Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-27 / 148. szám

6 rtfePÜJSÄG Labdarúgó­végeredmény Az alábbiakban közöljük a tamási és a szekszárdi járási­városi labdarúgó-bajnokság végeredményét. Tamási: Felnőttek: 1. Tamási M. 16 13 1 2 85-15 27 2. S.-tornya 16 10 3 3 81-16 23 3. Gyönk 16 9 3 4 60-32 21 4. T.-némedi 16 8 3 5 33-29 19 5. Ozora 16 7 4 5 66-25 18 6. Szakály 16 6 3 7 25-41 15 7. Iregszemcse 16 5 3 8 36-50 13 8. M.-keszi 16 2 1 13 21-95 4 9. Fürgéd 16 1 1 14 11-115 2 Ifjúságiak 1. Ozora 10 8 2 _ 58-6 18 2. S.-tornya 10 7 1 2 29-9 15 3. Tamási M. 10 7 — 3 49-13 14 4. I.-szemcse 10 3 1 6 24-52 7 5. Gyönk 10 2 — 8 12-34 4 6. M.-keszi 10 — 10 0-58 — Szekszárd Felnőttek 1. Sz. D. II. 18 14 1 3 92-26 29 2. Alsótengelic 18 14 — 4 81-23 28 3. Báta 18 13 1 4 37-26 27 4. Öcsény 18 12 1 5 43-23 25 5. Sióagárd 18 9 2 7 46-43 20 6. Alsónána 18 6 5 7 43-35 17 7. SZAG. 18 6 1 11 34-62 13 8. Tengelic II. 18 4 3 11 17-55 11 9. Kölesd 18 3 3 12 35-46 9 10. Harc 18 — 1 17 15-104 1 Tartalékok nélkül: 1. Báta 14 12 _ 2 31-1 7 24 2. Alsótengelic 14 11 — 3 60-13 22 3. öcsény 14 10 1 3 36-15 21 4. Sióagárd 14 7 2 5 34-29 16 5. Alsónána 14 6 2 6 38-27 14 6. SZAG 14 4 — 10 25-49 8 7. Kölesd 14 3 1 10 29-37 7 8. Harc 14 — — 14 13-79 0 Ifjúságiak 1. öcsény 12 10 2 _ 61-13 2 2 2. Alsótengelic 12 8 2 2 38-24 18 3. SZAG 12 7 3 2 41-25 17 4. Alsónána 12 3 3 6 21-35 9 5. Báta 12 1 5 6 16-31 7 6. Sióagárd 12 2 2 8 24-35 6 7. Kölesd 12 2 1 9 18-56 5 Világválogatott- Argentína 2-1 (0-1) Váratlan és éppen ezért kétsze­resen fájó vereséget szenvedett a világbajnoki címet védő argentin labdarúgó-válogatott keddre vir­radóra (közép-európai idő sze­rint) a Buenos Aires-i River Pla­te stadionban, ahol éppen elmúlt évi „mundial-győzelmét” kívánta ünnepelni — győzelemmel. Cesar Luis Menotti, a VB-aranyérmes csapat szövetségi kapitánya tar­talékos csapatot volt kénytelen pályára küldeni (hiányzott töb­bek között a világbajnoki gólki­rály Kempes is), de ez mit sem javít a bizonyítványon, az először együtt játszó „világválogatott” 2-1-re verte a házigazdákat. Buenos Aires, Riiver Plate sta­dion, 8000 néző, v.: Klein (izra­eli). Góllövők: Galvan (68. p., ön­gól), Zico (73. p.), ill. Maradona! (29. p.) Világválogatott: Leao (brazil), helyette később Koncilia (oszt­rák) — Kaltz (nyugatnémet), Krol (holland), Pezzey (osztrák), Cab- rini (olasz), aztán Toninho (bra­zil) — Tardelli (olasz), Piatini (francia), aztán Zico (brazil), Asensi (spanyol) — Causio, Rossi (olaszok), Boniek (lengyel). Kiállítva Tardelli a 77. percben, durva játékért. Argentína: Fillol — Olguin, Gal­van, Passarella, Tarantini — Ar- diles, Gallego, Maradona, House­man, Lugue, aztán Outes, Valen­cia. Meglehetősen gyenge kezdés és kiegyenlített játék után az olasz Causio lövése (7. p.), volt az első jelentős esemény, aztán a lengyel Boniek támadta Filial kapuját, de a világbajnokcsapat tagja szépen hárított. Az új argentin csillag, Diego Maradona védhetetlen lö­véssel szerezte meg a vezetést Ar­gentínának. A 69. percben, a meg­zavarodott Galvan rosszul tette a lábát a labda útjába és öngóllal egyenlített. Az argentinok újra ütemet váltottak, de az osztrák Koncilia kitűnően őrizte a hálót, valóságos „parádét” rendezett. A mérkőzés sorsa a 73. percben dőlt el, amikor Zicót a védők nem tudták feltartóztatni és a brazil bevette Fillol kapuját. Nagy