Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-03 / 180. szám

a népújság 1979. augusztus 3. „Tudni illik, hogy mi illik” Irénke esküvőjére meg­hívót kaptam. Nem mehettem el. levélben gratuláltam a házasságkötéshez. Szívből ír­tam. hosszan, nem sablonos köszöntő sorokat. Vártam, hogy me^cöszöni, de tőle sem jött egy sor sem, akárcsak többi, volt tanítványomtól, akiknek írtam, mert nem le­hettem ott személyesen az es­küvőjükön. Mentegetni próbálom őket, talán nem tudják, hogy il­lett volna megköszönni a le­veleket és a táviratokat. Ne­kem keUett volna erre meg­tanítanom őket? — kérdezem magamtól némi lelki ismeret- furdalással. Vagy a mai fia­talok természetesnek vesznek minden szépet és jót és a kö- szöngetést holmi kispolgári csökevénynek tartják? De miért van az, amit az étteremben lépten-nyomon tapasztalok? Odairamodik az asztalomhoz egy-egy tizen­éves — hol fiy, hol leány —, nyugodtan átnyúl előttem és kérdés nélkül elveszi a sótar­tót vagy a vizeskancsót. Sze­rencsés esetben visszahozza, gyakrabban nem, de mint ahogyan nem kérdi meg, szabad-e elvenni, ugyanúgy meg sem köszöni. Ezt is taní­tani kellett volna? De kinek, mikor, hol? Otthon, az iskolá­ban? Most érettségizett rokon fiú csengetett be hozzám a minap. Szájában félig szívott, égő cigarettával. Csodá tko. zott, amikor szeretettel fi­gyelmeztettem rá, hogy ez nem ülik és sehogyan sem akarta megérteni, hogy miért nem. Az üzletekben sem udva­riasak a fiatalok. Nem kérnek és nem köszönnek meg sem­mit. „Fel kiló kenyeret!” — mondják, vagy „Kétforintos vaníliát!”. „Háromért epret!” S ha az eladó „tessék”-kei adja át. nem kapja meg a „köszönöm’-öt érte. A női egyenjogúságot is rosszul értelmezi egy-egy fiatal, mint a szemben lévő. házban lakó ifjú pár, mert látom, hogy a férj nyugod­tan a terhes asszonyka elé vág és úgy megy be a kapun, míg a gyengédségre vágyó anyajelölt kullog utána. Világjelenség lenne ez, amit tapasztalok? Remélem, nem, és azt is, hogy valami­képpen napirendre kerül ná­lunk a „mi illik?” problémá­ja. Jó 15 évvel, ezelőtt volt a televízióban egy igen jól si­került, humoros, de tanulsá­gos illemtansorozat Feleki Kamii főszereplésével. Jó len­ne. ha a most növekvő ifjú­ságunk is tanulhatna játszva, szórakozva illemet. írásom címéül az akkori sorozat ne­vét vettem. Másfél évtizeddel ezelőtt sokkal kevesebb csa­ládnak volt, még televíziója, ma már sokszor annyi néző­je lenne a fő műsoridőben sugárzott össznépi illemtan óráknak. Addig is igyekezzék, ki-ki a maga portáján megtenni mindent azért, hogy megta­nulják fiataljaink azokat az illemszabályokat. amelyek szebbé, kellemesebbé teszik az emberi együttélést. Dr. Gergely Károlyné Buga László Fények és árnyak a nyárban A nyár hasznát, előnyeit és örömeit megnyirbálhatják azok az ártalmak, veszedel­mek és károk, amelyek any- nyira megbújnak, hogy saj­nos — alig vesz róluk tudo­mást az ember. Pedig az óva­tosság biztonságosabb, mint a hősködő könnyelműség, vagy a kétségbeesés, ha a nyakába szakad valakinek a baj. Senki