Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-29 / 201. szám
Képújság ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Lépcső Csáki Imréné Szekszárdiból írja: ,„..A Kilátó utca lakói (kb. 40 család) nevében érdeklődöm, van-e lehetőség — és előreláthatólag mikor —, a Vincellér utca 19. és 21. számú házak közötti területen lépcső építésére. Mindenki szívesen vállalna társadalmi munkát az ügy érdekében, hiszen általában a családoknál 2—3 gyerek van. és elég nagy kerülővel jutnak haza...” A Kilátó utcaiak levelét elküldtük Szekszárd város tanácselnökének, dr. Nedók Pálnak, aki az alábbiakat válaszolta: ■ „...A Vincellér utca 19—21. számú épületek közötti területen nem szándékozunk lépcsőt építeni. A Kilátó utca megközelítését az Ibolya utca déli végénél építendő lépcsővel fogjuk kedvezőbbé tenni, ami várhatóan 1980. végéig elkészül...” Kertmozi „...Azt kérdezem az illetékesektől, hogy miért szüntették meg Szekszárdon a kertmozit? Sok fiatal nevében írom, nagyon jó lenne, ha nem bontanák le, hanem újból üzemelni kezdene. T. Andrea, Szekszárd...” A levelet elküldtük a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójának, Czank Józsefnek, aki a következő választ adta: „...A kertmozit lebontják, mert a Skála Áruház környékének rendezése indokolttá teszi. Tudomásunk szerint szabadtéri színpad, kertmozi felépítésére közös összefogással más területen kerül sor, előreláthatóan 1981—82-ben. A fiatalokkal egyetértünk és magunk is szeretnénk, ha kérésük mielőbb megvalósulna...” Parkoló Bonyhádi olvasóink kérdezik : „...Az áruházzal szembeni terület (állítólag beépítésre szánt terület) — ahol gépkocsik szoktak állni —, jelenleg parkoló-e? Ha igen, az ott lévő gödröket mikorra tervezik betemetni és a parkoló ki- és bejáratát KRESZ-útbaigazító táblákkal ellátni?...” Az illetékesnek, Bonyhád város tanácselnökének, dr. Hegedűs Jánosnak küldtük el a kérdést, aki az alábbiakat válaszolta: „...Az áruházzal szemközti területrészen egy 576 négyzetméter alapterületű ABC- áruház, valamint egy 33 lakásos garzonház épül. A garzonház földszinti részén gyermekorvosi rendelő kerül elhelyezésre. A garzonház építése az idén szeptemberben megkezdődik, az ABC- áruház kivitelezésének megkezdésére 1980 végén, vagy 1981 elején kerül sor. Tekintettel a nagy parkolási igényre, az építkezések megkezdéséig a beépítésre szánt területen, ideiglenes jelleggel a gépkocsik parkolhatnak. A jelzett terület KRESZ-táblával való ellátását nem tartottuk szükségesnek. A* említett gödrökben világító lámpatest tartóoszlopai kerülnek elhelyezésre. A tartóoszlopokat a szerződés szerint 1979. március 31-ig kellett volna elhelyeznie a szekszárdi DÉDÁSZ-nak, de a gyártó üzem ez ideig nem tudta leszállítani. Legújabb értesüléseink szerint az oszlopok felállítása e hónap végéig megtörténik...” Autóbusz-megálló Friedrich Józsefné Szek- szárdról írja: ,„..A Patak utcában lakom, a környéken lakók nevében is írok. Az lenne a kérésünk, hogy a mi utcánkban is közlekedjen helyi járatú autóbusz. Sokan vagyunk erre idős emberek, nincs a környékünkön semmilyen bolt, gyógyszerért is be kell bennünk a városba. Ha az autóbusz vonalát meghosszabbítanák — most ugyanis a Halászcsárdánál van a legközelebbi megálló —> vagy beiktatnának még egy megállót, a Zrínyi utca sarkán, sokat segítenének az erre lakókon...” A panaszos levelet eljuttattuk a Volán 11. számú Vállalathoz, ahonnét Pech József igazgatóhelyettes válaszát az alábbiakban közöljük: „...A Zrínyi utcában lévő autóbusz-megálló (Halászcsárdánál) jelenlegi helyén balesetveszélyes, ezért 200 méterrel északi irányban áthelyezésre kerül. (Il-es számúi Általános Iskolához.) Az autóbusz-megálló kiépítéséről és áthelyezéséről a városi tanács intézkedik. Tájékoztatásképpen közlöm, hogy a felüljáró forgalomba helyezésével a panaszbeadványra visszatérünk, és igyekszünk azt kedvezően megoldani...” Babatej „. .Több kismamatársam nevében . kérdezem, hogy megyénkben miért nincs babatej? Dunaújvárosi, pécsi, szegedi, miskolci ismerőseimtől tudom, hogy ezekben a városokban kedvező áron, jobb minőségű tejet kapnak a gyerekek, hároméves korig...” A Tolna megyei Tejipari Vállalat igazgatója, Bucsi Elek a következőket válaszolta a kérdésre: „..Az utalványos tej kiszolgálását az 1034/1951. december 2-án kelt miniszter- tanácsi határozat szabályozza. E határozat szabályozza azon városok körét is, amelyekben forgalmazzák az utalványos tejet. A határozatot azóta nem módosították és jelenleg is az a 16 város van bevonva a kedvezményes árusításba, melyeket akkor kijelöltek. Az utalványos tej forgalmazásának kiterjesztését más városokra csak újabb kormányhatározat engedélyezhetné...” Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Indokról a nácik gondoskodtak 5. A birodalmi kormány eltökélt szándéka Naujocks szerette az életet, a változatosságot. Gleiwitz- ben határozottan unatkozott: már több mint két hete ott kellett tartózkodnia és még mindig nem érkezett meg a végrehajtást elrendelő jelszó Berlinből. Telefonhívás Berlinbe: engedélyt kért, hogy hét végére hazautazhassák. Válasz: szó sem lehet róla, minden pillanatban várható az akció. Lehetséges, hogy éppen hét végére... Valóban, a náci csapatok már készültek a támadásra, augusztus 25-én este 19 óra 30 perckor a megmásíthatat- lannak látszó elhatározást visszavonták, s megállították a már mozgásba hozott hadigépezetet. A híradócsapatok nem mindenütt tudták időben eljuttatni a parancsvisszavonást az alakulatokhoz, ezért a Jablonka-alagút- nál és másutt is előfordult, hogy német katonák átlépték a határt és harcba bocsátkoztak lengyel határőrökkel. Aztán — miután a főparancsnokság futár útján elérte őket — abbahagyták a harcot, visszavonultak német területre. Mi történt hogy augusztus 25-én este Hitler elállt elhatározásától és „megállj”-t parancsolt a Wehrmacht gépezetének? Két esemény, amely — más-más módon — kellemetlenül érintette a Führert. Az első: Mussolini, az olasz diktátor nemlegesen válaszolt Hitler e napon érkezett levelére, amelyben az szövetségesre számítva bejelentette: a háború küszöbön áll, a lengyelországi viszály háborús megoldása elkerülhetetlen. A válaszban a Duce így köntörfalázott: „Életem egyik legfájdalmasabb pillanata. amikor közölnöm kell önnel: Itália nem kész a háborúra.” Olaszország, az 1939. május 22-én aláírt „acélpaktum”, a német—olasz katonai egyezmény másik tagja tehát az utolsó pillanatban megrettent a kalandtól, túlságosan veszélyesnek ítélte. Igaz. Hitler nem elsősorban a gyenge olasz hadsereg katonai erejével, hanem azzal a diplomá-1 ciai-politikai támogatással számolt, amelyet egy nem egyedül végrehajtott támadás jelentett volna. A válasz mégis kellemetlenül érintette és tervei átgondolására késztette. Még többet nyomott a 1939. szeptember 1.: a Lengyelország lerohanása a Westerplatte kikötője elleni támadással kezdődött. Képünkön: náci katonák hatolnak be a rommá lőtt térségbe. 1979. augusztus 29. A börfejtéses sertésvágásról szól a nezőgazdasági és élelmezésügyi mi- liszter 13/1979. (VIII. 1.) MÉM számú rendelete, amelynek hatálya a húsipari vállalatok, állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek, gazdasági társulások, valamint a tanács által üzemeltetett sertésvágó és -feldolgozó üzemekben végzett sertésvágásra terjed ki, s amely szerint a vágásra kerülő sertésekről a bőrt — a jogszabályban megjelölt kivételekkel — bőrfejtéssel (nyúzással) le kell fejteni. A rendelet a Magyar Közlöny idei 52. számában jelent meg és kihirdetése napján — 1979. augusztus 1-én — hatályba lépett. 1980. január 1-én lép hatályba, de a már folyamatban levő beruházásokra is alkalmazni kell a Miniszter- tanácsnak a 28/1979. (VIII. 3.) MT számú rendeletét, amely a beruházások rendiéről szóló korábbi ' jogszabályt egészíti ki, és a nagy- beruházásokra vonatkozóan kimondja, hogy a bank csak olyan szerződés vagy szerződésmódosítás alapján vállalhat fizetési kötelezettséget, amelynek teljesítési határideje nem későbbi a beruházás jóváhagyott befejezési határidejénél. (Magyar Közlöny idei 53. száma.) A Munkaügyi Közlöny f. évi 7. számában 308/1979. PM—MüM—SZOT szám alatt közlemény jelent meg a fogyasztói árintézkedésekkel kapcsolatos, a vállalati jóléti ellátásokat érintő egyes feladatokról. A központi árintézkedések érintik a vállalatok által működtetett üdülők élelmezési és egyéb fenntartási költségeit, valamennyi kölséget a jóléti és kulturális alapból kell fedezni, ugyanakkor a jóléti és kulturális alap 1979. évre megállapított egy főre képezhető összegének központi emelésére az árintézkedések miatt nem kerül sor. A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy ha a többletköltségek megtakarítással