Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-01 / 126. szám
1979. június 1. Képújság A közművelődés kérdései Munkahelyi bizottság, mnnkahelyi művelődés Szekszárdon, a tejipari vállalatnál, a BHG szekszárdi gyárában, a MEZÖGÉP-nél és az RBMV szekszárdi gyárában működő vállalati művelődési bizottságok tevékenységét vizsgálta meg a közművelődési szakfelügyelet. Az OKT elnöksége és a SZOT elnöksége 25002/1976-os számú közös határozatában rögzítette a vállalati művelődési bizottságok létesítését, és a végrehajtáshoz kiadott irányelvekben meghatározta a bizottságok feladatait, működési rendjüket. E közös határozat a munkahelyi művelődés segítése érdekében született. Egy olyan bizottság létrehozását írja elő, mely koordináló tevékenységével biztosítja, hogy a munkahelyi közművelődési tervek egységes koncepció, egyeztetett feladatmeghatározás alapján készüljenek, s a feladatok végrehajtása is koordináltan történjen. A határozat az 50 kiemelt nagyvállalatnál 1976 december végéig, a többinél pedig 1977. december végéig írta elő a bizottságok megalakításának határidejét. Megalakításukért a gazdasági vezető és a szakszervezeti bizottságok a felelősek. A vizsgált üzemek közül — a tröszt javaslatára — a tejipari vállalatnál már 1976 decemberében létrehozták a bizottságot, míg a többinél csak 1977 végén. EGY ELNÖK, EGY TITKÁR A bizottságok létszáma és összetétele különböző, s az RBMV-nél már az eredeti összetétel megváltoztatására is sor kerül. A négy üzemben működő bizottság létszáma 5—10 fő között változik. A határozat értelmében a bizottságok két társelnököt, és egy titkárt kell hogy válaszszanak a bizottság munkájának irányítására. Ez a MEZÖGÉP-nél és a tejipari vállalatnál így történik, a másik két helyen egy elnök és egy titkár képviselte a vizsgálat idején a vezetést, mely egyben azt is jelenti, hogy vagy a gazdasági vezetés, vagy a szakszervezet részéről nincs képviselő. A gazdasági vezetés részéről általában a személyzeti osztály vezetője vagy előadója; a szakszervezet részéről pedig az szb. elnöke vagy titkára képviselteti magát. (Ez tulajdonképpen nem derül ki pontosan a szakfelügyeleti vizsgálatokból.) Bár a bizottságok létszámát a határozat nem írja elő, összetételük kialakításához azonban olyan útmutatót adott, amely bizonyos mértékben meghatározó a létszám megválasztásánál. Ha mindazok részvételét biztosítani akarják a bizottságokban, melyet az útmutató meghatároz, csak nehezen képzelhető el, hogy ötfős bizottságnál ez adott legyen. így fordulhatott elő, hogy a bizottságok egy részéből néhány érdekelt kimaradt. PL; művelődési intézmények képviselői, szocialista brigádvezetők, stb. A titkári teendők ellátására az útmutató szerint közművelődési szakembereket kell megbízni. Ez azonban csak részben teljesíthető. mint ahogy ez a vizsgált négy munkahely példájából is kitűnik. Elsősorban a vállalat függetlenített oktatási felelőse vagy társadalmi munkás kultúrosa a titkár, de ők sem szakemberek. A MEZŐGÉP-nél találkoztak a szakfelügyelők az egyik legkirívóbb megoldással. Itt ugyanis a titkár egy- személyben a vállalat oktatási felelőse, a KISZ- és a szakszervezet kultúrfelelőse, és a munkahelyi ifjúsági klub vezetője is. Ez a funkció- halmozás érdemben nem teszi lehetővé a bizottság titkári teendőinek megfelelő ellátást. Bizonyításul egyetlen tényt csak: a bizottság megalakulása óta a vizsgálatig még egyszer sem ülésezett, azaz egy év alatt semmit sem tett a munkahelyi művelődés segítése, irányítása, koordinálása érdekében. ÉVES MÉRLEG Egy év viszonylag rövid idő ahhoz, hogy megalapozott véleményt lehessen mondani a bizottságok munkájáról, de