Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-22 / 170. szám
79. július 22. Szófia az egyik legrégibb áros Európában, helyén nár 5000 évvel ezelőtt is te- epülés volt — állapították meg az archeológusok. A rónaiaktól a Szerdika, a szlá- októl a Szredec, a bizán- iaktól a Triadica nevet apta. Szófiává a XIV. században lett, a még az V.— VI. században épült Szt. Szófia templom nyomán. A város a XIV. században török uralom alá került, ami csaknem fél évezreden át tartott. Az orosz hadsereg 1878. január 4-én szabadította fel. A valamikor virágzó város ekkor 15 000 lakost és 3000 házat számlált. •Egy évvel később, 1879. április 3-án lett Szófia Bulgária fővárosa — ez egy rendkívül gyors fejlődés kezdetét jelentette. Eltűntek a keskeny, kacskaringós sikátorok, a régi faházak, eltűnt a török bazár és a sok minaret (ma csak egy van), mindaz, ami keleties arculatot kölcsönzött a városnak. Központjában szép középületek, üzlet- és lakóházak emelkedtek: a parlament (1884), a királyi palota (most nemzeti galéria), az aranykupolás Nyevszkij templom,, amely a felszabadító orosz katonák emlékére, a nép által adományozott pénzen épült (1911)... Szófia fokozatosan az ország ipari központjává vált. Centruma lett a munkásosztály harcának, amelyet a kapitalizmus és a fasizmus ellen folytatott. A Bolgár Kommunista Párt vezette fegyveres felkelés — az előrenyomulás a szovjet hadseregtől támogatva — 1944. szeptember 9-én teljes győzelmet aratott. Az ezt követő években Szófia gyorsan ^helyreállította a háború okozta károkat és rohamos fejlődésnek indult. Ma már milliós a bolgár főváros, s az országnak nemcsak gazdasági, hanem kulturális és tudományos központja is. Szófia ipari üzemei Bulgária ipari termelésének közel 20 százalékát állítják elő. Tizenhat egyeteme, 4 főiskolája, 108 tudományos kutatóintézete van. Körülbelül 100 állami könyvtár, 40 mozi, 8 drámai színház, opera és operettszínház, s a múzeumok egész sora áll a szófiaiak rendelkezésére. Bulgária fővárosa virágzó, korszerű városként ünnepli fővárossá nyilvánításának 100. évfordulóját. A távlati fejlesztési terv 1990- ig további rendezését, szépítését, korszerűsítését írja elő. A VII. ötéves terv (1976 —1980) fő célja a lakásalap további növelése. Szépülnek és bővülnek a parkok, amelyeket nemcsak a szófiaiak szeretik, hanem az itt megforduló külföldi vendégek is. Mongólia Épülő-szépülő ország A mezőgazdasági építkezéseken jelentős feladatot lát el az egyetemi diákság. Legutóbb 20 000-ren több mint 24 millió tugrik értékű munkával járultak hozzá szünidejükben az építkezések befejezéséhez. A most kezdődött nyári vakációban is felajánlották segítségüket. * Ulánbátor egyre inkább modern nagyváros képét ölti. Elkészült a főváros kétéves fejlesztési terve. Eszerint 100 000 fát és bokrot ültetnek, és 200 000 négyzet- méternyi területet füvesítenek, parkosítanak. A közlekedés javítására a főútvonalak kereszteződéseiben aluljárókat építenek, utakat korszerűsítenek. A régi házakat sorra tatarozzák, és a lakásokat modernizálják. Vulkánok és gejzírek hazája A csodálatos Kamcsatka A moszkvai utasnak, amikor Kamcsatkára érkezik, 9 órával előbbre kell állítani óráját. Kamcsatkát vulkánok és gejzírek, tizenegy méteres dagályok, és földrengések, dús növényzet és örök fagy, zord éghajlat és meseszép tájak jellemzik. Kamcsatka semmi máshoz nem hasonlítható. Napjainkban ez a Francia- ország területét megközelítő nagyságú félsziget adja az ország halhozamának 10 százalékát. Némelyek úgy vélekednek, hogy Kamcsatkát nemzeti parkká és turisztikai centrummá kell változtatni, iparát nem szabad