Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-14 / 189. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 189. szám ÁRA: 1,20 Ft 1979. augusztus 14., kedd Mai számunkból JAVÍTJÁK A TERMOFOR KÉMÉNYEKET (3. old.) NEW YORK-I EXPERIMENT (4. old.) AUTÓS HEGYI VERSENY (5. old.) Olcsóbb államigazgatást Másfél milliárd forinttal kell csökkenteniük kiadásaikat idén a költségvetési szerveknek, a Miniszter- itanács közelmúltban hozott határozata alapján. Apró rjele az annak, az államigazgatásban is lehetséges és szükséges takarékoskodni, s nem okvetlen úgy, hogy valamilyen hasznos tevékenységről mondanak le, hanem a munka ésszerűsítésével, hatásosabbá tételével. Nem új feladatról van szó! Lényeges lépés volt például a községi — nagyközségi — közös tanácsok kialakítása ilyen értelemben is, mivel az ún. működési költségek — tehát nem a lakosság mindennapjait gazdagító fejlesztési források! —, amibe a béralap éppúgy beleértendő, mint az irodaszerekkel való ellátás, nyolctíz százalékkal csökkentek a korábbi szervezet fennmaradása esetén szükséges forinthoz képest. S természetes, nem csupán ennyi a haszon, sőt, elsődlegesebb a helyi igazgatási szervezet ésszerűbb, s ezzel hatékonyabb tevékenységi kereteinek megteremtése. Ne botoljunk bele a gyakori tévedés buckájába: államigazgatási munkát nemcsak a tanácsok látnak el. Ebbe a körbe beletartoznak a minisztériumok, különböző országos hatáskörű szervek, s a rend- és jogbiztonságon őrködök szintén. A sokszoros összefüggések, a bonyolult kölcsönhatások miatt olykor meglehetősen nehéz elkülöníteni, valójában melyik forint szolgál igazgatási, s melyik másfajta feladatokat. Ami tény: a közvetlen igazgatási terhek — a költségvetési szervek kiadásainak összességén belül — látszatra nem képviselnek nagy arányt; négy százalékot tesinek ki. Igen ám, de ez még így is 5,5 milliárd forint, s hozzá kell számítanunk a közvetett, szintén igazgatási célú pénzköltést, továbbá nem hagyhatjuk figyelmen kívül az igazgatási feladatokat is ellátó területek — mint amilyen a már említett rend- és jogbiztonság — fenntartásának anyagi igényeit. L Az igazgatási és az adminisztratív ügyviteli létszám- gazdálkodásról szóló rendeleteknek megfelelően az előírt ötszázalékos csökkentést a minisztériumok és a tanácsok *túlnyomó többsége 1980 helyett 1978 végéig megvalósította; a jóváhagyott eredeti létszám ennek következtében kétezer fővel csökkent. Ahogy a bevezetőben említett feladat, úgy ez is bizonyítéka annak, lehet lépni, érdemes új megoldásokat, formákat keresni; elérhető az olcsóbb államigazgatás. Nyolc esztendő alatt, 1970 és 1978 között negyedével nőtt a nem anyagi ágakban foglalkoztatottak száma, s ez természetes kísérője a társadalmi fejlődésnek, hiszen nem anyagi ágban dolgozik az orvos, a pedagógus, a könyvtáros, a filmoperatőr... Ami lényeges: az igazgatással kenyeret keresők teljes csoportja lassabban bővült, mint a nem anyagi ágakban tevékenykedőké összesen. Bebizonyosodott: mód van a bonyolultabb, s mennyiségileg is nagyobb feladatok ellátására változatlan, némely területen csökkenő, másutt enyhén növekvő létszámmal. Amiben része van azoknak a korszerűsítési, egyszerűsítési törekvéseknek, amelyek eredményeit — s a további teendőket — július 26-i ülésén értékelte a Minisztertanács. Csupán emlékeztetésül: 1950-ben 140, napjainkban 83 járás található az ország közigazgatási térképén, ugyanakkor már 96 város, s 316 nagyközség van, ez utóbbiak közül 30—40 olyan, amely az ezredfordulóig várossá fejleszthető. Az áttekinthetőbb, egyszerűbb szervezet a működés költségeinek mérséklője, bár ezen — ha szabad a termelőtevékenységnek azt a fogalmát Kde átültetni —, fajlagos ráfordításokat kell értenünk, hiszen kétségtelen, a mártogatós pennánál összehasonlíthatatlanul többe kerül a villanyírógép... Csakhogy: a feladatok halmazát tekintve ki győzné a pennák szükséges mártogatását?! Ne feledjük ugyanis: az olcsóbb államigazgatás sürgetése nem a szükséges, hanem a párhuzamosan végzett feladatok megkérdőjelezése! örvendetes: egyre több