ahhoz mindenképpen elegendő, hogy fel- fedhetőek legyenek a kezdeti nehézségek, az esetleges nem megfelelő útkeresések. A négy üzem vizsgálata is jelzi, hogy nem fordítottak mindenütt kellő figyelmet a bizottságok összetételének megválasztására, feladatuk meghatározására, s ebből adódóan nagyon bátortalanul fejtik ki tevékenységüket. Ennek »következménye az is, hogy néhány helyen megelégedtek a bizottságok létrehozásával, s egész év alatt másra nem futotta erejükből. A bizottságok munkájához kiadott útmutató javasolja, hogy a bizottság segítse az éves közművelődési tervek kialakítását, készítsen éves üléstervet, amelyben saját maga számára meghatározza azokat a feladatokat, amelyekkel az év folyamán, mint testület foglalkozni kíván. Ez azonban a vizsgált üzemek egyikében sem így valósiéit meg. Vagy teljesen általános munkaterveket készítettek, vagy pedig olyan feladatokat határoztak meg saját maguk számára, mellyel mint koordináló testületnek nem kell foglalkozniuk. Elsősorban az oktatási terület összehangolását, segítését szorgalmazzák, amely azonban csak egy feladata a sok közül ezeknek a bizottságoknak. Mind a négy bizottság vezetője elmondta, hogy nem látják tisztán a bizottság feladatát, s tulajdonképpen külső segítséget várnak ahhoz, hogy mit és hogyan csináljanak. A bizottságoknak segíteniük kellene a vállalati kulturális alapok tervszerű felhasználását is. A BHG szekszárdi gyárának művelődési bizottsága azonban nem is ismeri a rendelkezésre álló anyagiak összegét, s így javaslatot sem tud tenni a felhasználásra. HATÉKONYABBAN A négy üzemben szervezett szakfelügyeleti tapasztalat azt bizonyítja, hogy a vizsgált egy év alatt a bizottságok érdemben nem sokat segítettek a munkahelyi művelődés hatékonyabbá tételében. Ők elsősorban külső okokat keresnek ennek magyarázatára, ami csak részben fogadható el. 1978 tavaszán, éppen a bizottságok munkájának segítése érdekében, megyei tanácskozást szervezett a szakszervezetek megyei tanácsa és a megyei művelődési központ, melyre a bizottságok 90 százaléka nem küldte el képviselőjét. Sok esetben nehezen hihető el. hogy magát a határozatot és az útmutatót is eleget forgatták az érdekeltek. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elnöksége még 1979-ben tárgyalni fogja a megyében működő vállalati művelődési bizottságok tevékenységét, mely alapján általánosíthatóbb képet fogunk kapni a bizottságok tevékenységéről. SIFTER JÓZSEFNÉ, SZMT-osztályvezető Itt a könyv ünnepe Könyv és olvasás óricz Zsigmond gondolatait idézve megállapit- AJL hatjuk: a könyv ünnepei voltaképpen nem is /yj ünnepek. Móricz ezt mondja: A könyv része az életnek. Ma már a könyvek nélkül nem lehet az életet vizsgálni. A könyvekben lefektetett életanyag biztosabb mérték, mint az elfolyó, eltűnő valóságos élet... Ha nincs is teljes igazsága ennek a mondásnak — hiszen minden aforizma önmaga ellen is fordítható —, annyi bizonyos: a teljesebb élet nem képzelhető el a könyvek és az olvasás nélkül. Mindig az elfolyó és a valóságos élet a legfontosabb az ember számára, és az, hogy megtanuljon élni. Mert a jólét nton egyenlő az élni tudással. A könyvnek a mindennapi léthez kell kapcsolódnia, a létezés értelméhez, érzelmeihez, indulataihoz. Aki nem szereti a könyvet, ismeretlen erők sodrába kerülhet. A munka és a közösség dolgaiba naponta tájékozódni kell, és meg kell vívni a "változó dolgok és összefüggések megismerését. A közelmúltban nem is a könyvet, hanem az olvasást ünnepeltük. Harminc éve hozták létre Mező- szentgyörgyön az első falusi népkönytárat, s tfé éve ugyanitt hirdették meg az olvasó népért mozgalmat. E jelentős közművelődés-történeti