Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-03 / 128. szám
1979. június 3. KÉPÚJSÁG 11 Az előkészületek jegyében... Ars Hungarica 78/1. Orbán Dezső Sz. Egyed Emma érme győri kiállításáról Művésztelep - alkotóotthon -szimpozion A magyar művészettörténet-tudomány hosszabb ideje munkálkodik a szintézist jelentő majdani „hatkötetes” kézikönyv előkészítésén. Az erőket ösz- szefogó „akadémiai kutató- csoport” a részletmunkákról rendszeresen beszámol bulletinjében, az Ars Hungaricá- ban. Némi késéssel, mostanában került ki a nyomdából, a 6. évfolyam első kötete. írásainak egy része a szakembereket tájékoztatja. Nem hiányoznak azonban a szélesebb körben is olvasóra számító dolgozatok sem a könyvből. Különösen érdekes Török Gyöngyi tanulmánya. A Nemzeti Galéria munkatársa korai táblakép-festészetünk emlékanyagát — közte Kolozsvári Tamás garamszent- benedeki oltárát — vizsgálja, elemzi, s hasonlítja össze a kor európai példáival. Következtetése az, hogy az egyetemes hatások ellenére kimutathatók azok a formai, tartalmi jegyek, amelyek sajátos színt kölcsönöznek a „lágy stílusú gótika” hazai képviselőinek. A céhtörténettel foglalkozók a romantika korának építészgyakorlatát tárgyaló dolgozatot — Komárik Dénes munkáját — olvashatják haszonnal. Kontha Sándor a két világháború közötti szocialista szobrászatunk kérdéseit taglalja. Két, a mai kritikai gyakorlatban is megszívlelendő megállapítását emeljük ki. Régóta elfogadott tény, „hogy a munkás és munkáselet ábrázolása még nem feltétlenül Mi látnivaló lehet egy kunyhón? Vagy ha nem is kunyhón, attól nem sokkal komfortosabb kis udvari házacskán — ha fennkölten nyári laknak hívják is, és egy impozáns kastély parkjában áll? A látnivaló nem rajta — benne van. Falai közt a zsup- fedél alatt; kis kiállítás Arany Jánosnak állít emléket, aki a szabadságharc után, 1851-ben pár hónapig itt húzódott meg, mint házitanító. Akit tanított, az a kastély ifjú lakója volt, aki felfogadta, az a kastély ura. Ekképpen a kunyhócska nem is csak magában, hanem a kastéllyal együtt érdekes. A GESZTI BOLOND A kunyhó és a palota a hajdani Bihar vármegye, ma Békés keleti széle földjén, Geszten található. A község neve pedig jól ismerős a magyar irodalomból, s egy másik költő tette — verssel — ismertté. Ady Endre. A ma»- gyár úri reakció elszánt át- kozója Rohanunk a forradalomba című versében a geszti birtokost, Tisza István grófot, a többszörös miniszter- elnököt történelmi átokként idézte meg: ..Minden a Sorsé, szeressétek, Öt is, a vad. geszti bolondot, A gyújtogató, csóvás embert, Urnák magyarnak egyként rongyot. Mert ő is az Idők kiküldöttje S gyújtogat, hogy hadd hamvadjon össze Hunnia úri trágyadombja, Ez a világnak nem közössé”. A kerti lak szocialista művészet, mert nem feltétlenül szocialista és nem feltétlenül művészet”. Szerinte még a művész elkötelezettsége sem perdöntő e kérdésben. Ehhez később példákat sorakoztat fel. A másik megjegyzése inkább a mulasztásokra emlékeztet: „szocialista művészetünk... teljes tényanyaga feltáratlan, feldolgozatlan...” Nem kell hát csodálkoznunk, hogy még annyi ellentmondás van napjaink művészeti gyakorlatában is. Az adalékok közül érdemes a figyelmünkre, amit Ferenczy Béni baloldali- ságának gyökereiről állapít meg. Beck Ö. Fülöp esetében pedig azt bizonyítja, hogy a szobrász 19-es „vétkeiért” inkább vezekelt, közeledett a hivatalos irányzatokhoz, mérsékeltebb, óvatosabb álláspontot képviselt az adott időben éppúgy, mint Pátzay. Hasonló vonásuk a forma elsődlegességének, a szépségnek hangsúlyozásában, bizonyos klasszikus felé hajtásban is megnyilvánult. A belső tűz hiánya pedig éppen a kritikus korszakban