sem vitatja azt, hogy a „napfény, víz és levegő egészséget ad”, de nem ta­gadhatja azt sem, hogy a fe­detlen fejű, eszetlenül napozó fejfájása, szédülése, vértódu- lása, emésztési zavara már közel áll a napszúráshoz. Oka pedig a tűnő nap? Nem! A könnyelműség, a nemtörő­dömség vagy a divat, ami magas nyakú, sötét színű, vastag szálú kötöttruhát, szel- lőzetlen, szűk farmernadrá­got és kandúrcsizmát erősza­kol a fiatalokra, hogy a hő­guta közelébe terelje őket. A napszúrás is meg a hőguta is a tűző nap ártalma, de a na­pot nem lehet kárhoztatni miatta, csak az embert, aki­visszaél a napsugárral, aho­gyan azt a hámló bőrű, hason alvók, az egyetlen szabad­napon lesülni akaró napozók igazolhatják. Pedig fokozatos szoktatással, ésszerű kúrával és a bőr zsírozásával, meg könnyű, szellős ruhával a nyárnak nem adófizetője, ha­nem kamatainak élvezője le­het az ember. A nyár fokozott tisztaságot követel ételben, italban és még a személyes testápolás­ban is. A saláta, a gyümölcs gondos mosás nélkül nem fo­gyasztható máskor sem, de nyáron különösen. Az étel melegben erjed, buggyad, romlik. Felhasználása tilos, mert emésztési zavart, has­menést okozhat. A romlott étel még felfőzve sem fo­gyasztható, mert az esetleg benne keletkezett toxinokata forralás nem pusztítja el. Hasmenéssel járó nyári bél­zavarok kúrálásában a szén­hidrátszegény ételeken kívül a nagy mennyiségű, frissen főzött cukortalan tea a leg­fontosabb, mert a nagy fo­lyadékveszteség miatt köny- nyen folyadékszegénnyé válik a szervezet. Ennek a folya­dékveszteségnek ellentéte a verítékezés, amikor a szer­vezet sótartalmából is veszít. A sós keksz vagy a sós tea fogyasztása ilyenkor az egyik legfontosabb egészségvédelmi tennivaló. Nyári ártalom a légy. A kórokozók bombavetője, leg­hűségesebb bacilushordozója, a pöcegodörben, a konyhában és a csecsemő cucliján egy­aránt otthon érzi magát. Még az a szerencse, hogy a te­nyésztőhelyek felszámolásá­val és hathatós légyirtó sze­rekkel létszámuk csökkenthe­tő. Sajnos rajtuk kívül is elég bőséges a nyár repülő állatkertje. A veszedelmesnek nevez­hető rovarok háromféle mó­don támadhatják az embert: szájszervükkel sebezhetik a bőrt, szívócsápjukkal szúr­hatnak, vagy a potrohúkon lévő fullánkot vághatják be­le az ember bőrébe. A marás rendszerint egyszerű sebzés, de mérgező anyag is juthat a sebbe, ahogyan azt egyes pókok és százlábúak esetében megfigyelték. A darazsak és méhek mérges fullánkjai azért veszedelmesek, mert, ha túlérzékeny — allergiás — valaki, akkor egyetlen csí­pés is halálos lehet. A vér­szívó rovarok — a bolha, kullancs, tetű, szúnyog, po­loska — csípésükkel fertőző betegségek közvetítőivé vál­hatnak, ha környezetükben fertőzőképes beteg szenved. Ezek tehát csak közvetítők, mint a légy és nem közvetle­nül ártok, mint a méhméreg. Megelőzhetők a rovarártal­mak? Igen! A legfontosabb a nyugodt magaviselet rovar­veszély esetén. Még a legva­dabb is rendszerint csak ak­r ínyenceknek CSIRKEMAJ SZILVÁVAL Hozzávalók 2 személy ré­szére: 20—25 dkg