Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

2 KÉPÚJSÁG

1979. július 22.

Huszár István nyilatkozata a Minisztertanács

július 12-i határozatáról

Kormányhatározat alapján — amint erről a megjelent közlemény tájékoztatást ad — július hó 23-tól emelkedik a fogyasztási cikkek jelentős részének ára és egyes szolgáltatások díja. A Minisztertanács döntése után a Magyar Távirati Iroda nyilatkozatot kért Huszár Istvántól, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjától, a Minisztertanács elnökhelyettesétől.

Kérdés: A hazai árak, különösen az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai hosszú időn át nem, vagy alig változtak. A lakosság ezt egy korábbi időszakban megszokta, az utóbbi években viszont azt tapasztalja, hogy gyakrabban emelkednek az árak. Változott-e árpolitikánk?

Válasz: Az Országos Tervhivatal, rendeltetésének megfelelően, folyamatosan figyelemmel kíséri gazdasági életünk legfontosabb kérdéseit, a nemzeti jövedelem, a termelés, a beruházás, a fogyasztás, az életszínvonal alakulását. Mint az Országos Tervhivatal és az Állami Tervbizottság elnöke — és természetesen mint a kormány tagja — a fő gazdasági összefüggések figyelembevételével a következőket mondhatom a Minisztertanács határozatáról.

Az áraknak szocialista viszonyok között is fontos szerepe van a gazdasági éledben, gazdasági fejlődésünk tervszerű alakításában. Az áraknak a termelésben a munka hatékony szervezésére, a munkaerő, az anyagok, az energia ésszerű és takarékos felhasználására, gazdaságos fejlesztésre, a kereslet jobb kielégítésére kell ösztönözniük, és a személyes fogyasztás alakításában is be kell tölteniök bizonyos szabályozó szerepet. Olyan fogyasztói árakra van szükség, amelyek tükrözik a társadalmi ráfordításokat, ugyanakkor a bérek és a szociálpolitika figyelembevételével lehetővé teszik az élet- színvonal gazdasági lehetőségeinkkel összhangban álló alakítását. A követelményeknek csak a termelés és a piac változó hazai és nemzetközi körülményeit kifejező reális árak képesek megfelelni. A hazai árak alakulása tehát nagymértékben függ munkánk eredményességétől és azoktól a világpiaci áraktól, amelyeken a termékeket beszerezzük, illetve értékesítjük.

Napjainkban világszerte a viszonylag gyors és nagy arányú árváltozások a jellemzők. A világ leggazdagabb és legnagyobb országai sem függetleníthetik magukat az árak mozgásától. Azon országok számára pedig, amelyek sok szállal kapcsolódnak a világ- gazdasághoz, elkerülhetetlen, hogy a világpiaci árak tartós változásait belföldi' áraikban is érvényesítsék. Hazánk is ilyen ország. A világpiaci árak emelkedése és egyéb okok miatt a hazai termelési költségek is növekednek.

A világpiaci árak tartós és jelentős emelkedése, valamint a hazai termelési költségek növekedése szigorúbb feltételeket teremtett gazdasági munkánkhoz. A nehezebb körülmények közepette is bebizonyosodott népgazdaságunk életereje, de ugyanakkor a korábbinál jobban megmutatkoznak gazdasági munkánk fogyatékosságai, a termelés nem kielégítő hatékonysága és versenyképességünk gyengeségei is. További gazdasági fejlődésünk nem kis részben azon múlik, hogy a fogyatékosságok felszámolásával hogyan és milyen mértékben tudunk megfelelni a korábbinál jóval szigorúbb követelményeknek.

Ebben az összefüggésben keli vizsgálnunk és megítélnünk a termelői és a fogyasztói árakat.

