Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-22 / 195. szám
í te M •; icffz '.. % steci ij d<5 de V, / MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 195. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. augusztus 22., szerda TÖBB NYEREMÉNY, FOKOZÓDÓ JATÉKKEDV (7. old.) KÖZEL 30 EZREN A LOVASVERSENYEN (6. old.) Alkotmánynapi ünnepségek országszerte Uo@onc2i Pál a Somogy megyei nemzetiségi napon A harmincesztendős alkotmányt köszöntötték valamennyi megye munkásai, értelmiségi dolgozói, termelőszövetkezeti parasztsága. A városokban és a falvakban nagygyűléseken, munkás—paraszt találkozókon, nemzetiségi napon emlékeztek meg Népköztársaságunk alaDtörvényéről, sok helyütt avatták fel a társadalmi összefogással épített közösségi létesítményeket, az egyes települések gyarapodását bizonyító új intézményeket. Az Országház előtt tartották a hagyományos tisztavató ünnepséget, amelyen beszédet mondott Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, majd vízi és légiparádé volt a Parlament előtti Duna-szakaszon. A Somogy megyei Szülök községben megrendezett nemzetiségi napon megjelent Lo- sonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, a megye országgyűlési képviselője is. Losonczi Pál részt vett a délszláv—német nemzetiségi nap nagygyűlésén, ahol Réger Antal, a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkára méltatta augusztus 20. jelentőségét. Az ünnepi beszéd után népviseletbe öltözött fiatalok új lisztből sült kenyeret adtak át Losonczi Pálnak. A nagygyűlést követően az Elnöki Tanács elnöke átadta rendeltetésének a Szülök—Barcs közötti 11 kilométer hosszú új útszakaszt, amely Barcsnál torkollik a 6-os főútvonalba. Losonczi Pál részt vett Barcson a Volán autóbuszpályaudvar avatásán is. Az Elnöki Tanács elnöke megtekintette az új létesítményt, majd a vezetőkkel és választóival folytatott beszélgetést. Ahhoz azonban, folytatta a gondolatkört a szónok, hogy gyorsabban bontakozzék ki és honosodjék meg az ország minden termelő helyén, minden gazdálkodó egységében a pontos, jól szervezett, jó hatásfokú munka, sehol sem tűrhető meg — se vezető beosztásban, se a munkapad, se pedig a hivatali íróasztal mellett — a fegyelmezetlenség, a kényelmesség, a dolgok félvállról vevése. — Ugyanígy annak is egv- értelműnek kell lennie, hogy a munkát megkövetelni, s hozzá a szükséges feltételeket biztosítani a hatáskörileg illetékes vezetők folyamatos kötelessége. Minden vezető — kezdve fentről, egészen az irányítás alsó láncszeméig — tanúsítson szerénységgel párosuló felelős magatartást, önállóságot és bátor kezdeményezést. Mindenki, aki felelősséget érez az országért, a szűkebb közösségért, a családjáért, igyekezzék többet tenni, tudása, tehetsége legjavát adva, jobban, eredményesebben dolgozni. A nagygyűlés végén a Csongrád megyei mezőgazda- sági nagyüzemek dolgozóinak nevében új búza lisztjéből sütött kenyeret adtak át a Központi Bizottság titkárának. Sarlós István Kiskunhalason Németh Károly beszéde Ópusztaszeren Az ópusztaszeri emlékparkban tartották meg a honfoglaló fejedelemre emlékeztető hagyományos Árpád-emlék- ünnepséget, s egyben az alkotmány ünnepét köszöntő nagyszabású munkás—paraszt találkozót. Ünnepi beszédet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott. — Ünnepi megemlékezésünk történelmi színhelye Pusztaszer — kezdte beszédét a Központi Bizottság titkára — a legújabbkori honfoglalás és a szocialista államalapítás mellett a magyarság egy évezreddel ezelőtti honfoglalására és állam- alapítására emlékeztet. Itt zajlott le — a krónikák szerint — honfoglaló elődeink első törvényhozó gyűlése az új hazában. Méltán övezi népünk tisztelete azoknak emk ^lékét, akiknek nevéhez a 'nagy történelmi tettek fűződnek: a honfoglaló Árpád fejedelmét, az önálló magyar államot megteremtő István királyét és mindazokét az ősökét, kiknek nevét az írások nem őrzik, de a nagy sorsforduló részesei voltak. Pusztaszer neve mai életünkben a dolgozó nép kizárólagos és örök jussát jelképezi e hazára. Akkor nyerte vissza igazi értelmét, amikor a Szovjetunió felszabadította hazánkat a fasiszta elnyomás alól, amikor lezárult