Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-10 / 134. szám

1979. június 10. ^rÉPÜJSÁGn Műemlék könyvtáraink Sárospatak, a forradalmak oroszlánbarlangja A Nagykönyvtár belseje, a kupolahatást keltő síkmeny- nyezettel „Én, N. N., a sárospataki iskola könyvtárnoka, szen­tül ígérem, hogy az iskola reám bízott vagyonát hűsé­gesen megőrzőm és arról ' gondoskodom. A könyveket az iskola polgárainak sze­mélyválogatás nélkül hasz­nálatra kiadom... A három- egy isten úgy segéljen enge- mat. Ámen!” Bizony sok, később híressé vált diáknak le kellett iten- nie a fenti esküt, az erre ki­jelölt bizottság előtt. Egy, a XVII. századból ránk ma­radt törvénykönyv tanúsága szerint a sárospataki iskola tanulói közül választott könyvtárnokot mindenkor kötelezték erre. Ez a foga­dalom ugyanakkor bizonyí­ték is. Alátámasztja, hogy az 1549-től több szintű kép­zést folytató pataki intéz­ményt ekkor már főiskolai könyvtár is segítette mun­kájában. A NEMZETI MÚZEUM STÍLUSÁBAN Petőfi szavaival „a ma­gyar forradalmak oroszlán- banlangjá”-nak nevezett Sá­rospatakon a Rákóczi út ele­jén emelkedik a valaha or­szágos jelentőségű kollégium épületcsoportja. Az utcára néző kétemeletes hpmllokzati főszárny 1806-ban épült, itt helyezték el a Pollack Mi­hály tervei szerint kialakí­tott nagy könyvtártermet. A fehér, dór stílusú oszlopsor­ral körülvett, a védőrácsos karzattal, rozehtás mennye­zettel díszített teremben őr­zik a kollégium régi könyv­tárának 30 ezer kötetét. (Ez nem a teljes könyvanyag.) Igaz, a régi épületrésze­ket lebontották, a múlt még­is letörölhetetlen nyomokat hagyott az Intézmény arcu­latán. Élete összeszövődött a Mohács utáni művelődés szinte minden jelentősebb mozzanatával. Szülője a ma­gyar reformáció volt. Peré- nyi Péter alapította 1531- ben a Sárospatakot nemze­dékekre fontos kulturális központtá avató református főiskolát. A vár később, a XVII. század elején a Rá­kóczi család birtokába ke­rült. Lórántffy Zsuzsánna és férje, Rákóczi György ritka áldozatkészséggel munkál­kodott *a főiskola magas színvonalra emelésén. 1650- ben nyomdát állítottak fel, s meghívták Comeniust, a cseh—morva pedagógust, aki itt-tartózkodása alatt írta Orbis sensualium pictus (A látható világ képekben) cí­mű főművét. De a legnagyobb megpró­báltatás is a Rákócziak ide­jében érte az iskolát. 1660- ban Lórántffy Zsuzsanna és II. Rákóczi György halálá­val a sárospataki uradalom Báthori Zsófiára szállt, aki az iskola épületét és ingat­lan javait a jezsuitáknak adományozta, a tanárokat, diákokat pedig elűzte. A Debrecenből Gyulafehérvár­ra, majd Göncre és Kassá­ra vándorló iskola csak 1714- ben térhetett vissza végleg Sárospatakra. GYARAPODÁS BÜNTETÉSPÉNZBÖL A hosszú hányattatás alatt az országszerte becsült és a Rákóczi-könyvtárral bővült anyag csaknem teljesen El­pusztult. A nagyobb diákok vándorlásuk során azonban magukkal vitték a nyomda és a könyvtár megmenthető részeit. Ennek köszönhető, hogy a könyvtár ma is sok értékes külföldi könyvet és közel ezer régi magyar könyvet (RMK) mondhat magáénak. Közülük Vámosi György Is­tenes elmélkedések és Pécsi Lukács Az kér. hadakozás­nak tüköré című műve. va­lamint a Magyar imádsá- goskönyv, kinek az fedele ezüstös — még Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárában sem szerepelnek. A Rákóczi-könyvtár ma is meglevő darabjai közül a nagy ívrétalakú párizsi polygoit bibliának, — amely­nek kiadására egy előkelő francia egész vagyonát rá- költötte —, csak a harmadik kötetéről tudunk. Az 1646-os Novus Atlas, vagyis Az világnak leírása szép, új és értékes lapokon féltve őrzött kincse a könyv­tárnak. Mégis azok a példá­nyok a legbecsesebbek, ame­lyek valamely régi, híres személyiség keze nyomát vi­selik. Több, I. Rákóczi György feljegyzését őrző könyvet találhatunk itt, az egyik ősnyomtatvány hát­lapjára pedig Apáczai írta: „Johannis Csere Anno 1649. dec. 5.” Az 1590-es keltezésű Vi- zsolyi Szent Biblia Szécsi Mária pecsétjét viseli. A vi- zsoilyi volt a teljes biblia el­ső magyar fordítása, faximi- léje a közeljövőben jelenik meg. A kéziratanyag nagy része iskolai, úgynevezett melo- diariumos