évforduló alkalmából megemlékezést tartottak, de nem ünnepeltek. A tanácskozáson több hozzászóló elemezte a könyv és az olvasó viszonyát. Mit tehetnek az írók, a kritikusok, a könyvterjesztők, a könyvtárosok, a könyvkiadók azért, hogy ez a mozgalom tovább éljen, ne csak felülről irányítsák, minél többet kezdeményezzenek a könyvtárak is? Az is fontos, hogy ez a mozgalom ne csak formális akciókat hirdessen meg. Ma már köztudomású, hogy a cél nem az, hogy gondokodás és átélés nélkül minél több könyvet olvassunk el. Ha már olvasunk, olvasni is meg kell tanulni. Egy elgondolás szerint az átlagosnál is műveltebb ember számára elegendő száz könyv elolvasása. Csakhogy nem mindegy, melyik száz művet veszi kézbe. Ma, június 1-én megkezdődnek az ünnepi könyvhét rendezvényei. S ha ezt ünnepnek nevezzük is, semmiképpen nem valamiféle merev ünnepi tartásról van szó. Nem felköszöntők sorozatáról és nem díszruháról. A fő tennivaló újra az olvasók táborának szélesítése, fokozott gondot fordítva társadalmunk azon rétegeire, ahol még nem általános igény az olvasás, a művelődés. A könyvhét alkalmat teremt a könyvvel való találkozásra. De ez nemcsak a könyvhét feladata, hanem folyamatos, szorgalmas munkát kívánó tettek sorozata. Ezért vélünk felfedezni némi ellentmondást az évről évre ismétlődő látványos eseménysorozatban: hiszén a könyv és az olvasó négyszemközti, személyes kapcsolata tárulkozik a nyilvánosság elé. Ez azonban csak látszólagos. Hiszen az irodalom — különösen a magyar irodalom hagyományai szerint — nem magánügy, Tia- nem az élet, a társadalmi életnek a szerves része. VADERNA JÓZSEF Pedagógusok szakszervezeti üdüló'jeggyel Rövidesen véget ér a tanév, lezárulnak az év végi adminisztratív munkák, az érettségik, a pedagógusok is megkezdik szabadságukat. Az, hogy hol és hogyan töltik a nyári szünidőt, egyénileg változik. A pedagógusok egy része a nyári üdülést a szakszervezet segítségével oldja meg. Mit tudott nyújtani a- pedagógus-szakszervezet erre az évre a megye pedagógusainak? A pedagógus-szakszervezet megyei bizottsága 206 belföldi, 14 szanatóriumi, 14 belföldi hajó, 25 családos és 32 gyermeküdülő-jegyet oszthatott ki tagjai között. Ezenkívül igénybe lehet venni a saját szervezésű üdülőket is. Miskolctapolcán két szoba, Harkányban négy szoba várja az üdülőket. A szekszárdi bizottság a Balaton mellett két szobával, a bonyhádi pedig Balatonföldváron egy szobával rendelkezik. A megyei bizottság az IBUSZ-nál is foglalt le helyeket: hat szobát Esztergomban. A központi szakszervezeti üdülőbe — Balatonföldvár és Mátra- szentlászló — is szól kilenc darab jegy. A megyei bizottság belföldi cserékkel is igyekszik bővíteni az üdülési lehetőségeket. Jó a kapcsolat a budapesti, a Heves, a Békés és a Hajdú megyei bizottságokkal. Ha valaki külföldön akar nyaralni, erre is van lehetőség. Huszonhárom, jegy szól külföldi üdülőhelyekre. 1 Emellett az egyes járások maguk is szerveznek külföldi túrákat. A paksiak például az idén Romániába mennek. Hurrá, nyaralunk! — kiálthatunk fel ezek után. A számok azonban magyarázat nélkül kissé csalókák. A pedagógus-szakszervezet semmivel sem kap kevesebb üdülőjegyet, mint más szak- szervezet. Az üdültetési problémák a pedagógusmunka sajátosságából erednek, mert az üdülőjegyek több mint fele a szorgalmi időszakra esik, amikor a pedagógus nem veheti igénybe a szakszervezeti beutalót. Tanítási időszakban a technikai dolgozót sem igen engedik el szabadságra. A felhasználási gondokon a nyugdíjasok és az óvónők segítenek. A szakszervezeti beutalót szabadsága idején — nyári szünidőben — a számok adta lehetőségekhez képest kevesebb