Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

1979. július 1.

NÉPÚJSÁG 3

Ismerkedés - Görögszóban

A Szekszárdi Állami Gazdaság Csabagyöngye nevet viselő szocialista brigádjának létezéséről május végén a IV. számú Általános Iskola tanítónőjétől. Hanoi Józsefnétől hallottam először.

A III c. osztály tanító nénije azért jött be a szerkesztőségbe. hogy elmondja: több mint egy éve szerződéses viszony áll fenn a brigád és a III/c. osztály, illetve az úttörőcsapat Petőfi raj tagjai között. A patronálok egytől egyig kiváló emberek, akik május második felében a gazdaság autóbuszán kirándulni vitték a gyerekeket Pécs. Harkány. Siklós útvonalon a saját gyerekeikkel együtt. Ilyen szép élményben talán még nem is volt részük kis tanítványainak, olyan jól sikerült az együtt töltött nap és bár kis késéssel érkeztek haza, a harmadik cések szülei árva szót se szóltak a várakoztatásért, mikor meglátták viruló arcú csemetéiket. Benne ugyan volt egy kis drukk, hogy „mit szólnak a szülők, ha meglátják, hogy patronálok cigányok?” De nem volt semmi.

Ma már tudom, hogy nem is lehetett volna. Kint, a SZÁG görögszói üzemegységében dolgozó három szocialista brigád között van ugyan cigány dolgozókból verbuválódott szocialista brigád is — amelyik kiválóan dolgozik —. de a Csabagyöngyében ma egyetlen, csupa nevetés arcú fiatalasz- szony képviseli a cigányságot. Hosszú évek óta és ha úgy adódna, hogy el akarna menni valahová máshová dolgozni, társnői alighanem megkönnyeznék, mert szívből becsülik.

Mi tévesztette meg a tanító nénit? A szőlőmunkásokat jellemző napbarnított- ság. de ennek az egésznek alig van valami jelentősége, mert lám. Móricz Istvánné, a brigád vezetője is nevet az ártatlan tévedésen, amikor annyi sikertelen kísérlet után végre találkozni sikerül a telephelyen, ahonnan szükség szerint sokszor vezényelték időnként az asz- szonyokat máshová május hónap második és június hónap első felében. Hosszú idő óta most van együtt először a 20 fős brigád, melyben a nőké a többség, ök tizenket- ten vannak, a férfiak nyolcán.

A görögszói telepegység 150 hektáros területén a

munka összesen 42 emberre hárul. Három brigádnak van ennyi tagja. A Csabagyöngyének. a cigányokból álló Hámán Kató brigádnak és a Május 1 brigádnak. Az. hogy mindegyik birtokosa már a szocialista címnek, kurta, de a legjobb bemutatás. hiszen nem ingyen van ez a cím. aminthogy a május elsejét megelőző nagy értékelések során sem ukmuk- fukk döntik el Tanó Sándor vezetésével a gazdaság arra illetékesei, hogy melyik kollektíva milyen fokozatú kitüntetés, milyen személy szerinti pénzjutalom átvételére jogosult.

— Miért választották ezt a nevet?

— Tulajdonképpen, amikor a brigád 1972-ben megalakult, nem ez volt a neve. Káldi Mariann volt a névadónk. de miután nem sikerült felderítenünk történetét, életrajzi adatait, úgy egyeztünk meg egy éve, hogy a Mathiász János által kinemesített, legkorábban érő csemegeszőlőről nevezzük el magunkat.

— Jelentett ez a névadó tartalmi változást is?

— Semmit, hiszen a munkánk se változott, a kötelezettségeink. a céljaink se.

— Egy alkalommal, mikor kerestem, azt mondták, ne háborgassam, mert vizsgára készül.

— Tényleg tanulmányin voltam, most fejeztem be Palánkon a kertésztagozat III. évét.

— Sikerült?

— Szaktárgyakból 4.2-es az átlagom, de a fizikával és matematikával nem úgy boldogultam, ahogy szerettem volna.

— Ügy tudom, két gyerekes családanya. Muszáj volt tanulni?

