Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-13 / 162. szám
a tHepüjsäg 1979. július 13. A diákok nyári munkája Megkezdődött a vakáció. A tanulóifjúság nagy része munkát vállal a több mint kéthónapos tanítási szünetben. Az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság több tízezer munkavállalási lehetőséget kínál a dolgozni vágyó középiskolások és egyetemisták számára. Az előkészítés, a szervezés jó volt. A pályaválasztási intézetek időben kiadatták a 140 oldalas tanácsadó könyvecskét. De vajon tettünk-e valamit azért, hogy fiataljaink úgy ismerkedjenek meg a munkahelyi légkörrel, a munkavégzés örömével, a munkához való viszonnyal, ahogyan az kívánatos lenne? Nem lesz-e az idén is olyan eset, amikor a munkába álló fiatalt csak ide-oda küldözgetik, mint a régi világban az inasokat? Érzi-e minden kollektíva — legyen az irodai, gyári, kereskedelmi, vagy mezőgazdasági egység —, hogy példát kell mutatnia mindenben a hozzájuk beosztott fiatalnak? Az elmúlt években — sajnos — nagyon sok fiatal beszélt nekem csalódottan a munkahelyi tapasztalatairól. Évi irodában dolgozott. Neki az nem tetszett, hogy a munkatársak sokat telefonálgattak privát ügyben, plety- káztak, kibeszélték egymást, feketéztek és amikor ő hamar készen lett a kartotékrendezéssel, amit rábíztak, akkor leintették: „Csak ne strapáid magad annyira! Majd megtanulod, hogy nem kell úgy kapkodni a munkával!” Évi édesanyja tanítónő, ő azt látta, hogy a mamája csengőszótói csengőszóig dolgozik, a szünetben is a gyerekek között van, haza is hoz munkát, tanításra készül, vázlatot ír, füzeteket javít, vagyis komolyan veszi a hivatását. ö is tanárnő szeretne lenni. Izgalommal készült élete első munkahelyére, de csalódással számolt be élményeiről. Zoli gyárba került. Vele szívesen foglalkozott egy idős „szaki bácsi”, hogy ő nevezte. Neki csak az fájt, hogy 6 héten keresztül úgy érezte: nincs szükség az ő munkájára, fölösleges, értelmetlen dolgot végeztetnek vele azért, hogy éppen valamit csináljon. Az már nem volt szép, hogy munka után becsalták egy pohár sörre azzal, hogy: „Kiskomám, meló után ez kijár!” Tudták, hogy a fiú csak 16 éves, de a 180 centis magasság a csapost is megtévesztette. Édesanyja kétségbeesve vette tudomásul, hogy mindig 1—1 és fél órával később érkezik haza Zoli, sörszagúan és bizony trágár szavak is bekerültek a beszédébe. Jó, összetartó brigád volt, amelyikhez beosztották, de tagjai nem érezték azt a felelősséget, ami azokat terheli, akik vakációzó fiatalokkal dolgoznak. Meg kellett volna a fiúval éreztetni az értelmes munka szépségét és nem a kocsmázásra szoktatni. Jó lenne, ha ezen a nyáron minden felnőtt dolgozó, minden brigád, minden kollektíva úgy érezné, hogy a mellé beosztott, dolgozni vágyó fiatal egy kicsit az ő gyermeke is, akinek példát kell adni mindenben: kötelességérzetben, munkahelyi magatartásban, beszédben, a munka sze- retetében, hogy minél több középiskolásunk, egyetemistánk készüljön — kedvező első benyomások után — örömmel a munkáséletre. DR. GERGELY KAROLYNÉ Áruvizsgálat Nem hűtenek a hűtőtáskák! Boldogi hímzés A hűtőtáskák — nagyon célszerű eszközök — bizony nem hűtenek, közülük kettőt mégis kiválónak minősített a NAGYÍTÓ tesztje, s a legkevésbé jónak is megadta a „még megfelelő” minősítést. A hiba nem a táskákban — s nem is a NAGYlTÓ-ban — van, hanem az elnevezésben: helyesen termosztáskákról kell beszélnünk, amelyek hidegen, vagy ha úgy tetszik, akkor melegen tartják a beléjük rakott élelmiszert, italt, vagy más egyebet. A termosz valamennyiünk régi ismerőse; e palackról tudjuk, hogyan „működik”: hőszigetelése folytán hosz- szabb ideig megőrzi a betöltött folyadék hőmérsékletét. A termosztáska ezzel rokon, noha formája és anyaga más. A nálunk ismert és gyártott táskák szögletes vagy hengeres doboz formájúak; űrtartalmuk 10 liternél nagyobb, 20 liternél kisebb; hőszigetelő anyaguk habszivacslemez; végül úgynevezett jégakku szükséges hozzájuk. Külföldön elterjedtek a kemény műanyag habból kialakított dobozok, melyekhez nem használnak jégakkut. A szörpök, jegelt vagy forró teák tárolására pedig nagy — öt-tíz literes — műanyag termoszok szolgálnak, kieresztő csappal ellátva. A termosztáska használatának módja: a hűtőszekrény normál hűtőterében lehűtütt, megfelelően becsomagolt (edénybe rakott, fóliába csomagolt, üvegbe töltött stb) ételt-italt belerakjuk a táskába, s a mélyhűtőtérben szi- lárdulásig hűtött, tasakos jégakkukból annyit helyezünk a csomagok mellé és közé, amennyi csak befér. A gyártók általában háromnégy jégakku használatát javasolják. A melegen tartást is hasonlóan oldhatjuk meg: a berakott meleg étel mellé vízben felmelegített hőtároló tasako- kat kell tenni. A NAGYÍTÓ tesztjéből kiderül: a teljesen kitöltött táskák tartalma, ha a mérés kezdetekor 4 Celsius fok hőmérsékletű volt, s a környezeti hőmérséklet +25 Celsius fok, óránként körülbelül 0,2 Celsius fokot melegedett. öt szövetkezet nyolc táskáját vizsgálták. A táskák nem kaptak nevet, így azonosításuk kissé nehézkes. Kiválónak minősült a budaörsi Texelektro ISZ 278,— forintos, varrott pvc-műbőr táskája (húzózáras, szögletes, összecsukható, hasznos űrtartalma 16 liter), továbbá 250,— forintos, hegesztett pvc-fólia borítású, 12 literes, szögletes, összecsukható, csatzáras terméke. Jónak találták a Solymári Vegyesipari Szövetkezet 309,— forintos, henger alakú, 12 literes, húzózáras, varrott pvc-műbőr táskáját; a Texelektro hasonló kivitelű, de ovális, 14 literesét (287,— Ft); végül a budapesti Miköz Szövetkezet 246,— forintért árult, s a Texelektro ovális táskájával szinte ösz- szetéveszthető, de annál könnyebb táskáját. Közepest kapott egy másik, ovális, de szintén 12 literes solymári termosztáska (ez is 309,— Ft, és a budapesti Főnix HSZ. összehajtható, 12 literes, ovális, húzózáras, varrott, pvc-műbőr táskája (230,— Ft). Még megfelelőnek minősítették csak a sárisápi Uj Élet Mg. Tsz 230,— forintos, bevásárlótáska-jellegű termékét. A legkönnyebb táska súlya 77 dkg (ez a Főnix HSz. terméke), a Texelektro jónak minősített termosztáskája viszont 2 kg-ot nyom. Végezetül: a termosztáska nemcsak a kirándulásokon tesz jó szolgálatot — segíthet bevásárláskor is, ha attól tartunk, hogy munkába menet a megvásárolt, mélyhűtött áruk felengednek a munkának végeztéig. RiP A hazánkban ismert népi hímzésfajták között akad olyan is, amelyet a kézimunkázó nők java része jószerivel legfeljebb a népművészeti boltok kirakatából ismer, de annak technikáját még sohasem próbálta. Ezek között említhetjük a Heves megyei boldogi hímzést, amelynek illusztrálására és kedvcsinálónak mutatjuk be ezt a szép, fehér hímzéses motívumot. Az eredeti hímzések anyaga bolti gyolcsvászon, hímzőfonala egyszínű: fehér pamut. De a fehér hímzés igen szépen érvényesül a pasztellszínű — halványzöld, rózsaszín, kék, sárga — ba- tisztkelmén, amiből mutatós alkalmi blúzokat, ruhákat lehet készíteni. Akiknek a lyukas hímzés nehéz, azok a kerek és vízcsepp formájú alakzatokat laposöltéssel hímezzék tele. A szárak és vonalszerű díszítmények részben száröltéssel, nagyobbrészt igen keskeny- re varrt lapos hímzéssel készülnek. Salátaöntetek Tánc az egyfülű edény körül A bili