Az árak alakulása nemcsak politikai mérlegelés vagy állami döntés kérdése, azt végső soron szigorú gazdasági törvényszerűségek határozzák meg. Ilyen körülmények hozott kormányzatunk fő feladatának tekinti a gazdasági munka hatékonyságának növelését és ezen belül a hatékony gazdálkodást elősegítő árrendszer kialakítását, nem utolsósorban azért, hogy ezzel is védje népgazdaságunkat az inflációtól, a spekulációs árak hatásáról. Eddig is megtette, és a jövőben is megteszi, hogy a világpiaci árak hirtelen változásainak hazai érvényesülését késlelteti és mérsékli. Súlyos következmények nélkül viszont nem teheti meg, hogy tartósan figyelmen kívül hagyja a világpiaci árak és egyéb nemzetközi gazdasági tényezők hatásait. Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy az árak végső soron a termelésben és a fogyasztásban

egyaránt jobban kifejezzék, hogy mi mennyibe kerül.

Mindezek alapján a feltett kérdésre azt mondhatom, hogy árpolitikánk, az árak gazdasági szerepéről vallott felfogásunk nem változott, hanem azok a gazdasági körülmények változtak meg, amelyekhez az áraknak igazodniok kell. A Minisztertanács döntése azt jelenti, hogy fogyasztói áraink reálisabbak lesznek, jobban kifejezik a hazai ráfordításokat és a tartós világpiaci árváltozásokat, összehangoltabbak lesznek gazdasági lehetőségeinkkel.

Kérdés: Mi indokolja a most bejelentett árintézkedéseket, hogyan függnek össze ezek a külső és belső gazdasági feltételek változásaival?

Válasz: A világpiacon néhány év alatt bekövetkezett jelentős változások hazánk számára — többek között — azt jelentették,-hogy megdrágultak az importált energia- hordozók, a nyers- és alapanyagok, valamint a korszerű technikát hordozó félkésztermékek és beruházási javak. Ez jelentős mértékben megnövelte a költségeket az ipari és építőipari termelésben, a bányászatban, a mező- gazdasági termelésben, a közlekedésben és a szolgáltatások területén. Exporttermékeink ára viszont nem emelkedett ugyanilyen arányban, s így jelentős veszteségeink keletkeztek. A megváltozott helyzetből adódó feladatokat

V. ötéves tervünkben már figyelembe vettük, s ezek végrehajtásán dolgozunk. Az eddigi előrehaladás azonban nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a gazdaságos export növelésében, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges mértékben.

E helyzetet figyelembe véve foglalt állást múlt év áprilisában és decemberében, majd ez év júniusában az MSZMP Központi Bizottsága és hozta meg konkrét döntéseit a Minisztertanács. A gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében elkerülhetetlen és halaszthatatlan olyan termelői és fogyasztói árak kialakítása, amelyek jobban kifejezik a valóságos termelési költségeket. A termelő és felhasználó csak ilyen árak alapján tudja reálisan megítélni a ráfordítások nagyságát és azt, hogy mit gazdaságos termelni, mit célszerű fejleszteni.

Kérdés: Miért vált szükségessé most a megszokottnál nagyobb mértékű fogyasztói árrendezés?

Válasz: A belföldi árszínvonal védelme érdekében eddig a gazdaságilag indokoltnál kisebb mértékben érvényesítettük a tartós világpiaci árváltozásokat. A termelői árak a változásokat csak részben, sok esetben erősen késleltetve követték, így mind kevésbé feleltek meg a valóságos költségviszonyoknak. A fogyasztói árak még a termelői árak változását sem követték. Az ebből adódó terheket az állami költségvetés ! viselte. Az utóbbi években tehát — intékedéseink ellenére — árrendszerünk a maga egészében még mindig nem tükrözi eléggé a világpiaci viszonyokat, a végbement változásokat.

A helyzetre jellemző például, hogy az elmúlt évben a termékek és szolgáltatások fogyasztói ártámogatásának ösz- szege már meghaladta a 40 milliárd forintot, ami megfelel a fogyasztás 13 százalékának, és jelentősen felülmúlja az állam forgalmiadó bevételét.

A költségvetés jelenlegi helyzetében ezek a kiadások fnár nem növelhetőek tovább. Az olyan fogyasztói ártámogatások, amelyekhez alapvető társadalmi érdekek nem fűződnek, azzal a következménnyel is járnak, hogy ^miatt más, előbbre való igények kielégítése szenved késedelmet.