— Senki se kényszerített, a gazdaság legföljebb biztatja az embert. A férjem, aki telepvezető itt. szintén Palánkon végzett. Ö győzött meg arról, hogy tanulni kell és arról is. hogy nem lesz nehéz. Igaza volt.

— És, hogy állnak a tanulással a brigád tagjai?

— Se rosszabbul, se jobban, mint más hasonló brigádok tagjai. Nálunk is a férfiak vehetők leghamarabb tanulásra, ami természetes. Valahányon bejárók vagyunk. Van, akinek jövetmenetre két órája elmegy naponta utazással. Az asszonyokat család várja és ház körüli munkák. Az idén két

Egy kis terefere idejére szünetelhet a szálbefűzés

Öten a brigád n.vo le férfi tagja közül

Móricz Istvánné brigád- vezető, két gyerek édesanyja

férfi végezte el az általános iskola hiányzó 7—8. osztályát. szőlőtermesztő szamun- kástanfolyamot korábban hatan. Ezek között mindösz- sze egy nő volt.

— Tanó Nándor azt mondta nekem, hogy itt kint a Görögszóban a Csabagyöngye a legjobb brigád.

— Annak mi csak örülni tudunk.

— Mikor kötöttek szerződést a IV. számú Általános Iskola Petőfi rajával?

— Két évvel ezelőtt, s minden tanév elején megújítjuk majd a szerződést, ami tartalmazza a mindkét részről vállalt kötelezettségeket. Valahányan magunk is szülők vagyunk, jólesik látni ezeknek a kis embereknek a szeretetét, ragaszkodását és érdeklődését.

— Hallottam, hogy többször is jártak itt kint a gyerekek.

— Igen, megmutattuk nekik, hogy hol dolgozunk és mit. Voltak aztán itt nemcsak kirándulóként gyarapítani a környezetismereteiket. Segítettek szüretelni, műsort is adtak a tiszteletünkre, amikor megkaptuk az arany jelvényt. Ez tavaly, 1978-ban volt. Egy évre az alakulás után a brigád 73-ban zászlót nyert,

74- ben lett zöldkoszorús,

75— 76-ban bronz, 77-ben ezüst jelvényes.

— Volt már arra példa, hogy a brigádon belül kitört valami ádáz vita?

— Ha csak vitára gondol, az volt és lesz is. Kell is, hogy legyen. Veszekedni, haragudni viszont nem

szoktunk. Jól megértjük egymást és stabil a gárdánk.

— Itt említette valaki az előbb, hogy a gazdaság szőlészetének tavaly hektáronként 136 mázsa volt az átlaga. És a brigádé?

— A mienk 145 mázsa volt hektáronként, de meg is dolgoztunk érte keményen.

— Mire számítanak az idén?

Itt szól bele a beszélgetésbe először Móricz István, a telepvezető, hogy a június 18-i jég a terület 30 százalékát verte meg, így aligha sikerül a tavalyi eredményt elérniök, de azért szeretnének a gazdaság átlaga fölött megmaradni hektáronkénti átlagukkal.

Addig még sok reggel héttől délután négyig tartó munkanap áll a Csabagyöngye szocialista brigád tagjai előtt, akiknek éves viszonylatban ugyancsak kevés idejük marad arra, hogy alaposabban kifújják magukat. Aki kicsiben foglalkozik szőlővel, könnyebben megérti, átérzi, milyen keményen megdolgoztatja munkásait a szőlő. Januártól április végéig a metszés. Utána következik a szál- vesszőkötözés, közben indul a talajnyitás, kultivátorozás, amit gépesek csinálnak. A tőkesorkapálás viszont kézi erőt kíván. Májusban kezdődik a vegyszeres növényvédelem, majd a hajtásbefűzés. Szóval, nem lehet meg- állani.

Most éppen a hajtásbefűzés van soron, amikor ciga- rettaszünetnyi időre félkörbe áll a brigád, közöttük tízen kiváló dolgozók. Fuchs Jakab, Szetteli Mihály és Móricz István többször elnyerték már ezt a kitüntetést. Egyébként a telepvezetőt is bevették a brigádba.

