Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-29 / 176. szám
.Virágok, színes fonalból hímezve 1979. július 29. ^fepÜJSÁG Fejleszteni kell a kollektív szerződéseket is A kollektív szerződések szerepe az üzemek, vállalatok életében felbecsülhetetlen. Megkötésük és alkalmazásuk hosszú távon befolyásolja a termelést, a dolgozók és az üzemvezetés kapcsolatát, az üzemi közhangulatot. A szakszervezeti szervek nemrégiben felmérést • végeztek, tájékozódási céllal, milyen tapasztalatok vannak az ötödik ötéves terv időszakára kötött kollektív szerződések végrehajtásával és évenkénti módosításával kapcsolatban. Ez utóbbira figyelni azért szükséges, rftert ahogy mindent az életben, a kollektív." szerződések előírásait is jobbítani, alakítani, fejleszteni kell időnként. A vállalatok vezetői beszá- . moltak a kollektív szerződések módosításairól, amelyek a szakszervezeti szervekkel egyetértésben ' történtek- Ezekkel a beszámolókkal szemben támasztott fontos tartalmi követelmény volt -annak bemutatása, hogy a kollektív szerződés mennyiben segítette elő a vállalat termelési-gazdasági céljainak megvalósulását és összhangban állt-e a népgazdasági szintű célkitűzésekkel. Az évenkénti vállalati beszámolók kötelézővé tételével megnövekedett a gazdasági és szakszervezeti szervek felelőssége, Az a tény, hogy a gazdasági vezetésnek be kell számolnia a kollektív szerződésben foglaltak végrehajtásáról, ösztönzőleg hatott arra, hogy már év közben is súlyt helyezzenek a szerződésben rögzített feladatok végrehajtására. A vállalati szakszervezeti szerveket arra késztette, hogy fokozott figyelemmel kísérjék, segítsék és ellenőrizzék a kollektív szerződés előírásainak végrehajtását. Az évenkénti beszámolók az üzemi demokrácia gyakorlásának is jelentős fórumaivá váltak. A beszámolórendszer ugyanis biztosította, hogy valamennyi dolgozó tájékoztatást kapjon, véleményt mondhasson a vállalat gazdálkodásáról, a kollektív szerződés végrehajtásáról, valamint észrevételt, javaslatot tehessen annak megváltoztatására. A tapasztalatok szerint a beszámolók és a viták a kollektív szerződések végrehajtását a vállalati gazdálkodással összefüggésben mutatták be, különös tekintettel arra, hogy a szerződések mennyiben segítették elő a gazdasági célok megvalósítását. Sok szó esett a minőségi termelés fokozásáról, a termelés mennyiségi és minőségi növelésére ösztönző prémium- rendszerről, új területek teljesítménybérezés alá vonásáról, a munkanormák folyamatos karbantartásáról, az anyagtakarékosságról — hogy csak . a legjelentősebbeket említsük. Ugyanakkor mindkább megtalálhatók a beszámolókban a legfontosabb társadalompolitikai kérdések is. Hogy csak néhányat említsünk: a dolgozók életkörülményeinek javítására tett vállalati intézkedések, a munkástovábbképzés, a továbbtanulók, a lakásépítők támogatása, a nők szociális helyzetének javítása, a kiemelt bérfejlesztés, a gyermekgondozási segélyről .visz- szajövők bérrendezése, a terhes anyák egy műszakban való foglalkoztatása, a nagycsaládosok segélyezése. Az ifjúságpolitikai intézkedések keretében a munkahelyi beilleszkedés segítése, a fiatalok családalapításának támogatása, a lakásépítéshez nyújtott segítség, ösztöndíjak biztosítása és így tovább. A beszámolók általában jók, alaposak voltak. Sok helyen lehetett azonban még. tapasztalni a túlzott termelés- és nyereségközpontú szemléletet. Ebből