Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-31 / 203. szám

1979. augusztus 31. NÉPÚJSÁG 3 Új helyen javítanak Az a Sok mindent kell az embernek elolvasni, tapasztal­ni, hogy azt mondhassa, valamit is tud a világ dolgai­ról. Tapasztalatokat gyűjtögetve tévedtem Györköny községbe is. Érdemes volt. Két okból is: 1. Megtudtam, hogy milyen körülményes egy boltépítés elkezdése; 2. és milyen alapozás (nem) kell egy földszintes épület­hez. Azt akarja a nagydorogi ÁFÉSZ, hogy a lakosság — az ÁFÉSZ tagjai — e községben is korszerű boltban, bő választék között járkálhasson, tele pénztárcájával. Tehát építsünk boltot. A kiszemelt hely egy régi bolt. Potom négy méterrel kellene megnagyobbítani. Ám akadálya merül fel: az árurakodáshoz a tehergépko­csiknak majdan az úttesten kell állniuk. így a KPM illetékes vállalata a rendeletek szerint nem járul eh­hez hozzá. Tehát a szóban forgó régi bolt nem lesz új bolt. Kerestek egy másikat. Ez az „alternatíva” (egy kis bolt ügyében is több alternatívás állapotot illik te­remteni), lesz megvalósítva. Mert: a tanács is akarja, a téesz is, a lakosság is, a MÉSZÖV is, meg a nagy­dorogi ÁFÉSZ is. Kiszemeltek tehát a szóban forgó bolt szomszédságában egy eladó öreg házat boltépítés cél­jára. Le is bontották. Elkészítették az új bolt tervét. Hozzáfogtak az építéshez. A tanács adott százezer fo­rintot, a téesz egyszer százezret, egyszer pedig két­százezret. A MÉSZÖV egymillióval lépett a boltépítés­be. A tanács ezen felül az építőrészlegét egy hónapig „kiengedte a kezéből”, csak kedvezményes árat számít fel a részlege után, amíg a bolt elkészül. Nyitás a jövő év május közepe táján. A bolt tehát nem egy egész év alatt elkészül. Ha ... Ám tegnapelőtt a györkönyi tanács elnöke, a szo­kásos községi szemleútja során furcsa dolgot tapasz­talt. A bolt helyén, mintha betonerőd épülne. Az alap ugyanis százhúsz centi széles. Nem tévedés, százhúsz centi széles. Ezért aztán gyors telefonon azonnal in­tézkedést kért a nagydorogi ÁFÉSZ-tól, ahonnan a SZÖVTERV megyei kirendeltségét riadóztatták. Mert az alap az túlzott, erős, a Maginot-vonalhoz hasonló erődítményre nem szükséges a boltot, amely egyszintes lesz, építeni. Így ez a kis affér most megakasztotta egy pillanatra a jó célt szolgáló beruházás építését, s min­den bizonnyal, holnap átépítik a zsaluzatot, vagy már tán át is építették negyvenöt-ötven centiméter széles­ségűre — s a fennmaradó beton pedig elég lesz egy utca járdájának elkészítéséhez. PÁLKOVÁCS JENŐ Korlátozások a vasúti szállításban A közlekedés- és postaügyi miniszter rendeletére szep­tember 1-től további intézke­désig — legfeljebb azonban december 31-ig — a 40 kilo­méteres távolságon belül lé­vő vasútállomások egymás közötti forgalmában az áru- szállítás szünetel, a fuvaro­zást — az iparvágányon be­rakott szén, vasérc és olaj­áruk, valamint a darabsúly és terjedelem miatt gépjármű­vel nem továbbítható termé­kek kivételével — a közúti közlekedés bonyolítja le. Az intézkedés alapján 60 kilomé­teres távolságon belül több­féle árut ugyancsak nem szállít a MÁV. Ennek megfe­lelően csak közúton fuvaroz­hatok mezőgazdasági és élel­miszeripari termékek — pél­dául zöldségfélék, gyümöl­csök, gabonafélék, malomipa­ri termékek, konzervek, ta­karmányok, dohányáruk — továbbá dolomit, cement és cementgyártmányok, mű­trágyák, fa és faáruk, papír és papíralapanyagok, fonó­anyagok, stb. Az idén bőví­tették