Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-30 / 151. szám
ArttPÜJSÄG 1979. június 30. Természeti adottságai minden időben alkalmassá tették emberi megtelepedésre. Ezt bizonyítják az itt talált kőkori, bronzkori leletek, római emlékek. Első írásos említése 1009-ben kelt, a pécsi püspökség alapító levelében fordul elő. A XIII—XIV. században az Ozoray főnemesi család tulajdonát képezi. A család utolsó sarját, Borbálát, Zsigmond király firenzei származású hadvezére, Phylippo Scolari vette feleségül 1399-ben. Ő is felvette az „Ozorai” nevet, s mint Ozorai Pipó szerepelt. Nevéhez fűződik Ozo- ra középkori fénykora. 1416-ban építteti a várat, 1418-ban a ferenceskolostort. A község ekkor lépett a mezővárosok sorába, s ezt a rangját a XVIII. századig meg is tartotta. 1544 őszén a törökök vették birtokukba a települést, mely végül majdnem elnéptelenedett. 1766. május 25- én jobbágyfelkelés tört ki Ozorán, melyet a katonaság levert, s a 123 perbefogott jobbágy felett helyben ítélkezett a vármegyei úri szék. 1848. október 7-én, az ozorai fegyverletétellel írta be nevét a község újra a magyar történelembe. 1905-ben a minimális kereseti lehetőség aratósztrájkot robbantott ki. A felszabadulás után a járásban itt kezdték meg elsőként a földosztást. Azok között volt, akik 1949-ben megalakították a termelőszövetkezeti csoportot. Ennek vezetői gyorsan váltogatták egymást. Ö, 1956-tól 62-ig volt elnöke a Petőfi Téeszcsének. A termelőszövetkezetek egyesülése után pedig 68-ig elnökhelyettes. — Mi sokat dolgoztunk, keveset kaptunk — mondta. mm. zető ember nem értette a különben nívódíjra érdemesített műsort és sikerrel összeveszítette a falu rendkívül érzékeny önérzetű népét a fél világgal. Nahát, ebben a riportban hallottunk számosán életünkben először a Tü- körcsösről, ahova egykor me- lencében hordták föl a termőföldet és trágyát azok, akik szőlővel tűzdelték teli a napsütötte hegyoldalt és -tetőt. Kalauzunk Szondi Sándor, a vb titkára volt, aki fél napot győzködött, hogy „nem akármilyen a túra, még ha a legrövidebb úton megyünk is.” Csak azért is megmász- tuk a Tükörcsöst a bokatörő, meredek és keskeny csapáson. Érdemes volt. Ott fönt kinyílt a táj, az édes-otthonos, a szemnek, léleknek egyaránt kedves, övezve a Sió pántlikájával, mutatva a völgyek szelíd vonulatát, a régi és új házsorokat. Közel és távol azt, ami miatt az ozoraiak akkor is ozoraiak maradnak, ha életük alakulása máshová sodorja őket... Egy, az úttörők közöl Tóth Feri bácsit a Táncsics utca 31-ben több, mint egy évtizede tette nemcsak munka-, hanem mozgásképtelenné is a betegség. Magas, szikár férfi. Csontos arcát alaposan helybenhagyta a szenvedés, noha még innen van a hatvanon. Nemrég hivatalos lett volna a téeszel- nökök Szekszárdon rendezett találkozójára. Nem tudott ie- len lenni. Sehova se megy. Legfeljebb ki a Sárgavölgybe, amit a jó ég tudja miért hívnak éppen annak. Próbál kicsit segíteni az asszonyának odakint, de hiába olyan töretlen benne a lélek ereje, villog ugyanolyan tűzzel a szeme, mint azelőtt 20—25 évvel. Kevés újságíró mászta meg ezt a híres, nevezetes hegyet, aminek víztárolója biztosítja, hogy mindenüvé eljusson, megfelelő nyomással az ivóvíz. Mi körülbelül azóta tartozunk egy, csak onnan kör- behordozható pillantással, mely egybe tudja ölelni az alant búvó falut, mióta nagy zenebonát, sértődöttséget okozott Ozorán egy kiváló riportműsor. Nagyobb néprajzi és szociológiai hitellel, szerető tisztelettel azóta se szólott ősrégi településről rádióriport, de néhány akkori veHhhHHHí : Lassan, biztonságosan Motorból rengeteg van, autóból hetven. Ám nemcsak ezek robognak az utcákon. Előkerültek főleg háztáji fuvarozásra a két tehén-erős járművek is... Hámlik a vakolat — Oda menjenek el! Azt érdemes megnézni! Hogy ennek a községnek nem jut új bolt, azt akárki láthatja! Itt van ez a cipőügy is! Az ember ha akar magának, vagy az urának venni egy hétköznapló