volt a csalódás, hiszen az argentinok a világbajnoki cím megszerzése óta most szenvedtek először ve­reséget. Az első sportesemény Szántódpusztán Szekszárdon rendezték a junior vidékbajnokságot, amelyen változó sikereket ér­tek el a szekszárdi verseny­zők. Közel 110 induló versen­géséből az esélyesek kerül­tek 'ki győztesen, talán csak a nehézsúly okozott megle­petést — sajnos a szekszár­diaknak. A győztesek közül kiemel­kedett a 65 kg-os Szobonya László (MVSC), minden mérkőzését magabiztosan, iponnál nyerte. Ugyanebben a súlycsoportban a szekszár­di Szabó Kálmán csak a győztestől kapott ki, a töb­bi mérkőzését imponáló fö­lénnyel nyerte, és ezzel 3. lett. Mérkőzései szépek, ak­ciódúsak voltak. Cselgáncs A 60 kg-os Kovács Gábor enerváltan dolgozott, nem tudott bekerülni a legjobb 8 közé. Hasonlóképpen járt Erős István is, aki a 71 kg- os mezőnyben okozott csaló­dást. A másik csalódás ne­hézsúlyban érte a Dózsá- sokat, ahol a biztos esélyes Szenyán 2. lett, mert döntő mérkőzését lelkesedés nélkül 'vívta. A 78 kg-ban Császár József sérülten állt rajthoz, de így is derekasan küzdött, 5. helye figyelemre méltó. Eredmények: 60 kg: 1. Varga (MVSC), 2. Gercsák (MVSC), 3. Putter (Győr), 4. Wágner (Ajka). 65 kg: 1. Szobonya (MVSC), 2. Hoffman (MVSC), 3. Szabó K. (Szekszárdi Dózsa), 4. Gál (BSK). 71 kg: 1. Miskol- czi (MVSC), 2. Varga (MVSC), 3. Áts (Tatabánya), 4J Hargas (Tatabánya). 78 kg: 1. Horváth (BSK), 2. Orsós (Esztergom), 3. Páli (Győr), 4. Sági (Győr). 86 kg: 1. Tamási (BSK), 2. Hevesi (Győr), 3. Horváth (MVSC) 95 kg: 1. Szebeni (MVSC), 2 Kelemen (Kaposvár), 3. Varga (MVSC) + 95 kg: 1. Patkó (Eszter­gom), 2. Szenyán (Szekszárdi Dózsa). 3. Kun (Siklós). Talán még soha nem állt ilyen hosszú autósor a Ba­laton déli partjának egy sza­kaszán mint vasárnap. A sor egyik végi Földvárnál, a má­sik Siófoknál volt. A SIÓ- TUR kétnapos, meghívásos lovasversenyének nézői ér­keztek a gépkocsikkal. Ök voltak azok, akik takarékos­ságból — hogy megspórolják a tízforintos parkolási díjat — a leálló sávban hagyták gépkocsijaikat. Persze a par­koló sem volt üres, ott is akadt bőven jármű. Szántódpuszta idegenfor­galmi nevezetesség lett a ré­gi épületek felújításával. En­nek propagálását célozta a meghívásos lovas-, illetve fo­gatverseny is. Megyénkből a szedresi Hunyadi Tsz egy kettes fogattal és három ugró lóval, míg a dombóvári Al­kotmány Tsz kettes fogatá­val kapott meghívást. — Acsádi János, a szedresi termelőszövetkezet fogatának hajtója, verseny közben az ostort leejtette, így a ver­senyből a szabályok értelmé­ben ki kell zárni — hallot­tuk a hangosbeszélő jóvoltá­ból a nem éppen kellemes hírt. Ezzel kezdődött látoga­tásunk. Nem sokkal később Fehér István következett, aki az első fordulóban mindössze egy hibát vétett, de ezúttal szinte üldözte a balszerencse, három babát döntött el a fo­gat tengelye. Gyors számolás és kiderült: Fehér még így is az előkelő harmadik he­lyen végzett. Rózsa László, a szedresi Hunyadi Tsz termelési fő­mérnöke, valamint Geiger János a növénytermelési ága­zat vezetője Sitkéi János lo­vasedző társaságában, még mindig Acsádi János kizárá­sán tűnődött: — Bosszantó, hogy egy ilyen hiba miatt kellett ki­zárni, amikor az első forduló­ban ő volt az egyetlen, aki hibapont nélkül hajtott. — mondta Rózsa László. Sitkéi János is szemmel lát­hatóan mérgelődött, de igye­kezett