Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-30 / 151. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek !\ AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam 151. szám ARA: 1,20 Ft 1979. június 30., szombat Mai számunkból A MINISZTERTANÁCS MEGTÁRGYALTA (3. old.) A NÉPI ELLENŐRZÉS ÉLETÉBŐL (3. old.) JÁRMŰIPARI EGYÜTTMŰKÖDÉS (3. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT HÍMZŐK, FAFARAGŐK, BABOSOK... (3. old.) Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. június 29-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az idő­szerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, az 1979. évi népgazdasági terv eddigi végrehajtásának tapasztala­tait összegző jelentést, és a párt soron következő kongresz- szusának összehívására vonatkozó előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszakáról Pártoktatás Tegnap délután, Szekszár- don, tanévzáró ünnepségen búcsúztak a bentlakásos pártiskola hallgatói. Az ün­nepségen részt vett Hornyák László, az oktatási igazgató­ság igazgatója. Huszonketten fejezték be tanulmányaikat az egyéves, huszonhatan pedig a féléves tagozaton. Az előbbin a marxizmus—leninizmus esti egyetem hároméves tagozatá­val egyenértékű, tehát kö­zépfokú politikai végzettsé­get nyújtó bizonyítványt sze­reztek. A féléves tagozat alapfokú politikai végzettsé­get ad, és mint ilyen egyen­értékű a marxista középisko­lával. A végzetteknek közel nyolcvan százaléka fizikai dolgozó, jelentős számban vannak közöttük nők és har­minc éven aluliak. Moszkvában 1979. június 26. és 28. között megtartot­ták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszakát. Az ülésszak elnöki tisztét Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialista Szövetségi Köz­társaságok küldöttségének vezetője, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke lát­ta el. Az ülésszakon nagyra érté­kelték a tanács tevékenysé­gét. amely hozzájárul a test­véri országok összeforrottsá- gának további növekedésé­hez, kölcsönös együttműkö­désük elmélyítéséhez és ha­tékonyságának növeléséhez, a szocializmusnak a világ fejlődésére gyakorolt hatása megerősödéséhez, a nemzet­közi kapcsolatokban az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés el­veinek megerősödéséhez. Az ülésszak elfogadta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. évfordulójá­ról szóló nyilatkozatot. Az ülésszak meghallgatta Nyikolaj Bajbakovnak. a KGST tervezési együttműkö­dési bizottsága elnökének, a Szovjetunió állami tervbi­zottsága elnökének a hosz- szú távú együttműködési cél­programok kidolgozásáról szóló beszámolóját, Tadeusz Wrzaszczyk. a Lengyelor­szágnak az együttműködési bizottságban részt vevő kép­viselője, a lengyel miniszter- tanács mellett működő terv­bizottság elnöke beszámoló­ját a hosszú távú együttmű­ködési célprogramban sze­replő intézkedések megvaló­sításáról és az 1981—85. évi népgazdasági tervek koordi­nálásának menetéről. Konsz- tantyin Katusevnek. a KGST Végrehajtó Bizottsága elnöké­nek. a Szovjetunió minisz­tertanácsa elnökhelyettesé­nek a KGST-tagállamok kö­zötti sokoldalú együtműkö­dés szervezete és a tanács tevékenysége fejlesztési fel­adatainak megvalósításáról szóló beszámolóját, valamint Nyikolaj Faggyejevnek, a KGST titkárának a KGST XXXIV. ülésszaka napirend­jére vonatkozó javaslatait. Jóváhagyták a KGST-tag­államok ipari fogyasztási cikkek iránti ésszerű szük­ségleteinek kielégítésére, va­lamint a közlekedési kap­csolatok fejlesztésére vonat­kozó hosszú távú együtmű- ködési célprogramokat, to­vábbá az említett