Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-24 / 197. szám

Képújság Ünnepség Moszkvában Brezsnye v és GromSko a szovjet külpolitikáról A Szovjetunió külpolitikai céljairól, a szovjet külpoli­tika jellegéről beszélt And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszter azon az ünnepségen, amelyen Leonyid Brezsnyev nyújtotta át neki a Lenin- rendet és másodszor a Sarló és kalapács aranyérmet. Gro- mikót a Legfelsőbb Tanács Elnöksége a közelmúltban tüntette ki, 70. születésnapja alkalmából. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke rendkívül meleg sza­vakkal nyújtotta át Gromi-' kónak a magas kitüntetést. Rámutatott: a Szovjetunió külügyminisztere negyven éve lát el fontos feladatokat a szovjet diplomáciában, negyven éve fejt ki fáradha­tatlan, aktív tevékenységet a tartós békéért vívott harc­ban, a Szovjetunió érdekei­nek képviseletében, a népek szabadságáért és független­ségéért vívott küzdelemben. Andrej Gromiko válaszá­ban meghatott szavakkal mondott köszönetét a magas kitüntetésért. A Szovjetunió külpolitikájáról szólva leszö­gezte: e politika irányvona­lát az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusa jelölte ki. „E program megvalósítása során a Szovjetunió a szo­cializmus többi országával együtt nagy jelentőségű kül­politikai sikereket ért el, mélyreható befolyást gyako­rol a nemzetközi fejlődés egész menetére. Külpoliti­kánk tekintélye ma-minden korábbinál nagyobb — mon­dotta. — A Szovjetunió és a szocialista országok aktív, - vezető szerepet töltenek be S?.' múfoJL Résekbe- amelyek a béke rfiegszilá 70. születésnapja alkalmából a Lenin-renddel és immár másodszor a Sarló és kalapács aranyéremmel tüntették ki Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert. Leonyid Brezs­nyev gratulál a kitüntetettnek. tására, a fegyverkezés meg­szüntetésére és a leszerelés­re, a nemzetközi enyhülés megszilárdítására irányul­nak”. „Tapasztalatból tudjuk, hogy a béke megszilárdítá­sáért és a leszerelésért vívott küzdelem nem kitaposott út, még sok bonyolult és nehéz feladatot kell megoldanunk ezen az úton járva. A fel­adatok megoldása továbbra is hatalmas energiát, nagy munkát követel meg, mivel az enyhülés .ellenségei nem teszik le a fegyvert. Orszá­gunk folytatja következetes és állhatatos harcát e prob- émék megoldásáért, s mint eddig ezután is barátainkkal és szövetségeseinkkel, min­den békeszerető erővel együtt vívjuk meg küzdel­münket.” „Külpolitikánk osztályjel- legű, szocialista külpolitika. Legfőbb célja az, hogy meg­bízhatóan lehetővé tegye a szovjet nép, szövetségeseink és barátaink számára a bé­kés életet és munkát. Ez a célkitűzés egybeesik a világ minden népének érdekeivel, mert a népek a nemzetközi feszültség enyhülését, a tar­tós békét akarják.” A kitüntetés átadásánál je­len volt az SZKP és a szov­jet állam számos vezetője, akik meleg szeretettel kö­szöntötték Andrej Gromikót. A BT előtt a palesztin kérdés Az ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtökön — magyar idő szerint délután — zárt ajtók mögötti megbeszélések­kel kezdte meg a vitát a pa­lesztinok jogairól. Az ameri­kai ENSZ-nagykövet egy kérdésre válaszolva kijelen­tette, hogy a testület nyil­vános ülést is tart „hacsak az előzetes konzultációkon másképpen nem dönt a BT”. A Biztonsági Tanács egyet­len arab tagja, Kuvait kép­viselője ugyanakkor — szin­tén egy újságíró kérdésére válaszolva — kijelentette, hogy szó sem lehet a BT- vita elhalasztásáról. „Szava­zás lesz és vétó lesz” — mondta a nagykövet, világo­san jelezve, hogy a határo­zattervezet támogatói nyílt színvallásra akarják kénysze­ríteni Washingtont. BUDAPEST Púja Frigyes külügyminisz­ter augusztus 