Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-03 / 180. szám
a népújság 1979. augusztus 3. „Tudni illik, hogy mi illik” Irénke esküvőjére meghívót kaptam. Nem mehettem el. levélben gratuláltam a házasságkötéshez. Szívből írtam. hosszan, nem sablonos köszöntő sorokat. Vártam, hogy me^cöszöni, de tőle sem jött egy sor sem, akárcsak többi, volt tanítványomtól, akiknek írtam, mert nem lehettem ott személyesen az esküvőjükön. Mentegetni próbálom őket, talán nem tudják, hogy illett volna megköszönni a leveleket és a táviratokat. Nekem keUett volna erre megtanítanom őket? — kérdezem magamtól némi lelki ismeret- furdalással. Vagy a mai fiatalok természetesnek vesznek minden szépet és jót és a kö- szöngetést holmi kispolgári csökevénynek tartják? De miért van az, amit az étteremben lépten-nyomon tapasztalok? Odairamodik az asztalomhoz egy-egy tizenéves — hol fiy, hol leány —, nyugodtan átnyúl előttem és kérdés nélkül elveszi a sótartót vagy a vizeskancsót. Szerencsés esetben visszahozza, gyakrabban nem, de mint ahogyan nem kérdi meg, szabad-e elvenni, ugyanúgy meg sem köszöni. Ezt is tanítani kellett volna? De kinek, mikor, hol? Otthon, az iskolában? Most érettségizett rokon fiú csengetett be hozzám a minap. Szájában félig szívott, égő cigarettával. Csodá tko. zott, amikor szeretettel figyelmeztettem rá, hogy ez nem ülik és sehogyan sem akarta megérteni, hogy miért nem. Az üzletekben sem udvariasak a fiatalok. Nem kérnek és nem köszönnek meg semmit. „Fel kiló kenyeret!” — mondják, vagy „Kétforintos vaníliát!”. „Háromért epret!” S ha az eladó „tessék”-kei adja át. nem kapja meg a „köszönöm’-öt érte. A női egyenjogúságot is rosszul értelmezi egy-egy fiatal, mint a szemben lévő. házban lakó ifjú pár, mert látom, hogy a férj nyugodtan a terhes asszonyka elé vág és úgy megy be a kapun, míg a gyengédségre vágyó anyajelölt kullog utána. Világjelenség lenne ez, amit tapasztalok? Remélem, nem, és azt is, hogy valamiképpen napirendre kerül nálunk a „mi illik?” problémája. Jó 15 évvel, ezelőtt volt a televízióban egy igen jól sikerült, humoros, de tanulságos illemtansorozat Feleki Kamii főszereplésével. Jó lenne. ha a most növekvő ifjúságunk is tanulhatna játszva, szórakozva illemet. írásom címéül az akkori sorozat nevét vettem. Másfél évtizeddel ezelőtt sokkal kevesebb családnak volt, még televíziója, ma már sokszor annyi nézője lenne a fő műsoridőben sugárzott össznépi illemtan óráknak. Addig is igyekezzék, ki-ki a maga portáján megtenni mindent azért, hogy megtanulják fiataljaink azokat az illemszabályokat. amelyek szebbé, kellemesebbé teszik az emberi együttélést. Dr. Gergely Károlyné Buga László Fények és árnyak a nyárban A nyár hasznát, előnyeit és örömeit megnyirbálhatják azok az ártalmak, veszedelmek és károk, amelyek any- nyira megbújnak, hogy sajnos — alig vesz róluk tudomást az ember. Pedig az óvatosság biztonságosabb, mint a hősködő könnyelműség, vagy a kétségbeesés, ha a nyakába szakad valakinek a baj. Senki sem vitatja azt, hogy a „napfény, víz és levegő egészséget ad”, de nem tagadhatja azt sem, hogy a fedetlen fejű, eszetlenül napozó fejfájása, szédülése, vértódu- lása, emésztési zavara már közel áll a napszúráshoz. Oka pedig a tűnő nap? Nem! A könnyelműség, a nemtörődömség vagy a divat, ami magas nyakú, sötét színű, vastag szálú kötöttruhát, szel- lőzetlen, szűk farmernadrágot és kandúrcsizmát erőszakol a fiatalokra, hogy a hőguta közelébe terelje őket. A napszúrás is meg a hőguta is a tűző nap ártalma, de a napot nem lehet kárhoztatni miatta, csak az embert, akivisszaél a napsugárral, ahogyan azt a hámló bőrű, hason alvók, az egyetlen szabadnapon lesülni akaró napozók igazolhatják. Pedig fokozatos szoktatással, ésszerű