Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-07 / 157. szám

^ NÉPÚJSÁG 1979. július 7. 1 KOZLEIUIEIUY a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozásáról A szocialista országok kommunista és munkáspárt­jai központi bizottságainak nemzetközi és ideológiai kér­désekkel foglalkozó titkárai 1979. július 3—5-én tanács­kozást tartottak Berlinben. A résztvevők széles körűen tájékoztatták egymást és vé­leményt cseréltek a testvér­pártok nemzetközi politikai és ideológiai területen foly­tatott együttműködésének időszerű problémáiról, az agitáció és a propaganda kér­déseiről. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy előre­halad és eredményes a két- és a többoldalú együttműkö­dés a szocialista építés kü­lönböző területein, a többi között az ideológiai, a tudo­mányos és a kulturális te­vékenységben. Kifejezték a törekvésüket, hogy ezt az együttműködést továbbfej­lesztik. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy a szo­cialista közösség országai­nak állhatatossága és követ­kezetessége, elvi külpolitikai irányvonala kiemelkedő sze­repet tölt be a háború meg­akadályozásában, a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tásában és az enyhülési fo­lyamat további előrevitelé- ben. Egyöntetűen kijelentették, hogy a bécsi legfelsőbb szin­tű szovjet—amerikai tárgya­lások, a Szovjetunió és az Egyesült Államok szerződé­se a hadászati támadó fegy­verrendszerek korlátozásáról fontos lépés a különböző társadalmi rendszerű álla­mok közötti békés egymás mellett élés, valamint az enyhülés megszilárdításának útján. Hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam és személy szerint Leonyid II- jics Brezsnyev elvtárs jelen­tősen hozzájárult e szerződés előkészítéséhez és megköté­séhez. A tanácskozáson megálla­pították, a bécsi szerződés maradéktalan megvalósítása új távlatokat nyit korunk olyan elsődleges fontosságú feladatainak megoldása előtt, mint a fegyverkezési hajsza megfékezése, majd a lesze­relés, amely megóvná az emberiséget az újabb hábo­rú veszélyétől. A tanácskozáson aláhúzták annak jelentőségét, hogy a szocialista országok a hel­sinki záróokmány szellemé­ben konkrét és következetes lépéseket tesznek az európai béke és biztonság megszilár­dítására. Megállapították, hogy építő jellegűek azok a javaslatok és kezdeményezé­sek, amelyeket a Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének bu­karesti és moszkvai értekez­letén, valamint ugyanezen országok külügyminiszteri bizottságának budapesti ülé­sén terjesztettek elő. Rámu­tattak, hogy rendkívül fon­tos az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok madridi találkozójának sikeres előké­szítése és lefolytatása. A tanácskozáson hangsú­lyozták : tevékenyen szembe kell szállni az imperializmus agresszív köreinek és más reakciós erőknek minden olyan kísérletével, hogy a fegyverkezési hajsza fokozá­sával, a szocialista országo­kat támadó kampányokkal, a népek közötti ellenségeskedé­sek szításával, valamint szá­mos országban a revansista, militarista, neofasiszta és neonáci szervezetek és áram­latok aktivizálásával aláássák az enyhülési folyamatot. Ezért — a politikai és a diplomáciai erőfeszítések mellett — intenzív ideológiai tevékenységet kell kifejteni, hogy megértessük a világ közvéleményével: a fegyver­kezési hajszáért az imperia­lizmus és a NATO militarista körei a felelősek, amelyek teljesen indokolatlanul pró­bálják ezzel a szocializmust vádolni. Ismeretes, hogy a szocialista országok a fegy­verkezési hajsza beszüntetése és a leszerelés mellett száll­nak síkra. Rendkívül fontos, hogy a közvélemény részletes tájé­koztatást kapjon a szocialis­ta közösség országainak bé­kés kezdeményezéseiről, ar­ról, hogy mind nagyobb mér­tékben járulnak hozzá ko­runk globális, az egész em­beriséget érintő problémái­nak megoldásához. A máso­dik világháború kitörésének 40. évfordulója nem halvá­nyuló érvénnyel arra figyel­mezteti a népeket, hogy fo­kozni kell a harcot a tartós békéért, az újabb háborús katasztrófa elhárításáért. