Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-07 / 157. szám
^ NÉPÚJSÁG 1979. július 7. 1 KOZLEIUIEIUY a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozásáról A szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárai 1979. július 3—5-én tanácskozást tartottak Berlinben. A résztvevők széles körűen tájékoztatták egymást és véleményt cseréltek a testvérpártok nemzetközi politikai és ideológiai területen folytatott együttműködésének időszerű problémáiról, az agitáció és a propaganda kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy előrehalad és eredményes a két- és a többoldalú együttműködés a szocialista építés különböző területein, a többi között az ideológiai, a tudományos és a kulturális tevékenységben. Kifejezték a törekvésüket, hogy ezt az együttműködést továbbfejlesztik. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy a szocialista közösség országainak állhatatossága és következetessége, elvi külpolitikai irányvonala kiemelkedő szerepet tölt be a háború megakadályozásában, a nemzetközi biztonság megszilárdításában és az enyhülési folyamat további előrevitelé- ben. Egyöntetűen kijelentették, hogy a bécsi legfelsőbb szintű szovjet—amerikai tárgyalások, a Szovjetunió és az Egyesült Államok szerződése a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról fontos lépés a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés, valamint az enyhülés megszilárdításának útján. Hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam és személy szerint Leonyid II- jics Brezsnyev elvtárs jelentősen hozzájárult e szerződés előkészítéséhez és megkötéséhez. A tanácskozáson megállapították, a bécsi szerződés maradéktalan megvalósítása új távlatokat nyit korunk olyan elsődleges fontosságú feladatainak megoldása előtt, mint a fegyverkezési hajsza megfékezése, majd a leszerelés, amely megóvná az emberiséget az újabb háború veszélyétől. A tanácskozáson aláhúzták annak jelentőségét, hogy a szocialista országok a helsinki záróokmány szellemében konkrét és következetes lépéseket tesznek az európai béke és biztonság megszilárdítására. Megállapították, hogy építő jellegűek azok a javaslatok és kezdeményezések, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti és moszkvai értekezletén, valamint ugyanezen országok külügyminiszteri bizottságának budapesti ülésén terjesztettek elő. Rámutattak, hogy rendkívül fontos az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok madridi találkozójának sikeres előkészítése és lefolytatása. A tanácskozáson hangsúlyozták : tevékenyen szembe kell szállni az imperializmus agresszív köreinek és más reakciós erőknek minden olyan kísérletével, hogy a fegyverkezési hajsza fokozásával, a szocialista országokat támadó kampányokkal, a népek közötti ellenségeskedések szításával, valamint számos országban a revansista, militarista, neofasiszta és neonáci szervezetek és áramlatok aktivizálásával aláássák az enyhülési folyamatot. Ezért — a politikai és a diplomáciai erőfeszítések mellett — intenzív ideológiai tevékenységet kell kifejteni, hogy megértessük a világ közvéleményével: a fegyverkezési hajszáért az imperializmus és a NATO militarista körei a felelősek, amelyek teljesen indokolatlanul próbálják ezzel a szocializmust vádolni. Ismeretes, hogy a szocialista országok a fegyverkezési hajsza beszüntetése és a leszerelés mellett szállnak síkra. Rendkívül fontos, hogy a közvélemény részletes tájékoztatást kapjon a szocialista közösség országainak békés kezdeményezéseiről, arról, hogy mind nagyobb mértékben járulnak hozzá korunk globális, az egész emberiséget érintő problémáinak megoldásához. A második világháború kitörésének 40. évfordulója nem halványuló érvénnyel arra figyelmezteti a népeket, hogy fokozni kell a harcot a tartós békéért, az újabb háborús katasztrófa elhárításáért. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a testvérpártok közös ideológiai munkájának egyik legfontosabb iránya a szocializmus gazdasági, tudományos-műszaki, szociális, politikai és kulturális vívmányainak népszerűsítése, mert ezek a vívmányok igazolják a szocializmus életerejét, s feltárják az új rendszer hatalmas alkotó lehetőségeit. A szocialista országok fejlődésében, nemzetközi pozícióinak erősítésében fontos a közöttük kialakult barátság és szolidaritás szilárdítása, a kölcsönösen előnyös, sokoldalú együttműködés kiszélesítése és elmélyítése, fokozott részvételük az anyagi és a szellemi értékek nemzetközi cseréjében. A KGST három évtizede rávilágított a tagállamok hatalmas társadalmi-gazdasági eredményeire, a szervezet keretében megvalósuló együttműködés sikereire, további fejlesztésének és elmélyítésének távlataira. A tanácskozáson nagy figyelmet szenteltek annak az együttműködésnek, amely a szocializmus elméleti és gyakorlati problémáinak, a mai világfejlődés új jelenségeinek és tendenciáinak tanulmányozásában bontakozott ki. Ezek a közös kutatások szüntelenül alátámasztják és gazdagítják a dialektikus és történelmi materializmust, a tudományos szocializmust, a marxizmus—leninizmust — a munkásosztály forradalmi világnézetét. Rámutatott arra is. hogy