Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-01 / 178. szám
79. augusztus 1. Javítani kell a közúti közlekedés biztonságát Az idei első félév közúti özlekedési baleseti statisztika, sajnos, rosszabbodást nutat a múlt év hasonló idő- zakához képest. Annak ellenére így van, hogy a halálos jalesetek száma csökkent — íuszonnégyről tizenhétre — viszont a súlyos balesetek izáma eggyel nőtt, a könnyűévé pedig tizenhárommal. A lövekedés elsősorban annak \z eredménye, hogy az idén öbbször történt olyan baleset, »melynél négy-öten is köny- íyebben megsérültek egyszerre. A legsúlyosabb kimenete- ű baleseteknél csak egyszer lordult elő, hogy egyszerre tetten vesztették életüket. A balesetek során megyénkben eddig közel két és három- legyed millió forint anyagi vár keletkezett a társadalmi is személyi tulajdon sérel- nére. Nem érdektelen azt is megnézni, milyen a közlekedési aalesetek járásonkénti meg- nszlása. A legtöbb baleset — ?8 — a szekszárdi járásban történt, a legkevesebb — 24 — Dombóvárott és környé- vén. Magas volt a szám a paksi járásban és a tamási járásban is, bár örvendetes, tiogy a paksi járásban a nagy átmenőforgalom és az építkezés ellenére csak öttel emel- vedett a balesetek száma. A balesetek 18 százalékát ilkoholosan befolyásolt állapotban idézték elő. A KRESZ egyértelműen tiltja, hogy a gépjárművezetők vezetés előtt és vezetés közben szeszes italt fogyasszanak, mégis tannak, akik ittasan vesznek részt a közúti közlekedésben. fi különböző intézkedések ellenére sem tapasztalható javulás e téren már évek óta. Fokozni kell az együttműkö- áést a megelőzés érdekében valamennyi érintett szerv között. Balesetet okozó ittas járművezető Szekszárd városban négy, a szekszárdi járásban 17, a paksi járásban tíz, a bonyhádi járásban öt, a tamási járásban 11, Dombóvárott és környékén négy volt 1979 első hat hónapjában. A számok alapján joggal állapította meg a KBT, hogv az ttas járművezetés ellenőrzése a szekszárdi és a paksi já- •ás területén a legindokoltabb. Itt a jövőben még hatékonyabbá kell tenni az ellenérzést nemcsak a közutakon, banem a munkahelyeken is. A balesetek 46,2 százalékát, szám szerint 130-at, személygépkocsi-vezetők okozták. Az általuk előidézett balesetek több mint 70 százaléka a szekszárdi és a paksi járásban fordult elő, főleg a 6-os és az 56-os úton. Sorrendben a második helyen a motorkerékpár-vezetők állnak, 42 balesettel, 11—11 itt is a szekszárdi és a paksi járásra jut. A tehergépkocsi-vezetők és a kerékpárosok lelkét egyaránt 26—26 baleset terheli, a gyalogosok 23 esetben voltak baleset okozói, ami hattal több mint az elmúlt év hasonló időszakában. A segédmotorkerékpárok vezetői 17 ízben voltak balesetokozók. Elgondolkodtató, hogy a tavalyi évhez képest emelkedett az autóbuszvezetők által elkövetett balesetek száma is. Mégpedig a két első félév viszonylatában hattal. A fogatolt járművek hajtói ötször, mezőgazdasági vontatóvezetők kétszer okoztak balesetet. Nem fölösleges az okok felsorolása sem, hiszen számos következtetésre adnak alkalmat. Az összes balesetből 112 gyorshajtás miatt történt, a legtöbbet a szekszárdi és a paksi járásban követték el. A leggyakoribb a relatív gyorshajtás, amikor a gépkocsivezető nem veszi figyelembe az útviszonyokat a sebesség megválasztásánál. Számos példát tudnánk sorolni, érjük be egg>el, amely tragédiához vezetett. Ez év június 29-én egy, Szekszárd és Csatár közötti földúton Fekete