1980-tól új termelői árrendszert vezetünk be. A termelői árváltozások átfogják a termelés minden területét, így a közszükségleti cikkek termelését és ezek árait is. Ezért most több évre elaprózott árrendezési program nem vezethet célhoz, lassítaná a pozitív hatások kibontakozását. Gazdasági fejlődésünk követelményei szükségessé teszik, hogy a fogyasztói árakat most átfogóan rendezzük.

Az áremeléseket az állam- háztartás egyensúlyának javításához fűződő alapvető érdekeink is indokolják. A fogyasztói árrendezéstől azt is várjuk, hogy fokozódik az energiatakarékosság, csökken az egyes élelmiszerek fogyasztásában tapasztalható pazarlás és ésszerűbb, gazdasági fejlettségünkkel jobban összhangban álló fogyasztás alakul ki.

Kormányzatunk a gazdasági követelmények érvényesítése közben is gondoskodik arról, hogy a lakosság kialakult életszínvonalát

megőrizze és megszilárdítsa. Ezért a mostani széles körű árrendezés után is számos élelmiszer, energiahordozó ára továbbra is támogatott marad. Például a sertéshúsra több mint 30 százalék, a tejre és tejtermékekre 50 százalék körüli, a cukorra, valamint a tartósított élelmiszerekre továbbra is átlagosan közel 20 százalék fogyasztói ártámogatás jut. Változatlanul jelentős fogyasztói ártámogatásban részesülnek a közlekedési viteldíjak, a gyermekruházati cikkek, a tanszerek, a gyógyszerek és számos szolgáltatás

A jövőben arra kell törekednünk, hogy a mostanihoz hasonló átfogó árrendezésre ne legyen szükség, az elkerülhetetlen árváltozások ne összegyűjtve, halmozva jelentkezzenek, hanem árrendszerünk folyamatosan, rugalmasabban kövessé a termelési költségek változásait.

Kérdés: Kérjük, szóljon a bér- és jövedelem-kiegészítésekről is.

Válasz: A Minisztertanács szóban forgó határozatát alapos politikai és gazdasági mérlegelés előzte meg. A fogyasztói árak rendezésénél, valamint a bérek és a jőve-- delmek kiegészítésénél egyaránt figyelembe kellett venni a népgazdaság teherbíróképességét és életszínvonal- politikánk követelményeit. Ennek megfelelően a napi fogyasztás körébe tartozó termékek (élelmiszerek, tüzelőanyagok, villanyáram) áremelkedését a kormány bér-, illetve jövedelem-kiegészítésekkel ellensúlyozza.

Bér- illetve jövedelem-kiegészítésben részesül minden

kereső és valamennyi társa- daimi juttatásban részesülő eltartott összesen mintegy tízmillió kétszázezer fő. Jövedelem-kiegészítést kap néhány olyan lakossági csoport is, amely eddig ilyen jellegű juttatásban nem részesült: az egy gyermekes

családokban élő gyermekek és a nyugdíjas korú, de nem nyugdíjjogosult házastársak.

Az építőanyagok árának emelkedése növeli az építkezések költségeit, a lakásépítők terheit. Ezt figyelembe véve emelkedik egyes építési kölcsönök felső határa.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a fogyasztói áremelkedés nem egyformán érinti az egyes családokat. A bér- és jövedelem-kiegészítések megállapításánál arra törekedtünk, hogy elsősorban a kisebb keresettel és jövedelemmel rendelkező dolgozók, nyugdíjasok és gyermekes családok terheit enyhítsük. Ezen túl azonban arra is szükség van, hogy mindnyájan takarékosabban gazdálkodjunk a közösségi életben és saját háztartásunkban egyaránt. Az árszint jelenlegi emelkedését végső soron és teljes mértékben csak az egész társadalom közös erőfeszítéseivel ’ehet ellensúlyozni. Tehát minden mun kakörben jobb, iegyelmezet- tebb hatékonyabb munkára van szükség, mert csak ezzel teremthetjük meg egész népünk, s be.me az egyes családok jólétének anyagi alapjait.

Befejezésül szeretném hangsúlyozni: pártunk és

kormányunk bízik abban, hogy a lakosság megérti a Minisztertanács döntésének szükségességét. Szocialista rendszerünk gazdasági alapjai szilárdak. Közös munkával el tudjuk érni, hogy a népgazdaság fejlesztésében és az életszínvonal terén elért eddigi vívmányainkat megőrizzük és további fejlődésünk feltételeit megteremtsük.

A SZOT TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÓJA

A Minisztertanács rendelkezésének megfelelően sor kerül a jövedelempótlékok folyósítására. Egyes esetekben ezúttal külön igény- bejelentéseket kell tenni.

A nyugdíjfolyósító szerveknek nincs nyilvántartásuk az olyan házastársakról, akik után házastársi pótlék nem jár. Ezért az eltartott, idős (55 éven felüli, tsz-nyugdíjas esetén 56 éven felüli) vagy rokkant házastárs számára a havi 180 forint összegű jövedelempótlékot igényelni kell. Az augusztus első napjaiban történő soron kívüli kiutalások alkalmával a postai kézbesítők a nyugdíjasoknak egy külön tájékoztatót is átadnak. Ennek hátoldala szolgál igénybejelentésül. Pontos kitöltése — különösen a törzs, szám gondos beírása — aláírása és visszaküldése után a nyugdíjfolyósító szervek az arra jogosultaknak a lehető legrövidebb időn belül kiutalják a jövedelempótlékot, természetesen július 1-i hatállyal.

A családi pótlékra nem jogosító gyermek után a havi 130 forint összegű jövedelem- pótlékot szintén bejelentésre tudják a folyósító szervek megállapítani és megküldeni. Az igényt minden esetben a munkáltatónál kell bejelenteni.

A rendelkezésre álló rövid idő miatt előfordulhat késedelmes folyósítás, de az minden esetben visszamenőleges hatályú. (MTI).

A Minisztertanács közleménye a

a nyugdíjak

fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a bérek, és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságé, nak 1979. június 29-i elvi állásfoglalása alapján a Minisztertanács július 12-i ülésén áttekintette a népgazdaság helyzetét és az ez évi terv eddigi végrehajtását. Megállapította, hogy a termelés hatékonyságának növekedése, a gazdálkodásban tapasztalható kedvező változások mértéke még nem felel meg a követelményeknek. Tovább emelkednek a^világpiaci árak, különösen a'termeléshez nélkülözhetetlen energiahordozók és alapvető nyersanyagok árai. Ezért szükségessé válik a termelői árak rendezése. Az ország fizetési mérlegének javítása, a költségvetés egyensúlyának megőrzése, a fogyasztói ártámogatás további növekedésének elkerülése, az ésszerű, takarékos gazdálkodás és fogyasztás ér. dekében — a termelői árakkal összefüggésben — szükséges a fogyasztói árak rendezése is.

A Minisztertanács 1979. július 23-i hatállyal fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emelését határozta el, és ezzel egyidejűleg döntött a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről.

I.

Az árrendezés következtében a fogyasztói árszínvonal egy évre számítva mintegy 9 százalékkal emelkedik; ennek kétharmadát az élelmiszerek, az energiahordozók és a villamos energia árának emelése teszi ki.

1. Az élelmiszerek árszínvonala átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Ezen belül:

— A kenyér ára 50 százalékkal nő, ennek megfelelően a fehér kenyér új ára kilogrammonként 5,40 Ft. A liszt ára átlagosan 36 százalékkal emelkedik, a főzőliszt új ára kilogrammonként 6,60 Ft. A zsemle és a kifli új ára 50 fillér. Emelkedik a száraz- tészták fogyasztói ára is, a rizs ára nem változik;

— a tőkehús ára átlagosan 30 százalékkal, a húskészítményeké 21 százalékkal növekszik, a rövidkaraj ára 80 Ft-ra, az oldalasé 52 Ft-ra. a párizsié 56 *Ft-ra, a gyulai kolbászé 126 Ft-ra emelkedik. A baromfi ára átlagosan 8 százalékkal nő;

— a tej és tejtermékek fogyasztói árszínvonala átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Egy liter 2,8 százalékos zsírtartalmú tej ára 6,— Ft;

— a zsiradékok fogyasztói ára átlagosan 17 százalékkal nő. Ezen belül a sertészsír ára 20 százalékkal, a növényi eredetű zsiradékok ára átlagosan 24 százalékkal emelkedik. Az étkezési csomagolt zsír új ára kilogrammonként 25 Ft. A vaj ára változatlan marad;