nem ellensúlyozhatok, a vállalatok részesedési alapjuk igénybevételével egészítsék ki a jóléti és kulturális alapjukat. Ezzel kapcsolatban szükséges a kollektív szerződés idevonatkozó részeinek módosítása. Betétdíjas üvegpalackok visszaváltása tárgyában jelent meg közlemény a Kereskedelmi Értesítő f. évi 21. számában, amely nyomatékosan felhívja a vendéglátó vállalatokat és szövetkezeteket, hogy azok az üzletek, amelyek utcán át (elvitelre) is értékesítenek üvegpalackos italokat, kötelesek a hét valamennyi napján, napszakra való tekintet nélkül a betétdíjas üvegeket a fogyasztótól visszaváltani, ugyanakkor ezekben az üzletekben feliratot kell elhelyezni, amely szerint az üzlet üvegpalackok visszaváltására kötelezett. A visszaváltási. tevékenységet rendszeresen ellenőrizni kell, a mulasztókkal szemben pedig szigorú felelősségre vonást kell alkalmazni. A Belkereskedelmi Minisztériumnak a Kereskedelmi Értesítő idei 22. számában megjelent 2/1979. számú körrendelkezése a takarékos energiagazdálkodásról szól, külön-külön rendelkezik a fűtésről és tüzelőanyagokról, a világításról, a hőfejlesztő és -átadó berendezésekről, az elektromos meghajtású gépekről, a légkondicionálásról és a gépjárművekről, majd rögzíti, hogy a rendelkezések végrehajtásáért a vállalat vezetője felelős, az energiahordozókkal történő pazarlás esetén pedig a felelős vezetőket felelősségre kell vonni, prémium-, illetve jutalommegvonással kell sújtani. A SZÖVOSZ Tájékoztató idei 30—31. számában közlemény jelent meg a belkereskedelmi törvény végrehajtásának helyzete tárgyában. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi-járási szervezetének elnöke latban, hogy ugyanezen a napon Anglia kölcsönös segély- nyújtási szerződést írt alá Lengyelországgal, a korábban megkötött ideiglenes megállapodás helyett. Vagyis arra kötelezte magát, hogy a lengyeleket érő támadás esetén hadat üzen a támadónak. Hitler így még néhány napig késleltette a támadást, hogy a történelem előtt alibit igazoljon. Levelet írt Chamberlain angol miniszterelnöknek, szemrehányásokat téve az angol kormánynak, hogy az adott bátorítást „annak a szörnyű terrorhullámnak az elindítására, amely a lengyel területen élő másfél milliónyi német lakosságra zúdult”. Arra az angol bejelentésre utalva, miszerint Németország fegyveres beavatkozása esetén kénytelenek lennének Lengyelországnak segítséget nyújtani, a diplomáciában szokatlanul éles hangon szögezte le: „Ezt a kijelentést tudomásul veszem, és biztosítom róla, hogy ez semmit sem változtat a birodalmi kormány eltökélt szándékán”. Ugyanakkor kifejezte Anglia iránti szimpátiáját, mondván, hogy ő mindig „pozitív értelemben viszonyult Nagy- Britanniához, kész személyi garanciát vállalni és Németország erejét latba vetni további fenntartásához”. Röviden: nemcsak azt ajánlotta fel Londonnak, hogy nefn veszélyezteti az angol érdekeket, hanem adott esetben még támogatást is kínált. Csakhogy — így értékeli a helyzetet NDK történészek egy csoportja — az angol kormány nem tűrhette, hogy Lengyelország is Hitler kezére jusson, ez olyan bizalomveszteséget jelentett volna amelyet nem engedhettek meg maguknak. Hitler számítása bevált: a különböző javaslatok csak álcázásul szolgáltak a háború igazi felelősének leplezésére. Amint tolmácsa, Paul Schmidt feljegyezte, Hitler maga jegyezte meg: „Alibire van szükségem, mindenekelőtt a német nép előtt, hogy mindent megtettem a béke megtartására. Ezért tettem nagylelkű ajánlatot Danzig és a korridor kérdésében.” A „nagylelkű ajánlat” tulajdonképpen ultimátum. Danzig azonnali visszacsatolását, az úgynevezett korridor területén népszavazás tartását, a korridoron keresztül 1 kilométer széles nemzetközi út építését, a német és lengyel panaszok kivizsgálására nemzetközi bizottság létesítését, a két ország közötti kisebbségi egyezmény megkötését tartalmazza. A „tárgyalásokra” a lengyeleknek azonnal megbízottakat kell Berlinbe küldeniök, különben... A lengyel kormány tanult az osztrák és csehszlovák eseményekből : ilyen körülmények között nem hajlandó megbízottakat küldeni. Hitler viszont augusztus 31-én 12 óra 30 perckor aláírja az 1. számú hadműveleti utasítást: a Lengyelország elleni támadás időpontja szeptember 1-én, hajnali 4 óra 45 perc. Ezután kapja meg Naujocks is végre a várva várt jelszót... (Következik: Az első halottak)