továbbfejleszteni és mindent meg kell tenni azért, hogy megóvjuk ezt a páratlan természeti környezetet. Mások szerint Kamcsatka jövője egyenlő a bánya- és az energetikaipar fejlesztésével, mivel kőszenet és kőolajat, aranyat és sokféle színesfémet találnak itt. A szakemberek távlatilag ésszerűnek és hasznosnak tartják a termálvizek, dagályok, sőt később a vulkánok energetikai felhasználását is. Megint mások úgy vélik, hogy a félsziget maradjon meg az ország „halgyárának”. Dmitrj Kacsin, az SZKP kamcsatkai területi bizottságának titkára e szélsőséges nézetek egyikével sem ért egyet. — Miért kell szembeállítani egymással e nézeteket? — kérdezte. — Miért ne lehetne egyidejűleg mindegyikkel foglalkozni? A legész- szerűbb változat: a terület komplex fejlesztése. Nem kétséges, hogy Kamcsatka egyedülálló természeti környezetét meg kell óvni, de csupán az idegenforgalomra szakosodni nem más, mint utópia. Nem feledkezünk meg arról, hogy a legtöbb turistának több ezer kilométerről kell ideutaznia, hogy nálunk hosszú és szigorú a tél, hogy a fejlett turisztikai infrastruktúra megteremtése óriási ráfordításokat igényelne. Nincs elvi ellenvetésünk a bányaipar fejlesztésével szemben, de nem építhetünk bányadúsító vállalatokat, bányaüzemeket és -aknákat a még teljesen fel nem tárt készletek kitermelésére, a geológusok pedig még nem mondták ki a végső szót. A halról sem szándékozunk lemondani. Szükség van rá, továbbra is foglalkozunk halászattal, de ellenezzük a pusztán halászatra szakosodást, mert mesterségesen leszűkítené körzetünk fejlődési lehetőségeit. — A kamcsatkai boltokban meglehetősen bő mind az élelmiszerek, mind az iparcikkek választéka. Az ellátását hogyan biztosítják? — Húsz évvel ezelőtt, a halat leszámítva, gyakorlatilag mindent úgy kellett ideszállítani, és ezt nem tekintették rendellenesnek. Azt tartották például, hogy nálunk nem terem meg a burgonya. Ma már Kamcsatka teljesen ellátja magát burgonyával, káposztával, répával, céklával, sőt egy bizonyos mennyiséget más távolkeleti körzetekbe is szállít. A területi központtól, Pet- ropavloszk-Kamatszkijtól 60 kilométerre működik a Termál szovhoz. A hőforrásokból származó vízzel fűtött melegházaiban paradicsom, uborka és más melegigényes zöldségfélék teremnek. A terület lakossága olyan árakon vásárolja meg a Termál áruit, amelyek alig haladják meg a moszkvai vagy az ukrajnai árakat. Ezeknek a cikkeknek az árkülönbözete csupán jelentéktelen részét „emészti feli’ az „északi” bérpótléknak. Az a feladat áll előttünk, hogy a gazdasági célszerűség kereti között maximálisan önellátóak legyünk élelmiszerek vonatkozásában. Távlati elgondolásunk pedig az, hogy nagy, korszerű szakgazdaságokat hozzunk majd létre— mondotta Dmitrij Kacsin, az SZKP kamcsatkai területének titkára. APN — KS Petropavlovszk — Kamcsatszkij kikötője Egy különös exportcikk A kanárik mestere Mezőgazdasági kombinátok exportra A Beograd Agráripari Kombinát szakembergárdája készségesen átadja tapasztalatait és megtanítja az érdeklődőket az itt bevált technológiákra. Ez a kombinát jelenleg 30 ágazatban, 23 500 dolgozót foglalkoztat. 90 000 hektár a földterülete, jelentős állatállománya van, 45 000 szarvasmarhája és 60 000 sertése. Évente 32 000 tonna gyümölccsel, nagy mennyiségű tejjel, tejtermékkel, hússal, húskészítménnyel látja el a hazai piacot. A kombinátról számos tanulmány született, s e tapasztalatokat komplett „kulcsrakész” mezőgazda- sági üzemek megtervezésénél is felhasználhatják. A Beograd 1963-tól napjainkig több száz millió dollár értékű modellt és tervet készitett algériai, iráni, perui, mexikói és egyiptomi megrendelők számára. Jelenleg folynak a tárgyalások kínai, szíriai, venezuelai, madagaszkári és angolai partnerekkel az együttműködés különböző lehetőségeinek a felhasználására. Úgy mondják, 500 éve a spanyolok hozták a Kanáriszigetekről a kis éneklő madarakat és a szerzetesek tenyésztették tovább. 