az ezeréves per, és a második honfoglalást jelző cövekeket itt leverve, szabad magyar földön nekivághattunk a továbbvivő történelmi útnak, hozzákezdhettünk az ország birtokbavételéhez, felvirágoztatásához — hangoztatta a szónok. — Alkotmányunk ünnepén — kinyilvánítva a hatalom, a jog és a munka egységét — megszegjük új kenyerünket. Még sok élő tanúja van annak az időszaknak, amikor a népnek nemcsak a joga, de a kenyere is kevés volt. Ma megmásíthatatlan jussa, hogy hazája sorsát irányítsa, életét maga alakítsa, akarata és tudása szerint boldoguljon, élvezze munkájának gyümölcseit. A kenyér a munka gyümölcse, az élet szimbóluma, megszegése pedig jelképezi a dolgozó ember jogát, hogy részesüljön munkájának eredményéből — húzta alá a Központi Bizottság titkára, majd részletesen szólt arról, hogy a közérdek érvényesítése, a változó körülményekhez való alkalmazkodás esetenként megkövetel olyan intézkedéseket, amelyek a döntésre hivatott szervekben dolgozók számára sem köny- nyűek — ám szükségesek. Ilyen elkerülhetetlen lépés volt — mondotta — a fogyasztói árak legutóbbi emelése. Az áremelésnek természetesen nem örültek az emberek, de azt mint a gazdasági haladást szolgáló intézkedést, megértéssel tudomásul vették. — Ezúttal is azt tapasztaltuk, hogy fejlődésünk fő kérdéseinek megítélésében, a problémák megközelítésében, az ország előtt álló tennivalók meghatározásában találkozik a párt és a magyar közvélemény álláspontja. Üdvözölni kell, hogy a munka további javítása, a biztonságosabb előrehaladás érdekében erősödik a kritikai hang. Az Alföld legújabb „olajvárosában”, Kiskunhalason, az egykori mezőváros főterén tartott nagygyűlés ünnepi szónoka Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára volt. Méltatta a nemzeti ünneppé nyilvánított augusztus 20-a többszörös jelentőségét: ezen a napon adózunk az állam- alapító István király emlékének, köszöntjük a 30 évvel ezelőtt törvényesített alkotmányunkat, s ünnepe ez az „életnek”, az új kenyérnek. A létbiztonságunk függ attól, mondotta a szónok, hogy a megváltozott nemzetközi gazdaságpolitikához a kívánt szintű minőségi termeléssel igazodunk-e. Ehhez viszont mindannyiunknak saját és Biszku Béla Miskolcon Miskolcon, a Csanyik-völgy- ben lévő majálisparkban, az alkotmány évfordulója alkalmából tartott nagygyűlésen Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Beszédének bevezető részében az alkotmány jelentőségét méltatta és szocialista építőmunkánk kérdéseivel foglalkozott, majd a következőket mondotta. — A külgazdasági viszonyok változásai még az eddiginél is parancsolóbban szükségessé teszik, hogy szorosabbra vonjuk gazdasági együttműködésünket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országokkal. Problémáink megoldásában fontos támasztékunk a KGST keretében továbbfejlesztendő munkamegosztás, a tagországok köjcsönös tervegyeztetése, a műszaki színvonal emelkedését és az áruk versenyképességét előmozdító, fejlettebb együttműködés. — Szociálista építőmunkánk nemzetközi feltételei változatlanok. A mostani időszakban nem rosszak a tőkés világgal való nemzetközi együttműködésünk lehetőségei. A hidegháborús köröknek nem sikerült elérniük, hogy megszakadjon az enyhülés folyamata. Az a tény, hogy a Szovjetunió megegyezésre törekvő állhatatosságának eredményeként az Egyesült Államok végül is aláírta a második SALT-szer- ződést — bár még nem hagyta jóvá a szenátus — a békeszerető erők sikere. Remény van rá, hogy e szerződés ratifikálása után további fegyverkorlátozásokról is tárgyalnak. — Pártunk, kormányunk az egész dolgozó magyar nép egyetértésével folytatja eddigi külpolitikáját — folytatta. — Ennek legfőbb vonása az, hogy erősítjük baráti szövetségünket és együttműködésünket a Szovjetunióval, más szocialista országokkal és tovább építjük az összefogást valamennyi békeszerető, haladó erővel. Ugyanakkor mindent elkövetünk az enyhülés, a békés egymás mellett élés, a nemzetközi együttműködés politikájának megszilárdításáért és fejlesztéséért. Biszku Béla beszédének elhangzása után Gerhard Müller, a Német Szocialista Egységpárt Neubrandenburg megyei bizottságának titkára, a