Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-17 / 165. szám
Mai számunkból FEIL FERENC EGYÜTT ÉL A GÉPPEL (3. old.) VÁLTOZÁSOK A VILÁG- GAZDASÁGBAN (3. old.) A NAGY MŰTÉT (4. old.) VERSENY NLGY NAPON ÁT (6. old.) OLASZ RÖPLABDÁZÖK SjíEKSZÁRDON (5. old.) Életünk és a szabvány Szabványosítás, tipizálás. Nem egyértelműen rokonszenves fogalmak, melyek óhatatlanul is az uniformizálás képzetét keltik. A szabvány olykor szigorú előírásait hajlamosak vagyunk akadékoskodásnak, az alkotó erő gátjának felfogni, s jóval kevésbé érezzük a szakemberek által hangsúlyozott lényegét: a korszerűsítést. Pedig a szabványosítás korántsem olyan új dolog, mint sokan gondolják. Ha az ókori Róma útjait, vízvezetékeit, építőelemeit nézzük, azokban is felfedezhetők a szabványosítás nyomai. Ugyanigy görög hajók eltörött árbocát bármelyik kikötőben ki tudták cserélni. Tovább gyorsította a szabványok elterjedését a kerék alkalmazása: a mesterek olyan kerekeket készítettek, amelyek több kocsira is felszerelhetőek voltak. Mindezek természetesen még csak néhány termékre terjedtek ki — a mai értelemben vett szabványosítást az ipari specializálódás hozta létre a század elején. A szabvány tulajdonképpen műszaki előírás, amely a különböző termékek, termelőberendezések, fogyasztási cikkek minőségi, méret- és biztonsági követelményeit írja elő. S míg korábban elsősorban a méretmeghatározó funkciója került előtérbe, ma egyre fontosabbá válik a minőségmeghatározó funkció is; a szabványnak nagy szerepe lett a termékek minőségének javításában, hiszen megfogalmazza az áruk legfontosabb minőségi jellemzőit, s ezek alapján szabályozza árukat is. Magyarországon ma mintegy 10 ezer országos és közei 4 ezer ágazati szabvány írja le részletesen az egyes termékekkel szemben támasztott követelményeket: milyennek kell lenniük, miből kell azokat készíteni, stb. A szabvány nem örökéletű, időről időre változik, korszerűsítésre szorul. Minisztertanácsi rendelet írja elő, hogy legalább ötévenként minden szabványt felül kell vizsgálni. Persze, akadnak olyanok is, amelyek ennél is gyakrabban sorra kerülnek; a minőségi igények fejlődése — ami ma jó, holnap kevés — követeli ezt így. De évente sok új termék is születik, s ezek legtöbbjére is szabvány készül. A Magyar Szabványügyi Hivatal ez évi tervében mintegy 1100 szabvány szerepel — ezeknek egyharmada új, kétharmada a régebbieket módosítja. A szabványosítás nem olcsó és nem is máról holnapra megoldható dolog. A szabványhoz való igazodás egyes esetekben egész technológiák cseréjével járhat — viszont az is igaz, hogy a befektetés később megtakarítást hoz. Különösen jól érzékelhető ez a nagyberuházásoknál; az épületszerkezetek méretezésének szabványa egymagában sok száz milliós anyag megtakarítását tette lehetővé. De említhetnénk azt az idei év elejétől életbe lépett szabványt, amely az olajtüzelésű készülékek olajmennyiséget szabályozó szerkezeteiről szól — ezen előírás segítségével évi 75 millió liter fűtőolaj takarítható meg. j A szabványosítás hasznát nem szűkíthetjük le a takarékosságra, a minőséggel való kapcsolatára. A magyar áruk nem kis hányada külföldön talál vevőre, s ezeknek az áruknak a minőségét nemzetközi szabványok védik. Hazánk is tagja a szabványosítási világ- szervezetnek, az ISO-nak (International Standard Organization.) Ennek a szervezetnek — amely átfogja a világ élelmiszeripari, ipari és mezőgazdasági termelését — 85 ország a tagja, s ezek az országok a világ termelésének 98 százalékát adják. Jelenleg ötezerre tehető a nemzetközi szabványok száma — a szakemberek szerint ennek kétszerese kellene ahhoz, hogy a kereskedelem igényeit jobban kielégíthessék. öt évvel ezelőtt írták alá a KGST-szabványok alkalmazásáról szóló egyezményt. Ennek alapján folyik az olyan közös szabványok kidolgozása, amelyekben "a termékek versenyképességét biztosító minőségi követelményeket közösen érvényesítjük. A szabványosítás szükségességét és előnyeit egyre inkább felismerjük, bizonyítja ezt a közelmúltban Budapesten megnyílt Szabványbolt is. Az eredmények azonban nem feledtethetik a gondokat, a tennivalókat sem. Különösen az elektromos háztartási eszközök okoznak évek óta sok problémát. Sokfajta villamossági terméket hozunk be külföldről, melyeknek egy része nem felel meg a hazai előírásoknak. S itt nem arról van szó — mint azt sokan feltételezik —, hogy a mi szabványaink szigorúbbak a nemzetközi átlagnál, hogy túlszabványo- zók lennénk: a gondokat jelen esetben az egyes országok villamos hálózatának eltérése, úgy is mondhatnánk, a magyar hálózat magasfokú korszerűtlensége okozza. Idegenkedünk tőle, de azért természetesnek vesszük a szabványok létét: senki sem lepődik meg azon, ha a külföldön vásárolt rádióját, magnetofonját idehaza is használni tudja, ha külföldön járva a megszokott közlekedési táblák igazítják el az autóst az utakon. S ahogyan a különböző országok piacai mind közelebb kerülnek egymáshoz, úgy