azoknak a termékek­nek a körét, amelyek fuvaro­zását a meghatározott idő­ben közútra terelik. Ilyen például a napraforgó, a só, a kő, a mész, a pala, a növény­védő szerek, a gumiáruk, a cserép és a tégla. Ezeket az árukat is a rendelkezés visz- szavonásáig a közúti közleke­dési ágazat — a Volán, a cél­fuvarozási vállalatok, az álla­mi gazdaságok, a termelőszö­vetkezetek, a gyárak, üze­mek — gépjárművei továb­bítják rendeltetési helyükre. Az intézkedés a vasút teher­mentesítésén túlmenően a közületi gépjárműállomány jobb kihasználását is célozza. Több ezer tévét, rádiót, magnót és lemezjátszót javítanak meg évente Szekszárd köz­pontjában, a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet Ramovill szervizében. A szakemberek a nyár elején a Garay térről átköltözhettek a volt szövetkezeti cipőminta­bolt helyére, ahol sokkal tágasabb javítóbázisukon a korábbinál jobb, korszerűbb körül­mények között orvosolhatják a hibás híradástechnikai berendezéseket. A bővülés azt is lehetővé tette, hogy szeptembertől a külföldi készülékeken kívül a Videoton márkájú híradástechnikai berendezések garanciális javítását is végezzék. Fotó: Sz. L. A könnyűipar seregszemléje az őszi BNV-n Az idei őszi BNV-t meg­előző első ágazati sajtótájé­koztatót csütörtökön tartot­ták a Könnyűipari Minisz­tériumban. A vásárbizottság nevében Móré András fő­osztályvezető elmondotta: a termelők a kiállítási cikkek összeválogatásánál most is elsősorban az export haté­konyságának lehetséges nö­velésére törekedtek. A sza­kosítás elvének megfelelően az „öltözködés” témakörben 66 vállalat és 63 szövetke­zet, az „otthon” kiállításon és annak kiegészítő termé­keinél 51 kiállító mutatja be gyártmányait. Kiállít az ex­portban és a belföldi ellá­tásban jelentős szerepet ját­szó valamennyi vállalat és szövetkezet. A BNV-vel egy­idejűleg rendezik meg a D- pavilonban a nemzetközi gyermekév kiemelkedő hazai eseményét, a II. nemzetközi játékkiállítást. Ezen 26 ma­gyar és 24 külföldi vállalat vesz részt. Egyebek mellett gyártmányfejlesztési pályá­zat, központi divatbemuta­tók, helyszíni ruházati és lakberendezési tanácsadás teszi változatossá a könnyű­ipar idei őszi seregszemlé­jének programját. Városi tanácsülés Szekszárdon Lakásigénylők, és albérlők Tegnap tartotta soron kö­vetkező ülését a szekszárdi Városi Tanács. Ennek során több fontos napirendi pontot tárgyalt meg. Valamennyinek részletes kifejtésére terjedel­mi okokból nem vállalkozha­tunk, illetve azokra később még visszatérünk. Minden bi­zonnyal a legnagyobb köz- érdeklődésre Birtalan József, a lakásügyi társadalmi bi­zottság elnökének előterjesz­tése számíthat, végzett mun­kájukról. A bizottság gyakor­latilag már 1963 óta műkö­dik, jelenlegi formájában pe­dig egy 1971-es kormányren­delet alapján tevékenykedik. 3000 LAKÁSIGÉNYLÖ 1971-ben az igazgatási osz­tály nyilvántartásaiban 981 lakásigénylő szerepelt. Azóta a városban felépítettek és át­adtak 2607 új lakást, de az igénylők száma mégis több­szörösére nőtt a korábbinak, jelenleg 3000-en vannak. Az igények felülvizsgálata, elbí­rálása nem megy viták nél­kül, ami érthető, hiszen a sa­ját otthon az emberi élet egyik alapfeltétele. 