helyen leírják ezeket a kérdőjeleket. így például külön egyszerűsítési program alapján korszerűsítik a tervezési, a pénzügyi, a statisztikai adatszolgáltatást. Az ún. adatbázisok megteremtése az ismétlődően és többfelől kért adatok 70—90 százalékos mérséklését is lehetővé teszi egyes részterületeken; a csökkenő mechanikus papírmunka mögött — ugyanazoknak az adatoknak az ismételt összegyűjtése — mindig fölszabaduló munkaerő áll. S ezzel együtt természetesen kevesebb bér-, eszközráfordítás. Még mindig a biztató jeleknél maradva: lényegében befejeződött az egészségügyi hálózat ún. integrációja, a kórház, a rendelőintézet, stb. egységes igazgatása a gazdálkodásban is jelentős kezdeti lépésekkel, tartalékok föltárásával járt. Egységesebb lett a gyógyászati műszerek, eszközök beszerzése, csökkent a külön-külön fenntartott raktárakhoz képest a készlet, s például hat önálló gondnok helyett elegendő a két főből álló gondnokság. Ugyanakkor lassú ez a folyamat az oktatási, művelődési intézmények közös irányításának megszervezésében. Az apróságoknak látszó szervezési intézkedéseket sem szabad lebecsülni. Nagy és szerény súlyú feladatok találkozópontja az olcsóbb államigazgatás jogos társadalmi igénye; egyik sem hiányozhat a törekvések, s ami a fő, a cselekedetek sorából. VERES TAMÁS Losonczi Pál Békés megyében Munkaverseny Csatlakozott a TOTÉV is Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn Békés megyébe látogatott. A vendéget Békéscsabán, a megyei pártbizottság székházában Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke fogadta. Az Elnöki Tanács elnöke az ifjúsági és úttörőházban nagygyűlésen találkozott a megye termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak, élelmiszer-feldolgozó üzemeinek, a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek és agráripari egyesülésének, valamint a megye mezőgazda- sági kutatóintézeteinek képviselőivel. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a Békés megyei termelőszövetkezetek és nagyüzemek mintegy 38 ezer dolgozójának képviselőit, a szocialista brigádok vezetőit, tagjait, a nagygyűlés résztvevőit, majd Losonczi Pál emelkedett szólásra. Losonczi Pál beszéde a nagygyűlésen — Pártunk Központi Bizottságának és a kormánynak az utóbbi időben hozott határozatai azt célozzák, hogy a változó körülményeknek megfelelően stabilizáljuk gazdaságúinkat, megszilárdít, suk eredményeinket, s megtartsuk eddigi életszínvonalunkat. Nem kis feladat ez — mondotta bevezetőben az Elnöki Tanács elnöke, majd részletesen szólt arról, hogy a kedvezőtlen külgazdasági hatások, továbbá saját munkánk fogyatékosságai és az intenzív gazdálkodásra való áttérés egyaránt sürgető kötelezettséggé teszik számunkra: gazdálkodjunk jól. takarékosan a mind nehezebben beszerezhető nyersanyagokkal. s minél értékesebb, korszerűbb. versenyképesebb termékeket állítsunk elő. Az utóbbi néhány év tapasztala, tai egyértelműen bizonyítják — s ez most különösen jól érzékelhető —, hogy azok az országok jutnák előbbre, amelyeknek ipara, mezőgazdasága jobban állja az élesedő nemzetközi versenyt, s önmagát szüntelenül megújítva javítja teljesítményét — Eredményeink nemzetközi mércével mérve is kiállják a próbát. A felszabadulás óta .hazánk agráripari országból közepesen fejlett ipari-agrár országgá vált, s megvan a programunk ahhoz is. hogy a jövőben a fejlett országok sorába lépjünk. További munkánkhoz jó feltételeket teremt. hogy országunk politikailag stabil, s ennek hatása a gazdasági életre kisugárzik. Nehezebb föltételek között, magasabb piaci követelményeknek eleget téve kell helyt, állnunk, méghozzá úgy. hogy nemzeti jövedelmünknek több mint a fele a külkereskedelem útján realizálódik. Már ahhoz is lényegesen többet kell nyújtanunk, hogy megta-thássuk jelenlegi helyünket. s még ennél is többet, hogy előbbre is léphessünk. Az előbbre lépés magasabb követelményeit megfogalmazva, szót kell ejtenünk arról, hogy a béreket az eddiginél erőteljesebben, jobban kell differenciálni, a jövedelmet a tényleges eredményektől kell függővé