kúrával és a bőr zsírozásával, meg könnyű, szellős ruhával a nyárnak nem adófizetője, hanem kamatainak élvezője lehet az ember. A nyár fokozott tisztaságot követel ételben, italban és még a személyes testápolásban is. A saláta, a gyümölcs gondos mosás nélkül nem fogyasztható máskor sem, de nyáron különösen. Az étel melegben erjed, buggyad, romlik. Felhasználása tilos, mert emésztési zavart, hasmenést okozhat. A romlott étel még felfőzve sem fogyasztható, mert az esetleg benne keletkezett toxinokata forralás nem pusztítja el. Hasmenéssel járó nyári bélzavarok kúrálásában a szénhidrátszegény ételeken kívül a nagy mennyiségű, frissen főzött cukortalan tea a legfontosabb, mert a nagy folyadékveszteség miatt köny- nyen folyadékszegénnyé válik a szervezet. Ennek a folyadékveszteségnek ellentéte a verítékezés, amikor a szervezet sótartalmából is veszít. A sós keksz vagy a sós tea fogyasztása ilyenkor az egyik legfontosabb egészségvédelmi tennivaló. Nyári ártalom a légy. A kórokozók bombavetője, leghűségesebb bacilushordozója, a pöcegodörben, a konyhában és a csecsemő cucliján egyaránt otthon érzi magát. Még az a szerencse, hogy a tenyésztőhelyek felszámolásával és hathatós légyirtó szerekkel létszámuk csökkenthető. Sajnos rajtuk kívül is elég bőséges a nyár repülő állatkertje. A veszedelmesnek nevezhető rovarok háromféle módon támadhatják az embert: szájszervükkel sebezhetik a bőrt, szívócsápjukkal szúrhatnak, vagy a potrohúkon lévő fullánkot vághatják bele az ember bőrébe. A marás rendszerint egyszerű sebzés, de mérgező anyag is juthat a sebbe, ahogyan azt egyes pókok és százlábúak esetében megfigyelték. A darazsak és méhek mérges fullánkjai azért veszedelmesek, mert, ha túlérzékeny — allergiás — valaki, akkor egyetlen csípés is halálos lehet. A vérszívó rovarok — a bolha, kullancs, tetű, szúnyog, poloska — csípésükkel fertőző betegségek közvetítőivé válhatnak, ha környezetükben fertőzőképes beteg szenved. Ezek tehát csak közvetítők, mint a légy és nem közvetlenül ártok, mint a méhméreg. Megelőzhetők a rovarártalmak? Igen! A legfontosabb a nyugodt magaviselet rovarveszély esetén. Még a legvadabb is rendszerint csak akr ínyenceknek CSIRKEMAJ SZILVÁVAL Hozzávalók 2 személy részére: 20—25 dkg máj, 1 fej vöröshagyma, 6—8 szem szilva (befőtt is lehet), vaj. A májat és hagymát feldaraboljuk. Majd a szilvát kimagozzuk. A nem túl apró darabokra vágott hagymát vajban megpároljuk, míg üveges lesz. Külön megsütjük a májdarabokat, mindkét oldalán egészen rövid ideig. A serpenyőbe beletesszük a hagymát és a szilvát párolni. Végül a májhoz keverjük. Rizzsel, vagy sós vízben főtt burgonyával fogyasztjuk. KÖRTEDESSZERT 3 púpozott evőkanál cukrot, kevés narancshéjjal és 1 csésze vízzel felforralunk. 4 körtét meghámozunk, félbevágunk, kivájjuk és cukorszirupban felfőzzük. Fél pohár vörös bort adunk hozzá és a körtét fedő alatt hideg helyre tesszük (bor helyett rumot vagy barackpálinkát is használhatunk.) 2 evőkanál cukrot 1 kávéskanál vajon aranybarnára pirítunk. 3 evőkanál mandulát durva darabokra vágunk és hozzáadjuk. Egy vékonyan beolajozott porcelán tálra tesszük és hagyjuk kihűlni. Azután burgonyatörővei pörköltmandula- masszát készítünk. 