Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

b'népüjsag 1979. augusztus 5. Atomenergetika és a KGST Járművek és gépek exportja A legkeresettebb csehszlo­vák gépipari exportcikkek a megmunkáló- és textilgépek, valamint a közlekedési esz­közök. Csehszlovákia a dízel- és elektromotoros mozdonyok és villamosok legnagyobb exportőre a világon. A prá­gai CKD Lokomotivka CME 3 motoros mozdonyából pél­dául — amely nehéz terhek tolatására és vontatására szolgál — a Szovjetunió már 2500 darabot importált. A SKODA Plzen Villany­mozdony Üzeme eddig több mint 3600 villanymozdonyt gyártott, melyek teljesítmé­nye együttvéve 11 600 mega­watt. Ez Európa legnagyobb villanymozdonygyára. A vil­lamosok legnagyobb európai exportőre a prágai CKD TATRA üzem. Az NDK-ban például már mintegy 2000, a Szovjetunióban pedig 7000 csehszlovák villamos közle­kedik. Újabban Magyaror­szág is vásárlóként jelent­kezett. Az autóiparban Csehszlo­vákia a terepkocsik legje­lentősebb gyártói közé tar­tozik. A TATRA kocsik a nehéz terepeken és a legna­gyobb hidegben is jól hasz­nálhatók. A csehszlovák JAWA- üzem 1948-ban Párizsban ki­állította a 250 köbcentiméte­res motorkerékpárját — és hosszú évekre meghatározta az egynyomú járművek fej­lődési irányát. A JAWA 122 országban szerzett piacot. Afrikában, Ázsiában és Dél- Amerikában megvették a li- cencet. A háború utáni sikerekhez tartoznak a Zetor traktorok is. A Zetorok gyártásánál vezette be a csehszlovák gyártó a biztonsági fülkét, amely évente ezrek életét menti meg. Csehszlovákia a világ tíz legnagyobb megmunkálógép­gyártója közé tartozik. 1958- ban a csehszlovák köszörű­gépek elnyerték a brüsszeli világkiállítás nagydíját, és 1971-ben a plzeni SKODA Művek Finnországba szállí­totta a világ legnagyobb ho­rizontális, 67 méteres, fúró­gépét/ A SKODA Művek óriás esztergáit az USA és Japán legfejlettebb gyárai­ban állították üzembe. Ja-, pánban licenc alapján gyárt­ják az egyedi csehszlovák SMERAL sajtológépet. 1973- ban a Stroj import csehszlo­vák külkereskedelmi válla­lat a megmunkálógépek ex­portjáért megkapta az euró­pai kereskedelem Arany Merkur díját, ami üzleti kö­rökben olyan, mint a film­világban az Oscar-díj. Csehszlovákia forradal­masította a textrlgépipart. A hidraulikus és légi szövő­székek elsőként helyettesí­tették az ősrégi csónakot, a csehszlovák fonógépek pe­dig elsőként váltották fel az ezeréves orsót. A csehszlo­vák licenceket megvette Svájc és Japán, a két leg­fejlettebb texfilgépgyártó ország is. Az idén volt 25 esztende­je, hogy Moszkva mellett üzembe helyezték a világ el­ső atomerőművét. Hogyan valósul meg napjainkban a szocialista országok atom- energetikájának fejlesztése? Erről beszélgetett az APN tudósítója Fjodor Ovcsinnyi- kovval, a Szovjetunió ener­getikai és villamosipari mi­niszterhelyettesével. EGY KILÓ URAN = 4000 KILÓ SZÉN A nukleáris fűtőanyag egyetlen kilogrammja több mint 4 ezer kiló szénnek fe­lel meg. Egymillió kilowatt teljesítményű atomerőmű működtetéséhez például megközelítőleg 10 vagon nukleáris fűtőanyagra (gyen­gén dúsított uránra) van szükség, ugyanakkor egy ha­sonló teljesítményű hőerő­mű fűtéséhez 40 ezer vagon kőszenet kell elhasználni. A nukleáris fűtőanyag kompakt, így