Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-28 / 175. szám
A NÉPÚJSÁG 1979. július 28. A község területén az első régészeti ásatásokat Wosinsky Mór végezte. A József-majorhoz vezető földút mentén vaskori leleteket találtak, a gót—gepida sírra útépítő kubikosok akadtak rá. Ebben vaskést, csontfésűt és egy üvegedénykét találtak. Római kori pénzek is előkerültek a község határában, Hadrianus, Licinius és Constantinus császár idejéből. 1378-ban Tóth Izmány és Király Izmány néven említik a települést, de találkoztak feljegyzéseken Izmen és Izmyn elnevezéssel is. 1723-ban német ajkú lakosokat telepítettek a községbe. Ettől kezdve gyors fejlődésnek indult a falu. A Magyarországon megtartott első népszámláláskor a községnek 900 lakosa volt. A lakosság szinte teljes egészében mezőgazdasági termeléssel foglalkozott. Kitűnő termőföldjei, valamint a szorgalmas, hozzáértő lakosság fejlett állattenyésztést honosított meg, híres volt a bonyhádi tájfajta, a magyar vörös-tarka szarvasmarhatenyésztéséről. Felszabadulás után a község lakosságának nagy többségét kitelepítették. A betelepült lakosság többsége székely. Az első termelőszövetkezet 1952-ben alakult. A községben 186 házban, 670-en laknak. az öregeit napközije Az is ritkaság, hogy öregek napközije megszűnjön. Gyakoribb, hogy kellene, de nincs rá pénz, helyiség, vagy éppen konyha ahonnan a meleg ebédet biztosítani lehetne. Jó is meg rossz is, hogy ez a napközi, legalábbis napközi mivoltában megszűnt. Jó akkor, ha valóban azért nem járnak el az öregek, mert van kivel, mivel tölteni a napjukat, nem jó, ha azért nem mennek el — és ez a valószínűbb —, mert még mindig szégyen pihenni beszélgetni, bevallani a magányosságukat. Rengeteget dolgoznak a községben az öregek is. Mire a házi és háztáji teendőket ellátják, már éppen annyi az idő, hogy lehet menni az ebédért. Ti- zennégy-tizenöten veszik igénybe a szociális étkeztetést. Az ételt az óvoda konyháján főzik. Az öregek napközijének volt helyiségéről még nem született döntés. Talán úttörőszobának alakítják át, vagy a népi együttes fogja használni. Szakosított állattartás Felvételünk a tsz sertéstelepén készült A nagymányoki termelő- szövetkezet hat községet fog össze, köztük Izményt. A község határában két szakosított állattartótelep működik. A sertéshizlalda hatszáz férőhelyes. A bikahizlaldában pedig 100 állat számára van hely, de létszámuk folyton változik, hiszen innen szállítják piacra az állatokat és a helyükre újabbakat hoznak. Munkaalkalmat jelent az állattenyésztésben és a növénytermesztési ágazaton kívül az asztalos- és a bognárműhely is. Ez utóbbi kettő ellátja az egész termelőszövetkezetet és nemcsak helybeliek dolgoznak ott. Sok gondot okozott a termelőszövetkezetnek a tavaszi fagy, összesen 504 hektáron kellett kiszántani a gabonát. Helyébe napraforgót és kukoricát vetettek. Ez a jelek szerint, anyagi veszteséget nem okoz a gazdaságnak, „csak” a gabona lett kevesebb és a munka több. Lesz jo íuouíz Sok éves huza-vona után született meg a végleges döntés: regionális vízmű létesül Nagymányokon, ez fogja ellátni Győrét és Izményt is jó ivóvízzel. A községben már sok fürdőszobát felépítettek, ezeket feltehetően 1982-ben már használni lehet, akkorra tervezik a vízmű építésének befejezését. Az ásott kutak vizének magas a vastartalma, s colival is fertőzött. Csecsemők egyáltalán nem ihatják, a KÖJÁL gyermekintézményekben nem engedi a használatát. Az iskolába és az óvodába naponta lajttal szállítják a vizet. Sok faluban bánják, hogy nem fogtak hozzá korábban a vízmű létesítéséhez. A VI. ötéves terv időszakában már háztartásonként 20 ezer forint hozzájárulással számolnak. Természetesen ettől az összegtől az egyes vízművek tényleges költségei eltérhetnek. Izményben is abban reménykednek, hogy ennél olcsóbban is megúszhatják. A költségeket csökkenti, hogy Nagymányokon felszín közelében is jó minőségű ivóvíz található, nem kell tehát mély furatú kutat létesíteni. A regionális vízmű vezetékrendszere pedig nem kerül többe, mint amennyiért községi vízmüvet építhetnének. Kereskedelem Egy önkiszolgáló, vegyes jellegű, főleg élelmiszert árusító bolt próbálja kielégíteni a községbeliek igényeit. Havi forgalma 300—350 ezer forint körül mozog. Van még a faluban egy italbolt és egy hússzék is, ahol egy héten kétszer — szerdán és pénteken — mérnek húst. Körzeti iskola, óvoda Nyolcosztályos az általános iskola, ide járnak a györei gyerekek is. Az épület új és jól felszerelt. Az óvónőkkel együtt 21 pedagógus dolgozik a faluban. Többségük valóban csak dolgozik, mert nem itt laknak. A tanárok közül egy házaspár izményi, öten járnak be Mázaszászvárról és Váraljáról, a többiek pedig Győréről. Az óvónők