József, a DÉDÁSZ teherautóját, amelynek rakfelületén két 16 éves ipari tanuló is tartózkodott, nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette, elvesztette uralmát a jármű fölött és egy három méter mély árokba zuhant. Az egyik fiú a helyszínen meghalt, a másik súlyos sérülést szenvedett. A balesetokozók között a második helyen az elsőbbségi jog meg nem adása áll. Ilyen jellegű baleset 27 ízben fordult elő, a legtöbb Szekszár- don. Sok az olyan gépjármű- vezető, aki nagy sebességgel közelíti meg a gyalogosátkelőhelyet. Abban a tévhitben vannak, hogy amíg a gyalogost el nem ütik, addig elsőbbségadási kötelességüknek eleget tudnak tenni. Persze a gyalogosokat sem lehet teljes egészében felmenteni, hiszen az óvatosság — az átkelőhelyen is — nekik ugyanúgy érdekük, mint a járművezetőknek. Egy számadat, amely ide kívánkozik: idén az első félévben 23 esetben voltak balesetokozók a gyalogosok. Szabálytalan előzés miatt 25 ízben történt baleset, a legtöbb megint csak a szekszárdi és a paksi járásban. Szekszárdon és Bonyhádon ilyen • ’ellegű baleset a félév folyamán nem volt. Az effajta szabályszegések alapvető oka a türelmetlenségben, az agresszivitásban keresendő — és található meg. Kilenc esetben állapítottak meg műszaki hibát, öt esetben a baleset elkerülhető lett volna, ha a gépjármű nem elhasználódott gumiköpenynyel vesz részt a közúti közlekedésben. 1979 első hat hónapjában 3115-tel emelkedett az újonnan forgalomba helyezett gépjárművek száma. Ugyanezen idő alatt 2411 gépjármű- vezetői engedélyt adtak ki. A növekedés jelentős, de ez sem adhat magyarázatot a közlekedési balesetek számának ilyen arányú emelkedésére. A bekövetkezett balesetek 96 százaléka a helytelen emberi magatartásra vezethető visz- sza. A közlekedési fegyelem a megye közútjain az elmúlt félévben, enyhén szólva, nem javult. Még mindig sok közútjainkon az agresszív gép- járművezető. A közlekedés biztonságának növelésére hatékonyabb társadalmi összefogásra van szükség. Növelni kell a felvilágosító munka hatékonyságát, meg kell követelni a KRESZ-szabályok tökéletes ismeretét, javítani kell a gyalogosok, kerékpárosok, fogathajtók tájékozottságát a közlekedési szabályokban. Évek óta gondot okoz az ittas járművezetés. Minden területen növelni kell a szondás ellenőrzés számát, majd idővel teljessé kell tenni azt. Ne az úttesten derüljön ki, hogy a járművezető szeszes italt fogyasztott, mielőtt a volán mögé ült volna. Számos tennivalót lehetne még sorolni, amelyek általában ismertek. Arra van mindenekelőtt szükség, hogy a tennivaló ne maradjon a felismerés szintjén, hanem jusson mielőbb a cselekvés stádiumába. A közlekedés biztonságának megteremtése nem csupán rendőri kérdés, hanem az egész társadalom ügye. írásunk az elmúlt félév statisztikai adatait dolgozta föl. A helyzet ebben a hónapban sem javult, sőt romlott. Erről olvasóink is meggyőződhettek. A hónap valamennyi adata még nem ismeretes, de hat halálos balesetről máris szólhatunk, amelyek közül az egyik — múlt vasárnap — négy emberéletet követelt. Megdöbbentő szám. amely elgondolkodásra kell, hogy késztessen mindenkit, hiszen valamennyien szeretnénk biztonságban érezni magunkat közútjainkon. L. Gy. f tolna''» ^tPÜJSÁG 5 44 ezer mázsa kóró Jó az idei kendertermés Gépek törik, fésülik, vágják a kendert Augusztus elején kezdik vágni a kendert, megyénkben öt tsz-ben: az igar-si- montornyai Lenin Tsz 100 hektáron, a