cipőt, mehet Simon- tornyára vagy Tamásiba vagy éppen Székesfehérvárra! — Simontomya itt van egészen közel, úgy tudom, három kilométer, amióta megépítették az utat. — Itt hát! Lehet, hogy magát elengedik a munkahelyéről egy délelőttre cipőt vásárolni, de nálunk ez egy nap szabadságba kerül! — oktat ki egy villogó szemű asszonyság. Az illetékestől. Végh Fe- rencnétől, az 51-es ÁFÉSZbolt vezetőjétől kérdezem, jogos-e az elégedetlenkedés? — Május közepétől nem árusíthatunk felnőttlábbeliket. Ez nekünk se jó, kevesebb a forgalmunk, mert ha valaki elutazik cipőt venni, az nemcsak cipőt vesz. hanem mást is. A mi jövedelmünk pedig a forgalomtól függ. Közben mennék befelé a boltba, de kicsit óvatosabb leszek, mert egy nagy darabon leszakadt a mennyezet, Amint látják tétovázásomat, nevetve tessékelnek beljebb. mondván, nem szakad tovább. így van már régóta, a télen a padlásról macska is lejárt melegedni. A macska? Közben eszembe jutnak az ismert verssorok ..........padl ásról néz be az ég”... ej, ráérünk arra még?! Átkozott és áldott víz — Régen nem volt ilyen nyitott az út. Most úri dolog a téeszben helytállni... Szőlővel tűzdelték teli a hegyoldalt Iskola és község Ebben a tanévben 240 tanulója volt az általános iskolának, aminek 21 fős a tantestülete. Ősztől már 22 tanító és tanár tevékenykedik az iskolában, az óvodában 4 óvónő. További változás: Schaluch Ede igazgató Pincehelyre távozik, eddigi helyettese. Szappanyos József lép az örökébe. Már ozoraiként, bár szakcsi fiúként került ide 15 évvel ezelőtt, és képesítés nélkül. Ö mondta el, hogy Ozorát nem nehéz megszeretni a lakói miatt, de elválni tőle annál nehezebb. A tantestület különben fiatal. Talán ez magyarázza, hogy van négy KISZ-tagjuk. hét párttagjuk és három tanácstagjuk. Szénái Imre például. aki korábban volt községi párttitkár is. most a művelődési otthon tisztelet- díjas igazgatója. Jó humoráról. szókimondásáról nevezetes ember, és most különösen boldog. Közel százezer forint értékben színes televíziót. lemezjátszót, magnót, teljes hangosító berendezést vásárolt a termelőszövetkezet a kultúrháznak. Szénainé a könyvtáros, 20 ezres állomány gazdája. A tanács évi 10 ezer forintot tud fordítani az állomány gyarapítására, frissítésére'. Hogy mennyi a község fejlesztési alapja? Évi 300 ezer forint, de most van úgy 1 miliő körül a közműfejlesztéssel, megtakarítással. Hát persze, el is kél annyi pénz. Többnek is helye lenne. Az iskola növendékei jól megállják a helyüket, akár továbbtanulnak, akár munkát vállalnak. A többség tovább tanul. S van, aki visz- szatér a falujába, bár sokan mennek el. Főleg a fiatalok. De egyszer majd csak megáll ez a folyamat... Fél héttől, fél háromig Miklós Ferencnével az iskola napközijében találkoztunk. Megyei tanácstag, vezetőségi tagja a termelőszövetkezetnek és a tsz nőbizottságának is. Szerény, csendes asszony, akinek helyén van az esze és nyelve, de mit nem adna, ha nem kellene néha interpellálni. Fél a szerepléstől és csoda tudja miért van ez, hiszen akárhányszor interpellált eddig a megyei tanács ülésén, rendre megérkezett a választók nevében kért segítség. — Jaj, tán csak nem azért jöttek, mert nem voltam ott a legutóbbi ülésen? — kérdezte komoly riadalommal. Nem, nem azért. Eljöttünk megnézni az általános iskola napközis konyháját, illetve megtudakolni, mire kellett az a több mint félmillió forint, amit sikerült „ideinterpellálni” megyei támogatásként. Innen kapja ellátását az iskola napközije, az óvoda, az öregek napközije, a szociális étkeztetettek és éven át a tsz adminisztrációjában dolgozók. Nyáron — főleg az aratás időszakában — a termelőszövetkezet száz tagja kapja innen a dupla adagos ellátást. Nyolc szakácsnő, egy takarítónő tartozik Szondi Sáhdorné élelmezésvezető keze alá. Reggel fél hétkor kezdenek és fél háromig tart a munka, ami nem mindig zavartalan. Módfelett elégedetlenek a TOLNAKER szállításaival, mert nem kapják amit rendelnek, úgymond