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a test­vérpártok közös ideológiai munkájának egyik legfonto­sabb iránya a szocializmus gazdasági, tudományos-mű­szaki, szociális, politikai és kulturális vívmányainak nép­szerűsítése, mert ezek a vív­mányok igazolják a szocializ­mus életerejét, s feltárják az új rendszer hatalmas alkotó lehetőségeit. A szocialista or­szágok fejlődésében, nemzet­közi pozícióinak erősítésében fontos a közöttük kialakult barátság és szolidaritás szi­lárdítása, a kölcsönösen elő­nyös, sokoldalú együttműkö­dés kiszélesítése és elmélyí­tése, fokozott részvételük az anyagi és a szellemi értékek nemzetközi cseréjében. A KGST három évtizede rávilá­gított a tagállamok hatalmas társadalmi-gazdasági eredmé­nyeire, a szervezet keretében megvalósuló együttműködés sikereire, további fejleszté­sének és elmélyítésének táv­lataira. A tanácskozáson nagy fi­gyelmet szenteltek annak az együttműködésnek, amely a szocializmus elméleti és gya­korlati problémáinak, a mai világfejlődés új jelenségeinek és tendenciáinak tanulmá­nyozásában bontakozott ki. Ezek a közös kutatások szün­telenül alátámasztják és gaz­dagítják a dialektikus és tör­ténelmi materializmust, a tudományos szocializmust, a marxizmus—leninizmust — a munkásosztály forradalmi vi­lágnézetét. Rámutatott arra is. hogy a modern társadalmi élet dina­mizmusát, az új társadalom építői kulturális színvonalá­nak emelkedését és szellemi igényeinek számottevő növe­kedését figyelembe véve idő­szerű az eszmei nevelőmun­kában és annak állandó tö­kéletesítésében szerzett ta­pasztalatok cseréje. Megálla­pították, hogy jelentősek a kommunista mozgalom álta­lánosan elfogadott normáival összhangban folytatott pár­beszédek, véleménycserék, nemzetközi elméleti konfe­renciák, amelyeken széles­körűen képviseltetik magukat a testvérpártok. Mindez haté­kony módszer arra, hogy kö­zösen vitassuk meg a forra­dalmi világmozgalom alapve­tő kérdéseit. A tanácskozás résztvevői az európai kommunista és munkáspártok három éve Berlinben tartott konferen­ciáján elfogadott elvek szel­lemében méltatták a kommu­nista és munkáspártok, min­den forradalmi, haladó és antiimperialista erő közötti együttműködés és szolidaritás megszilárdításának jelentősé­gét és időszerűségét. Kifejez­ték pártjaik eltökéltségét, hogy határozottan támogat­ják azt a harcot, amelyet a né­pek a szabadságért és a füg­getlenségért, azért az elidege­níthetetlen jogukért folytat­nak, hogy minden külső be­avatkozástól mentesen ma­guk határozhassák meg sor­sukat. Segítik azt a küzdel­met, amelyet a népek az im­perialista, kolonialista és a Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Laosz, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Szovjetunió és Vietnam kommunista és munkáspártjainak küldött­ségei a nemzetközi és ideo­lógiai kérdésekkel foglalko­zó központi bizottsági titká­rok berlini tanácskozásán ismételten hangsúlyozták pártjaik eltökéltségét, hogy a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján erősítik szo­lidaritásukat az imperializ­mus, a reakció ellen küzdő valamennyi néppel. Kifejez­ték meggyőződésüket, hogy a létező szocializmus vív­mányai hozzájárulnak a bé­ke, a demokrácia, a nem­zetek szabadsága és a társa­dalmi haladás ügyének újabb sikereihez. A résztvevők pártjaik ne­vében feltétlen támogatá­sukról biztosították Vietnam népét, amely keményen visszaverte a kínai agresz- sziót. Támogatják a vietna­mi nép harcát a békéért, a nemzeti függetlenségért, or­szága területének sérthetet­lenségéért, a szocializmu­sért. Szükségesnek tartják a további erőfeszítéseket an­nak érdekében, hogy mind hatékonyabb kampány bon­takozzék ki a vietnami nép sokoldalú támogatására. Ki­fejezték szolidaritásukat a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal, amely har­col az imperialista, reakciós erők mesterkedései, provo­kációs