4 dl friss tejszínt keményre felverünk, 1 csomag vaníliás cukorral ízesítjük és 4 hideg pohárba tesszük, a körtéket kevés pörkölt mandulával töltjük, összeillesztjük és a megmaradt mandulával megszórjuk. TÖLTÖTT DINNYE Hozzávalók: 1 görögdinnye, 4 evőkanál narancslikőr, 2 evőkanál pálinka, negyed kg eper, negyed kg málna, 3 evőkanál cukor. A görögdinnyét megmossuk, megszárítjuk. Felső részét levágjuk és belsejét késsel óvatosan kiszedjük. A dinnyét apró kockákra vágjuk és kimagozzuk. A dinnyekockákat narancslikőrrel és pálinkával leöntjük és fedő alatt fél óráig pároljuk. Az epret és a málnát megmossuk, megtisztítjuk, kiválogatjuk és cukorral összekeverjük, szintén 30 percig pároljuk. Végül az epret,\ málnát és dinnyedarabokat összekeverjük és megtöltjük vele a dinnyét. kor támad, ha veszélyt érez. Elűzése tehát igen óvatos, csapkodásmentes legyen. Ma már vannak igen hatásos védő- és riasztókenőcsö1- is. De ha mégis megcsíp valakit a méh, a darázs vagy egyéb repülő kártevő, szalmiákszeszt, alkoholt, kölnivizet, ecetet kell cseppenteni a sebre, vagy tegyünk rá frissen átmetszett hagymát, nedves metszéslapjával. A kullancs külön figyelmet érdemel, mert ha a feje beszakad a bőrbe, gennyedést okoz. Ha benzinnel lefedik, vagy vazelinnel bekenik, megfullad és kiesik. A nyár — a legtöbb ember számára — még mindig a munkahelyről, a hivatalból, az elfoglaltságból való szabadságolást jelenti. A szabadság: kikapcsolódás. A kötöttségek mindennemű felol- Hjlsy rpás mint a munkába sorakozó hétköznap, vagy a hétvég felszeletelt pihenője. Ilyenkor a szokatlan utáni vágy három — egy jó és két rossz — irányába terelheti az embert. Az egyik rossz a szabadság alatti otthoni hajsza: a nagytakarítás, felújítás, az építkezés, az üdülőtelek rendezése és a házi barkácsolás túlhajtása. Az igaz, hogy a munka ilyenkor más, mint amit munkahelyen végez valaki, de mégis munka, és ha örömet okoz, akkor is gyengít, fáraszt. A másik rossz ennek az ellenkezője: az élvezetek, a szórakozás, az éjszakázás, a kalandhajszolás, a gátlástalanság, a meggondolatlanság túlzásba vitele. A jó: az egyetlen célravezető út, a testi és szellemi rehabilitáció, a tökéletes talpra állítás, a fizikai erő és szellemi ruganyosság visszaszerzése — saj- nos — a családok nyári tervei között elég ritka és még ritkább az ilyen tervek tökéletes teljesítése. Pedig a nyár felmérhetetlen előnye, haszna, várható eredménye között ez a legfontosabb. Az idei nyár divatos anyaga a kockás mintájú kelme. Néhány nyári ötletet adunk azok részére, akik üdülni készülnek, vagy szívesen strandolnak, kirándulnak a hegyekbe. Széltől frizuránkat, naptól szemünket védi az ellenzős sapka, amely hat egyforma cikkelyből és ellenzőből áll. Jobb tartása és formája lesz, ha erősebb vászonnal béleljük. A vállkendő szükség szerint jó szolgálatot tehet hűvösebb idő, vagy hirtelen zápor esetén. Szélére horgoljunk színes csipkét, de készen is vásárolhatunk méterben hímzett szegélyt, vagy cérna- csipkét hozzá. Akinek jól áll és szívesen viseli, fejkendőt is szabhat az anyagból. A nagyméretű strandtáska házilag is elkészíthető, csak egy ügyes barkácsoló férj segítsége szükséges, aki a felső részét vékony falemezből, vagy műanyagból kiszabja. A fogóját vastag, sodrott zsinórból fűzzük be. A 3 darabos garnitúra az üdülés legkihasználhatóbb öltözéke lehet. Részei: a melltartó, a bermudanadrág és az egyetlen, hosszú lapból álló szoknya, amelyet magunk köré csavarunk és megkötünk. B. K. Frizurák - kislányoknak A 10—15 éves kis bakfisok szeretik a gondozott^ szép frizurát, és szívesen viselnek copfot is. Nekik mutatunk be néhány könnyen fésülhető, csinos modellt. 1. A hajat egészen simán, választék nélkül hátra fésülve. hátul magasan és közvetlenül egymás mellett szorosan két ágba fonva, színes, vastag pamutszállal ujjnyi szélesen a tövénél megkötjük. 2. Akinek jól áll. középen elválaszthatja a haját. Mindkét oldalon a hajat kefével összefogva, a fül mögött és fölött egy kicsit megtupíroz- zuk, majd megcsavarva nagy csigába tekerjük és babahaj- tűvel rögzítjük. 3. Valiig érő hajból: kétoldalt, a fül fölötti hajat simán hátrakeféljük, a fejtetőn egy fonatba főnjük, s a végét sötétkék bársonyszalaggal csomóra kötjük. 