Boros Károlyné — aki Bátaapátiból jár be —, az idén jött a brigádba. Nem a törzstagokat, őt faggattam, hogy milyen volt a fogadtatás. Azt felelte, hogy „jó, mert aki dolgozni akar, azt itt mindenkor szívesen látják”.

Nem tudom, hogy a gyerekek, akik ősztől már negyedikesek lesznek, felfedezik-e ki-kilátogatva patro- nálóikhoz azt, hogy milyen erő rejlik az egyetértésben, egymás becsülésében és segítésében?

LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: Tamási János

Kormánykitüntetéssel nyugdíjba

Bensőséges ünnepség keretében búcsúztattok, a Tolna megyei Tanács V. B. paksi Járási Hivatalának dolgozói, a járás és város párt- és állami vezetői Vas Jánost, a hivatal elnök- helyettesét, aki 23 évi közszolgálat után nyugdíjba vonult.

Vas János, a felszabadulás előtt mezőgazdasági munkás, majd hivatalsegéd volt. A felszabadulás után szolgált a demokratikus hadseregben, dolgozott pékségben, mélyfúróknál, volt anyagbeszerző, belső ellenőr, oktatási felelős. 1953-ban szakérettségit, majd ezt követően mezőgazdasági akadémiát végzett. 1962-ben megszerezte az agrármérnöki diplomát is. 1956-ban lett a paksi járási tanács dolgozója. 1961-től a járási tanács vb, 1971 óta pedig a járási hivatal elnökhelyettese.

Vas János mezőgazdasági munkásból vált elismert vezetővé. Érdemeket szerzett a mező- gazdaság átszervezésében és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdításában. Eredményes munkája elismeréséül többször kapott kitüntetést. 1965-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki.

A június 29-i ünnepség, melyen megjelent dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára és Tolnai Ferenc, a megyei tanács párt- bizottságának titkára, dr. Szabápál Antal, a megyei tanács elnöke adta át a Munka Érdemrend arany fokozatát, amelyet a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa adományozott Vas Jánosnak több évtizedes eredményes munkája, mozgalmi tevékenysége elismeréséül.

Ivadék a Balatonba

Alighanem a haltermelő gazdaságok nem készültek fel kellően a nyári szezonra: az utóbbi évekhez képest igen szegényes a halellátás. A ko- csolai tsz-ben sincs belőle annyi mint máskor volt, de hát ki tudja honnan, honnan nem, meg tudták a paksi Halászcsárdában, hogy azért itt mégiscsak van valamicske: a Duna mellől ide jöttek halért. A halastó területe 33 hektár; ivadékot és piaci halat termelnek. Piacra 5 vagonnyi kerül, a 300—350 mázsa két- nyaras halat pedig a Balaton és a Velencei-tó vizébe telepítették.

Nemzetközi szövetkezeti nap

A világ 66 országában ünnepük július első vasárnapján a nemzetközi szövetkezeti napot. A mozgalom 135 éves múltra tekint vissza. Az út az első munkásokat, kisiparosokat, földműveseket tömörítő szövetkezetektől a szocialista szövetkezetekig vezet. A mozgalom ma már átfogja a világot, a szocialista országok és a fejlett tőkés államok szövetkezetei mellett erősödnek a fejlődő országok nagy tömegeket tömörítő szervezetei is. A 360 milliós tagság hatalmas gazdasági és társadalmi erőt képvisel. Hatalmas erő ez akkor is, ha különböző társadalmi rendszerben, más-más körülmények között, eltérő politikai feltételek mellett dolgoznak. A szövetkezeti összefogás közös gondolata: a kölcsönös segítség szándéka, az emberiség gazdasági, szellemi felemelkedéséért folytatott harca, a béke magasztos eszméje.