fékezni indulatát, csak ennyit mondott: — Ismét ta­nultunk. A jövőben még job­ban kell vigyázni az ilyen dolgokra. Aztán már a szom­bat-vasárnapi program került szóba, a pálfai fogatverseny, ahol rendkívül nehéz, homo­kos terep várja a verseny első napjának délutánján a kettes és négyes fogatokat. Aztán az ugróverseny második forduló­A 3. helyen végzett dombóvári fogat. A bakon: Fehér István lett a boldog, de egyszerre gondterhelt tulajdonos. — Kérem, szíveskedjék nyilatkozni a lovat szeletelve, vagy egyben kívánja elvinni 1 A hangosbeszélő szellemes megjegyzésén — érthetően — mindenki jót derült. Aztán, hogy mi lett a ló sorsa, már nem lehetett nyomon követ­ni, mert kezdődött az ugró­verseny második fordulója. Horváth János, Sebestyén Zoltán és Trischler József a rendkívül erős és népes me­zőnyben a középmezőnyben végzett. Külön említést érde­mel, hogy Trischler a 130 cen­timéter magas pályán mindössze egy akadályt vert le. De ezzel sem tudott dobo­gós helyezést elérni. Az erős mezőny jellemzésére néhány névet említünk: Budapesti Lovasklub, Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola, Keszthe­lyi Agrár Egyetem, Somogy- sárd, Lajoskomárom, Nagy- kanizsai A. G., Dömsöd és mellette további hat-nyolc egyesület volt. A szedresi lovasoknak a meghívásos verseny alkalom volt tanulásra, rutinszerzésre. A területi verseny második fordulóján Kaposváron, majd szeptember közepén Szedre­sen minden bizonnyal kama­toztatják a tanultakat. Acsá­di János is a jövőben — leg­először szombaton és vasár­nap Pálfán — jobban vigyáz arra, hogy a ló a farkával ne verje ki a kezéből az os­tort. — NYAKAS — ja is a beszélgetés témája lett, mert mint kiderült Boly­ban kellene annak lenni, de elháríthatatlan akadály mi­att nem vállalhatják, így vár­hatóan a kaposváriak rende­zik. Állítólag augusztus 20-án szeretnék, de ez a szedresi- eknek nem jó, mivel ezúttal ők is részt vesznek a tamási nemzetközi lovasversenyen. Aztán Rózsa László és Gei­ger János, Sitkéi Jánossal megegyezett: kérik, hogy a verseny július végén legyen. Az 5—6 ezer néző türelmet­lenül várta a sorsolást, azt vajon ki nyeri a fiatal lovat. Aztán megszületett a megle­petés, egy budaörsi hölgy, aki éppen a Balatonon nyaral, Balról Trischler József Dömötörön, jobbról Sebestyén Zol­tán Eperjesen Nagy sikere volt a gyerekek körében a pónifogatnak 1979. június 27. Kovács Miklós 207-et ugrott Kovács Attila 10,7-et futott Nyíregyházán rendezték a középfokú iskolák országos atlétikai bajnokságát. A szín­vonalas versenyen hét baj­nokságot nyert a Csapó Dá­niel Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola. Eredmények: Fiúk: 100 m: 1. Kovács Attila (Csapó Szakköz.) 10.7 (megyei ifjúsági és felnőtt csúcsbeál­lítás) Magasugrás: 1. Kovács Miklós (Csapó Szakköz.) 207 (megyei ifjúsági és felnőtt csúcs régi 202 Tóth János 1972). Gerelyhajítás: ...2. Bareith Attila (Bonyh. Gimn.) 60,94. 3000 m futó­csapatverseny: ...5. Szek­szárdi1 Garay Gimn. (Gan- czer, Lamuth, Turnacker, Braun, Pordán). Gerelyhají­tás csapat: ... 8. Szekszárdi Garay Gimn. 39,36 (egyénid leg: Lázár Tamás 47,88.) Lányok: Gerely hajítás: ...2. Ko­vács Ágnes (Domb. Gőgös) 45,88, 3. Kecskés Mária (Bonyh. Gimn.) 42,04. Súly- lökés: .. .6. Kovács Ágnes (Domb. Gőgös) 11,55. Disz­koszvetés csapat: ... 