következően ezeknek a beszámolóknak szövege is alapvetően szakmai jellegű és számszaki igényű volt, .ami kihatott a közérthetőségre is és nem tette lehetővé érdemi tanácskozás kibontakozását. A kollektív szerződések végrehajtása során kirívó törvénysértés nem volt tapasztalható,- viszont egy érdekes kérdésre feltétlenül fel kell figyelni. Több vállalatnál a túlórára vonatkozó szabályozás megsértése a leggyakoribb, sőt többé-kevés- bé általánosítható jelenség. Indokoltságát magyarázzák sokféleképpen, a szakszervezeti bizottságok is nehéz helyzetben vannak ilyenkor. Ugyanis a termelésben való lemaradás — ha azt nem hozzák be túlórával — az egész kollektíva anyagi érdekeit sújtja, sőt a dolgozók kisebb-nagyobb csoportjával is szembekerülnek, ha határozottan fellépnek a túlórázás ellen. Mindez persze nem ok arra, hogy bárki szemet hunyjon a túlórázás elburjánzása felett. Túlórára — általában — csak ott van szükség, ahol nem kielégítő az üzem- és munkaszervezés és a túlórázásért kapott többletbér is csak pillanatnyilag hasznos a dolgozónak, hosszabb távon a sok túlóra az üzem egészének gazdaságosságát rontja, a dolgozók egészségéről, munkaképességéről nem is szólva. Számos jó határozat született a kollektív szerződések módosítása kapcsán. Több szerződésben rögzítették, hogy a vállalatnál hosszú ideje dolgozók családtagjait az alkalmazásnál, tanulmányi szerződések megkötésénél előnyben kell részesíteni. Általában bővítették a fiatalok és a nők számára tiltott munkaterületeket. Törekedtek a munkaidő jobb kihasználása érdekében olyan munkakezdési időpontok rögzítésére, amelyek egyként szolgálják a dolgozók és vállalat érdekeit. Több helyen vezettek be osztott és rugalmas munkaidőt. A vállalatok többsége hosszú távra szóló bérfejlesztési elképzeléseket dolgozott ki. Ennek megvalósulását folyamatosan- figyelemmel kísérik, s ha szükséges, jobbítják is. A felmérés azt mutatja, hogy a kollektív szerződéseket betartják a vállalatvezetők és a dolgozók, ezek a szerződések jól szolgálják mind az üzemi, mind . az egyéni érdekeket. h. GY. Sok száaí hímes tojás Száraz számok: a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezetnek 1270 dolgozója van. Közülük 860 bedolgozó. Harmincegyen népi iparművészek, tizenegyen a Népművészet Mestere megtisztelő cím birtokosai.. A szövetkezet munkáját három iparművész segíti, s a negyedik a szövetkezet ösztöndíjasaként most végzi az iparművészeti főiskolát. A decsi szövetkezet az egyetlen az országban, amelyben a népi hagyományokat őrző valamennyi iparművészeti ágat képviselik. A Dunántúlon 71 településén dolgoznak, s a munkát a decsi központon kívül 14 körzeti központból.irányítják. A dolgozók 96 százaléka nő, s az átlagos életkor 43 és fél év. A szövetkezet éves termelési értéke 60 millió forint. Termékeiket 21 tőkés országba is exportálják, s a tájházukban, ahol nincs belépődíj, évente 75. •3 • ezer hazai és külföldi vendég gyönyörködik a nagy hagyományokkal rendelkező sárközi népművészet jeles termékeiben. Itt van hazánkban az egyetlen olyan üzemrész, ahol ugyanolyan gépeken készítik a sárközi szőtteseket, amilyeneken évszázadokkal ezelőtt is dolgoztak őseink. Fotó: Szepesi László Raktársarok Évente 75 ezren nézik meg Lányok a dobozban A szőttes Hagyományőrző ecsetvonások Ilyen szövőszékeken dolgoztak elődeink Blúzok, sárközi motívumokkal Sárköz öröksége