válik egyre inkább kézzel foghatóvá, hogy a jó szabvány nem fékez, hanem jobb minőségű munkára ösztönöz, a gyorsan változó körülményekhez való jobb alkalmazkodást és a műszaki haladást segíti elő. FÖLD S. PÉTER Budapestre érkezett Ilié Verdet Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Ilié Verdéinek, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnökének részvételével hivatalos magyar—román tárgyalások kezdődtek az Országházban. Képünkön: a két tárgyaló küldöttség. Ilié Verdet, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatásra hétfőn Budapestre érkezett. Ilié Verdetet és feleségét, valamint a kíséretében lévő személyiségeket — köztük Nicolae Constantint, az állami tervbizottság elnökét, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság román tagozatának elnökét, Alexandru Rosu gépipari miniszter- lyettest, Marin Traistaru külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszterhelyettest, Vasile Gliga külügyminiszterhelyettest — IL—18-as külön- repülőgép hozta Budapestre. Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete hazánk fővárosában csatlakozott a kormány elnökének kíséretéhez. A- román, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlajával fellobogózott Ferihegyi repülőtéren a különrepülőgépből kiszálló Ilié Verdetet és feleségét Lázár György és felesége köszöntötte. Az üdvözlésen jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Roska István külügyminiszterhelyettes és Rajnai Sándor hazánk bukaresti nagykövete. Ott voltak a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének tagjai. A vendégeket piros nyakken- dős úttörők virágcsokrokkal köszöntötték. A kölcsönös üdvözlések után Ilié Verdet és kísérete gépkocsiba szállt és vendéglátói kíséretében a szállására hajtatott. Délután Ilié Verdet a román, magyar és vörös (Folytatás a 2. oldalon.) Ülésezett a megyei pártbizottság Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága hétfőn kibővített ülést tartott, amelyen megjelent és felszólalt Gyenes András, a Központi Bizottság tikára. A Központi Bizottság 1979. június 29-i üléséről K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót. A pártbizottság napirendjén szerepelt továbbá: Javaslat az MSZMP Tolna megyei Bizottságának a megyei pártértekezletet előkészítő felkészülési tervére. Jelentés a megye párttagsága szociális összetételének alakulásáról, főbb tendenciáiról a megyei PB. 1975. május 15-i feladatterve alapján. A tagfelvételi munka további feladatai. Javaslat a megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság 1979. II. félévi munkatervére. A pártbizottság a tájékoztatást tudomásul vette, a jelentést illetve a javaslatokat elfogadta. Tudósítóink írják H másod vetésről Szál jut—6 Üjabb űrrekord Vasárnap, moszkvai idő szerint 14 óra 54 perckor Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin 141. napját kezdte meg a világűrben és ezzel beállította a folyamatos űrtartózkodás Vlagyimir Ko- valjovnak és Alekszandr Ivancsenkov által tavaly november 2-án elért 140 na- ros csúcsidejét. A Ljahov— Rjumin páros a Szaljut—6, szovjet tudományos űrállomás harmadik állandó személyzete. A tartós űrrepülések sorát Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko 96 napos útja nyitotta meg. Ljahov és Rjumin a Szaljut fedélzetén eddig eltöltött nem egészen öt hónap során — elődeihez hasonlóan — rendkívül változatos tudományos-kutató programot hajtott végre. Több mint 100 különböző asztronómiai, biológiai, geológiai, geográfiai, meteorológiai, radiofizikai, talajtani, technológiai és más tudományos kísérletet végeztek el. Két évtized sem telt el még Jurij Gagarin úttörő jelentőségű, 108 perces űrrepülése óta, és a szovjet űrhajósok immár másodszor értek el, sőt ezúttal át is lépték a folyamatos űrtartózkodás 140 napos határát. Ljahov és Rjumin „űrmara- tonja” újabb bizonyítéka annak, hogy az emberi szervezet alkalmazkodni tud a tartós súlytalanság állapotához, az űrben is megőrzi munkaképességét és egyre összetettebb feladatok megoldására képes. A feltételek kedvezővé válásával Tolna megye mező- gazdasági nagyüzemei eddig 900 mázsa hibrid kukorica, mohar, köles, napraforgó, szudánifű, pohánka, olajretek és takarmányborsó vetőmagot rendeltek tarló- és másodvetésekhez, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dél-dunántúli területi központjánál Dombóváron. Megkérdeztük tudósítóinkat, hogy állnak a nagyüzemi gazdaságokban a másodvetéssel. Földben a mag Nagykónyiban A . növénytermesztésben adódó kieséseket a termésátlagok fokozásával, a többi ágazat termelésének, illetve bevételeinek növelésével kell ellensúlyozni — mondja ki a MÉM utasítása. — Termelőszövetkezetünkben alapos talajelőkészítés után földben van a mag — kezdi a beszélgetést Molnár (Folytatás a 3. oldalon.) A nagydorogi Uj Barázda Tsz-ben 100 hektáron vetnek silókukoricát másodvetésként, számítva arra, ho»y a tavaszi silókukoricák egy részéből árukukorica lesz