a szállítása összehasonlíthatatlanul ol­csóbb, mint a széné, kőolajé, vagy földgázé. Ily módon még az atomerőművek igen magas építési költségei mel­lett is olcsóbb az energia- termelés, mint a nagy tá­volságokról szállított szénnel működő legjobb hőerőmű­vekben. A Szovjetunió euró­pai területein az atomerő­művek építése jelenti az energetikai fejlesztés fő irá­nyát. — Milyen teljesítményű áramfejlesztőket építenek be jelenleg az atomerőmű­vekbe? — Előtérbe kerültek az 1 millió kilowatt teljesítmé­nyű reaktorokkal felszerelt energiablokkok. Két-két ilyen egység működik már jelenleg is a leningrádi, kurszki és csernobilszki atomerőművekben. Ezeknek az erőműveknek a teljesít­ményét 1980-ig másfélszere­sére kívánjuk bővíteni. Épül a rovenyi, a dél-ukrajnai és kalinyini atomerőmű. A Lit­ván SZSZK-ban folynak az egyenként 1,5 millió kilo­Aligha akad olyan Bulgá­riában járt turista, aki ne hozna haza ajándékba egy­két üvegcse rózsaolajat. Nem is csoda: a bolgár föld — kedvező talaj- és klima­tikus adottságai révén — különösen alkalmas a rózsa- termesztésre. Legalább eny- nyire fontos a fejlett agro­technikai eljárások felhasz­nálása is a különböző éter­watt teljesítményű energia­fejlesztő egységekkel felsze­relt új atomerőmű építkezé­sei. BIZTONSÁGOS — Nem veszélyesek-e az atomerőművek a nagyvá­rosok közvetlen közelé­ben? Mi erről a szovjet tapasztalat? — A környezet szempont­jából az atomerőművek tel­jesen veszélytelenek. Az atomerőmű nem szennyezi a légkört kénnel és más égéstermékekkel, nem fo­gyaszt oxigént. Példaként vegyük a már 15 éve — a Don partján, sűrűn lakott területen — működő novovo.ronyezsi atomerőművet. A közelmúl­tig ez volt a Szovjetunió legnagyobb teljesítményű erőműve. Olyan speciális víztisztítók épültek itt, ame­lyek a zárt ciklusú technoló­giai folyamat során lehető­vé teszik a víz újrafelhasz­nálását anélkül, hogy az el­hagyná az erőmű területét. A kiáramló levegőt különle­ges szűrőkkel tisztítják, mi­előtt a légkörbe kerülne. A folyékony és szilárd rádió­aktív hulladékokat megbíz­ható „sugártemetőkben” he­lyezik el. Az erőmű 40 kilo­méteres körzetében, a sugár­zást ellenőrző különleges olajak kiváló minőségének biztosításához. A rózsaolaj-készítésnek Bulgáriában több évszázados hagyománya van. A Kelet­ről származó virág számára kitűnő a Balkán-félsziget ég­hajlata — különösen a ka- zanliki völgy alkalmas a rózsatermesztésre. Fokoza­tosan új kultúrák is elter­jedtek. (Köztük a leghíre­szolgálat rendszeresen vizs­gálja a levegő, a víztárolók, a növényzet és az élő szer­vezetek állapotát. Az elmúlt 15 év során a novovoronye­zsi atomerőmű körzetében a radioaktív sugárzás szint­je változatlan maradt. Más szóval az erőmű jelenléte nem befolyásolta sem a kör­nyéken lakók, sem az erő­műben dolgozók egészségi állapotát. Hasonló a helyzet a Szovjetunió többi atom­erőművére vonatkozóan is. — A reaktorok konst­rukciója különböző. Mik az eltérések? — A technológiai sémát tekintve az atomerőművek hasonlítanak a hőerőművek­re. A különbség abban áll, hogy amíg a hőerőművekben a víz, illetve a gőz a szer­ves fűtőanyag elégetésének következtében melegszik fel, addig az atomerőművekben ez a folyamat az atommag osztódásának