csökkentette közeledésük lehetőségét az emberhez. Keserű Ilona szépen gazdagodó pályájának képét Szabadi Judit vázolja fel, újra csak kiemelve a balatonudva- ri sírkövek inspiráló erejét — kibontakozásának folyamatában. Wehli Tünde a nagy meglepetést kiváltó 1974-es budavári szoborlelet lezárult kutatásainak, feldolgozásának és bemutatásának eredményeit foglalja össze. ÉrtéA Tiszáké volt a geszti kastély, amely 1771-ben épült. Ök voltak a falu urai — legalábbis 1761-től. Addig nem. A község neve ugyan már a XII. századi váradi regest- rumban is szerepelt, majd 1401-ben a róla nevezett család birtoka volt — Gezthnek írták, s két utcáját említették. A Tiszák I. Rákóczi György erdélyi fejedelemsége idején.tűntek föl: tőle 1636- ban kapott a család György nevű őse jószágokat Arad, Csanád és Temes vármegyékben, és Borosjenőn telepedett le. Biharban a XVIII. század második felében jelentek meg, amikor a geszti, birtokhoz jutottak. A grófi rangot Szeged árvízi kormánybiztosa, Lajos szerezte meg szegedi előnévvel, s ezt aztán Tisza Kálmán fiaira, így Istvánra is kiterjesztették. (Mellesleg nemcsak a Szegedet elöntő Tisza regulázásához volt közük, hanem a Fekete- Körös szabályozásához is: a folyó körzetét rendező, a belvizeket szabályozó, a Sárrétet lecsapoló fekete-körösi társulat vezetését a Tiszák tartották kézben.) ARANY ÉS TANÍTVÁNYA Arany János fiatal tanítványa Tisza Domokos volt, aki mindössze 19 évet élt meg. Hozzá írta Arany 1851keléséből is kiolvasható a már korábban jelzett megállapítás: e leletek léte egyszeriben átalakította XV. századi műveltségképünket és más megvilágításba helyezte szobrászművészetünk kezdeteit. Az Ars Hungarica kötetek izgalmas és tanulságos részét képezi a „szemle-rovat”. Az itt bemutatott könyveket ismertető írások közös vonása a tárgyilagosság, a szokatlan szókimondás, egyenes beszéd. Az ötsornyi recenziók és oldalas elemzések valóban eligazítanak, értékelnek a könyvrengetegben. Látszólag azonos mércével mérnek a bírálók, bizonyos csoport- érdek azonban még itt is érvényesül. Érdemes lenne felmérni, ki kit választ tárgyául és miért? Azután elolvasni, mit írt munkájáról? S nem lenne haszontalan a visszalapozás sem, mert kiderülhetne, hogy megtörtént a viszonzás is. Általában a , körön kívüli szerzők” kapják a lesújtó bírálatot, míg mások legfeljebb enyhe fejcsóválás- ban részesülnek. A bírálatokkal vitázni azonban nincs lehetőség. Pedig e számban például Orbán Dezső munkássága méltánytalan lebecsülésben részesül, de mások sem járnak sokkal jobban. Viszont...?! A kötetet záró feketefehér képanyag jói illusztrálja a tanulmányokat, dokumentatív szerepén kívül szemléletet is formál. (Akadémiai Kiadó). ben < Domokos-napra című versét, amelynek olyan szavai lettek szállóigékké, mint az „Előtted a küzdés, előtted a pálya, Az erőtlen csügged, az erős megállja” vagy a „Legnagyobb cél pedig, itt e földi létben, Ember ienni mindég, minden körülményben”. De folytatva a vers sok sorát idézhetnénk még hasonló jelleggel. Csak egyet hozunk fel: „Oh, a honszerelem most lehet őszinte, igaz, önzéste- len”. Ezt • a sort könnyen megérthetjük: a szabadság- harcot követő Habsburg-el- nyomás legsúlyosabb éveiben született a vers, amikor nem volt előnyös a hazaszeretet. Ezért a haza szolgálatát, a magyar szó, a költészet virá- goztatását hangsúlyozza. A fehérre meszelt, zsup- tetősen is rendezett, ápolt kis kerti házban a költő emlékeit látjuk — a barokk kastély ma iskola. N. F. A palota a kunyhótól... Az olvasó a napilapokban is elég gyakran találkozik a címbeli fogalmak, kifejezések valamelyikével. Miután a szövegösszefüggésekből gyakran nem derül ki, hogy mit