döbröközi Zöld Mező Tsz 150 hektáron, a tolnanémedi Kossuth Tsz 131. a pincehelyi Vörösmarty Tsz 100, a gyulaji Üj Barázda Tsz 06 hektáron termesz, tett kendtert ebben az évben. Mindannyian tagjai a Szegedi Kendertermelési Rendszernek korszerű módon és az előnyök biztosítása mellett foglalkoznak évek óta a jó pénzt adó növénnyel. I Megtörtént a táblákon a lombtalanító permetezés. A betakarító gépek rendelkezésre állnak, gyorsan megy ma már a nehéz munka, a vágás. Tolnanémediben, a kendergyárban úgy számítják, a szállítás augusztus 10-től megindul. Jó az idei termés, kár nem érte, mint például tavaly, összesen 44 ezer mázsa kórót várnak Tolnanéme. dibe, illetve ebből nyolcezer mázsát Döbröközön kazaloz- nak, ott tárolják a feldolgozás előtti időben, így gazdaságosabb. Az értékes ipari alapanyag tehát nem sínylette meg az idei szeszélyes időjárást, s ez mindenképpen örvendetes. A tolnanémedi üzemben megnéztük a tavalyi kender feldolgozását. Sok nő is dolgozik a telepen, gépi munkában, például a törésnél és a szálkender méretre vágásánál. Néhány családban együtt maradt a gyárban . szülő és gyerek. Itt élnek, kicsit távol a falutól, a gyár mellett épített lakásokban és a munkáséletet viszik tovább a fiatalok. Nehéz fizikai munkát a férfiaknak sem kell végezniük, daru emeli a terheket. G. J. Fotó: Bakó Szamócaágyások felújítása A gazdaságos műtrágya-felhasználás alapja a talajmintavétel Évelő gyümölcstermő növényünk a szamóca, de felújításáról, szaporításáról a házikertekben is gondoskodni kell. Az ágyások fenntartásához föltétlenül szükség van a szaporítóanyagra. A tőosztásos szaporításon és a frigó palánták telepítésén kívül két lehetőségünk kínálkozik a növényállomány megújítására. A szamócaszaporítás azokban a kertekben igényel különösen nagy gondoskodást, ahol az ágyások már több, mint három esztendeje ter- mik gyümölcseiket. HELYBEN NEVELT PALÁNTÁK Ezt az eljárást a három évesnél idősebb ágyások esetében alkalmazzuk. A szaporítás megkezdése előtt a sörök közét alaposan gyommentesíteni kell. Műtrágyát — kombinált — csak azok köré a tövek köré szórjunk, amelyekről indanövényeket kívánunk nyerni. A talajfelszínt gondosan munkáljuk el, bogy az ostorindák legyökerezése minél könnyebb le. gyen. Minden más tőről távolítsuk el az indákat. Az indanövényeket fejlesztő tövekről valamennyi gyümölcsöt szedjük le — még az éretleneket is —. hogy az anyatövek minden energiájukat az ostorindák fejlesztésére fordíthassák. Ezekről a tövekről ne távolítsuk el a leveleket, mert ez elősegíti az indák képződését. A többiről azonban igen, mert ezzel az új növénykék egéázségét óvjuk meg. Az indanövények fejlődésével egyidéjűleg — a lombeltávolítást követően — még szükség van növényvédelemre, rendszeres permetezésre. Csak az anyatöveket öntözzük, akár 20 liternyi vízadaggal négyzetméterenként. Ne feledkezzünk meg a Wuxalos lombtrágyázásról sem. TÜZDELÉSES PALÁNTANEVELÉS Az előző eljárásnál még nagyobb gondoskodást igényel. hiszen ennél a szaporításnál a töveket még bent hagyjuk az ágyásokban. Az anyatöveken fejlődött ostorindákat ne engedjük legyökeresedni, hanem éles késsel vagy ollóval távolítsuk el. Előzőleg azonban apró mor- zsalékos szaporító ágyásokat készítsünk, amelynek talaját Basudin 5 G granulátummal fertőtlenítsük. Az ostorindákat a szüretet követően szedjük le és sűrűn telepítsük a szaporító ágyás- ba. (A kert árnyékos helyén legcélszerűbb kialakítani.) Az