eredménye. A reaktorok működési elvüket tekintve két csoportra — víz-víz és urán-grafit — oszthatók. VlZ-VÍZ REAKTOROK — Milyen reaktorokkal szerelik fel a szovjet se­gítséggel külföldön épülő atomerőműveket? sebb épp a kazanliki típus.) A bolgár rózsaolaj minő­ségének magas szintjét mu­tatja, hogy szinte az egész világon ez számít mércének, s a legnevesebb kozmetikai gyárak is minden további finomítás nélkül fel tudják használni számos termékük­höz. Ugyanakkor tévedés a^t hinni, hogy a kölnivizek, parfümök készítése a rózsa­olaj egyetlen felhasználási területe — legalább ennyire fontos gyógyászati alkalma­zása. Gyógyító hatását első­sorban asztma, epehólyag és májbetegedések esetében hasznosítják. Bulgária a levendulaolaj­termelésben is világelső —, ezt különleges illata miatt szintén szívesen vásárolják a kozmetikai cégek, s emel­— A víz-víz reaktor épí­tése olcsóbb és működtetése alacsonyabb önköltségű. Egy kilowatt-óra villamos ener­gia előállítása mindössze 0,6 kopejkába (kb. 10 fillérbe) kerül. Működése megbízha­tó, irányítása könnyű, ke­zelése a legegyszerűbb. Ilyen típusú reaktorok működnek a novovoronyezsi, kólái és örményországi atomerőmű­vekben. A Novovoronyezs- ben kipróbált WER—400 tí­pusú reaktor működik az NDK-ban, Bulgáriában és Csehszlovákiában. Az első finn atomerőmű — a „Lo- viisa” — hasonló típusú. — Ezek szerint a szo­cialista országokban épülő valamennyi atomerőmű a VVER-típusú reaktorral kerül felszerelésre? — Igen, ezek a reaktorok jól beváltak. A Szovjetunió­ban — a novovoronyezsi atomerőműben felépített ok­tatói központban — eddig több mint 300 bolgár, ma­gyar, NDK-beli, lengyel, ro­mán és csehszlovák szak­embert képeztünk ki. Több mint ezer szovjet szakem­ber vett részt a KGST-tag- országok tudományos-kutató központjaiban felépült atom­erőművek építésében, szere­lésében, a berendezések üzembe helyezésében. — Hogyan koordinálják a nemzetközi együttműkö­dést? — Az atomerőművek ter­vezésével, építésével, szere­lésével és üzemeltetésével kapcsolatos sokoldalú együtt­működést a KGST Villamos­energetikai Állandó Bizott­sága koordinálja. A beren­dezések gyártásában ma már gyakorlatilag valameny- nyi KGST-tagország részt vesz. Volgodonszkban jelen­leg épül az „Atommas” gyár, amely az atomerőművek alapvető gépigényét elégíti ki majd. A Csehszlovák Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ságban a kooperáció kere­tein belül már jelenleg is gyártanak a WER—440-hez szükséges reaktorokat, hő­generátorokat, és más be­rendezéseket. Szerződést ír­tunk alá különböző beren­dezések gyártására Bulgá­riával, Magyarországgal, az NDK-val, Lengyelországgal és Jugoszláviával. LENYINA KAJBISEVA APN—KS lett a szappanfőzés egyik alapanyagául is szolgál. Nyugat-Európa szinte min­den országa rendszeres ve­vőnek számít, de szállítanak az Egyesült Államokba is. A mentaolaj ugyancsak hí­res termék: finom, minden keserű íztől mentes aromá­ját előszeretettel használja fel az élelmiszeripar. Széles körben ismert más bolgár olajfajták (így például a fe­nyőolaj) kitűnő minősége is. Mindennek tudatában ért­hető, hogy a rózsaolaj-készí- tés évszázados tradíciójú mesterségből napjainkra igen korszerű iparággá ala­kult át —, s az is, hogy a kis üvegcséket továbbra is megtaláljuk a Bulgáriából hazatérők csomagjaiban. (szegő) Iskolák országa A felszabadulás előtt a közoktatás igen elmaradott volt Koreában. Az ország északi részén egyáltalán nem volt nagyobb iskola. Közép­iskola az egész országban alig volt tucatnyi. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban 1949- ben viszont már minden is­kolás korú gyermeket fel­vettek általános iskolába. Bővült a középiskolák szá­ma, és 15 egyetem, illetve főiskola kezdte meg műkö­dését. Mellettük számos szakiskola fogadta a képzés­re jelentkezőket. A háború nehéz éveiben is megtalál­ták a módot arra, hogy ha másként nem, föld alatti he­lyiségekben gyűjtsék össze és tanítsák a gyermekeket, így a tanításban nem volt lényeges fennakadás. Három évvel a háború után — 1956-ban — kidol­gozták a kötelező általános iskolai oktatás programját, majd 1958-ban a kötelező középiskolai oktatás tervét. 1959 óta az oktatás minden fajtája ingyenes. 1967-ben a kötelezp iskolai tanulmá­nyok időtartamát kilenc év­ben határozták meg, majd 1972-ben ezt 11 évre emel­ték. Korea az iskolák or­szága lett. Ma a lakosság több mint felét kitevő, 8,6 millió gyer­mek és fiatal korszerű is­kolákban, jó körülmények között, díjtalanul tanulhat. Iskolaruhával, iskolaszerek­kel az állam látja el őket. Minden megyében káder­képző központ működik. A felsőoktatási intézmények száma ma már 158. A felnőttek számára a fel- szabadulástól kezdve az üze­mekben, vállalatoknál biz­tosították a továbbtanulást. Mostanáig azok is elvégez­ték az általános, illetve a középiskolát a munkahelyü­kön, akiknek korábban er­ne nem volt módjuk. Most már különleges szakképesí­tés vagy magasabb ismere­tek elnyerését is lehetővé teszik számukra, ugyanilyen körülmények között. Az Intranszmas sikerei Az Intranszmas bolgár— magyar társaság több mint 3000 tervet készített az üze­men belüli anyagmozgatás megoldására. A tervek több­ségét szovjet, lengyel, NDK, bolgár és magyar üzemek-' ben kivitelezték. Az Intranszmas munkáját szakosították, ennek alapján bolgár szakemberek foglal­koznak a pneumatikus szál­lítórendszerek, futószalagok, széles szállítószalagok, drót- kötélpályák tervezésével.1 Magyarországon viszont a különleges daru- és emelő- szerkezetek, valamint a ki­kötői szállítórendszerek ter­vezése és fejlesztése folyik. Az elmúlt évek során a társaság számos jelentős és bonyolult feladatot oldott meg. így például 14 raktári berendezést szállított Len­gyelországba, öt korszerű be­rendezést a Német Demok­ratikus Köztársaságba. Az Intranszmas munkatársai tervezték meg a burgaszi tengeri kikötő raktárainak berendezését — a munka eredményeként jelenleg a kikötőben több ezer tonna áru átrakodása mindössze 15 ember munkáját igényli. Évről évre bővül a társa­ság tevékenysége — munka­társai jelenleg 18 automati­zált raktárt terveznek a szovjet „Kamaz” autógyár­nak. Az Intranszmas túlnőtte q magyar—bolgár kapcsola­tok keretét, jelenleg egyike a KGST legjelentősebb sza­kosított szervezeteinek. (BUD APRESS—ORBIS) Illatok bolgár földről A világhírű bolgár rózsaolaj A virágszirmok leszedése go ndos munkát követel Obnyinszk. A világ első atom erőművének központi terme

Next

/
Thumbnails
Contents