máj, 1 fej vöröshagyma, 6—8 szem szil­va (befőtt is lehet), vaj. A májat és hagymát felda­raboljuk. Majd a szilvát ki­magozzuk. A nem túl apró darabokra vágott hagymát vajban megpároljuk, míg üveges lesz. Külön megsüt­jük a májdarabokat, mindkét oldalán egészen rövid ideig. A serpenyőbe beletesszük a hagymát és a szilvát párolni. Végül a májhoz keverjük. Rizzsel, vagy sós vízben főtt burgonyával fogyasztjuk. KÖRTEDESSZERT 3 púpozott evőkanál cukrot, kevés narancshéjjal és 1 csé­sze vízzel felforralunk. 4 körtét meghámozunk, félbe­vágunk, kivájjuk és cukor­szirupban felfőzzük. Fél po­hár vörös bort adunk hozzá és a körtét fedő alatt hideg helyre tesszük (bor helyett rumot vagy barackpálinkát is használhatunk.) 2 evőkanál cukrot 1 kávéskanál vajon aranybarnára pirítunk. 3 evő­kanál mandulát durva dara­bokra vágunk és hozzáadjuk. Egy vékonyan beolajozott porcelán tálra tesszük és hagy­juk kihűlni. Azután burgo­nyatörővei pörköltmandula- masszát készítünk. 4 dl friss tejszínt kemény­re felverünk, 1 csomag va­níliás cukorral ízesítjük és 4 hideg pohárba tesszük, a kör­téket kevés pörkölt mandu­lával töltjük, összeillesztjük és a megmaradt mandulával megszórjuk. TÖLTÖTT DINNYE Hozzávalók: 1 görögdinnye, 4 evőkanál narancslikőr, 2 evőkanál pálinka, negyed kg eper, negyed kg málna, 3 evő­kanál cukor. A görögdinnyét megmossuk, megszárítjuk. Felső részét le­vágjuk és belsejét késsel óva­tosan kiszedjük. A dinnyét apró kockákra vágjuk és ki­magozzuk. A dinnyekocká­kat narancslikőrrel és pálin­kával leöntjük és fedő alatt fél óráig pároljuk. Az epret és a málnát megmossuk, meg­tisztítjuk, kiválogatjuk és cu­korral összekeverjük, szintén 30 percig pároljuk. Végül az epret,\ málnát és dinnyedara­bokat összekeverjük és meg­töltjük vele a dinnyét. kor támad, ha veszélyt érez. Elűzése tehát igen óvatos, csapkodásmentes legyen. Ma már vannak igen hatásos vé­dő- és riasztókenőcsö1- is. De ha mégis megcsíp vala­kit a méh, a darázs vagy egyéb repülő kártevő, szal­miákszeszt, alkoholt, kölni­vizet, ecetet kell cseppenteni a sebre, vagy tegyünk rá frissen átmetszett hagymát, nedves metszéslapjával. A kullancs külön figyelmet ér­demel, mert ha a feje besza­kad a bőrbe, gennyedést okoz. Ha benzinnel lefedik, vagy vazelinnel bekenik, megful­lad és kiesik. A nyár — a legtöbb ember számára — még mindig a munkahelyről, a hivatalból, az elfoglaltságból való sza­badságolást jelenti. A sza­badság: kikapcsolódás. A kö­töttségek mindennemű felol- Hjlsy rpás mint a munkába sorakozó hétköznap, vagy a hétvég felszeletelt pihenője. Ilyenkor a szokatlan utáni vágy három — egy jó és két rossz — irányába terelheti az embert. Az egyik rossz a sza­badság alatti otthoni hajsza: a nagytakarítás, felújítás, az építkezés, az üdülőtelek ren­dezése és a házi barkácsolás túlhajtása. Az igaz, hogy a munka ilyenkor más, mint amit munkahelyen végez va­laki, de mégis munka, és ha örömet okoz, akkor is gyen­gít, fáraszt. A másik rossz ennek az ellenkezője: az él­vezetek, a szórakozás, az