pedagógus tudja igénybe venni. Ha nincs, ami kellene... Gusztusos a Skála Áruház élelmiszerosztályának húsosrészlege, mert itt talán az is vásárolni kész, akinek bevásárlási listáján eredetileg nem szerepelt a húsbeszerzés. A hölgy, akinek kedden kihallgattam az eladóval folytatott párbeszédét, céllal jött:' — Kérek két szép szelet tarját. — Nem tudok adni. Tessék talán elvinni ezt az egész darabot. (Jó másfél kilónak taksálom.) — Nekem csak két szeletre van szükségem. Tulajdonképpen miért nem kaphatok ennyit? — Nincs bárd. — Micsoda nincs? A hölgy jól hallotta, amit én is: bárd nincs. Ezért nem kapható szeletben a tarja. Kapható viszont karaj, gyönyörűen szeletelve. (Lehet, hogy lézerrel csinálták és ezt a zseniális szerszámot nem lehet alaw- tas tarjaszeletelésre használni?) A hölgy panaszkodott a pénztárosnőnek, aki azzal vigasztalta, hogy „ha a mester azt mondta, biztos nincs is bárd. A bárd hiánycikk.” Mindezt hallva, nem kánikulai képzelgés, aminek a lehetősége is megborzasztott. Ha ennyire nincsenek húsipari kisszerszá- maink, előfordulhat hogy másfél kiló comb helyett alkalmasint egy fél sertést kell ha- zavonszolnunk. (Mert ugye mit tehetünk mást, ha már hiányoznak a szétbontáshoz, feldolgozáshoz szükséges kellékek?!) De még ezzel sincs vége. Az igen elterjedt „Csináld magad” mozgalomba belefér az is, ha négy-öt lakótárs összeáll és élő sertést vásárol. „Továbbfejleszthető” aztán ez a metódus azzal is, hogy négy-öt lakótárs összefog és erkélyen, fürdőkádban, stb.... maga neveli fel a vágnivalót. Stop, ne tovább! A fentiek elég jól érzékeltetik, micsoda beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha tartósan nincs és nem lesz bárd. (Igazolván mintegy azt, hogy valóban sok dolgok lehetnek földön és egen, miktől égnek állhat a hajunk!) —óa— Mitől finom a fagyi! ? (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóváron hét éven keresztül — 1972 óta — az Hőger Jánosné főzi a fagylaltot ÁFÉSZ-elárusítóhelyeken csak „konzerv”-fagylaltot mértek, mert a cukrászüzem alkalmatlan volt tejes fagylaltok készítésére. Nagy változást jelentett az Erzsébet utcában elkészült új üzem, ahol ez év áprilisától jó munkahelyi körülmények között dolgozik 18 cukrász és 3 ipari tanuló. Itt már mód nyílott arra, hogy ötféle tejes és 10-féle friss gyümölcsfagylaltot készítsenek. Az idei májusi kánikula keresett cikké tette a fagylaltot. A dombóváriak a városban hét helyen vásárolhatják meg a kedvükre való, hideg csemegét és a nagy nyári szezonban a termálfürdő területén is árusítják. Guna- rasban eddig csak Roll jégkrémet árusítottak. Tamási László, a cukrászüzem vezetője 23 éves szakmai gyakorlat után azzal diSomogyvári László termoszkocsival szállítja az alapanyagot cselekedett, hogy a jelenleg Dombóváron készülő fagylalt ízben és minőségben egyaránt felveszi a versenyt a legfinomabb fagylaltokkal. Megkerestük a cukrászüzem fagylaltkészítő mesterét, Hőger Jánosnét is, aki Atkári Katalin tanulóval naponta több mázsa fagylaltot készít. Az üzem fagylalttermelése — kánikulai meleg következtében — május hónapban ugrásszerűen megnövekedett. Ennek ellenére a megrendeléseket mindig pontosan ki tudják elégíteni. Az elárusítóhelyekre naponta több alkalommal termoszteherkocsival szállítják ki a frissen főzött és plusz 6 Celsius fokra lehűtött alapanyagot, amit fagylaltpultokban 15 perc alatt készre fagyasztanak. A 22. sz. Cukrászüzemben dolgozó ezüstkoszorús szocialista brigád tagjai vállalták, hogy ettől az évtől kezdve minden fagylaltigényt kielégítenek és a tervezett meny- nyiségnél szükség esetén többet is gyártanak. MAGYARSZÉKI ENDRE Készül a gyümölcsfagyi