aknamunkája ellen és nagy erőfeszítéseket tesz, hogy mélyreható* politikai és társadalmi változásokat hajtson végre a szocializmus építésének érdekében. Üd­vözölték az új Kambodzsát, amelynek népe az egyetlen törvényes kormány, a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Tanács vezetésével megdön­tötte a zsarnoki Pol Pot­neokolonialista politika, a fajgyűlölet és a faji megkü­lönböztetés ellen, az elmara­dottság felszámolásáért, a nemzetközi gazdasági kapcso­latok demokratikus alapokon történő átalakításáért és az új világgazdasági rend létre­hozásáért, a békéért, vala­mint a nemzetek barátságá­ért, a haladásért vívnak. Á tanácskozás résztvevői hangsúlyozták: igen jelentős az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek kü­szöbön álló VI. havannai kon­ferenciája. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a konferencia eredményei elő­segítik az el nem kötelezett országok népei egységének és szolidaritásának erősödését az imperializmus és a kolonia- lizmus ellen, az önálló társa­dalmi és gazdasági fejlődé­sért, a nemzetközi enyhülé­sért és együttműködésért ví­vott küzdelemben. A tanácskozás résztvevői a baráti együttműködés és az internacionalista szolidaritás szellemében, tárgyszerűen vitatták meg az érintett kér­déseket. (MTI) rendszert, és hozzákezdett hazájának valóban demok­ratikus alapokon történő felvirágoztatásához. A pártok képviselői alá­húzták, hogy Peking nagy­hatalmi hegemonista törek­vései, amelyeket a nemzet­közi imperializmus kihasz­nál a szocializmus elleni harcában, súlyosan veszé­lyeztetik minden népnek, legfőképpen pedig Délkelet- Ázsia népeinek biztonságát, és ellentétesek a kínai nép érdekeivel is. A testvérpártok kifejezték szolidaritásukat a szocialista fejlődés irányába haladó ázsiai és afrikai országok­kal, s aláhúzták, hogy hatá­rozottan fellépnek az impe­rialista, gyarmatosító kö­röknek ezen országokkal szemben folytatott provoká­ciói ellen. A résztvevők hangsúlyoz­ták, hogy szolidárisak Ni­caragua népének az elnyo­mó rendszer ellen, hazája szabadságáért és független­ségéért vívott harcával; szembeszállnak az imperia­lizmus minden olyan kísér­letével, hogy Nicaraguában katonai intervenciót hajtson végre; ez a békés egymás mellett élés elveinek durva megsértését jelentené, és el­lentmondana az enyhülés érdekeinek. A tanácskozás résztvevői megerősítették: változatla­nul támogatják az arab né­peket, s különösen a Palesz­tinái arab népet; méltatták az arab országok többségé­nek fellépését a Washington közreműködésével megkö­tött egyiptomi—izraeli kü- lönalkuval szemben. Szolida­ritásukról biztosították Na­míbia, Zimbabwe és Dél- Afrika népeit az imperia­lizmus ellen, a nemzeti jo­gok biztosításáért és védel­méért, a békéért és a társa­dalmi haladásért vívott küz­delmükben. Az internacionalista szolidaritásért A berlini tanácskozás nyilatkozata PANORÁMA BUDAPEST Udvardi Sándor külkeres­kedelmi miniszterhelyettes pénteken Mexikóvárosba uta­zott, ahol részt vesz a ma­gyar—mexikói gazdasági ve­gyes bizottság harmadik ülé­sén. WASHINGTON Carter amerikai elnök há­rom napig a Camp David-i üdülőben tanácskozik leg­közvetlenebb munkatársaival az ország súlyosbodó gazda­sági gondjairól. Carter csak a jövő héten tér vissza a fő­városba, miközben a hét vé­gén vidéki utat tesz. Az első kommentárok sze­rint a szokatlan helyzet mö­gött Carter propagandaappa­rátusának és a szakminisz­tériumoknak az összecsapása rejlik. Az elnök népszerűsé­ge olyan mélyponton van, amelyhez csak Richard Nixo- né hasonlítható, a Watergate- botrány első szakaszában. RÓMA P Rómában befejeződött az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának és Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának ülése. A négynapos tanácsko­záson elemezték a júniusi vá­lasztásokon elszenvedett 4 százalékos szavazatvesztés okait, az új helyzetben a párt előtt álló feladatokat. Utolsó napirendi pontként bizottságot alakítottak azzal a