tartalmaz fogalmilag az éppen alkalmazott kifejezés, úgy gondolom nem érdektelen néhány mondat erejéig foglalkozni velük a jobb eligazodás érdekében. A feladat nem is olyan könnyű, mert évtizedek történetisége és a jelen, a hivatalos megjelölés és a köznapi szóhasználat keveredése, együtt és egymás mellett élessé teszi nehézzé az eligazodást. Mindenekelőtt a művészteleppel, mint művészettörténeti fogalommal, jelenséggel kell megismerkednünk. Ilyenként Nagybánya, Szolnok, Kecskemét, Szentendre neve jut leginkább eszünkbe. Nagybányán eredetileg alkalmi jelleggel e célra rendelt épület nélkül jött létre a múlt század végén művésztelep. Hollósy, Ferenczy, Réti, Thorma voltak a vezető mesterei ennek a művészeti közösségnek, mely korszak- nyito. korszakalkotó szerepet töltött be a magyar képzőművészet történetében. A szolnoki művésztelep létrejöttét már hivatalos bábáskodás is segítette. Külön e célra tervezett épületekben nyílt meg 1904-ben és mind a mai napig működik is. Legismertebb alkotóként első, klasz- szikus korszakához Fényes Adolf, Aba Novák Vilmos neve kapcsolódik ide. Kecskemét sem akart lemaradni a szomszédság mellett és 1912-ben Kada Elek polgármester kezdeményezésére 8 műtermes villát, továbbá két emeletes központi épületet emelt művésztelepi célra. Révész Imre és Ivá- nyi Grünwald Béla festőművészek itteni munkásságát márványtábla hirdeti. Részben már az első, részben pedig a második világháború után a műtermes villák polgári otthonokká váltak, és csak a központi épület maradt meg a művészet szolgálatában akként, hogy a Művészeti Alap vette át és tartja fent napjainkban is. A szecesszió újraértékelése kapcsán többször esik szó mostanában a századelőn működött gödöllői művésztelepről, ahol e törekvés magyar zászlóvivői — köztük Nagy Sándor, Kőrösfői, Krésch és Remsey Jenő festőművészek — dolgoztak. A két világháború között Szentendrén társadalmi fenntartásban működött művésztelep, arftlynek Vajda Lajoson, Korniss Dezsőn kívül Barcsay Jenő és az idős alföldi mester, "Tornyai János is tagjai voltak. A múlt viszonylagos áttekinthetősége után a felszabadulás utáni és főként a mai helyzet eléggé bonyolult, mert vannak alkotóotthonok, művésztelepek és szimpozionok. Az ötvenes évektől tart fenn a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja olyan objektumokat, ahol tagjait hosszabb-rövi- debb ideig beutalás- alapján, jövedelmi viszonyaiknak megfelelő összegű térítés ellenében teljes ellátásban részesíti. Ezeket régebben művésztelepeknek, ma alkotóotthonoknak nevezik, utalva az utóbbi névvel az ott folyó munkára és a közösségi együttlétre, nem egyszer meleg, családias hangulatra is. A Művészeti Alap alkotóotthonaiban képzőművészek mellett írók és zeneművészek is dolgoznak. Bizonyos profil azonban a korábbi tradíció miatt is kialakult. így az írók Szigligetre, a zeneművészek Galyatetőre, a képzőművészek pedig Zsenyére, Kecskemétre, Nagymarosra, Hódmezővásárhelyre szeretnek járni. A nyári hónapokban mindig „telt ház” van a már- télyi (Hódmezővásárhelytől 10 km-re a Holt-Tisza partján) alkotóotthonokban. Az utóbbi másfél évtizedben megyei, városi sőt községi tanácsok is tartanak fenn időszakos művész-, illetőleg alkotótelepeket, legtöbbször központi költséghozzájárulással. Ezek közül a nemzetközi „be- népesítésűek” szimpozion névvel működnek. Ezeknek az időszakos telepeknek, — akár ilyen, akár olyan a nevük — lényege az, hogy a fenntartók bizonyos időre meghívnak művészeket alkotó munkára. Ingyenes ellátást, nem egyszer anyagot, munkaeszközt, sőt zsebpénzt is biztosítanak a meghívottak részére. Viszonzásként az ilyen telepek működési szabályzata általában kiköti