Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-30 / 202. szám
1979. augusztus 30. ^>ÚJSÁfi3 A tomerőmű-építkezés A Bandi bácsit keressék! A megszólítás jellemzi az embert. Ha valakit nem ismerünk, nem is nagyon tiszteljük, félünk tőle, ritkán találkozunk vele, ha nincs közelebbi kapcsolat, vagyis három lépésre vagyunk egymástól, azt Kovács elvtársnak, Fekete elvtársnak szólítjuk. Ha közvetlen munkatársi a kapcsolat, barátok vagyunk, régtől ismerjük egymást, néha együtt sörözünk, nézzük a nőket... akkor Józsikámat, Ferikémet, havert mondunk. Ha idősebb a kolléga, a főnök, ismerjük, tiszteljük szakismereteit, szeretjük vezetői módszerét, szeretnénk olyanná válni, vagy azért kicsit tartunk tőle, de elfogadjuk minden szavát, Aki nem ismer tréfát a munkában, a szabad időben szívesen viccelődik, huncutkodik velünk. ...akkor Pista bá’-nak, Feri bácsinak szólítjuk. Ludvig András, Bandi bácsi! Olyannyira Bandi bácsi, mikor érdeklődtünk a vezetékneve iránt, akkor csak hosszas gondolkodás után válaszoltak: „A Bandi bácsit keressék... a Ludvig Andrást.” — A kollektív vezetés híve vagyok — mondja. Fönt ülünk két emelet magasan a turbinaasztalon. Mellettünk a turbina forgó részének a helye (szakszerűen a turbina alacsony nyomású házának középső része), a csapágyak, a lapátok embert eltüntető üregei közelében. — Minden esetben próbálok közös nevezőre jutni a többiekkel. Nálunk egy segédmunkásnak is lehet jó meglátása — míg ezeket a szavakat kimondja, négyen- öten is keresik. Rezzenéstelen arccal válaszol, egy-egy kérdés után pillanatokig gondolkodik, nem látszik rajta semmiféle indulat. A rossz hírt tudomásul veszi, a jót ugyanolyan arcjátékkal nyugtázza. — Mi kell ahhoz, hogy valaki Bandi bácsi legyen? — Huszonnyolc év egy munkahelyen. A vállalat alakulása óta a Gyár- és Gépszerelő embere vagyok. A Pakson lévő szerelőkkel együtt dolgoztam az NDK- ban. — Ennyi elég? — Nem tudom. — Mit jelent vezető szerelőnek lenni? — Minden munkánál feltételek vannak. Azt a vezető szerelőnek kell teljesíteni. Mondok egy példát: ma reggel hatra kellett volna a daru, most 11 óra és nincs. Helyette nekem kell biztosítani a munkát, olyat, amit daru nélkül is megoldhatunk. — Szakmailag többet kell tudnia? — Egy ilyen turbinaszerelésen öreg szakemberek vannak, hogy ki a jobb, ki sem, nehéz megállapítani. A vezető szerelőnek érteni kell a munkát. — Azt mondja, hogy a kollektív vezetés híve. Ezek szerint sokat vitatkoznak? — A munkán nincs mit vitatkozni. Egy-egy részfeladatot meg kell beszélni, utána csak a végrehajtás marad. — Ha egy új ember jön, hogyan lesz belőle turbinaszerelő? — Könnyen. — De mégis, hogyan? — Nálunk egyedül senki sem tud dolgozni. Egy alkatrész akár több mázsát is nyomhat, ahhoz pedig közös munka kell. Tehát az új ember mindig egy idősebb, vagy kettő mellé kerül. Ezért lesz könnyen turbinaszerelő, hiszen nem kell megkínlódnia a tapasztalatokat, átadják neki az öregek. — Több a régi dolgozó a csapatában? — Említettem már, hogy legtöbbjükkel együtt dolgoztam az NDK-ban. Ott is a szekunder oldalt és a turbinaszerelést csináltuk. — Miért maradtak együtt? — Megszereti az ember ezt a munkát. A vállalat 1970- ben kezdett ezzel foglalkozni. 