között már több a helybéli. Az óvoda is szép nagy, füves játszóudvarral. Egy csoport van és három helyiség, külön ebédlő, fektető és foglalkoztató, de a feltöltöttség lassan másfélszeres lesz, ami sok többletmunkát jelent az óvónőknek, de mint elmondták, nincs szívük senkit sem kihagyni az óvodából. Az idén is minden jelentkezőt felvettek. Árva fenökö Ezt a fenőkövet se használja már senki Háztáji Pár évvel ezelőtt harmincnegyven helyen tartottak a faluban libát, egy év alatt ezerkétszáz körüli számban le is adták. Ma tíz-tizenöt helyről alig kétszáz állatot vár a felvásárló. Nyúllal ugyancsak ez a helyzet, de csökken a hátzájiból kikerülő hízómarhák és sertések száma is. Sok minden motiválja ezt a kedvezőtlen jelenséget. Az egyik: szinte kizárólag csak az öregek foglalkoznak állattartással. Ezen a-' nyáron egy hónapig nem szállítottak a faluba — a környező falukba sem — tápot. Nagyon sok állat — főleg nyúl — pusztult el emiatt. A tanács nem engedi a libákat az utcára, még a patak mellé sem. Legelő nincs, így a libák otthon maradnak szépen és ez nem a legmegfelelőbb hely számukra. Pár éve még háromszor is vittek egy héten a faluból tollat, ma már ezzel sem foglalkoznak. Panaszkodnak az állattartók a táp minőségére is. Az állatokat nem lehet átverni. Ha valamelyik tápban lévő anyag rossz, romlott, az állat bizony nem eszi meg. A nyúltartók arról panaszkodnak, hogy az állatokat, amikor leadják a két kiló harminc dekás súlyban, tíz dekán is szőröznek, ha eny- nyivel kevesebb a súly, nem veszik át. Ekkor pedig visz- sza kell őket vinni, olyan nyulakkal kerülnek össze, akikkel eddig nem „találgondokkal Palló Lajosné tizenkét éve az átvevő a faluban koztak”, és bizony ilyenkor verekednek, lefogynak és elpusztulnak» A termelőszövetkezet igyekszik enyhíteni a gondokon, sokat segít az állattartóknak. Egy tehén utáni háromszáz négyszögöl lucerna kaszállót biztosít, a növendékmarha után 150 négyszögölet, kedvezményes áron. A sertéstartók 50—100 négyszögöles területeket kapnak, négyszögölenként 2 forintos áron. Kaphatnak még csalamádét, cukorrépát és egyéb zöldtakarmányt. ígérték, megoldják a takarmányszállítást, s nem fordul elő többször az egy hónapos takarmányhiány. — Az alakulás éve 1972. volt — mondja Csiszér Amb- rusné, az együttes vezetője. — Jelenleg 36-an vagyunk; fiatalok és idősek egyformán, zömmel tsz-tagok. A kultúrházban próbálnak, alkalomszerűen, de fellépések előtt minden este, sokszor éjfélig. Gondoskodnak az utánpótlásról is, most alakul egy 20 tagú „fiatal” együttes, ők hetente kétszer tartanak próbát. A kultúr- ház előcsarnokában oklevelek bizonyítják sikereiket. A színjátszók a hagyományőrző együttesek országos minősítésén arany fokozatot kaptak. Ugyancsak ők. 1975- ben szerepeltek a Televízióban. Sütő András: Kisember születik című filmjében. A pécsváradi leányvásáron 1976-ban Fülep Lajos-díjat kaptak. 1978-ban a népviseleti szépségverseny negyedik díját hozták el. Aztán a Röpülj páva..., hogy csak a jelentősebb állomásokat említsük. Az idei év szeprepléseiből; Tamásiban augusztus 18—19- én lesznek a népművészeti napok, amelyen részt vesznek, ugyanekkor rendezik Bonyhádon a völgységi napokat, ahol szintén fellépnek. Közös kirándulásra mennek Észak-Magyarországra, a „páva-busszal”, négy napra, ha sikerül szállást szerezni. „Osztják” a nyugdíjat Eseményszámba megy a nyugdíjosztás. Megérkezésünkkor, a bágyadt napsütésben hét-nyolc idős ember sütkérezett a posta környékén, szépen felöltözve. Azt hittük ünnep van, hogy így kiültek, de mint kiderült, a nyugdíjukért ballagtak be a postára az öregek. A jelentős háztáji termelés mellett valószínűleg nem is annyira az összeg a sürgős, mint inkább jólesik összejönni és elbeszélgetni egy kicsit. Kevés az iparos Mindenféle szakma képviselői megtalálhatók a községben, de iparengedéllyel kevesen bírnak. Egy varrónő van, egy festő és talán lesz ács is. Leginkább a fodrász és a borbély hiányzik, mert jelenleg ezekért a szolgáltatásokért is el kell utazni a környező nagyközségek valamelyikébe. Bonyolítja a helyzetet, hogy két szakember számára kicsi a község, olyan mester kellene, aki egyszerre fodrász és borbély. Izményi magazinunkat írta és összeállította Ihárosi Ibolya, Bakó Jenő, Pordán János- né. A fényképeket Bakó Jenő készítette. Munkatársaink legközelebb, július 30-án Misz- lára látogatnak. Ötszáz tonna kő Tavaly alig háromszáz forint volt az egy főre jutó társadalmi munka értéke. Idén többre számítanak. A mázai betonelem- gyártól folyamatosan 500 tonna követ hoznak és az útra terítik, járdát javítanak vele. A községben mindkét oldalon van már szilárd burkolatú járda, amelynek hossza négy kilométer. A betlehemes játék szereplői