a modern társadalmi élet dinamizmusát, az új társadalom építői kulturális színvonalának emelkedését és szellemi igényeinek számottevő növekedését figyelembe véve időszerű az eszmei nevelőmunkában és annak állandó tökéletesítésében szerzett tapasztalatok cseréje. Megállapították, hogy jelentősek a kommunista mozgalom általánosan elfogadott normáival összhangban folytatott párbeszédek, véleménycserék, nemzetközi elméleti konferenciák, amelyeken széleskörűen képviseltetik magukat a testvérpártok. Mindez hatékony módszer arra, hogy közösen vitassuk meg a forradalmi világmozgalom alapvető kérdéseit. A tanácskozás résztvevői az európai kommunista és munkáspártok három éve Berlinben tartott konferenciáján elfogadott elvek szellemében méltatták a kommunista és munkáspártok, minden forradalmi, haladó és antiimperialista erő közötti együttműködés és szolidaritás megszilárdításának jelentőségét és időszerűségét. Kifejezték pártjaik eltökéltségét, hogy határozottan támogatják azt a harcot, amelyet a népek a szabadságért és a függetlenségért, azért az elidegeníthetetlen jogukért folytatnak, hogy minden külső beavatkozástól mentesen maguk határozhassák meg sorsukat. Segítik azt a küzdelmet, amelyet a népek az imperialista, kolonialista és a Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Laosz, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és Vietnam kommunista és munkáspártjainak küldöttségei a nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárok berlini tanácskozásán ismételten hangsúlyozták pártjaik eltökéltségét, hogy a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján erősítik szolidaritásukat az imperializmus, a reakció ellen küzdő valamennyi néppel. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a létező szocializmus vívmányai hozzájárulnak a béke, a demokrácia, a nemzetek szabadsága és a társadalmi haladás ügyének újabb sikereihez. A résztvevők pártjaik nevében feltétlen támogatásukról biztosították Vietnam népét, amely keményen visszaverte a kínai agresz- sziót. Támogatják a vietnami nép harcát a békéért, a nemzeti függetlenségért, országa területének sérthetetlenségéért, a szocializmusért. Szükségesnek tartják a további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy mind hatékonyabb kampány bontakozzék ki a vietnami nép sokoldalú támogatására. Kifejezték szolidaritásukat a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal, amely harcol az imperialista, reakciós erők mesterkedései, provokációs aknamunkája ellen és nagy erőfeszítéseket tesz, hogy mélyreható* politikai és társadalmi változásokat hajtson végre a szocializmus építésének érdekében. Üdvözölték az új Kambodzsát, amelynek népe az egyetlen törvényes kormány, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács vezetésével megdöntötte a zsarnoki Pol Potneokolonialista politika, a fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés ellen, az elmaradottság felszámolásáért, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demokratikus alapokon történő átalakításáért és az új világgazdasági rend létrehozásáért, a békéért, valamint a nemzetek barátságáért, a haladásért vívnak. Á tanácskozás résztvevői hangsúlyozták: igen jelentős az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek küszöbön álló VI. havannai konferenciája. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a konferencia eredményei elősegítik az el nem kötelezett országok népei egységének és szolidaritásának erősödését az imperializmus és a kolonia- lizmus ellen, az önálló társadalmi és gazdasági fejlődésért, a nemzetközi enyhülésért és együttműködésért vívott küzdelemben. A tanácskozás résztvevői a baráti együttműködés és az internacionalista szolidaritás szellemében, tárgyszerűen vitatták meg az érintett kérdéseket. (MTI) rendszert, és hozzákezdett hazájának valóban demokratikus alapokon történő felvirágoztatásához. A pártok képviselői aláhúzták, hogy Peking nagyhatalmi hegemonista törekvései, amelyeket a nemzetközi imperializmus kihasznál a szocializmus elleni harcában, súlyosan veszélyeztetik minden népnek, legfőképpen pedig Délkelet- Ázsia népeinek biztonságát, és ellentétesek a kínai nép érdekeivel is. A testvérpártok kifejezték szolidaritásukat a szocialista fejlődés irányába haladó ázsiai és afrikai országokkal, s aláhúzták, hogy határozottan fellépnek az imperialista, gyarmatosító köröknek ezen országokkal szemben folytatott provokációi ellen. A résztvevők hangsúlyozták, hogy szolidárisak Nicaragua népének az elnyomó rendszer ellen, hazája szabadságáért és függetlenségéért vívott harcával; szembeszállnak az imperializmus minden olyan kísérletével, hogy Nicaraguában katonai intervenciót hajtson végre; ez a békés egymás mellett élés elveinek durva megsértését jelentené, és ellentmondana az enyhülés érdekeinek. A tanácskozás résztvevői megerősítették: változatlanul támogatják az arab népeket, s különösen a Palesztinái arab népet; méltatták az arab országok többségének fellépését a Washington közreműködésével megkötött egyiptomi—izraeli kü- lönalkuval szemben. Szolidaritásukról biztosították Namíbia, Zimbabwe