finom körülírása nem pontos. Manapság a bili füle kiment a divatból, nagyanyáink tekintélyes súlyú porcelán edényei, ifjúságunk kényelmetlen fehér zománctrónusai helyébe könnyű, fqrmatervezett műanyag csodák léptek. A tisztaságra szoktatásban más jelentős változás nem történt. Mikor kezdjük? A gyermekorvosok megegyeznek abban, hogy a bilizést csak akkor szabad elkezdeni, ha a kisded már önállóan, biztosan ül. Ez pedig igen változó életkorban következik be, két testvér között is előfordulhat féléves eltérés a mozgásfejlődésben. Ha kikérdezzük az anyukákat, hogy hogyan, mikortól kezdték a tisztaságra szoktatást, és mikor járt sikerrel — vagyis, hogy mikorra lett gyermekük éjszakára is megbízhatóan „szobatiszta” — rendkívül tarka képet kapunk. Van, aki 4—5 hónapos csecsemőjét ölbe véve biliz- tette, van, aki még két-há- rom éves gyerekére is zokszó nélkül mosta a pelenkát. A korai szoktatást általában nagymamák kezdeményezik, olykor erőltetik. Nem csoda, hiszen nekik még nem volt mosógépük, centrifugájuk, főzték-vasalták a pelenkát, s ez bizony nem volt nagy öröm. A modern anyáknak tehát több a türelmük, köny- nyebben kivárják, míg a gyerek magától tud szólni, ké- redzkedni. A bilizés megkezdésekor nemcsak a mozás- hanem a beszédfejlődés is irányadó, hiszen ez a kettő együttesen jelzi az idegrendszer érésének folyamatát, hanem is párhuzamosan. Vannak gyerekek, akik 1 éves korukra elindulnak, biztosan járnak, futnak, ügyesen építenek, de még nem beszélnek kielégítetlen szükségleteiket sírással vagy gesztusokkal jelzik. Éppen ezért nehéz tanácsot adni arra nézve, hogy mikor kezdjük el a biliztetést. A lassú, nyugodt kisgyerek órákig is elül a bilin anélkül, hogy felfogná, mit is kívánnak tőle, de vannak olyan gyerekek is, akik kifejezetten félnek a biliztetéstői, üvöltve feszítik hátra magukat, minduntalan felugrálnak vagy lebukfenceznek. Mindkét reakció azt jelzi, hogy még nem jött el a tisztaságra szoktatás ideje. Ahogy a gyerek nő és okosodik, mozgásban is zavarja a pelenka, neki is kényelmetlenné válik a dolog, és gyorsan rájön, hogy hogyan szabadulhat meg tőle. A szerencsés időpontban megkezdett tisztaságra szoktatás szinte napok alatt eredményes, a túl korai, hónapokig tartó kínszenvedést jelenthet gyereknek is, anyának is. Az erőszakos biliztetésnek ráadásul az a veszélye is fennáll, hogy a gyerek — noha régen tudja, mit kívánnak tőle — dacossá válik, székletét, vizeletét visszatartja, Vagy éppen feldönti a tele bilit. Ez nem csak kellemetlen, hanem fölöttébb gyanús szokás; a gyerek lázad, kijátssza a szabályokat, ürítési szokásait „manőverezésre” kezdi használni. Tapasztalja, hogy a bili — fegyver, melynek segítségével maga felé fordíthatja az anyja figyelmét, ha harag, vagy büntetés formájában is. Súlyos hiba, ha büntetéssel, megszégyenítéssel párosul a tisztaságra szoktatás. Ez nemcsak igen rossz hatásfokú módszer, hanem kifejezetten személyiség-károsí- tó hatású is. Azokat a negatív élményeket ugyanis, amelyek ezzel kapcsolatban érik a gyereket, később sem tudja feldolgozni, hiszen túlságosan koraiak ahhoz, hogy „helyre tegye” őket, vagy tudatosítsa, ám túl erősek is ahhoz, hogy nyomtalanul eltűnjenek a lelki életéből. Az erőszak- és konfliktus- mentes tisztaságra szoktatás fontos győzelem a nevelés folyamatában, hiszen ez a gyerek első találkozása a tiltással, a szabályokkal, ez az első alkalom, amikor meg kell tanulnia szükségletei kielégítését feltételekhez kötni. Jó, ha az első tanulási folyamat dicsérettel, örömmel, jutalommal összekapcsolódva raktározódik el emlékezete mélyére. DR. KARCZAG