egy-egy alkotás, illetve ott létrehozott mű . ingyenes átengedését. Ezenkívül közművelődési vetületként egy-egy kiállításon is bemutatják a művésztelepi munka eredményét. Vannak helyek, ahol a létrejött művek „állandó kiállításon” láthatók. így a már évtizedes hagyománnyal rendelkező villányi szobrásztelepen, ahol a Szársomlyó hegy oldalából kirobbantott kőtömböket faragják a szobrászok. Ugyanígy szabad térben láthatók a nagyatádi faszobrász telepen faragott, fűrészelt művek is. Itt a közeli erdő kínálja az anyagot. A festők Hajdúböszörményben, Salgótarjánban, Csongrá- don találnak otthonra, a nyár folyamán. Egyre inkább kialakul a telepek sajátos, műfaji profilja: Kecskemét — zománc, Makó — grafika, Nyíregyháza — érem, Dunaújváros — vasszobrászat, Velem — textil, Zalaegerszeg — belsőépítész. Ezenkívül természetesen még sok helyen működik időszaki művésztelep. A helyi kezdeményezés, támogatás erőteljes megélénkülése a képzőművészet fokozott megbecsülését jelenti. DÖMÖTÖR JÁNOS Irodalmi értékű lapok egy emlékkönyvben Május az anyák és a gyermekek hónapja és a ballagások ideje. Ilyenkor meg-megállok a papírbolt árut kínáló táblája előtt. Nagy betűkkel hirdeti ez a tábla, hogy itt emlékkönyvek is vásárolhatók. Eszembe jut, hogy annak idején a mi osztályunknak is volt emlékkönyve a gyulafehérvári gimnáziumban 1928- ban. Kinek-kinek az emlékkönyvét, -füzetét osztály- főnökünk nyitotta meg néhány sorral. Valamennyiünknek ajánlotta, hogy a könyvecskét vigyük magunkkal nevesebb emberek előadásaira, s próbáljuk meg aláírásaikkal, pár szavukkal gazdagítani, értékesebbé tenni. így került a magam füzetkéjébe Kolozsvárott és Marosvásárhelyen Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Sík Sándor, Dzsida Jenő Reményik Sándor, Mécs László és mások aláírása egy-egy mondata. A II. világháború könyvtárammal együtt elsöpörte a már irodalmi kinccsé vált könyvecskét. A múlt héten Kaposváron voltunk a tanár fiammal, s ott a kezembe akadt egy kissé kopott bőrkötéses „Emlékeim” feliratú-könyvecske. Belelapoztam. Megleptek az alább idézett nevek, sorok: ..Ne vigyetek a temetőbe, ha meghalok majd egy napon.” Jobbágy Károly — Kedves Ági! A mai napig mindössze kétszer láttam, de higgye el, ez az ismeretség addig tart, ameddig élek. Szeretettel Földeák János Kaposvár, 1960. XII. 3. — A fentiek továbbra is érvényesek, 1961. V. 27. — Még változatlanul érvényesek. 1962. XII. 1. — Földeák János. K. Áginek. 18 évnyi ragyogó fiatalságának 3x18 plusz 1 évem őszinte szeretetével Kanosvár, 1965. VI. 4. Földeák János. — Ágneska! Légy jó. szorgalmas, hűséges. és akkor valóságos életednél sokkal tovább élsz. Bp. I960. XII. 2. Tímár Máté. — Ágnesnek szeretettel a Rippl-Rónai napok alkalmából, azzal, hogy szeresse a művészetet. 1961. V. 24. Takáts Gyula. — Ha olyan szép és kedves vagy, mint az édesanyád, akkor minden jót megérdemelsz. 1960. december 23. Illés Béla bácsi. — Kis Áginak írom ide a nevemet — ha ismerném még jobban szeretném. De ha mamájáról ítélek, akkor — meg is érdemli. Cz. Lányi Sarolta. — Áginak, aranyos kis virágomnak, sok szeretettel Kaposvár-Ital- domb 1960. december 2. Berkesi András. — Ágika! Légy olyan majd idővel, mint az Édesanyád, akkor ember leszel. Kaposvár, 1960. XII. 3. Hegedűs Géza. — Olyan is lett. Ma Ágika tanár és két aranyos gyermek (Miklós. Ágnes) édesanyja. Fentieket azért írtam le, hogy azok. akik most ballagtak és emlékkönyvvel rendelkeznek, ne tegyék el azt a fiók mélyére. Legyen állandóan kéznél, hogy író—olvasó találkozókon hosszú ideig lehessen egyre értékesebbé tenni. PELLION ERVIN SALAMON NÁNDOR Kunyhó es palota A kastély park felöli homlokzata A TISZÁK
