai Kom­munista Párt főtitkárát és Elisabeth Fariat, a Központi Bizottság tagját. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélé­sen a két párt képviselői tá­jékoztatták egymást orszá­guk helyzetéről, pártjuk te­Mathias Hinterscheid, az Európai Szakszervezeti Szö­vetség főtitkára a SZOT El­nökségének meghívására augusztus 3—9. között ha­zánkban tartózkodott. Fogadta őt Gáspár Sándor, a SZOT f^fitkára. Véleményt cseréltek a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom és az európai szakszervezeteket foglalkoztató időszerű kér­désekről. Találkozott a magyar szak- szervezetek vezető tisztség­Hirosimában és Nagasza- kiban, az 1945-ös amerikai atomtámadás által lerombolt két japán városban csütörtö­kön tömegtüntetésen emlé­keztek meg a tragikus év­fordulóról. Hirosima város polgárai tiltakoztak az ellen a föld alatti nukleáris rob­bantás ellen, amelyet július 25-én Franciaország hajtott végre a csendes-óceáni Mu- ruroa-szigeteken. A tiltako­zók táviratot intéztek Fran­vékenységéről. Véleménycse­rét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről, különös tekintettel a latin­amerikai haladó mozgalmak helyzetére. Megerősítették az MSZMP és a Venezuelai KP közötti, a proletár interna­cionalizmuson alapuló kap­csolatok fontosságát. A találkozón részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes veze­tője. viselőivel, és tájékoztatta őket az Európai Szakszerve­zeti Szövetség tevékenységé­ről. Látogatást tett a Bábol­nai Állami Gazdaságban és a Magyar Optikai Művek­ben, ahol ismerkedett az üzem életével és a szakszer­vezetek tevékenységével. Mathias Hinterscheid csü­törtökön elutazott Budapest­ről. A Ferihegyi repülőtéren Timmer József, a SZOT titkára búcsúztatta. ciaország tokiói nagyköveté­hez, hangsúlyozva: az atom­robbantás kihívást - jelent Hirosima lakosságával és a leszerelésért küzdő erőkkel szemben. A távirat követelte a nukleáris kísérletek hala­déktalan beszüntetését. Hasonló tiltakozó táviratot juttattak el az Egyesült Ál­lamok tokiói nagykövetségé­nek, tekintettel az augusztus 3-án Nevadában végrehajtott föld alatti atomrobbantásra. Szerdán délután Szekszár- don tanácskozott a Tolna megyei Tanács mező-, élel­miszer és vízgazdálkodási bizottsága. Az első napi­rendi pontban dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács el­nökhelyettese előadásában értékelte a megye mezőgaz­daságának munkáját. Az ötödik ötéves terv fontos cél­kitűzése, hogy az ágazat a gazdasági növekedéshez az élelmiszerfogyasztás szük­ségleteinek magasabb színvo­nalú kielégítésével, több jól értékesíthető termék terme­lésével járuljon hozzá. Ezért a mezőgazdaság bruttó^ ter­melési értékét — az előző öt évhez viszonyítva — évi át­lagban 3,2—3,4 százalékkal kell növelni. Ezt a termő­föld ésszerű hasznosításával, a területegységre eső ho­zamok és a termelékenység­nek, valamint az állatállo­mány termelőképességének növelése révén kell elérni. Követelmény, hogy a terme­lés szerkezete igazodjon a fogyasztói igényekhez és a kiviteli lehetőségekhez. A megye mezőgazdasága az ötödik ötéves terv első három évében évenként el­térő gazdasági évét zárt. Az 1977. évi 11 százalékos, majd az 1978. évi további 2,5 szá­zalékos, illetve az 1976. évi szinten tartással a három év alatt 13,5 százalékkal többet teljesített, mint 1975-ben. így az évi 4,5 százalékos fejlődési ütem megfelel a terv előirányzatainak. A nö­vénytermesztésen belül ked­vezően alakult a főbb növé­nyek vetésszerkezete. így a búza vetésterülete három év alatt 1,2 százalékkal csökkent, a kukoricáé 2,2, a cukorrépáé 2,8, a zöldségféléké 23,5, a napraforgóé 7,6 százalékkal nőtt. Kedvezőtlen viszont a silókukorica-terület 27,7 szá­zalékos növekedése, mivel az állatállomány tömegtakar- mány-szükséglete kisebb szántóterületen is előállítható lenne, intenzív rét- és lege­lőgazdálkodással. A növénytermelés dinami­kus fejlődése mellett az idő­arányos ütemnek megfelelő­en alakult’ a megye állat- tenyésztésének valamennyi ágazata. A középtávú terv szerint a tehénállomány egyedenkénti termelését 3300 literre kell növelni, a fajlagos tejhozam 3 év alatt a megye átlagában 3472 liter volt, ami meg­haladja a tervidőszak vé­gére előirányzott hozamot. A kocaállomány létszáma ösz- szességében 17,9 százalékkal, a juhállomány létszáma 34 százalékkal haladja meg az 1975. évi állapotot. A termelést elősegítő és meghatározó tényezők közül a vetőmagtermesztés, a je­lenlegi fajtapolitika, a mű­trágya és növényvédő szer ellátás megfelel a gazdálko­dás mai színvonalának, biz­tosítja a magas termésered­mények elérésének lehetőségét. A termelés koordinálásában, az eszközökkel való hatéko­nyabb gazdálkodásban mind nagyobb szerepük van a gaz­dasági társulásoknak, együtt­működéseknek. Jelenleg 13 növénytermesztési rendszer dolgozik a megyében, az ál­lattenyésztésben öt rendszer munkálkodik az üzemek faj­lagos hozamainak növelésén. A jobb talajerőgazdálkodás érdekében három agrokémiai társulás működik a megyé­ben, s további kettő kivite­lezés alatt áll. A jövőben több gondot kell fordítani exportképes termékeinek mennyiségének, főleg a kukorica területének és hozamának növelésére. A kenyérgabona termelésében olyan fajtaarányokat kell kialakítani, hogy a beltartal- mi érték a sütőipar követel­ményeinek jobban megfelel­jen. Az állattenyésztés terü­letén továbbra is elsőrendű feladat, hogy a húskombinát kapacitásának megfelelő mennyiségű vágósertést ter­meljenek a nagyüzemek. A tanácskozás második ré­szében Barsi Mihály osztály- vezető értékelte a sütőipari termelés és ellátás helyzetét. A termelést a megyében a sütőipari válalaton kívül (mely a termelés 85 százalé­kát adja), ÁFÉSZ-ek sütő­üzemei és kisiparosok vég­zik. A vállalat termelését 27 működő üzem adja, ebből 11 épült kenyérgyárnak, vi­szonylag nagyobb kapacitás­sal, a többi hajdani magán­pékségen alapuló kisüzem. Az előbbiek adják a termelés 70 százalékát. Jellemző a ter­melésre, hogy a különféle gyártási folyamatokban a kézi műveletek aránya ma­gas. Ez a tény egyben jel­zi a fejlesztés feladatait, ne­vezetesen a termelés műsza­ki színvonalának emelését, a magas termelékenységet és a jobb eszközkihasználást. Emellett javítani kell a hi­giéniai és szociális feltétele­ket is. Elutazott Mathias Hinterscheid Hirosima és Nagaszaki üzenete

Next

/
Thumbnails
Contents