progra­mokban előirányzott intéz­kedéseket a gépekkel és be­rendezésekkel történő ellátás feladatainak megvalósítására. Az ipari fogyasztási cik­kek termelésében való együttműködés programja arra irányul, hogy a lakos­ság növekvő igényeivel össz­hangban javítsák a termékek minőségét, folyamatosan újítsák fel és bővítsék vá­lasztékukat, és ennek érde­kében egyesítsék az erőfe­szítéseket olyan elvileg új technológiai folyamatok és eszközök bevezetésében, amelyek lehetővé teszik a termelékenység jelentős mér­tékű növelését és a munka- feltételek javítását. A közlekedési együttműkö­dési program előirányozza a KGST-tagálamok közötti ha­tékony közlekedési kapcso­latok. a határ menti vasúti csomópontok és kikötők fej­lesztését. a folyami és közúti szállítás jelentős mértékű növelését, a konténer- és egyéb korszerű szállítási mó­dok bővítését és a rakodó­munkák gépesítését. Az ülésszak megvizsgálta öt hosszú távú együttműkö­dési célprogram megvalósí­tásának és az 1981—85. évi népgazdasági tervek koordi­nálásának menetét. A XXXII. ülésszak óta el­telt évben az érdekelt or­szágok 22 egyezményt kötöt­tek a programok megvalósí­tása érdekében. Ezek között jelentős egyezmények van­nak az energetika és a gép­ipar fejlesztésére. Előirányozták az atomerő- művi berendezések gyártás­kooperációját, amely bizto­sítja az európai KGST-tagál­lamok és Kuba korszerű vil­lamos energetikai potenciáljá­nak több mint egyharmaddal történő növekedését, továbbá előirányozták a Szovjetunió­ban a Hmelnyickij Atom­erőmű, valamint a Hmel­nyickij Atomerőmű és Rze- szow (Lengyelország) közötti 750 kilovoltos villamos távve­zeték felépítését, amelyen át Magyarországnak, Lengyelor­szágnak és Csehszlovákiának szállítanak villamos energiát. A vegyipar és mikrobioló­giai piar fejlesztését fogják szolgálni azok az egyezmé­nyek, amelyeknek értelmé­ben a Szovejtunióban bőví­tik az energiaigényes vegy­ipari termékek (ammónia, metanol, polietilén) gyártá­sát, ezek ellenében a többi KGST-tagállam kis volume­nű és kevésbé energiaigényes termékeket (növényvédő sze­rek, színezékek és más köny- nyűipari segédanyagok) szál­lít továbbá a parafin alapú takarmányélesztőt előállító üzem közös erővel történő felépítéséről szóló egyez­mény. A vasúti szállításban való együttműködésről szóló egyezmények előirányozzák a nemzetközi jelentőségű főút­vonalak rekonstrukcióját és műszaki felújítását, vasúti határátkelőhely létesítését a Szovjetunióból Magyaror­szágra és Csehszlovákiába, az egységes konténerrendszer továbbfejlesztését. Együttmű­ködési egyezményeket írtak alá a Moszkva—Varsó—Ber­lin és a Moszkva—Bukarest— Szófia közötti autóút komplex fejlesztéséről és rekonstruk­ciójáról. Több megkötött egyezmény meghatározza a polgári légiforgalom területén való együttműködést, többek között a nemzetközi repülő­terek fejlesztése és egyes légi- járatok közös üzemeltetése területén. Az ülésszak feladatul tűzte ki a célprogramok megvaló­sításával kapcsolatos összes többi egyezmény előkészíté­sének meggyorsítását és ezen egyezményeknek az 1981—85. évi népgazdasági tervek koor­dinálásával való összehango­lását. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy fokozott figyelmet kell fordítani arra az együttmű­ködésre, amelynek célja, hogy a termelésben, elsősor­ban a gépgyártásban, gyor­sabban alkalmazzák a tudo­mányos-műszaki haladás vív­mányait, mindenekelőtt az új technológiát, fejlesszék a gépek és berendezések gyár­táskooperációját. Az ülésszak pozitívan érté­kelte az első lépéseket, ame­lyek arra irányulnak, hogy megvalósítsák az előző ülés­szakon elfogadott irányelve­ket a KGST-tagállamok kö­zötti sokoldalú együttműkö­dés szervezetének és a tanács tevékenységének továbbfej­lesztéséről. Hangsúlyozta, hogy ezt a munkát továbbra is aktívan kell folytatni. Az ülésszak az eddigi tapasztalatok alapján egyhangúlag egyeztette és bevezette a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa alap­okmányába azokat a pontosí­tásokat, amelyek a tanács te­vékenységének továbbfejlesz­tésére, munkája operativitá­sának növelésére irányulnak. Az ülésszak elhatározta, hogy kiterjeszti a Vietnami Szocialista Köztársaságra is a (Folytatás a 2. oldalon.) Nemzetközi szövetkezeti nap Ünnepség Bonyhádon Július első vasárnapja — immár több mint fél évszá­zada — nemzetközi szövetke­zeti nap. Az idén ötvenhete- dik alkalommal ünnepük vi­lágszerte a szövetkezeti eszme és gyakorlat térhódítását. A megye szövetkezeteiben vezetőségi üléseken méltatták a szövetkezők nemzetközi ünnepét, a megyei ünnepsé­get pedig tegnap délután .tar­tották meg Bonyhádon, a vá­rosi tanács dísztermében. Dr. Samu Lajos, a Bonyhá­di Építőipari Szövetkezet el­nöke köszöntötte az ünnep­ség résztvevőit, a helybeli szö­vetkezetek dolgozóinak képviselőit, a város ve­zetőit, a három megyei szövetkezeti szövetség veze­tőit, Mátyás Istvánt, a megyei pártbizottság osztályvezető­jét és dr. Kálmán Gyulát, a megyei tanács elnökhelyette­sét. Ünnepi beszédet Gyerő András KISZÖV-elnök, a szö­vetkezetek megyei koordiná­ciós bizottságának elnöke mondott. Megemlékezett a szövetkezeti mozgalom úttö­rőiről/ arról a 28 rochdalei szövőmunkásról, akik 135 éve megalapították az első mun­kás fogyasztási szövetkezetét, majd a lenini szövetkezeti tervről beszélt, amely kiállva az idő, a gyakorlat próbáját, jelenleg is vezérfonalat jelent a szövetkezeti mozgalom to­vábbfejlődéséhez. Áttekin­tette ezután a magyar szocia­lista szövetkezeti mozgalom fejlődését, a három ágazat szerepét a termelésben, a fo­gyasztásban. A megye szövet­kezetei jelentős gazdasági és társadalmi tényezők — mon­dotta — részarányuk a ter­melésben, a kereskedelmi for­galomban meghaladja az or­szágos átlagot. — Külön öröm számunkra, mint ahogy az egész megyénkben, itt a városban is jellemző, hogy a szövetkezetek eredményesen tevékenykednek a társada­lompolitikai gondok megoldá­sában. i Beszédének befejező részé­ben a magyar szövetkezeti mozgalom nemzetközi tevé­kenységével foglalkozott a megyei koordinációs bizottság elnöke. Teherán A fedajinok nagygyűlése A teheráni egyetemen pén­teken reggel a fedajin geril­lák gyűlést tartottak, mint­egy 40 ezer ember részvéte­lével. Ezzel egyidőben 250 iszlám fanatikus ellengyűlést szervezett és sikertelen kísér­letet tett a fedajinok összejö­vetelének feloszlatására. A fedajinok pénteki gyűlé­sükön élesen bírálták az iráni kormányt amiatt, hogy fogva tartják a baloldali szervezet számos tagját. A felszólalók kijelentették, hogy Mehdi Bazargan miniszterelnök ide­iglenes kormánya túlságosan „mérsékelt”, képtelen leküz­deni az imperializmus ma­radványait”. A fedajin szó­nokok hangot adtak a szer­vezet követelésének, amely szerint a hadsereget „néphad­sereggé” kell átszervezni. Egymillió a várra Néhány hete az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség emberei vették birtokukba az ősi ozorai várat. Egymillió forintos költséggel végzik el a vár állagmegóvását. Most a tetőn dolgoznak, hogy a csapadék ne rongálja tovább a műemléket. (Ozorai magazinunk a 4. oldalon található.) Az ünnepség résztvevői Tanévzáró ünnepség

Next

/
Thumbnails
Contents