indanövények leszedését egy alaposabb öntözés feltétlenül előzze meg. mert így az esetleges legyökeresedett indákat és gyökereket nem sértjük meg a felszedéskor. A palánták beültetése előtt jó ha 100 liter vízben 1 kilogramm pétisót föloldunk és azzal a talajt alaposan beöntözzük. Ezzel nemcsak a tápanyag feltöltéséről, hanem a kellő talajnedvesség megteremtéséről is gondoskodunk. Az indanövénykékről a fölösleges indarészeket távolítsuk el, hogy a kór- és károkozók megtelepedését megelőzzük. A palántákat sűrűn egymástól 5—10 centiméteres sor- és tőtávolságra telepítsük. Az árutermelő kiskertekben leghelyesebb a két szaporítási eljárás együttes alkalmazása, mert így az ágyásfel- újítással a termésmennyiséget is folyamatosan szinten lehet tartani. Bazsó Csongor Megyénkben 1979-ben 65 007 ha szántó, 5842 ha gyep és 131 ha ültetvény talajvizsgálatát kell elvégezni. A talaj- tápanyagtartalmának vizsgálatában döntő szerepe van a helyes, jól szervezett talajmintavételnek. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az összes hibalehetőségek (talajmintavétel, módszertani hiba, műszerek közötti eltérés, szubjektív hiba) mintegy 80 százalékát a rosszul végrehajtott mintavétel teszi ki. Ebben az évben 26 üzemben történik talajmintavétel: ebből _ 24 üzemben a Tolna megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomása, 2 üzemben (Nak, Dózsa Mgtsz, Pincehely, Vörösmarty Mgtsz) maga az üzem, az agrokémiai szakirányító vezetésével, szedi a mintát. Az üzemi növényvédelmiagrokémiai szakirányítók részére mintavételi bemutatókat szerveztünk, ahol rámutattunk a mintavétel jelentőségére, illetve arra, hogy az üzemi szakember táblamélységű talajtani ismerete a jó mintavétel alapja. A mintavételezések ellenőrzését a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás agrokémiai szak- tanácsadói, illetve körzeti növényvédelmi és agrokémiai felügyelői végzik, ezért a mintavételezések pontos idejét, a mintavételezést végző szerv köteles a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásnak bejelenteni. A mintavételezéseket a MÉM „Talajmintavételi módszer a talaj tápanyag- tartalom vizsgálatához” c. módszerfüzete szerint kell elvégezni. Talajmintavevő eszközök: A talajminták felvételére az erre a célra rendszeresített fúrókat kell használni. Standard fúró: a talaj felső 0—25 cm-es rétegének mintavételére szolgál. Rétegfúró: a talaj mélyebb rétegéből történő mintavételre szolgál, 60 cm-es mélységig használható. Mindkét fúrótípus az AGROKER Vállalatnál beszerezhető. A munka megkönnyítését jelenti a gépi talajmintaszedők terjedése. Jelenleg az ÁG Szak- szolgálati Állomás üzemelésében három, a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás üzemelésében egy tárcsás talajmintaszedő gép van. Állomásunk ezt a talajmintaszedő gépet lehetőleg azoknak az üzemeknek adja, amelyek önállóan szedik a mintát. A talajvizsgálati eredmények alapján agrokémiai szaktanácsot adnak a megyében működő növénytermesztési rendszerek, a Tolna megyei ÁG. Szakszolgálati Állomás és a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás. Mivel a talajmintavétel az alapja a későbbi szakszerű, gazdaságos műtrágyafelhasználásnak, az üzemi szakembereknek az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani erre a munkára is,. a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. MÁTÉ JÁNOS agrokémiai főmérnök Uj kocsi az árokban — a figyelmetlen vezetés eredménye