feladattal, hogy dolgozzon ki javaslato­kat a párt új vezető szervei­nek megválasztására. E ja­vaslatokat a központi bizott­ság jövő héten tartandó újabb ülésén terjesztik elő és vitat­ják meg. Kurt Waldheim pénteki programja (Folytatás az 1. oldalról.) tételeinek. Kiemelték, hogy a hadászati fegyverrendsze­rek korlátozásáról szóló SALT—II egyezmény aláírá­sa, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek bécsi csúcstalálkozója döntő jelentőségű a fegyverkezési hajsza megfékezését szolgáló erőfeszítésekben. Kurt Wald­heim és Púja Frigyes meg­állapította, hogy az európai biztonságot és együttműkö­dést tovább mélyítené a bé­csi haderőcsökkentési tár­gyalások eredményes befeje­zése. Külügyminiszterünk hang­súlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság növekvő je­lentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének a nemzetközi politi­kai és gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Magyar-angol tárgyalások A magyar—angol ipari és műszaki-tudományos együtt­működési vegyes bizottság jú­lius 2. és 6. között Budapes­ten tartotta ez évi ülését. A magyar delegációt Szalai Béla külkereskedelmi állam­titkár, az angol küldöttséget W. M. Knighton, kereskedel­mi miniszterhelyettes vezet­te. Elhatározták, hogy a két ország vállalatait a forgalom gyorsabb, kiegyensúlyozot­tabb fejlesztésére ösztönzik. A vegyes bizottság megerősí­tette, hogy az ipari-műszaki együttműködés fontos elemét képezi a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak. A tanácskozás jegyző­könyvét pénteken írták alá a külkereskedelmi miniszté­riumban. Egyúttal hosszú le­járatú programot fogadtak el az alkalmazott tudomány és technológiai együttműködés­ről. Bazargan az államosításokról Bazargan iráni miniszter- elnök csütörtök esti tv-beszé- dében a kulcs iparágak álla­mosításáról hozott döntésével kapcsolatban elmondotta, hogy előzőleg más intézkedé­sekkel próbálták fellendíteni az iráni gazdaságot. Irán — emlékeztetett rá a kormányfő — „műtétre váró beteghez” hasonlított, amikor Khomeini ajatollah február­ban miniszterelnökké neve­zett ki. A kormány azzal kezdte reformjait, hogy munkanélküliségi „kölcsönt” adott a munkásoknak és adókedvezményt az üzemeknek. Az ipari szek­tor azonban olyan ál­lapotban volt, hogy a külföl­di szállítók árucikkeiért a szokásos 20 százalék helyett a teljes árat követelték elő­re. Ez lehetetlen helyzetet teremtett. A kormánynak gyorsan kellett cselekednie. A bankok és a biztosítótársa­ságok államosításával kezdte, ezt a megműveletlen földek, végül az ipar kulcságainak állami ellenőrzés alá vétele követte — mutatott rá Ba­zargan, majd kijelentette, hogy az irániak háromnegyed része támogatta őt a bankok átvételében — hozzátette: re­méli, hogy az ipar államosí­tása „az iráni népnek nyúj­tott új ajándéknak” bizonyul. Nicaragua A sandinisták sikerei New Yorkban nagyszabású tüntetés volt, amelyen a felvo­nulók követelték az amerikai kormánytól: szüntesse be a Somoza-rezsim támogatását. (Képtávirónkon érkezett) A sandinisták csütörtökön elfoglalták Jinotepe városát, ahol már csak a kaszárnyá­ban tartja magát a nemzeti gárda utolsó egysége. Ha­sonló a helyzet a stratégiai fontosságú déli Rivas város­ban. A harci helyzet egyre in­kább a sandinisták közeli katonai győzelmét mutatja. Hasonló meggyőződésre ju­tott az Egyesült Államok is, amely hirtelen új diplomá­ciai offenzívát indított. Kül­ügyminiszter-helyettest kül­dött Venezuelába, Kolumbiá­ba és feltehetőleg Ecuadorba, miközben tovább folytatja tárgyalásait Somozával Law­rence Pezzullo managuai nagykövet, a nemzeti újjá­építés kormányával William Bowdler különmegbízott, a panamai vezetéssel pedig az Egyesült Államok ottani nagykövete. Washington minden koráb­binál nagyobb erőfeszítéseket tesz, hogy — a sandinista mozgalom teljes győzelmé­nek küszöbén — megkísérel­jen az amerikai érdekeknek megfelelő nicaraguai kor­mányt alakíttatni.

Next

/
Thumbnails
Contents