JUDIT A saláták elkészítésénél az alapanyag kiválasztása igen fontos. Mindig friss alapanyagból készítsünk salátákat. A salátákat fogyasztás előtt közvetlenül készítsük el, de a salátalével, illetve öntettel együtt körülbelül 40—60 percig hagyjuk állni, hogy az ízek összeérjenek. Néhány recept salátaöntethez: KONYAKOS SZÓSZ 10 dkg majonézt 1/2 pohár joghurttal jól elkeverünk, majd 2 kávéskanál konyakot és 1 citrom levét hozzáöntjük. Kevés citromhéj reszeléHárom olyan fürdőruhát mutatunk be, amelyek megvarrva alkalmasak arra, hogy a bőr dekoltázs körüli hibáit és operáció forradásait vagy vakbél-, hasműtét helyét eltakarják. Mindhárom modellhez alkalmas anyag a vastagabb szövésű pamutjersey, de a nadrágot vékonyabb vászonnal kell alábélelni, így részben jobb tartása van, másrészt higiénikusabb. Az 1. sz. bikini felsőrészérek széles pántja elől keresztezett, (hátul csattal összefogott) két keverünk hozzá. Sóval, borssal, zsázsával ízesítjük. NARANCSOS MÁRTÁS 10 dkg majonézt, 1 dl édes tejszínnel elkeverünk. Kicsavarjuk 1 narancs levét és hozzáöntjük. 3 kávéskanálnyi paradicsomvelőt, kevés narancshéjreszeléket és cukrot keverünk hozzá. Kaporral, borssal ízesítjük. ROKFORTOS MÁRTÁS 10 dkg rokfortot először kevés majonézzel elkeverünk, majd 7 evőkanál majonézzel simára keverjük. 1 kávéskanálnyi apróra vágott kaporral és borssal, esetleg kevés apróra vágott hagymával ízesítjük. így jól fedi például a struma- műtét helyét. A 2. sz. rajz felsőrésze ugyancsak ez középen kissé bevágott és a két csonka pántrész gumiházban végződik, amibe a fürdőruha anyagából keskeny pánt van befűzve, s hátul a nyakban megkötve. A 3. sz. modell tulajdonképpen váll nélküli T-vonalú blúzocska, amely a mell alatt végződik és a felső szegélyébe vékony gumi van befűzve. Ezt és az érdekes szabású nadrágot egy színes műanyag karika köti össze. B. K. Keserű vasárnap Vasárnap délután van. A család felölti ünneplő ruháját. Sétálni indul. Jó ez a tétlennek tűnő időzés, mindössze az keserítheti meg, hogy a gyerekekkel ilyenkor van a legtöbb baj, sehogy sem férnek a bőrükbe. Bizony ez a vasárnapi séta, hagyományos keretek között, kézenfogva a szülőkkel, nem jelent túl nagy élvezetet a gyerekek számára. A szaladgálás, a bokrokba bujkálás, a mindenféle eldobált holmi, bogarak, ágak, levelek összegyűjtése, mondhatnánk, természetes tevékenység számukra. Egyrészt a mozgásszükségletüket elégítik ki, másrészt a gyerek nem elégszik meg a megtekintéssel, meg is akarja fogni, így is érzékelni az őt érdeklő tárgyat. Ami a ruha viszontagságait illeti, legjobb lenne beletörődnünk, hogy egy kicsit ösz- szekeni. Hisz a legtöbb könnyen mosható, tisztítható. S a gyerekek életkori sajátosságait ismerő barátaink, ismerőseink sem fogják azt mondani egymás között, hogy „ezek a Kovácsék is megérik a pénzüket, még vasárnap is koszos ruhában járatják a csemetéiket”. Ha állandóan rászólunk a gyerekre, vajmi keveset használ. Feszültség keletkezik benne, rosszul érzi magát velünk, és lassanként csömöre lesz a vasárnapi sétáktól. Persze, azt, hogy vigyázzon az ünneplő ruhára, meg kell követelnünk tőle. De ne a sétán, hanem például az iskolai ünnepségen. Külön tortúra lehet a gyerekek számára a vendégség. Nem kívánhatjuk meg tőlük, hogy órákig nyugodtan üljenek, amíg a felnőttek beszélgetnek, számukra legtöbbször érdektelen dolgokról. A legokosabb, ha viszünk egy viseltes szoknyácskát, nadrágot. A gyerekek felveszik, s nyugodtan játszhatnak kint, amíg a felnőttek beszélgetnek. így sem a szülő, sem a gyerek számára nem lesz fárasztó a pihenésre szánt idő. Takaró fürdőruhák