1978 kö­zepétől a bizottság elkezdte két új névjegyzék előkészíté­sét. Ennek során 763 igénylő körülményeit vizsgálták meg a helyszínen, közülük 175 a megyeszékhelyre dolgozni já­ró vidékiét. Az a tapasztalat, hogy utóbbiak többsége szü­lőknél, szívességi lakáshasz­nálóként él, lényegesen jobb körülmények közt, mint a szekszárdi albérlők. Ezért egyes, rendkívüli esetektől el­tekintve csak a távoli helyek­ről javasolták a névjegyzék­be történő felvételt. ALBÉRLET Szó szerint idézünk a beszá­molóból: „A városban lévő albérletek egy része olyan, hogy azt jó érzésű ember nem adná bérbe. Ezekben a lakásigénylő családok sok esetben több gyermekkel lak­nak. Sajnos az ilyen albérle­tekből történő lakáshoz jutás esetén a gond újratermelő­dik, mert azt más család ré­szére újra bérbe adják. Az albérletek minősége és bére nem felel meg a rendeletben előírtaknak. Túl magas bérle­ti díjakat kérnek és a rá­szorultak kénytelenek fizet­ni.” Más visszásság is van. Elő­fordult, hogy a lakásigénylő névleges rendőri bejelentés­sel próbálta a lakásügyi ha­tóságot félrevezetni. Több esetben kiderült, hogy a munkáslakás-akció során szerzett lakásba be se költöz­nek, hanem abból a közeli községek valamelyikében a szüleinél élő tetemes jövedel­met húz, mert fizetővendég­látás formájában hasznosítja. RENDELETTERVEZETEK A tanácsülés további részé­ben került sor Sztárcsevity Ervin elnökhelyettes terje­delmes és nagyon alapos tá­jékoztatójára a szekszárdi történelmi borvidék helyze­téről. Erre a téma érdekessé­ge miatt más alkalommal kü­lön visszatérünk. Ezek után a tanácstagok dr. Bősz Endréné előterjesztésében rendelet- tervezetet vitattak mee. És­pedig egyet a gépjármű- tárolók létesítéséről, haszno­sításáról, igénybevételi díjá­ról; egy továbbit a víz- és iszapelöntés-, valamint az eró­zió elleni védekezésről és egyet, mely a köztisztaság fenntartásával foglalkozik. Ez utóbbi 3000 forintig terjedő pénzbírsági szankciót tartal­maz, VIII. fejezetében pedig a közterületen történő szeszes­ital-fogyasztás tilalmáról in­tézkedik. Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Somi Benjamin elnökleté­vel tartotta augusztus havi ülését a Fogyasztási Szövet­kezetek Tolna megyei Szö­vetségének Elnöksége, a MÉSZÖV székházában. Első napirendként a vezetők je­lentést tettek a választott testületnek a lejárt határ­idejű határozatok végrehaj­tásáról, majd Horváth János elnökhelyettes előterjeszté­se alapján az ÁFÉSZ-ek 1979. I. félévi áruforgalmi és gazdálkodási eredményéről és a további feladatokról készített előterjesztést vitat­ta meg az elnökség. Megál­lapította, hogy az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek áruforgalmi és gazdálkodási eredményei a tervnek megfelelően ala­kultak. Az I. félévben megnyitott szekszárdi Skála Áruház, a simontornyai és paksi ABC- áruházak elősegítették a fel­adatok megoldását. A bolti kiskereskedelmi értékesítés az elmúlt év hasonló idő­szakának forgalmához vi­szonyítva 11,1 százalékkal, a vendéglátóipari értékesítés 13 százalékkal volt maga­sabb. A felvásárlási üzemág árbevétele 14,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt a zöldségfelvásárlás volumene a korábbi évinél alacsonyabb volt, ugyanak­kor cseresznyéből 6 vagon­nal, meggyből több mint 70 vagonnal vásároltak többet, mint az előző évben. A gaz­dálkodás hatékonysága is javult. A 11 százalékos bruttó árbevétel-növekményt 13,1 százalékos eredménynö­vekedés követte, ami a ter­vezettet meghaladta. A vita a II. félévi felada­tok meghatározására irá­nyult. A feladatokat az egyes szövetkezetekre konk­retizálva a MÉSZÖV veze­tői a közeljövőben az ÁFÉSZ-ek vezetőivel