és Dél- Afrika népeit az imperializmus ellen, a nemzeti jogok biztosításáért és védelméért, a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmükben. Az internacionalista szolidaritásért A berlini tanácskozás nyilatkozata PANORÁMA BUDAPEST Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes pénteken Mexikóvárosba utazott, ahol részt vesz a magyar—mexikói gazdasági vegyes bizottság harmadik ülésén. WASHINGTON Carter amerikai elnök három napig a Camp David-i üdülőben tanácskozik legközvetlenebb munkatársaival az ország súlyosbodó gazdasági gondjairól. Carter csak a jövő héten tér vissza a fővárosba, miközben a hét végén vidéki utat tesz. Az első kommentárok szerint a szokatlan helyzet mögött Carter propagandaapparátusának és a szakminisztériumoknak az összecsapása rejlik. Az elnök népszerűsége olyan mélyponton van, amelyhez csak Richard Nixo- né hasonlítható, a Watergate- botrány első szakaszában. RÓMA P Rómában befejeződött az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának ülése. A négynapos tanácskozáson elemezték a júniusi választásokon elszenvedett 4 százalékos szavazatvesztés okait, az új helyzetben a párt előtt álló feladatokat. Utolsó napirendi pontként bizottságot alakítottak azzal a feladattal, hogy dolgozzon ki javaslatokat a párt új vezető szerveinek megválasztására. E javaslatokat a központi bizottság jövő héten tartandó újabb ülésén terjesztik elő és vitatják meg. Kurt Waldheim pénteki programja (Folytatás az 1. oldalról.) tételeinek. Kiemelték, hogy a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról szóló SALT—II egyezmény aláírása, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek bécsi csúcstalálkozója döntő jelentőségű a fegyverkezési hajsza megfékezését szolgáló erőfeszítésekben. Kurt Waldheim és Púja Frigyes megállapította, hogy az európai biztonságot és együttműködést tovább mélyítené a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások eredményes befejezése. Külügyminiszterünk hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság növekvő jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezetének a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Magyar-angol tárgyalások A magyar—angol ipari és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság július 2. és 6. között Budapesten tartotta ez évi ülését. A magyar delegációt Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár, az angol küldöttséget W. M. Knighton, kereskedelmi miniszterhelyettes vezette. Elhatározták, hogy a két ország vállalatait a forgalom gyorsabb, kiegyensúlyozottabb fejlesztésére ösztönzik. A vegyes bizottság megerősítette, hogy az ipari-műszaki együttműködés fontos elemét képezi a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak. A tanácskozás jegyzőkönyvét pénteken írták alá a külkereskedelmi minisztériumban. Egyúttal hosszú lejáratú programot fogadtak el az alkalmazott tudomány és technológiai együttműködésről. Bazargan az államosításokról Bazargan iráni miniszter- elnök csütörtök esti tv-beszé- dében a kulcs iparágak államosításáról hozott döntésével kapcsolatban elmondotta, hogy előzőleg más intézkedésekkel próbálták fellendíteni az iráni gazdaságot. Irán — emlékeztetett rá a kormányfő — „műtétre váró beteghez” hasonlított, amikor Khomeini ajatollah februárban miniszterelnökké nevezett ki. A kormány azzal kezdte reformjait, hogy munkanélküliségi „kölcsönt” adott a munkásoknak és adókedvezményt az üzemeknek. Az ipari szektor azonban olyan állapotban volt, hogy a külföldi szállítók árucikkeiért a szokásos 20 százalék helyett a teljes árat követelték előre. Ez lehetetlen helyzetet teremtett. A kormánynak gyorsan kellett cselekednie. A bankok és a biztosítótársaságok államosításával kezdte, ezt a megműveletlen földek, végül az ipar kulcságainak állami ellenőrzés alá vétele követte — mutatott rá Bazargan, majd kijelentette, hogy az irániak háromnegyed része támogatta őt a bankok átvételében — hozzátette: reméli, hogy az ipar államosítása „az iráni népnek nyújtott új ajándéknak” bizonyul. Nicaragua A sandinisták sikerei New Yorkban nagyszabású tüntetés volt, amelyen a felvonulók követelték az amerikai kormánytól: szüntesse be a Somoza-rezsim támogatását. (Képtávirónkon érkezett) A sandinisták csütörtökön elfoglalták Jinotepe városát, ahol már csak a kaszárnyában tartja magát a nemzeti gárda utolsó egysége. Hasonló a helyzet a stratégiai fontosságú déli Rivas városban. A harci helyzet egyre inkább a sandinisták közeli katonai győzelmét mutatja. Hasonló meggyőződésre jutott az Egyesült Államok is, amely hirtelen új diplomáciai offenzívát indított. Külügyminiszter-helyettest küldött Venezuelába, Kolumbiába és feltehetőleg Ecuadorba, miközben tovább folytatja tárgyalásait Somozával Lawrence Pezzullo managuai nagykövet, a nemzeti újjáépítés kormányával William Bowdler különmegbízott, a panamai vezetéssel pedig az Egyesült Államok ottani nagykövete. Washington minden korábbinál nagyobb erőfeszítéseket tesz, hogy — a sandinista mozgalom teljes győzelmének küszöbén — megkíséreljen az amerikai érdekeknek megfelelő nicaraguai kormányt alakíttatni.