barátságfesztiválon részt vevő NDK küldöttség vezetője szólalt fel. Borbély Sándor beszéde Balassagyarmaton közösségi munkájára szüksége van a népgazdaságnak. Biztos vagyok benne, hogy a magyar nép, mint már annyiszor — a párttagok és a párton kívüli szövetségesek — most is megoldja az előtte álló nehéz feladatokat. Nemzeti egységünk már többször kiállta a próbát, bizonyított 1945-ben és segítette az ellenforradalom leverését 1956-ban. Népünk azóta is tudatosan követi a párt politikáját, s tesz azért, hogy a 10,5 milliós Magyarország töretlenül haladjon a szocializmus útján. Jó példaként említette Sarlós István az ünnepségnek helyet adó Kiskunhalast: az egykori mezőségi település ma munkavárossá lett, s lakói talán az országban is legtöbbet tettek az urbanizációért. Az alkotmánynapi ünnepségek kiemelkedő Nógrád megyei politikai eseménye volt a Balassagyarmaton megrendezett munkás—paras z—határőr találkozó és nagygyűlés, amelyen Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Gazdasági teendőinket sorra véve. azokról részletesen is szólva a Központi Bizottság titkára rámutatott: — Népünk egysége, a párt és a dolgozó nép bizalomteli kapcsolata tükröződött abban, ahogyan az ország lakossága az árintézkedéseket fogadta. Érett felelősség, a közérdek iránti figyelem, a szocialista építéshez fűződő széles nemzeti elkötelezettség fejeződött ki nemcsak abban, ahogyan népünk a kormány közleményét értelmezte, hanem abban is, ahogyan erről véleményt nyilvánított, ahogyan az intézkedés kapcsán köz- ügyeinkben állást foglalt — mondotta. — A Központi Bizottság egész sor olyan témakört vizsgált, sok olyan nagy- jelentőségű döntést hozott az utóbbi hónapokban, amelyek megvalósításától nagymértékben függ terveink teljesítése. Áttekintettük a vállalati gazdálkodást abból a nézőpontból, hogyan halad a termékszerkezet korszerűsítése, az exportkövetelmények teljesítése. Felelős döntések készültek és készülnek erről az állami irányítás intézményeiben, a minisztériumokban. Széles körben ismeretesek azok a következtetések is, amelyek — a Központi Bizottság megfelelő határozatai nyomán — részint már az idei tervben érvényesülnek, erősítve bérrendszerünkben a munka szerinti elosztás szocialista elvét, fokozva a differenciálást. a személyi bérekben csakúgy, mint a vállalatok jövedelmeiben. Ez megfelel elveinknek, mindnyájunk igazságérzetének, hiszen azt tűzi ki célul, hogy a vállalatok valóságos — méghozzá a világpiacon megmért — eredményeihez jobban kötődjenek a jövedelmek is, más szóval, hogy a jók többet, a kevésbé jók kevesebbet kaphassanak. Az ünnepi szónok szavait követően az új kenyér megszegésének és az aratási koszorú átadásának hagyományos aktusa után következett a munkás—‘paraszt—határőr találkozó fénypontja: Balassagyarmat határőrvárossá avatása. Az alig 20 ezer lakosú kisváros a nehéz történelmi időkben határaink védelmében tanúsított helytállása elismeréséül az ország második határőrvárosa lett. • • Ünnepi nagygyűlés Ráckevén Légi parádé a Duna fölött Pest megye, a ráckevei járás és a Csepel-sziget ipari munkásai, termelőszövetkezeti dolgozói ünnepi nagygyűlést tartottak Ráckevén a Tókert parkerdőben, amelyen Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. A ma feladatairól szólva egyebek között arról beszélt, melyek a legfontosabb tennivalók az V. ötéves terv teljesítésében, az elért eredmények megőrzésében és az életszínvonal fokozatos fejlesztésében. A magyar mező- gazdaság jelentőségéről szólva azt hangsúlyozta, hogy agrártermelésünk szerepe megnőtt, exportbevételeink minden 4. forintja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiviteléből származik. — Terveink megvalósításában, gondjaink megoldásában van mire építenünk, ezt bizonyítják az idei aratás tapasztalatai is. Köztudott, hogy a kalászos gabona fejlődéséhez az őszi és a tavaszi időjárás egyaránt kedvezőtlen volt. Az öt hétig tartó aszály és a korai kánikula a kalászos gabonákat, de különösen a búzát nagyon megviselte. Ebben a nehéz, embert próbáló helyzetben a mező- gazdasági nagyüzemek és a munkában érintett ellátó-, szolgáltató-, és felvásárló(Folytatás a 3. oldalon.)