meg­beszélik. Az elnökség tudorhásul vette az ÁFÉSZ-eknél vég­zett jogi munka tapasztala­tairól készített tájékoztatást. Feladatul szabta meg, hogy erősítsék a szerződéses fe­gyelmet, a társadalmi tulaj­don védelmét. Ehhez a mun­kához fokozottabban igé­nyeljék a vezetők a jogta­nácsosok segítségét. Ráirá­nyította a figyelmet a jo­gászutánpótlás és -tovább­képzés tervszerűbbé tételére. Utolsó napirendként a ta­karékszövetkezetek szolgál­tató tevékenységének hely­zetét bemutató jelentést tár­gyalta meg a vezető testü­let. A biztosító tevékenység, a totó-lottó szelvények és a borítékos sorsjegy árusítá­sa, IKKA-utalványok bevál­tása, valutabeváltás, vétel­árak kifizetése más szövet­kezetek megbízásából, és az egyéb rendelkezésre tartott tételek kifizetése mind-mind olyan szolgáltatás, amely jól egészíti ki a takarékszövet­kezetek alaptevékenységét. Az elnökség a jelentést el­fogadta. Megbízta a takarékszövet­kezeti titkárságot, hogy a szolgáltatások szervezéséhez a jövőben is nyújtson hat­hatós segítséget. Részt vett az elnökség munkájában dr. Zimonyi Béla, a SZÖVOSZ főosztály- vezetője. SZOBOSZLAI JENŐ ínOnDfffi A röpgyűlést senki nem hívta össze, sem a tanács, vagy valamelyik tanácstag, noha utóbbiak közül Bella Istvánná történetesen jelen volt. Teljes összhangban együtt pa­naszkodott a többiekkel. Panaszukra a Pé­csi Postaigazgatóságnak feltétlenül oda kell figyelnie, egyrészt mert aligha hihető, hogy negyven véletlenül összeverődött jágónaki előre megegyezett volna mondandóiban, másrészt mert minden bizonnyal igazuk van. A falu közepén elhelyezett postai kézbe­sítő ládák soráról van szó, melyhez hason­lókat sokfelé látni az országutak mentén, olyan helyeken, ahol a pusztaiak könnyű­szerrel elérhetik azokat. Csakhogy Jágónak nem puszta, hanem rendezett, szép kisköz­ség. Egyik beszélgetőtársunk a ládák kihe­lyezését tömören „Hátrafelé fejlődésnek” minősítette, ami így ugyan nem igaz, de a közvélemény egyértelműen háborog. Tö­mören a tények: Az 1978 májusi tanácsülésen a községi közös tanács vezetői felvetették a postai kézbesítés gondjainak ilyetén módon való enyhítését. A tanácsülés a javaslatot egy­hangúlag elvetette. Azután pedig megvalósult. Annak elle­nére, hogy Chalapa Béláné személyében — aki korábban már helyettesítette a régi kézbesítőt — volt és jelenleg is van olyan jelentkező, aki erre a nem könnyű munkára vállalkozna. A ládákkal kapcsolatban nemcsak a lé­tük, a helyiek állítása szerint nem egyér­telműen biztonságos voltuk a kifogás, ha­nem az is, hogy az esedékes nyugdíjakat csak ezek tövében, a szabad ég alatt lehet átvenni. A nyugdíjak érkezése minden hó 21-e és 24-e közt várható, teljesen ötlet­szerű, ami jó alkalmat kínál az idős jágó- nakiaknak arra, hogy egymás társaságában élvezhessék az időjárás viszontagságait. Nemcsak nyugdíjasok panaszkodnak. Ba­logh Ferencné, Ferenczi Györgyné és Lóczi Lászlóné férje katonai szolgálatot teljesít. A honvédség által küldött segély érkezése legalább ennyire nehézkes. Tegnap Jágónakom kihelyezett tanácsülés volt. Részletekről még nem értesültünk, de egészen biztos, hogy ez a helybelieket nagyon közelről érintő téma is szóba ke­rült. Egyetértünk a jágónakiakkal abban, hogy a panaszt orvosolni kell. ORDAS IVÁN Fotó: KOMÁROMI (Jágónaki magazinunk lapunk szeptem­ber 1—i, holnapi számában.) A hangulat cseppet sem volt békés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents