Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-31 / 203. szám

Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 203. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. augusztus 31., péntek lakAsigEnylök Es ALBÉRLŐK (3. old.) Felvételi jegy és hivatalos ngugfatvéng. ^ /(/. (6-Ée-e.Juú. AZ ALAP a szekszárdi áll s községi polgári fiúiskolaÍ& őszi. tanulója fizetett at 1Ó2 tanév'.jófélére: (3. old.) Behatási díjai . . _L . f. CSALÁD — OTTHON ISKOLA (4. old.) (5. old.) Böngészhetek? Ez a kérdés számtalan­szor elhangzik a betakarí­tás befejezése után. Akik kérdik, a mezőgazdasági nagyüzemek környékén la­kók, azok, akiknek a szeme előtt megy tönkre, pusztul az a termés, amit a gépek, a kézi szedők maguk után hagynak, s ami csupán a szemnek nem szép, de kü­lönben még jó. Számtalan példa bizo­nyítja: mezőgazdasági nagy­üzemeink nem is olyan egyértelműen ítélik meg a termés mentését. Hogy miért? Az állami gazdasá­gok a termelőszövetkezetek dolgozói sok helyütt nem szívesen veszik, ha olyan emberek szedik fel a gé­pek nyomán földön ma­radt kukoricát, cukorrépát, paprikát, uborkát, paradi­csomot és szőlőt, akik nem dolgoztak meg érte. Mond­ják azt is, hogy ha egyszer megengedik, hogy tallózza­nak a táblákon, megteszik ezt a szüret, a betakarítás előtt, a teljes érés idején; úgy vélik, akkor is nyu­godtan belelábalhatnak a táblába. Elvégre az a pár kiló egy nagyüzemnek meg se kottyan. Szó se róla: akadnak, hogy úgy mondjam „ille­téktelenek”, akiket a lehető legnagyobb jóindulattal sem nevezhetünk böngé­szőknek — de ez már jog­szabályokba ütközik, s az eljárás ellenük más lapra tartozik. Mikor lehet hát böngész­ni? Kizárólag akkor, ha az üzemek már befejezték a betakarítást, s a gép termé­szetes vesztesége a földön marad. A folyamatosan érő növények szedésének befe­jezése után is mindig ma­rad még jócskán termés: félérett, vagy zöld paradi­csom, sarjú paprika, krumpli, levelek mögé bújt szőlőfürt, s le-le pottyan egy-egy kukoricacső is. Nem tudom, kiszámította-e már valaki, hogy mennyi termést menthetnénk meg, ha megszerveznénk a föl­dön maradt értékek meg­mentését? Nem tudom, számolták-e már, hogy hány állat hízhatna a föld­ben rohadó kukoricán és krumplin, s hogy hány mázsa savanyúság készül­hetne a töveken fonnyadó paprikából, káposztából? Az árumentés fogalma — addig, míg nem tudjuk né­hány hétig hűteni a friss zöldséget, míg nem képe­sek a gépek minden egyes cső kukoricát magukba szippantani —, csupán az elméleti szakemberek diva­tos szófordulata. Meg kéne pedig szervezni a termés mentését. Ami a gépek és a szedők után marad, az üzemnek mindenképp vesz­teség. A veszteségből azon­ban haszon lehet, ha nem alászántják a termést, ha­nem kihirdetik: akinek szüksége van az amúgy pusztulásra ítélt termésre, meghatározott időben ösz- ' szegyűjtheti. D. VARGA M. Szekér Gyula Líbiába utazott Szekér Gyulának, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének vezetésével csütörtökön ma­gyar kormányküldöttség uta­zott Líbiába, a líbiai for­radalom 10. évfordulója al­kalmából rendezendő ünnep­ségekre. A delegáció tagja Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes is. A küldöttség búcsúztatásá­nál a Ferihegyi repülőtéren ott volt Abdelgader O. Refa- di, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője is. * Virizlay Gyulának, a SZOT titkárának vezetésével ugyan­csak csütörtökön utazott szakszervezeti küldöttség Tri- poliba, hogy részt vegyen a szeptember 1-i líbiai forrada­lom tizedik évfordulójának ünnepségein. Moszkva Befejeződött az amerikai szenátorok látogatása Befejeződött az amerikai szenátorok csoportjának hi­vatalos látogatása a Szovjet­unióban. A küldöttséget Jo­seph Biden, a szenátus kül­ügyi bizottsága európai kér­désekkel foglalkozó albizott­ságának elnöke vezette. A szenátorok a szovjet törvényhozás interparlamen- tális csoportjának meghívá­sára jártak a Szovjetunió­ban. Harcok Kurdisztánban Teheráni kurd források szerint a felkelők szerdán Nyugat-Azerbajdzsánban több támadást hajtottak vég­re a forradalmi gárdisták el­len és ezek során vagy öt­ven gárdistát megöltek. A Nagadeh-Dzsaldian és a Nagadeh-Mahabad útvona­lon heves összetűzések zaj­lottak le kurd gerillák és forradalmi gárdisták között. A kurdok három páncélozott járművet kilőttek. A fegy­verropogás még szerdán este is hallható volt. Szintén kurd források szerint Mahabad közelében a felkelők 10 for­radalmi gárdistát ejtettek foglyul. „Az iráni kormány a kül­földi sajtótól nem támoga­tást vár, hanem azt, hogy az igazságot tükrözze” — jelen­tette ki szerdán Bazargan miniszterelnök. Elmondotta továbbá, hogy az átmeneti kormány kinevezésekor „tel­jes szabadságot” engedélyez­tek a sajtónak, ám bebizo­nyosodott, hogy „a sajtó egyes, az előző rendszer alatt is tevékenykedő képviselői az iszlám forradalom ellen lép­tek fel”. Bazargan végezetül kije­lentette, hogy „a kívülről sugallt kurdisztáni szakadár törekvések nem szolgálják sem a nemzeti közösség, sem a környező országok érde­keit”. Nemzetközi terepkonferencia Pakson Löszkutatók tanácskoztak tegnap délután Pakson, a téglagyárnál. A híres löszpart tövében, majd pedig a rög­tönzött lépcsőkön magasra kapaszkodva tanulmányozták ,,a legutolsó másfél millió év fejlődéstörténetének” Pakson kivételesen jól megtalálható földtani nyomait. Az 55 tudományos kutató közül 48-an külföldiek, az Egyesült Államoktól Indiáig, a Szovjetuniótól Belgiumig sok országból. Dr. Pécsi Már­ton akadémikus, az MTA Földrajztudományi Kutató- intézetének igazgatója tartott angol nyelvű előadást a tég­lagyár és a löszpart között, rengeteg szemléletetőeszköz felhasználásával. Pakson 1923 óta végeznek kutatásokat, korszerűbben pedig 1960-tól, dr. Pécsi Márton irányításá­val. A külföldi tudóstársa­ságnak bemutatták az idén februárban itt végzett fúrá­sokkal nyert talajmintákat is. A löszpart tetején, tehát a Sánchegyen fúrtak le a föld­rajztudományi kutatóintézet megrendelésére az FTV szak­emberei, 108 méter mélyre. Maga a löszfal 50 méter ma­gas. A fúrások eredményével együtt 2—2,5 millió év föld- történeti változásait, majd­nem a teljes pleisztocén kor rétegsorozatát be tudták mu­tatni az úgynevezett terep­konferencia résztvevőinek. A terepkonferencia négy­napos rendezvénvsorozata Budapesten kezdődött, majd Mende, Szeged, Paks, Duna- földvár, Dunaújváros egy-egy jellegzetes területének, talaj- viszonyainak tanulmányozása következett. Paks után tehát Dunaföldváron is tartott me­gyénkben a konferencia, melynek rendező szerve a Nemzetközi Negyedkorkutató Unió Lösz Bizottsága és a Magyar Negyedkorkutató Nemzeti Bizottság. Dr. Pécsi Márton akadé­mikus kérdésünkre válaszol­va röviden így foglalta össze jelenlegi kutatásaik és a ta­nácskozás célját. Egyrészt: a Havanna Megállapodásokkal fejeződött be a nagykövetek előkészítő ülése legutolsó másfél millió év fej­lődéstörténetének összehason­lítása világméretekben. Más­részt: mennyire hasznosítható a lösz, hogyan lehet megóvni, hol okoz nehézséget különbö­ző munkáknál, például épíL kezéseknél, tekintettel a csu- szamlásveszélyekre. A Pak­son nemrég végzett fúrások, vizsgálódások alapján úgy nyilatkoztak a kutatók, hogy nagyobb mozgás is lehetsé­ges, bár március óta nyugodt a löszfal. Javasolták a városi tanácsnak a Sánchegyen az építési tilalom elrendelését. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Az el nem kötelezett or­szágok külügyminisztereinek, majd az állam- és kormány­fők csúcsértekezletének elő­készítésével foglalkozó nagy­követi tanácskozás magyar idő szerint szerdán az éj­szakai órákban a napiren­dekre, az elnökségekre, az új tagok felvételére, valamint a koordinációs iroda kibővíté­sére tett javaslatok elfogadá­sával befejezte munkáját. Szerdán a nagykövetek döntésre jutottak az ügyren­di és a szervezeti kérdések­ben és ajánlásokat tettek a politikai, illetve a gazdasági bizottságok elnökségére vo­natkozóan. A politikai bi­zottság elnöki tisztét ázsiai ország látja majd el — való­színűleg Irak —, míg az al- elnökök az afrikai és latin­amerikai kontinensről kerül­nek ki. A gazdasági bizott­ság elnökét Afrika, alelnökét Ázsia adja majd. A külügy­miniszteri, valamint a csúcs- konferencia elnöke a házi­gazda Kuba lesz. A nagyköveti tanácskozá­sok során viszonylag gyors döntés született a mozgalom­ba újonnan felveendő tagok ajánlásáról. Így Nicaragua, Bolívia, Grenada, Irán, Pa­kisztán, Surinam és a Zimbab­we Hazafias Front — ha a külügyminiszteri értekezlet is jóváhagyja — a hatodik csúcsértekezlettől kezdve tel­jes jogú tagként vesz részt a mozgalomban. A nagykö­vetek a Fülöp-szigetek, San­ta Lucia, Dominica és Costa Rica megfigyelői státusára, Spanyolországnak pedig meg­hívottként való jelenlétére tettek javaslatot. Szerdán egyébként — Fi­del Castro kubai állam- és kormányfő meghívására — látogatásra Havannába érke­zett Joszip Broz Tito, Jugo­szlávia elnöke. A vendéget a havannai repülőtéren Fidel Castro fogadta. Havannában arra számítanak, hogy a lá­togatás során fontos megbe­szélésekre kerül sor Tito és Fidel Castro között. Tito el­nök, mint a csúcskonferen­cián részt vevő jugoszláv küldöttség vezetője jelen lesz az állam- és kormányfők megbeszélésein. Az államfők közül egyébként már Ha­vannában tartózkodik Szufa- nuvong laoszi köztársasági elnök is. Havannába érkezett Joszip Broz Tito. Képünkön: a jugo­szláv államelnököt Fidel Castro fogadja a repülőtéren. (Képtávírónkon érkezett) Kutatók a löszpartnál Dr. Pécsi Márton előadását tartja

Next

/
Thumbnails
Contents