könyv. Gyűjtemé­nyes munkák ezek, szájha­gyomány útján terjedő me­séket, nótákat, verseket je­gyeztek fel bennük az isko­la diákjai. Külön részt képez a Win- dischgrátz-könyvtár, amely csakúgy, mint a Kazinczy- gyűjtemény és a Teleki­könyvtár egy része, vásárlás útján került a főiskola bir­tokába. A könyvbeszerzést 1775-től az iskolai büntatéspénzből fedezték. Ezt az évente 120 forintra tehető összeget a magyar nyelven beszélő, a könyörgésmulasztó, kártyá­zó, pipázó, 1828-ban a (tarka nyakkendőt viselő, 1836-tól pedig a könyveket vissza nem szolgáltató diákok fi­zették. A BUJDOSÓ DIAKOK ZÁSZLÓJA 1951-ben államosították a sárospataki főiskolát, a kap­csolódó részek, a múzeum, az adattár, a levéltár és a könyvtár azonban itt ma­radt. Ekkor kapta az intéz­mény a Tiszáninneni Refor­mátus Egyház Tudományos Gyűjteménye elnevezést. A közel 250 ezer kötetet számláló könyvtár állomá­nyának csak gyenge egyne­gyede teológiai mű. Értékes irodalomtörténeti, történet- tudományi, jogi, pedagógiai jés filozófiai anyaga révén a tudományos könyvtárak so­rába lépett. A vendégszobák különösen a nyári időszak­ban foglaltak, de az év többi részében is minden napra jut egy-kát olvasó. Sokan ér­deklődnek az adattár, más néven a fialuszemináriüm anyaga iránt. Ennek gyűjté­se a 30-as években indult, minden hely- és gyülekezet­történeti aprónyomtatványt, egyháztörténeti adalékot be­szerez, de ugyanakkor meg­találhatjuk itt a Kálvin tér 1880-as képét ábrázoló leve­lezőlapot is. A levéltár a gyűjtemény különválása óta nemcsak a korabeli okmányokat őrzi, hanem a magyar és külföldi ún. protestantikákat, az ad­ventista, baptista, jehovista, stb. iratokat is begyűjti. A környék üdülőiből éven­te 40 ezer turista keresi fel a nagy hírű főiskola épüle­tét, amelynek falai között tanult Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Ka­zinczy Ferenc, Nagyváthy János, Kossuth Lajos, Sze­mere Bertalan, Tompa Mi­hály és még sokan mások. Csupán e nagy nevek emle­getése nem csalogatna ide ennyi látogatót. Az igazi vonzerő a régi épületben működő múzeum, ahol a be­lépőket megcsapja a néhai kollégiumi élet szele. A Rákócziak és az iskola címere között Lórántffy Zsuzsánna mozsara köszönti az érdeklődőket. Az egykori diákok ereklyéi az iskoláról regélnek, tablók, térképek szemléltetik a város törté­netét a habán edények pe­dig iparművészetét mutatják be. A leggazdagabbak az ok­tatás történetét bemutató termek. Az idegenvezető megszólaltatja a kollégium hajdani csengőjét, működ­teti a diavetítő ősét, a la­terna magicát, meglebbenti a bujdosó diákok fekete zászlójának hű mását (az eredeti foszlányai Marosvá­sárhelyt vannak kiállítva). A korabeli bútorokkal be­rendezett osztályterem táb­láján pedig az egykori isko­lájába visszalátogató Móricz szavai fehérlenek: „Kutya nehéz iskola volt... abban az időben a pataki Collegium jó iskola volt, szép iskola volt, nagy tekintélyű iskola volt, de — nehéz.iskola volt. Itt ugyanis a tanárok azt akarták, hogy a diák tanul­jon.” MÁTRAHÁZI ZSUZSA Bulgária építészete Zádor Mihály könyve Hézagpótló könyvet jelen­tetett meg a Corvina Kiadó „Az építészet világa” című népszerű sorozatában. Zádor Mihály valóban úttörő- munkát tett asztalunkra. Az átlag magyar olvasó bizony keveset tud a kis balkáni ál­lamról. Művészetéről, benne az építészetéről pedig még annyit sem. A szaporodó tu­risták ugyan áradoznak a ri- lai kolostor különös szépsé­géről, a tengerpart valóban modern szállodáiról, de is­mereteik határát az útikala­uz szabja meg. Pedig — e könyv tanúsága szerint — van mit lát ni-keresni — tud­ni a nehéz történelmű föld, s nép gazdag építészetéről. Bulgária építőművészetét is .a természeti adottságok és a történetének terhes századai alakították. Emlékei az első lakók, a trákok tevékenysé­gétől kezdve maradtak fenn. Előbb csak szórványosan, később egyre nagyobb szám­ban. A görög gyarmatosítás nyomában fejlett városépítő kultúra virágzott. A római birodalom kebelében pedig megszülettek azok a tele­pülések, amelyek várossá fejlődve, ma is meghatároz­zák (az ország életét. (Szófia, Sztára Zagora, Plovdiv stb.). A