23-án tárgya­lást folytatott Emil Wojta- szekkel, a Lengyel Népköz- társaság külügyminiszterével, aki szabadságát tölti Magyar- országon. A külügyminiszte­rek baráti légkörben eszme­cserét folytattak a magyar— lengyel kapcsolatok és a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. A tárgyaláson részt vett Roska István külügyminisz­ter-helyettes. HANOI Vietnam csütörtökön egyér­telműen választ adott az ASEAN-országoknak arra az indítványára, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa szeptem­ber közepén vitassa meg „a kambodzsai problémát.” A vi­etnami külügyminisztérium illetekése a következőket mondotta: „Nem létezik kambodzsai probléma és eb­ből az is következik, hogy semmi szükség sincs a Kam­bodzsa helyzetét megvitató, semmiféle nemzetközi ta­nácskozásra.” HELSINKI Helsinkiben csütörtökön megnyílt az immár hagyomá­nyos művészeti fesztivál. A rendezvénysorozaton szovjet, magyar, NDK-beli, román, KNDK-beli, osztrák, olasz és amerikai művészek és együt­tesek lépnek fel. BUDAPEST Születésének 80. évforduló­ja alkalmából, csütörtökön el­helyezték a megemlékezés ko­skorúit Szalvay Mihály altá- bornagynak, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának ham­vait tartalmazó urnánál, a Mező Imre úti temető Mun­kásmozgalmi Panteonjában. Délután avatták fel a fővárosi VIII. kerületi tanács épületé­nek falán elhelyezett Szal- vay-emléktáblát, az Országos Hadtörténeti Múzeum pedig bemutatja a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának életút­ját. Az utóbbi években, a világ­űr békés célú kutatása során egyre hosszabb időtartamú repülésekre került sor. A 60- as évek elején néhányszor tíz, közepén pedig már né­hányszor száz óráig tartó űr­repüléseket végezték. Ezeket a repüléseket még űrhajók fe­délzetén hajtották végre szov­jet és amerikai űrhajósok és az időt, amit a világűrben tölthettek, az űrhajók vi­szonylag kis mérete határoz­ta meg. Űrhajóval végrehaj­tott, legnagyobb időtartamú repülés résztvevői Adrián Nyikolajev és Vitalij Sze- vasztjanov szovjet űrhajósok voltak, amikoris 1970 júniu­sában, a Szojuz—9 űrhajó fe­délzetén 425 órát töltöttek a világűrben. Ez a majdnem 18 napos űrrepülés a Szojuz tí­pusú űrhajó lehetőségeinek a felső határát jelentette. A 18 nap időtartam azon­ban nem jelentette az emberi szervezet űrben tartózkodási lehetőségének a felső hatá­rát. Ez a felismerés vezette a konstruktőröket és a tudóso­kat, amikor megalkották az űrhajónál nagyobb méretű, s így hosszabb időtartamú űr­repülést biztosító első űrállo­mást, a Szaljut—1-et. Az el­ső űrállomáson 24 napig tar­tózkodott három szovjet űr­hajós, akik nagy jelentőségű kísérletek tucatjait hajtották végre. Mindez még 1971 jú­niusában történt. A továbbiakban a Skylab űrállomáson három amerikai személyzet összesen 171 na­pot, a szovjet űrhajósok pe­dig a Szaljut 1—5 űrállomá­sokon 199 napot töltöttek el és több száz kísérletet haj­tottak végre. Uj korszakot nyitott az űr­állomások történetében a Szaljut—6, amely második generációs űrállomás. Ez azt jelenti, hogy míg a korábbi űrállomások csak egy bejára­ti nyílással voltak felszerel­ve, addig a Szaljut—6-nak két bejárati nyílása van és két Szojuz, vagy egy Szojuz és egy Progressz típusú teher­szállító űrhajó csatlakoztat­ható hozzá. Ezenkívül a Szal­jut—6 berendezései cserélhe­tők, a Progressz űrhajók se­gítségével hajtóanyag-, mű­szer- és élelmiszer-utánpótlás juttatható fel az űrállomás­ra. így a világűrben tartóz­kodásnak most már gyakorla­tilag csak az emberi szerve­zet tűrőképessége szab ha­tárt. A Szaljut—6 három alap­személyzetének mindegyike a világűrben tartózkodás új re­kordját állította fel. Roma- nyenkó és Grecskó