4. Hosszú vagy vállíg érő hajból fésülhetjük a következőt. Az egész hajat simán hátrafésüljük, csupán elöl, a fül fölött veszünk el egy-egy tincset, amit megsodrunk, majd hátul a fejen színes copffal összefogunk. 5. Szintén középen választott hajból közvetlenül a fül fölött fonatot készítünk, végeit a fejtető közepén szalaggal vagy csattal rögzítjük. Ha nagyon hosszú a haj, fönt keresztezve, alul a tarkón fogjuk össze a végeit. 6. Széles és magas a frufru, amely a fejtetőnél indul ki. A többi hajat összefogva, hátul, magasan egybekötjük, a végeit gyűrűkbe, csigába szedjük. Ha hosszú a haj, akkor a végét megsodorva kis kontyocdkát tekerünk. 7. „Indián-lány” frizura. Elöl a homloknál mindkét oldalon két-két lecsüngő fonatot készítünk szorosan egymás mellett, a végeit színes fagyöngybe fűzött befőttes- gumival fogjuk össze. B. K. Nyaralás és ismeretszerzés Ha olyan vidékre megy nyaralni, kirándulni a család, ahol korábban nem jártak, a gyerék számára tanulmányúnál is felérhet a kéthetes vagy egy-két napos ott-tartózkodás. Haszna igazán akkor lesz az útnak, ha nem éri felkészületlenül. Ha előre ismeri valamelyest a vidék jellegzetességeit, a látnivalók nem véletlenül tűnnek szemébe, hanem tudatosan készül, megfigyel. Régi tapasztalat, hogy aki bizonyos dolgokról némi előzetes ismerettel rendelkezik, többett észrevesz a személyes találkozáskor, mint a felkészületlen társak. Hogyan is kezdjük el? Mikor már bizonyos, hogy hazánk melyik vidékén nyaralunk az idén, vegyük elő a térképet, s mutassuk meg a gyerekeknek. Nézzük meg, milyen tájegységen helyezkedik el, milyen közigazgatási körzetben, s lakóhelyünktől merre, mennyire esik. Ha külföldre utazunk, a felkészülés módszere mindenben hasonló. Ezután szerezzünk be egy jó útikönyvet. Ha mondjuk Szilvásváradon, Cserépváralján, vagy Bánkúton töltjük a szabadságunkat, a Bükk útikalauzt. Ehhez egy részletes turistatérképet is adnak, ezen a legaprólékosabban feltüntetik a környezet földrajzi jellemzőit. Lapozzunk csak bele az útikönyvbe ! Részletesen bemutatja a- Bükk-vidék tájait, éghajlatát, vízrajzát, barlangjait, állat- és növényvilágát, néprajzát, történelmét. Ezt az útikalauzt mi olvasuk el, ne a gyerek. Neki csak adjuk a kezébe, hadd lapozgasson benne, amíg érdekli. Inkább mi próbáljunk egy-két érdekes dolgot kibogarászni, s felhívni rá a figyelmét. Itt van egy fénykép a kaptárkövekről. A riolittufa- kúpokba vájt sekély fülkében a XI—:XIV. században méheket tartottak. Ha ezt elmondjuk róla, s megmutatjuk a fényképet, a gyerek nagy örömmel fogja felfedezni. A Szalajka völgyi vashámoroknál megemlíthetjük, hogy 1834-ben öntöttek egy ilyen táblát is: Tilalmas a halászat ebatta. Vagy ilyen adatokat, hogy a hótakaró 80 napig marad meg átlagban, s hideg télen a Bánkút környéki északi lejtőkön még' április elején is lehet síelni. 1969-ben 108 cm-es hó borította a Nagylesiklót Bánkúton. Elmondhatjuk, hogy a barlang szláv eredetű szó, s itt a Bükkben még megmaradtak az ősi magyar elnevezések: odú, odor, lyuk, kőlyuk. S a barlangot rejtő hegy: Od vas-kő, Odvasbükk, Odor-hegy, Lyukasgerinc, Kőlyuk-galya, Far- kas-lyuk-tető. A történelem ismét sok lehetőséget kínál. Egészen másként néz a gyerek egy várra, ha tudja, hogy valamikor Nagy Lajos, Mátyás király, vagy Rákóczi lakta, a kurucok vívtak csatát, Kossuth honvédéi, a Vörös Hadsereg katonái, vagy magyar partizánok. Mikor mondjuk el mindezt a gyereknek? Közvetlenül a kirándulás előtt. Úgyis megkérdezi, most hova megyünk, mit látunk, miért nézzük meg ezt a helyet. S csak annyit, amennyit a gyerek érdeklődése felvesz, inkább a helyszínen tegyünk hozzá még néhány dolgot, hívjuk fel újabb részletekre á figyelmét. AtANYILÁSZLÓ Kockás ötletek...