tenni. Annál is inkább. mert az egyenlősdi törekvések az utóbbi időben sem csökkentek, sőt valamelyest még erősödtek is. Persze megvannak ennek is az okai. Többek között, hogy annak idején, amikor minden embernek munkát, megélhetést kellett biztosítanunk, s az el. (Folytatás a 2. oldalon). Több mint száz szocialista brigádvezető, vállalati osztályvezető tanácskozott tegnap délután Szekszárdon, a TOTÉV központi telepén. Az egybegyűltek előtt Kobra József, a vállalat igazgatója ismertette az első félév gondjait és eredményeit, beszélt az év még hátralévő részének soron következő feladatairól. Ezután ismertette a vállalatvezetés döntését, miszerint csatlakozni kívánnak a kongresszusi és jubileumi munkaversenyhez. Ehhez kérte a résztvevők beleegyezését. A kollektíva célul tűzte ki, hogy megpályázza a kongresszusi oklevél és zászló elérését. Hatékonyabbá kívánják tenni az építési feladató, kát, különösen fontosnak tartják az anyag- és energiatakarékosságot. Fontosnak érzik a technológiai fegyelem betartását, a munkafegyelem javítását, az ésszerű munkaerő-gazdálkodást és az újítási tevékenység kiszélesítését. Hazánkba érkezett V. K. Meszjac Hétfőn küldöttség élén hazánkba érkezett Valentyin Karpovies Meszjac, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere. A küldöttség tagjai közt van F. P. Szenykó. a Belorusz és A. A. Turkenba- jev, az Üzbég SzSzK mező- gazdasági minisztere is. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, s jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A küldöttség részt vesz a szovjet mezőgazdasági, élelmiszeripari és mezőgépipari kiállítás megnyitásán. és tárgyalásokat folytat a két ország agrárgazdasági együttműködésének további fejlesztéséről. (MTI) Tudósítóink írják A nyári nagytakarításról SZOLGÁLATI LAKÁSBÓL TANTEREM Dombóváron és környékén jó ütemben halad az óvodák és iskolák nyári nagytakarítása. Az oktatási intézményekben — az ésszerű takarékossági elveket figyelembe véve — felülvizsgálták a foglalkoztatási termek állapotát, és csak ott végeztek festést-mázolást, ahol erre szükség volt. Kaposszekcsőn és Kurdon már befejződött a nyári festés, nagytakarítás, de a többi községben is a közeli napokban tiszták lesznek az iskolák. Az óvodák nyári nagytakarítása az ütemezés szerint rendben elkészült. A középiskoláknál nem terveztek az idei nyárra nagyobb felújítási munkálatokat. A Gőgös Ignác gimnáziumban az összes ajtókat, ablakokat lemázolták, az Apáczai Csere János szakközépiskolában pedig elkészültek a szükséges javítási és karbantartási munkákkal. Több iskolában, a nyári nagytakarítási munkákkal egyidőben, korszerűsítést is végeztek. így a József Attila általános iskolában lévő szolgálati lakásból újabb tantermet alakítottak ki. ezzel is segítve a tanteremhiányon. Ugyancsak bővítették hasonló módon a dalmandi iskolát is. Kaposszékcső-Szőlőhegyen. az évek óta üresen álló volt iskolaépületben, 50 gyermek elhelyezésére alkalmas óvodát létesítettek. A dombóvári Zrínyi utcai óvoda bővítését is befejezik szeptemberre. így Dombóváron és a Szőlőhegyen összesen négy új óvodai foglalkoztatóterem kezdi meg működését, amely újabb 100 óvodás ellátását teszi lehetővé. A városi tanács vb művelődésügyi osztálya augusztus végéig minden iskolában tisztasági szemlét tart. hogy meggyőződjön arról, milyen környezetben kezdik meg. Dombóváron, és a város környéki községekben, diákok az 1979 —80-as tanévet. Magyarszéki Endre ZAVARTALAN TANÉVKEZDÉS GYULAJON Gyulajon a tanulók intézményes oktatásához négy épület áll rendelkezésre. Egy épületben a háromcsoportos napközi otthonos óvoda működik jelenleg is. A második iskolaépület. a nyár csendjét élvezi a tanulók által okozott „zajártalmakat” piheni ki. A hétközi diákotthonban is csupán a konyha hangos az edények csörömpölésétől. Itt készül nyáron is az ebé;d az óvodai napközisek számara. (Folytatás a 3. oldalon.) A résztvevők csatlakoznak a munkaversenyhez A városi tanács költségvetési üzemének festői dolgoznak Szekszárdon, a IV. számú Általános Iskolában Fotó: Bakó Jenő