ezért, mert „nincs áru”. Rendes körülmények között az étlap egész hétre, előre készül. Újabban napra, azaz másnapra. Még szerencse, hogy a FÜSZÉRT jobb partner, mert száraz áruból van elég... Takarékosság A takarékszövetkezet betét- állománya május végén öSz- szesen 19 millió 190 ezer forint volt, a postáé hatmillió. A takarékszövetkezeti tőke megoszlása: kamatozó betét: 16 905 000 forint. Gép- kocsinyeremény-betét 920 000 forint. Takaréklevél: 335 000 forint. Ami a pénz mozgását illeti: felvettek 365 ezer forint személyi kölcsönt, 449 ezer forint áruvásárlásit, építési kölcsönként 174 ezer forintot és termelésit 58 ezret. A takarékszövetkezet tagjainak száma 1081. Ozorai magazinunkat írta és összeállította László Ibolya, Pordán Já- nosnc. Szepesi László és Nyíri Jánosné tudósító. Munkatársaink legközelebb július 2-án, Kisvej- kére látogatnak. Kisvendéglő Hétfőn valójában szünnapot tartanának, de ebédet főznek a „szikrásoknak”, meg a falubelieknek. Átmenőforgalmuk nincs, de naponta kb. nyolcvanan fogyasztják az ízletes ételeket. A helybeliek szeretik a bort, a sört — ha volna —, az üdítőket, a rövid italt kevésbé. Főleg hétvégeken nagy a kereslet. Igaz, hogy sok bortermelő van a községben, de ha van egy kis szabad idő, jobban esik ismerősök között meginni egy-két pohár italt. Az Illyés Gyulát számon tartó és atyafiságának emlékét híven őrző Ozorán talán nem vétek Illyés-verset idézni a száraz időben ártalmatlannak mutatkozó Cinca patákkal kapcsolatban, mert az bizony tényleg „nem is patak. amíg az ég meg nem hasad, meg nem nyílik, meg nem zendül”. Éghasadáskor, zendüléskor viszont meglódul a hegyről és „bőgve, törve, mint a csorda”, úgy rohamozza meg a falut. Minap csinált ilyet az a játékos nevű patak. Az „eredmény” elég szívszorító, mert a tisztes mélységű medret átszelő egyik téglahidat úgy szétcincálta, hogy azt le kellett zárni a forgalom elől. A Cinca vizére tehát eddig nem szállott áldás, ezután se igen száll majd. A völgyekbe épült, szeszélyesen kanyargó utcák bevezetői, a horhosok is patakmederré változnak esőzésekkor, és jobb ha ilyenkor se ember, se állat nem próbál útjába állni a lezúduló víznek. Áldott víz ellenben a Sió és az a vezetékes ivóvízhálózat, aminek alapját a hatvanas évek elején vetették meg. „Ozorán már akkor volt vezetékes ivóvíz, amikor még Pakson se.” Ott állnak a közkifolyók a község minden utcájában, de a tanács mégis ^zon fáradozik, hogy egy újabb kút megfúratásá- val búcsút mondhassanak a nyáron beköszöntő vízellátási gondoknak .is. Megvan a tervdokumentáció, a vásártéren lesz az új kút. Horgásztó társadalmi munkában Ha kérdezi valaki, mire büszkék az ozoraiak, hosszú felsorolásra számítson. Büszkék a vízellátásukra, a villamosításra, a járdásításra és újabban az útépítésükre. Arra, hogy nem kell rossz vizet inni, sárba-porba ragadni, fulladni. A község központjában — ahol nyolc-tíz éve sártengerben való jártasságról kellett bizonyságot tenni embernek, járműnek, igásállatnak egyaránt — szilárd burkolatú az út, van betonjárda és mert szép is kell, hogy legyen a Víz, nád, csönd főtér, amire a tanácsháza néz, parkosítottak. A soortpálya építése már eddig is sok társadalmi munkást mozgatott meg és július elején itt rendezik meg a járási spartakiádot. Mindezek okkal kívánkoznak az ösz- szefogás dicsőséglistájára. Most a horgászparadicsommá alakított Molnár tó a sláger, aminek összefüggő 4 hektáros vízterületéből 2 hektárt visszahódítottak a mocsaraso- dástól. A 115 tagú helyi horgászegyesület első kunyhói már megjelentek a parton és mint ott jártunkkor hallottuk: jó a kapás. Az idén 3 mázsa méretes pontyot telepítettek a tóba, amiben van busa és amúr is. Üröm az örömben, hogy a tónak mindössze 4—5 forrása van. Ez kevés száraz időszakban ahhoz, hogy tisztuljon, oxigéndús maradjon a víz. Megoldás? Fel kellene tárnia szeszgyári régen elfojtott kutat és innen utántáplálni a tó vizét... Fönn a Tükörcsösön