éj­szakázás, a kalandhajszolás, a gátlástalanság, a meggon­dolatlanság túlzásba vitele. A jó: az egyetlen célravezető út, a testi és szellemi rehabilitá­ció, a tökéletes talpra állítás, a fizikai erő és szellemi ruga­nyosság visszaszerzése — saj- nos — a családok nyári ter­vei között elég ritka és még ritkább az ilyen tervek töké­letes teljesítése. Pedig a nyár felmérhetetlen előnye, hasz­na, várható eredménye kö­zött ez a legfontosabb. Az idei nyár divatos anyaga a kockás mintájú kelme. Né­hány nyári ötletet adunk azok részére, akik üdülni készülnek, vagy szívesen strandolnak, ki­rándulnak a hegyekbe. Széltől frizuránkat, naptól sze­münket védi az ellenzős sapka, amely hat egyforma cikkelyből és ellenzőből áll. Jobb tartása és formája lesz, ha erősebb vá­szonnal béleljük. A vállkendő szükség szerint jó szolgálatot tehet hűvösebb idő, vagy hirte­len zápor esetén. Szélére hor­goljunk színes csipkét, de ké­szen is vásárolhatunk méterben hímzett szegélyt, vagy cérna- csipkét hozzá. Akinek jól áll és szívesen viseli, fejkendőt is szabhat az anyagból. A nagyméretű strandtáska házilag is elkészíthető, csak egy ügyes barkácsoló férj segít­sége szükséges, aki a felső ré­szét vékony falemezből, vagy műanyagból kiszabja. A fogóját vastag, sodrott zsinórból fűzzük be. A 3 darabos garnitúra az üdülés legkihasználhatóbb öltö­zéke lehet. Részei: a melltartó, a bermudanadrág és az egyet­len, hosszú lapból álló szoknya, amelyet magunk köré csava­runk és megkötünk. B. K. Frizurák - kislányoknak A 10—15 éves kis bakfisok szeretik a gondozott^ szép frizurát, és szívesen viselnek copfot is. Nekik mutatunk be néhány könnyen fésülhető, csinos modellt. 1. A hajat egészen simán, választék nélkül hátra fésül­ve. hátul magasan és közvet­lenül egymás mellett szorosan két ágba fonva, színes, vastag pamutszállal ujjnyi szélesen a tövénél megkötjük. 2. Akinek jól áll. középen elválaszthatja a haját. Mind­két oldalon a hajat kefével összefogva, a fül mögött és fölött egy kicsit megtupíroz- zuk, majd megcsavarva nagy csigába tekerjük és babahaj- tűvel rögzítjük. 3. Valiig érő hajból: kétol­dalt, a fül fölötti hajat simán hátrakeféljük, a fejtetőn egy fonatba főnjük, s a végét sö­tétkék bársonyszalaggal cso­móra kötjük. 4. Hosszú vagy vállíg érő hajból fésülhetjük a követ­kezőt. Az egész hajat simán hátrafésüljük, csupán elöl, a fül fölött veszünk el egy-egy tincset, amit megsodrunk, majd hátul a fejen színes copffal összefogunk. 5. Szintén középen válasz­tott hajból közvetlenül a fül fölött fonatot készítünk, vé­geit a fejtető közepén szalag­gal vagy csattal rögzítjük. Ha nagyon hosszú a haj, fönt keresztezve, alul a tarkón fogjuk össze a végeit. 6. Széles és magas a fru­fru, amely a fejtetőnél indul ki. A többi hajat összefogva, hátul, magasan egybekötjük, a végeit gyűrűkbe, csigába szedjük. Ha hosszú a haj, akkor a végét megsodorva kis kontyocdkát tekerünk. 