1500 körül egy spanyol hajó szerencsétlenül járt a Földközitengeren és a fedélzeti kalitkákból sok ezer kanári elszabadult. Jó néhány közülük Tirolban talált menedéket. Az ezüstbányászoknak némi mellékkeresetet hozott a tenyésztésük, s időjelzőként, nemegyszer életmentőként is beváltak. A bányák kimerültek, a bányászok az Érchegységbe, majd a Harz-ba vándoroltak. Itt tenyésztették ki a csengő hangú harzi nemeskanárit. Az NDK-ban ma 15 ezer képzett, szervezett kanáritenyésztő tevékenykedik. A kanári keresett exportcikké az országnak. Tavaly mintegy 6 ezer kis szárnyas énekművészt exportáltak az NSZK-ba, Hollandiába, Svédországba, Dániába, a Szovjetunióba és más államokba. A minőségért a hallei Werner Merkel felel. Merkel 25 éve hobbiként kezdte az éneklő kanárik tenyésztését, 1961 óta azonban az NDK hivatalos szakértője. Minden exportküldeményt átvizsgál és csak az ő engedélye alapján kezdhetik meg külföldi „utazásaikat” az éneklő madárkák. (g. i.) Werner Merkel minden kis énekest alaposan megvizsgál, mielőtt külföldre szállítanák azokat lönbséget találni a Földön, illetve az űrben szőtt hálók között, de semmilyen eltérést nem talált. A Szaljut—6 űrállomáson is számos biológiai kísérletet végeztek. A biológiai kísérletsorozat keretében például hagymát termesztenek, hogy tanulmányozhassák az élő sejtek szaporodását a világűrben. A Tolbacsik vulkán központi krátere \ S p ? i í • jL* J j j Y s585 Kozmikus biológiai kísérletek állat gyorsan dolgozik, korán reggel kel és 20 perc alatt elkészíti hálóját. A keresztespók minden edzés nélkül gyorsan alkalmazkodott a súlytalansághoz. Három nap alatt hozzáidomult az új feltételekhez, és ezután ugyanolyan tökéletességgel szőtte a hálóját, mint földi viszonyok között. Visszatérés után számítógép igyekezett küAz űrkutatás kezdeti szakaszában a kutyákkal, macskákkal, majmokkal végzett előzetes kísérletek adták a legtöbb tájékoztatást arról, hogy megkockáztathatja-e az ember az űrrepülést. Az azóta eltelt időben azonban számos már élőlény is megjárta már a világűrt és ha nem is nagyon látványos, de fontos biológiai kísérleteket végeztek velük az űrrepülők. A mikroszervezetek eszményi alanyai a kozmikus biológiának: gyorsan szaporodnak, egyesek 20 percenként, mások néhány óránként, így akár csak egy egynapos űrrepülés során sok nemzedékük tanulmányozható. Az is előny, hogy sejtjeik igénytelenek és nagyon kicsinyek, egy-egy tenyész- edényben tehát több millió egyed vizsgálható. Baktériumokkal végzett vizsgálatok eredménye például, hogy űrutazás során a baktériumok gyorsabban szaporodnak, egy időegység alatt tehát nagyobb tömegük jön létre, mint a Földön hagyott társaiké, noha a táptalaj, a hőmérséklet, stb. mindkét helyen teljesen azonos volt. Azt is megállapították, hogy a mikroorganizmusok életműködésbeli és alaktani változásai nem függnek az űrrepülés útvonalától, vagyis attól, hogy a tenyészetek a Föld körül keringenek-e, vagy megkerülik a Holdat. A változások tehát nem a Földhöz való közelségnek a függvényei. Mikroszervezetekkel egyébként mind a szovjetek, mind az amerikaiak számos kísérletet végeztek. Az amerikai Skylab űrhajó keresztespókokat vitt az útjára, annak megállapítására, hogy a a súlytalanság állapotában megmarad-e a hálószövő képessége. Ez az Az űrbéli hagymatermesztés kellékei