1972-től atomerőműnél szerelünk. Az NDK-ban minden elvégeztük a tanfolyamot. Egy jó géplakatos képes megtanulni ezt a munkát. — Vándorélet a maguké. A család? — A többiek az NDK szerelésen voltak „eladósorban”. Megnősültek, van egy pár német feleség is. Itt Pakson lakást kaptak, letelepedtek. Hosszú távra van munkánk. — Van különbség a két építkezés között? — Természetesen. Az NDK-ban már kész volt a csarnok, az építők elvonultak kt : \ hK,h i \ i [i L, | * ■ l - - iái HE •• .L, 5f „ , J Hosszadalmas és figyelmes munka után kerülhet a helyére a turbina forgó része Ludvig András és azután jöttünk mi. Itt párhuzamosan megy a munka. Az NDK-ban kolónián éltünk. Együtt töltöttük a szabad időt, együtt szórakoztunk. Jobb volt a kollektíva. Pakson más a helyzet, igaz az is, hogy közben sokan családot alapítottak, ritkábban jövünk össze. — Hogyan ismeri munkatársait? — Negyvenen vagyunk a brigádban. Ismerem kinek milyen családi körülményei vannak. Esetleg az egyhar- madával nincs közelebbi kapcsolatom. ök rövidebb ideje dolgoznak a vállalatnál. — Könnyebb így irányítani? — Nyilván. — Fordítsunk a szón. A többiek vajon ismerik-e a vezető szerelő gondjait? — Nincs mit titkolni előttük. Ugyanabból a prémiumból kapok én is. Ha valami van, elmondom. — A magánéletét is? — Tudják, hogy van két lányom, az egyik 20, a másik 17 éves, azt is tudják, hogy elvált ember vagyok. Legszívesebben a szabad időmet Tamásiban töltöm, van egy szőlőm. Szóval ismerjük egymást. — Incselkedik velem az ördög. összeszerelnek egy monstrumot és legjobb esetben akkor derül ki, hogy jól dolgoztak-e, ha elindítják a turbinát. Biztosak abban, hogy indul? — Annak indulni kell! — Csak egyszer kell tévedni és sok az alkatrész. — Minden részműveletet átvesz a meó. — De a meós nem szerelő, ő csak a méreteket figyeli. — Nem vagyunk mi a magunk ellensége. — Komolyra fordítva a szót. Biztosnak kell lenni a végzett munkában? — Tudjuk, hogy mit miért. Ha valamit az első fázisban elmulasztunk, azt később keserves munkával lehet csak kijavítani. — Azért a turbina indítása a nagy esemény? — Izgalmas dolog. Sok hónapi munkára teszi fel a koronát. Sokáig tartott a beszélgetés. Nekem rövid időnek tűnt, de úgy látszik a kollégáknak nem. Ahogy végzünk, Ludvig Andrást körülfogják, lassan a kör szélére sodródok, negyedóra után tudom csak elcsalni a fényképezőgép lencséje elé. Azt hiszem értem Ludvig András népszerűségét. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Munkaverseny Takarékoskodni, olcsóbban, jobb minőségben terhelni A Simontornyai Bőrgyár szocialista brigádjai is bejelentették csatlakozásukat a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez, A többi között vállalták, hogy a tőkés importból származó nyersbőrből még nemesebb késztermékeket gyártanak, a cipőipar igénye szerint, ugyanakkor jelentősen növelik a hasíték mennyiségét is. A krómos, valamint a hasítéküzem dolgozói ötszázalékos termelékenységjavításra tettek vállalást. Az építési és mechanikai főosztály brigádjai további anyagmegtakarítást vállaltak, ezen belül többek között a nemes fémhulladék és a fáradt olaj összegyűjtését és értékesítését a villamosenergiafelhasználás csökkentését. A Szekszárdi Nyomda vállalása Az ország egyik „naptárgyárában” elsősorban az energiával, valamint az