7. „Indián-lány” frizura. Elöl a homloknál mindkét ol­dalon két-két lecsüngő fona­tot készítünk szorosan egy­más mellett, a végeit színes fagyöngybe fűzött befőttes- gumival fogjuk össze. B. K. Nyaralás és ismeretszerzés Ha olyan vidékre megy nyaralni, kirándulni a csa­lád, ahol korábban nem jár­tak, a gyerék számára ta­nulmányúnál is felérhet a kéthetes vagy egy-két na­pos ott-tartózkodás. Haszna igazán akkor lesz az útnak, ha nem éri felkészületlenül. Ha előre ismeri valamelyest a vidék jellegzetességeit, a látnivalók nem véletlenül tűnnek szemébe, hanem tu­datosan készül, megfigyel. Régi tapasztalat, hogy aki bizonyos dolgokról némi elő­zetes ismerettel rendelkezik, többett észrevesz a szemé­lyes találkozáskor, mint a felkészületlen társak. Hogyan is kezdjük el? Mi­kor már bizonyos, hogy ha­zánk melyik vidékén nyara­lunk az idén, vegyük elő a térképet, s mutassuk meg a gyerekeknek. Nézzük meg, milyen tájegységen helyez­kedik el, milyen közigazga­tási körzetben, s lakóhe­lyünktől merre, mennyire esik. Ha külföldre utazunk, a felkészülés módszere min­denben hasonló. Ezután szerezzünk be egy jó útikönyvet. Ha mondjuk Szilvásváradon, Cserépvár­alján, vagy Bánkúton tölt­jük a szabadságunkat, a Bükk útikalauzt. Ehhez egy részletes turistatérképet is adnak, ezen a legapróléko­sabban feltüntetik a környe­zet földrajzi jellemzőit. La­pozzunk csak bele az úti­könyvbe ! Részletesen bemu­tatja a- Bükk-vidék tájait, éghajlatát, vízrajzát, bar­langjait, állat- és növényvi­lágát, néprajzát, történel­mét. Ezt az útikalauzt mi olvasuk el, ne a gyerek. Ne­ki csak adjuk a kezébe, hadd lapozgasson benne, amíg ér­dekli. Inkább mi próbáljunk egy-két érdekes dolgot ki­bogarászni, s felhívni rá a figyelmét. Itt van egy fénykép a kaptárkövekről. A riolittufa- kúpokba vájt sekély fülké­ben a XI—:XIV. században méheket tartottak. Ha ezt elmondjuk róla, s megmu­tatjuk a fényképet, a gyerek nagy örömmel fogja felfe­dezni. A Szalajka völgyi vashá­moroknál megemlíthetjük, hogy 1834-ben öntöttek egy ilyen táblát is: Tilalmas a halászat ebatta. Vagy ilyen adatokat, hogy a hótakaró 80 napig marad meg átlagban, s hideg télen a Bánkút kör­nyéki északi lejtőkön még' április elején is lehet síelni. 1969-ben 108 cm-es hó borí­totta a Nagylesiklót Bánkú­ton. Elmondhatjuk, hogy a barlang szláv eredetű szó, s itt a Bükkben még megma­radtak az ősi magyar elne­vezések: odú, odor, lyuk, kőlyuk. S a barlangot rejtő hegy: Od vas-kő, Odvas­bükk, Odor-hegy, Lyukas­gerinc, Kőlyuk-galya, Far- kas-lyuk-tető. A történelem ismét sok lehetőséget kínál. Egészen másként néz a gye­rek egy várra, ha tudja, hogy valamikor Nagy Lajos, Mátyás király, vagy Rákóczi lakta, a kurucok vívtak csa­tát, Kossuth honvédéi, a Vö­rös Hadsereg katonái, vagy magyar partizánok. Mikor mondjuk el mind­ezt a gyereknek? Közvetle­nül a kirándulás előtt. Úgyis megkérdezi, most hova me­gyünk, mit látunk, miért nézzük meg ezt a helyet. S csak annyit, amennyit a gye­rek érdeklődése felvesz, in­kább a helyszínen tegyünk hozzá még néhány dolgot, hívjuk fel újabb részletekre á figyelmét. AtANYILÁSZLÓ Kockás ötletek...

Next

/
Thumbnails
Contents