— a cukor ára átlagosan 23 százalékkal emelkedik, a kristálycukor új ára kilogrammonként 17,50 Ft. A cukorkák fogyasztói ára 12 szá. zalékkal, az édesipari lisztesáruké 10 százalékkal lesz magasabb ;

— a konzervek, a mélyhűtőt és egyéb tartósítóipari termékek ára átlagosan 19 százalékkal nő;

— áremelésekre kerül sor az egyéb élelmiszerek és a déligyümölcsök körében is. így többek között a só új ára kilogrammonként 3,80, az eceté literenként 11,20 forint;

a fűszerpaprika ára 28 százalékkal lesz magasabb. A déligyümölcsök közül a citrom ára 25 Ft lesz. Változatlan marad a kávé és a tea ára.

2. A kereskedelmi vendéglátásban az ételárak az élelmiszer-nyersanyag árak és egyéb költségek növekedése, valamint az állami támogatás csökkentése miatt emelkednek. A munkahelyi és az előfizetéses étkeztetésben — osztályba sorolásra való tekintet nélkül — az ételárak kizárólag a nyersanyagok árváltozásainak megfelelő

mértékben emelkednek.

3. Az élelmiszerárak emelkedése következtében az egészségügyi, szociális, gyermek- és oktatási intézményeknél a térítési díjak az élelmiszerekre fordított költségek növekedésének megfelelően szeptember 1-től. az üdültetésben 1980. január 1- től emelkednek.

4. A tüzelőanyagok és az energiaszolgáltatások ára átlagosan 34 százalékkal növekszik. A szén átlagos fogyasztói ára 25 százalékkal, a koksz, a tűzifa és a háztartási tüzelőolaj-árak 30 százalékkal emelkednek. A háztartási tüzelőolaj új ára literenként (a kútnál) 2,70 Ft. A gáz fogyasztói ára 20 százalékkal, a távhő- és melegvíz-szolgáltatás ára átlagosan 40 százalékkal, a villamos energia fogyasztói ára átlagosan 51 százalékkal emelkedik. Módosul a villamos energia tarifarendszere is: a többletfogyasztás kedvezményezése megszűnik. Az új villamosenergia- és gáztarifákat a szeptember 30-a után leolvasott fogyasztásra kell alkalmazni. A melegvíz-szolgáltatás díja augusztus 1-től emelkedik. A megrendeléskor előre kifizetett tüzelőanyagokat változatlan áron kell leszállítani.

5. Emelkedik egyes építőanyagok és iparcikkek ára is:

— az építési ás faanyagok ára átlag 12 százalékkal növekszik. Ezer darab kisméretű falazótégla új ára a kereskedelmi telephelyeken 1800 Ft, egy mázsa portland- cement 119 Ft. Az építkezési faanyagok ára átlagosan 18 százalékkal nő, a parkettáknál ennél nagyobb, 40 százalékot meghaladó áremelésre kerül sor;

— a bútorok fogyasztói ára átlagosan 16 százalékkal, ezen belül a gyermekbútoroké ennél nagyobb mértékben nő. A tipikus gyermekbútorok (járóka, gyermekágy, etetőszék) árai változatlanok maradnak;

— a mosó-, öblítőszerek és a szappanok ára átlagosan 19 százalékkal nő;

— a cipők ára átlagosan 27 százalékai, a bőrből készült egyéb termékeké 20— 25 százalékkal emelkedik.

6. A személygépkocsik átlagosan 20 százalékkal drágulnak.

7. Az ipari szolgáltatások közül az 1979. július 23-a után elvállalt mosási és vegytisztítási munkák díja 30 százalékkal, a cipőjavítási díjak 45 százalékkal emelkednek.

8. A kulturális szolgáltatások közül a színház, mozi és cirkusz helyárak, valamint az egyéb művészeti* rendezvények helyárai 30 százalékkal nőnek.

9. Az új árakról tételes tájékoztatást az elárusítóhelyeken lévő árjegyzékek adnak.

(Folytatás a 3. oldalon.)