anyagokkal, főleg az importanyagokkal való fokozott takarékosságot tűzték ki célul. A Misztótfalusi szocialista brigád például azt vállalta, hogy felülvizsgálja a vállalati termékeket és hazai anyagokkal olyan gyártás- technológiát dolgoz ki, amellyel mellőzhetik a tőkés importanyagokat, s gazdaságosabban állíthatják elő a politikai zsebnaptárakat is. A Babits Mihály szocialista brigád felajánlotta, hogy az elkészített új minták irányárait tíz nap alatt kikalkulálja, s a két brigád az idei decemberben kiállításon bemutatja az új termékeket a kiadó vállalatok képviselőinek. Az ofszet formakészítő üzemrészben elhatározták: technológiai változtatásokkal úgy teljesítik idei felemelt tervüket, hogy egy negyedévi anyagot megtakarítsanak, valamint negyedrésznyivel csökkentik a tőkésimport filmanyag felhasználását. A géptermi és a könyvkötészeti üzemrész dolgozói azt is vállalták, hogy fokozottan takarékoskodnak az energiával és a tőkésimportból származó anyagokkal. A könyvkötészetben jobb munkaszervezéssel tovább növelik a nagyértékű gépek kihasználtságát. Vállalták, hogy az üzemrész hibájából szállítási • határidőeltolódás nem lesz és nagy gondot fordítanak a még hátralévő belkereskedelmi naptárak, valamint a pártmunkás zsebnaptár határidőre való elkészítésére, maradéktalanul teljesítik az 1979- re vállalt szerződéses kötelezettségeket. A szedők és a Betűbrigád felajánlották, hogy az új norma szerint a csoportteljesítmény 102 százalék fölött lesz. Előtérbe helyezik a vállalatnál a minőségi munkavégzést. A Babits Mihály szocialista brigád takarékossági őrjáratot indít a villannyal és a vízzel való takarékosság betartásának rendszeres ellenőrzésére is. A vállalat egészére kiterjesztik a KISZ-alapszervezet által kezdeményezett a Szakma ifjú mestere című munkaversenyt. A Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat A Tolna megyei Éjjtő- anyagipari Vállalat két s*k- szárdi, valamint paksi, mázai és dombori üzemeinek szocialista brigádjai is a papokban tartott összvezetglé- gi értekezletükön jelentették be csatlakozásukat a P#t- kongresszusi munkaversety- hez. Összességében más#l- millió forint értékű többlettermelésre és 140 ezer főiéit értékű anyag- és enerdfc- megtakarítására tettek Sí- ajánlást. r Ebből az alkalomból két (íj munkabrigád is! alakultja vállalatnál: az egyik a szekszárdi pénzügyi brigád, amely Bertók ; RóbertPé, 1919-es vértanú nevét vete fel, valamint a paksi új tp- tonüzem építésén dolgotó Ybl Miklós kőműves munkp- brigád. Mindkét új brigád la hatékonyabb és gazdaságosabb munkavégzést tűzte gi célul, valamint azt, hogy tagjaik szocialista módon dci- goznak, tanulnak és élnej. A kőművesbrigád a kitűzőit feladatoknak mennyiségileg és minőségileg egyaránt eleget tesz, és 80 óra társadalmi munkát is felajánlott. 