űrhajósok 96 napos űrrepülésükkel meg­döntötték az amerikaiak ál­tal tartott 84 napos csúcsot. Kovaljonok és Ivancsenkov ezt az időtartamot is túl­szárnyalva, 140 napot töltött a Szaljut—6 fedélzetén. Most pedig néhány nappal ezelőtt fejeződött be minden idők leghosszabb űrutazása, amely­nek során két szovjet űrha­jós, Vlagyimir Ljahov és Va- lerij Rjumin 4200 órát, vagyis 175 napot töltött munkával a világűrben. Meg kell jegyezni, hogy az egyre hosszabb ideig tartó űr­repüléseket nem a rekord- hajhászás, hanem az ember hosszan tartó űrrepüléséhez szükséges feltételek meg­teremtésének szükségessége hozza létre. Az űrben végzett folyamatos munka előnyei vitathatatlanok. Azt is figye­lembe kell venni, hogy az ember el akar jutni naprend­szerünk más bolygóira is, ami a legkedvezőbb esetben is 1—1,5 évet vesz igénybe. Nem indulhat el az ember ilyen útra anélkül, hogy ne ismerné a hosszan tartó ex­pedíció során rá váró helyze­teket, főleg pedig azt, ho­gyan őrizheti meg közben testi és szellemi képességeit. Ezen túlmenően biztosítani kell azt is, hogy az űrhajó­sok, akiknek szervezete meg­szokta a súlytalansággal járó sajátos helyzetet, visszatérés­nél se károsodjék, amikor is újra hat szervezetükre a föl­di súlyerő. Ilyen vonatkozásban is je­lentős volt a 175 napos űr­utazás. Bebizonyosodott, hogy megfelelő rendszabályok be­tartása esetén mind a súly­talanság, mind pedig a visz- szatérés nehézségeit viszony­lag könnyen elviselik az űr­hajósok. A jó kiválogatás, a rendszeres földi edzés az in­dulás, előtt és az űrhajósok napirendjében szereplő spe­ciális programok maradékta­lan végrehajtása segít kivé­deni az űrhajósokra váró. a súlytalansággal, majd pedig a súlyerő ismételt megjelenésé­vel kapcsolatos problémákat. Az a tény, hogy Ljahov és Rjumin a visszatérés után két órával, ha némi segítséggel is. de saját lábán hagyta el az őket Bajkonurba szállító repülőgépet, bizonyítja ki­váló kondíciójukat és azt, hogy a rendszeres testedzés megtette jótékony hatását. Jogos tehát a feltevés, hogy az ember, megfelelő feltéte­lek mellett, még ennél is hosszabb időt képes eltölteni a világűrben. Ha tehát a jö­vőben egy másik páros a 175 napos rekordot is megdönti — márpedig ez biztosan be­következik majd —, akkor még közelebb jutunk ahhoz az időtartamhoz, amely szük­séges a szomszédos bolygók felderítéséhez. A Szaljut—6 űrállomás, amellett, hogy ilyen hosszan tartó űrrepülésekhez biztosí­totta a feltételeket — össze­sen hét személyzet, 441 napot töltött a fedélzetén — az el­ső nemzetközi űrállomás sze­repét is betöltötte. Fedélze­tén dolgozott egy-egy hétig az első csehszlovák, lengyel és NDK-beli űrhajós. A világ­űrben végzett tudományos kutatómunkájukkal kibővült az Interkozmosz keretében már több mint 14 éve folyta­tott nemzetközi együttműkö­dés. amelynek célja: a világ­űr békés célú kutatása és az eredményeknek országaink népgazdasága érdekében tör­ténő hasznosítása. Úgy gon­dolom, e célból az eddigieket további nemzetközi legény­séggel végrehajtandó űrrepü­lések követik majd, amelyek során a Szaljut—6 vagy a Szaljut—7 fedélzetén az első magyar űrhajós is elvégzi azükat a tudományos kísérle­teket, amelyeket tudósaink állítottak össze és eredmé­nyük népünk és az egész em­beriség javát szolgálja. DR. SZABÓ JÓZSEF ezredes 1979. augusztus 24. Hazánkba érkezett az NDK külügyminisztere Púja Frigyes külügyminiszter meghívására csütörtökön baráti munkalátogatásra hazánkba érkezett Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. Az NDK külügyminiszterét a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes kö­szöntötte. Jelen volt Roska István külügyminiszter-helyettes és Kádár József hazánk berlini nagykövete. Fogadására meg­jelent Rudolf Rossmeisl, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Az átadási ünnepségen megjelent dr. Rudolf Kirch­schläger osztrák szövetségi elnök. Ott voltak Bruno Kreisky kancellár vezetésével a kormány tagjai, dr. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár, a Bécsbe akkreditált diplomá­ciai testületek vezetői, az osztrák tartományfőnökök, valamint Genf város képvi­selői. Az ünnepségen elhang­zott beszédében Kirchschlä­ger elnök kifejezte óhaját, hogy az ENSZ-központ az át­fogó nemzetközi béketevé­kenység, a szociális, gazdasá­gi és politikai erőfeszítések központjává és színterévé váljon. Dr. Kurt Waldheim, a vi­lágszervezet főtitkára válasz­beszédében kijelentette, hogy az ENSZ-központ megépíté­sével és átadásával Ausztria nagyszerű tettet hajtott vég­re, példás bizonyságát adta a nemzetközi együttműködés és szolidaritás ügyéért érzett felelősségének. A csütörtöki ünnepség csúcspontján dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár a következő sza­vakkal adta át az ENSZ-köz- pontot Kurt Waldheim főtit­kárnak: „Legyen ez a köz­pont szimbóluma az enyhü­lésnek, a világbékének, a fiatalok biztos jövőjének”. Tüntetések Indiában India több városában szerveznek tüntetéseket amiatt, hogy Reddi államelnök feloszlatta a parlamentet. Ké­pünkön: a Dzsanata Párt tagjainak tiltakozása Uj-Delhi- ben. (Képtávírónkon érkezett) Jelentős eseményt ünne­peltek meg csütörtökön dél­előtt Bécsben a Duna bal partján. Átadták rendelteté­sének a hat év összehangolt munkájával felépített „Bécsi nemzetközi központot” — is­mertebb nevén az ENSZ-vá- rost. Ezzel Bécs New York és Genf mellett a világszer­vezet harmadik központjává, a nemzetközi élet jelentős színhelyévé vált. A 8,6 milliárd schilling költséggel megépített köz­pontban kap helyet a Nem­zetközi Atomenergia Ügy­nökség, az ENSZ iparfejlesz­tési szervezete, az UNIDO, valamint több kisebb ENSZ- részleg, amelyek New York­ból, illetve Géniből költöz­nek át a Duna partjára. így ezentúl Bécsben működik majd az ENSZ fejlesztési és humanitárius ügyekkel fog­lalkozó központja, a Nemzet­közi Kereskedelmi Jogi Iro­da, az ENSZ Tudományos Bi­zottsága, a nemzetközi kábí­tószer-ellenőrzéssel valamint rádióaktív sugárzások kiha­tásával foglalkozó részlegek. Ugyancsak az új bécsi ENSZ- épületekben kap helyet az ENSZ-nek a palesztinai me­nekültek ügyével foglalkozó bizottsága — összesen több mint 4700 tisztviselő. Folytatódnak a harcok Kurdisztánban Csütörtökön valamelyest csökkent azoknak a harcok­nak a hevessége, amelyeket a nyugat-iráni Saqqiz város­ban egyrészt a kurd felkelők, másrészt az iráni reguláris hadsereg katonái és iszlám forradalmi gárdisták vívnak egymással. A szerdai össze­csapásokban a jelentések sze­rint 86 kurd és 16 gárdista vesztette életét. A múlt hé­ten kitört kurdisztáni zavar­gások halálos áldozatainak száma ezzel hatszáz fölé emelkedett. Mint Mohammed Rasid Skiba, Kurdisztán kormány­zója csütörtökön elmondta, a kurd felkelők pillanatnyi­lag Saqqiz, Bukan, Baneh és Mahabad városokat tartják ellenőrzésük alatt. Saqqizt — mint a PARS hírügynökség jelenti — a kormánycsapa­tok kénytelenek voltak el­hagyni. Kurd részről nem érkezett 'válasz Khomeini ajatollahnak arra az ígéretére, hogy am­nesztiát kapnak azok a lá­zadók, akik megadják magu­kat. A polgári és katonai ható­ságok csütörtökön több ízben is felhívták a kurd tarto­mány népét a központi kor­mánnyal való együttműkö­désre, a harcoló felkelőket pedig fegyverletételre szólí­tották föl. További ellenállás esetére a „legkeményebb szankciókat” helyezték kilá­tásba. Bécs ünnepe Felavatták az ENSZ városát

Next

/
Thumbnails
Contents