Hazánkban a múlt század közepén létesültek az' első szövetkezetek, széles körű, tömegméretű elterjedésük azonban csak a felszabadulás után valósult meg. Szövetkezeti mozgalmunk napjainkban

— szocialista társadalmunk egészéhez hasonlóan

— dinamikus kibontakozásának időszakát éli. Fejlődésének alapja az MSZMP XI. kongresszusán is hangsúlyt kapott, a lenini szövetkezetpolitika. Ennek elveit a közelmúltban továbbfejlesztett szövetkezeti törvény és az ágazati jogszabályok tartalmazzák, s nyújtanak törvényes biztonságot a munkánkhoz és a távlati fejlődéshez.

Szövetkezeti mozgalmunk jelentős szerepet tölt be hazánk társadalmi-gazdasági életében. Több mint 4600 szövetkezet, közel 4,2 millió tag és a szövetkezettel kapcsolatban álló további állampolgárok millióinak igényeit elégítik ki, s együttesen a nemzeti jövedelmünk ötödrészét állítják elő, az aktív keresők csaknem egyharmadá- nak munkájával.

Hazánkban az 1425 mezőgazdasági termelő- szövetkezet a mezőgazdasági termelés mintegy kétharmadát adja és eredményesen segíti a szövetkezeti parasztság gazdasági-társadalmi fejlődését. A gépesítés és korszerű technológiák bevezetésével ez a tevékenység tovább szélesedik. Megyénkben a mezőgazdasági szövetkezetek termelése meghaladja az országos átlagot, a mező- gazdasági termelés mintegy háromnegyed része a mezőgazdasági szövetkezetekben realizálódik, egyes mezőgazdasági kultúrákban a hozamok az ország élvonalában vannak.

A kilencszázat meghaladó ipari szövetkezet növekvő szerepet tölt be az állami ipart kiegészítő, a piacképes exporttermékeket növelő, a hazai áruválasztékot bővítő termelésben és a szolgáltatási tevékenység ellátásában. Az ipari szövetkezetek részaránya a szocialista ipar termeléséből megközelíti a 8 százalékot. Megyénkben az ipari szövetkezetek a szocialista ipar termelésének megközelítően 24 százalékát adják, ez mintegy háromszorosa az országos szövetkezeti átlagnak. A megye exportra kerülő ipari termékeinek 30 százaléka a szövetkezeti ipar produktuma.

A közel háromszáz általános fogyasztási szövetkezet a kiskereskedelmi forgalomnak csaknem egyharmadát szervezi, bonyolítja le. A termelő- szövetkezetekkel együttműködve munkálkodnak a zöldség-gyümölcs termelési program megvalósításán, elősegítik a háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeinek minél jobb kihasználását. Megyénkben a szövetkezeti szektor részesedése a kiskereskedelmi forgalomból 59 százalékot képvisel, mintegy 22 százalékkal haladja meg az országos átlagot. A részesedésből 56 százalék az ÁFÉSZ-eknél, 3 százalék pedig a termelőszövetkezetek által üzemeltetett egységekben bonyolódik.

Megyénk volt a bölcsője a takarékszövetkezeti mozgalomnak, melynek tagsága meghaladja a 30 ezret. A tagok kölcsönös megsegítésére alakult szövetkezeti pénzintézetek az elmúlt időszak alatt bizonyították életképességüket, s a falusi lakosság népszerű bankjai lettek.

A fogyasztási szövetkezeti mozgalom új és egyre jobban kibontakozó ága a lakás- és garázsépítő és fenntartó szövetkezeti forma, amely ma már életszínvonal-politikánk megvalósulásának fontos része, és egyik legnépszerűbb lakásépítési forma megyénkben is.

Az 57. nemzetközi szövetkezeti nap — mint ahogy a korábbiak sem — nem biros betűs ünnep, de a magyar szövetkezők számon tartjálc és meg- ünneplik a napot.

Emlékezzünk azzal a tudattal és meggyőződéssel, hogy minél sikeresebben gazdálkodnak szövetkezeteink, annál többel járulnak hozzá hazánk fejlődéséhez, és a szocializmus ügyét eredményesen szolgáló nemzetközi kapcsolatok további erősítéséhez, a béke védelméhez.

DR. KÁLMÁN GYULA, a megyei tanács elnökhelyettese