4 Zalka Máté szocialista brigájl ügyel a szállítási és egyél gépek gazdaságos kihasználására, a szállítási terv maraK déktalan teljesítésére, a vagonok ki- és berakásának gyors elvégzésére. Más brigádok is, köztük a Komplex» brigád anyagtakarékos él balesetmentes munkát végeznek, s felajánlották, hogy égj* kommunista szombatot tar* tanak ebben a félévben. A dombori kavicskotró üzerrí Március 21. szocialista brit gádja a dombori telep par-l kosítását, járdaépítést, a tmk- műhelyben levő gépek javí-( tását, kerítések, kapuk felújítását, a gázolajtároló helyiség elkészítését vállalta egyebek közt, társadalmi munkában, s évi szinten 60 ezer forint értékű energiát és anyagot takarít meg. (BL.) Előbb lesz víz Gyulajon A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szocialista brigádjai is csatlakoztak a kongresszusi és a fel- szabadulsái munkaverjpeny- hez. A vállalások a munkahelyi gazdasági feladatok, a terv teljesítésére, Valamint anyag- és energiatakarékosságra irányulnak. Kiemelkedik a vállalások közül a tamási üzempiér- nökség szocialista brigádjának az a bejelentése, tiogy Szakcs község jobb vízellátása érdekében egymillió . forint építési tevékenységet végeznek terven felül. Jelentős a dombóvári üzemmérnökség szocialista brigádjainak is a vállalása; terven felül készítik a gyu- laji vízműépítés első ütemét, valamint a Dombóvár- gunarasi fürdőtelep vízsve- zeték-hálózatának bővítési munkálatait határidő előtt befejezik. Nemzetközi konferencia az önkéntes ápolónőképzésről Nemzetközi konferencia kezdődött szerdán Dobogókőn, a Nimród szállóban, az európai országok Vöröskereszt szervezetei képviselőinek részvételével. A kétnapos tanácskozáson 15 ország küldöttei vitatják meg a Vöröskereszt és az önkéntes ápolónőképzés kapcsolatát. A konferencia első napján előadások hangzottak el az önkéntes, illetve a hivatásos ápolónők képzésének tapasztalatairól az egyes országokban. A nemzeti társaságok küldöttei szóltak arról, hogy a nővérképzés és -foglalkoztatás az európai országok Vöröskereszt szervezeteinek hagyományos és fontos feladata. Az egészségvédelemben egyre nagyobb az önkéntes ápolónők szerepe. A házi betegápolásban, a szociális gondozásban, a környezetvédelemben, az anya- és gyermekgondozásban és az egészségügyi felvilágosításban csakúgy, mint az elsősegélynyújtásban, segítségük nélkülözhetetlen. A nemzetközi konferencia, amelyet a Magyar Országos Segélyező Nőegylet — a Vöröskereszt jogelődje — megalakulásának 100. évfordulója alkalmából rendeztek, csütörtökön folytatja munkáját. A résztvevők ajánlást dolgoznak ki az önkéntes ápolónőképzés fejlesztése érdekében. Felesleges ötezer? „A Simontornyai Bőr- és Szőrmeipari Vállalat például 5000 forintot adott 1977- ben a várkórus fenntartásához, ám annak megszűntével feleslegessé vált a támogatás is.” A fenti mondat elolvasása után — amely a Simontornya közoktatásával és közművelődésével foglalkozó tegnapi cikkünkben található — sok minden eszembe jutott. Olyan sok, hogy alig tudtam rendezni gondolataimat. Tehát: 1. Milyen jó, hogy egy nagyvállalat komolyan veszi az intelmeket és nemcsak sportegyesületet, hanem énekkart is támogat. 2. Igaz-igaz, dehát itt éppen arról van szó, hogy csak támogatott. 3. Ugyanis megszűnt a kórus. De vajon miért szűnt meg? 4. Ha már megszűnt, nem volt szükség más csoport, szakkör, együttes működési feltételeinek javításához erre a pénzre? Itt meg is állok a számolással. Ugyanis a közművelődésben manapság nemhogy ötezer forint — még ötven fillér sem válhat feleslegessé, valahol, valamire mindig kell. Kétmilliós költségvetés ide vagy oda, nem hiszem, hogy ez alól a simontornyai művelődési intézmények kivételek ... l A munkatársakkal