IV. századtól a bizánci kultúra befolyása alá került e táj. Ókeresztény bazilikák, erős várak épültek. Erőtel­jesen virágzott az építészet, amikor .a népvándorlás ide Weimari irodalmi múzeumok A klasszikus német iro­dalom emlékeit őrző múzeu­mi gyűjteményék sok látoga­tót vonzanak Weimarba. Az elmúlt évben 80 országból több mint egymillióan keres­ték fel ezeket az emlékhelye­ket. A leglátogatottabb volt a Goethe-ház, a Schiller-ház és a nemrégiben átrendezett Herder Múzeum. A Schiller-házban a nagy költő születésének 220. év­fordulója alkalmából 1979 őszére a gyűjteményt életraj­zi tematika szerint rendezik el. A helyiségeket (teljesen korhűen restaurálják, hogy a ház emlókhelyjellegét még jobban kiemeljék. (BUDAPRESS— PANORAMA) sodorta a (későbbi államala­pítókat. A középítkezés len­dülete jellemzi e korit, amely három fővárost is épített egymást követően. Ochrid, Pliszka és Preszláv kváder- kőből rakott falainak ma­radványai fejlett technikára, a kolostorok, templomok, paloták és vízvezetékek színvonalas kultúrára utal­nak. A megismétlődő bizán­ci hódítás után újra meg­induló a fejlődésit előhb a Határ betörés, majd 1396-tól ötszáz esztendeig a török rabság akasztotta meg. A hódoltság alatt külön feje­zetét képez a győztesek épí­tészete. Nyomai szerte az or­szágban (láthatók. Dzsámik, miimarék, karavánszerájok, fürdők szolgálták a hódítók hit- és közéletét. A XVII. századtól — minden szigor ellenére — a polgári és egy­házi építkezés újraéledésé­iről beszélhetünk. Fallal öve­zett paloták, érdekes külse­jű és elrendezésű lakóházak épültek. A XIX. században akadoz­va, de csak megindult a pol­gári fejlődés, élénkült az épí­tőkedv, jeles építészek tűn­tek fel. A török végleges el­űzése után az eklektika szel­lemében fokozatosan kiala­kultak itt is a Közép-Euró- pára oly jellemző városké­pek. Szófia teljesen új ar­cot öltött, sajátos keveréke jött létre a keleti és nyugati hatásoknak. A lengyel műemlékek mintegy 40 százaléka lett a háború áldozata. A háború befejezése után megszervezett műemlékvé­delmi szolgálat munkatársai leltárt készítettek az ország kulityrális örökségéről. Ma a ■lengyel műemlékek jegyzé­kén több mint 35 000 objek­tum szerepel, közülük 50 nemzetközi jelentőségű. A műemlékek védelméről sokféleképpen gondoskodnak. Igen fontos szerepet játszik a múzeumok és kulturális ja­vak védelméről szóló tör­vény. Az újjáépítés, a re­konstrukció azonban csak egyik része e törvény meg­valósításának. A másik fel­adat, hogy a műemlék házak­hoz megfelelő gazdát talál­janak, aki a történelmi falak Döntő változás 1944 után következett be. A kezdeti sltíluskeresés után a bolgár építészet, hasznosítva a kül­földi eredményeket, rátalált a korszerű, funkciót, szer­kezetet egyaránt jól szolgáló vas böton-építészet re. Szállo­da és sportcsarnok épületeik külföldön is feltűnést kel­tettek. A múlt gazdag emlé­keivel, romantikájával, a tenger kékjével, a nap fé­nyével együtt komoly vonz­erőt gyakorolnak korunk „vándoraira”. Zádor Mihály szemlélete­sen felvázolja a fejlődést, elemzi a kiemelkedő példá­kat, emlékeket. Ügyel arra, hogy mindig bemutassa a sajátosan helyit, egyedit. Nem feledkezik meg a köl­csönhatások érvényesüléséről sem. A képanyagban jól jel­lemzőek és semmitmondóak egyaránt találhatók. A hoz­zájuk fűzött szakszerű ma­gyarázatokat jó alaprajzok, szerkezetábrák teszik élvez­hetővé. SALAMON NÁNDOR közé életet visz. A könyvtá­raknak, múzeumoknak, kul- túrotthonoknak helyét adó műemlék házak együttese to­vábbi megóvásában a „gazda­szerepet” sok helyütt nagy­üzemek tölltik be. így többek között a Tarnobrzegi Kén- savgyár segítségével épült fel a baranowi reneszánsz kastély, amelyben gyári mú­zeum és üdülőközpont is he­lyet kapott. Évenlte versenyt szervez­nek Lengyelországban „A legjobban hasznosított mű­emlék épület” címért. Ez a verseny népszerűsíti a leg­jobb „műemlékgazdákat”, ugyanakkor ösztönzi az in­tézményeket, sőt az arra ké­pes magánosokat .is, hogy eb­be a sorba, a nemes vetél­kedésbe ők is belépjenek. II WMe^iéjkg^ílák;^^ Bartók Orosz János festménye Fotó Gaál Attila

Next

/
Thumbnails
Contents