6. Bonyhádi Perczel Szakkö­zépiskola 28,84 (Zuschlag, Enyedi, Hokeszter, Csenkey, Molnár). Egy mérkőzés margójára Az idillikus környezetű, kitűnő talajú martonvásári pálya minden bizonnyal sokáig rossz emléket idéz a Paksi SE labda­rúgóiban. Tegyük mindjárt hozzá: nemcsak bennük, hanem az NB II-es osztályozó több mint ezer nézőjében is. Zengett a szavalókórus, piros-kék és zöld-fehér zászlókat lobogtattak az esztergomi és a paksi szurkolók. A hangulat hamisítatlanul arról árulkodott: nagy tét forog kockán ezen a júniusi dél­utánon. Igen, az NB II-be jutás lehetősége fűtötte a két csapat játékosait. Bármennyire is szép környezetű és gondos kezek ápolásá­ról tanúskodó ez a pálya, az egyik fél számára keserű emléket ébreszt majd évek múltán is. A mérkőzés 3. percének törté­nése tudósításunkból már ismert. Vezetést szerzett a paksi együttes, de a gól örömét egyszeribe lehűtötte az NB I-es játékvezető, Rúzsa jogtalan döntése. A mérkőzés kezdetén ugyanis alaposan megvizsgálták a hálókat a bírók, de arra egyikük sem gondolt, hogy nem kezdődhet meg a találkozó, amíg a közönség közvetlenül a pálya szélén helyezkedik el. A paksi szurkolók egy csoportja örömmámorában 1-0 után, be­futott a pályára, ölelgették, gratuláltak a kedvenceknek. Hiba volt? Kétségtelenül. Mit tehettek a paksi labdarúgók, a maguk módján igyekeztek meggyőzni a lelkes híveket, hagyják el a pályát. Terelték, tolták az oldalvonal felé őket. Majsai is ezt tette, no és barátját, egy gyerekkorból jól ismert mozdulattal, „kecsketúróval” a pálya gyors elhagyására ösztökélte. Min­denki így látta, csak Rúzsa játékvezető nem. Ö egyértelműen a néző megrúgásának minősítette Majsai térdelését. Hiba volt? Kétségtelenül. Nincs ma Magyarországon olyan labdarúgó, aki, mert gólt szerzett csapata, és efölötti örömében a pályára berohanó saját nézőjébe belerúgjon. Márpedig a játékvezető ítélete egyértelműen azt eredményezte, hogy Tolna megye bajnoka 87 percig emberhátrányba került a Komárom megyei bajnokkal szemben. Barátságos mérkőzésen is szinte luxusnak tűnő előny lenne ez, hát még az NB II-be jutásért rendezett osztályozón. S azt ugye mondani sem kell, hogy a furcsa játékvezetői dön­tés elsősorban magát, Rúzsa játékvezetőt zavarta meg. A 3. perctől ugyanis egyszeribe kicsúszott kezéből az irányítás, a fordított ítéletek egész sorát produkálta. S ekkor egyaránt pfujolt paksi, esztergomi, martonvásári, székesfehérvári, meg szekszárdi néző is. Az MLSZ-ben feltehetően komolyan vették a vasárnapi osztályozó mérkőzéseket. A küldőbizottság bizonyára arra is ügyelt, hogy a legjobb formában lévő bírók fújják az ország különböző pályáin a sípot. Kezükben csapatok sorsa volt le- téteményezve. Nos, tessék csak fellapozni az NB I legutóbbi mérkőzéseinek tudósításait, pontosabban azokat, amelyeken Rúzsa játékvezető bíráskodott. A működését összefoglaló bí­rálatok arról tanúskodnak, hogy jó formában van? Ha pedig nemmel válaszolhatunk, akkor vajon miért kapott működési lehetőséget. Egy csapat egész évi munkája dőlt el az osztályo­zó 90 perce során. Már ahol 90 percet játszottak. Martonvásá- ron, s ezt is több stopperkezelő tudósító, edző bizonyíthatja: jócskán túllépték az időt. A történtek alapján marad a vigasztalás. Emelt fővel tá­vozhatott megyénk bajnoka erről az osztályozóról. Voltak kö­rülmények, amelyekkel egyszerűen képtelen volt megbirkózni. S hogy távozott a játékvezetői hármas? Nos, szigorú rendőri őrizetben hagyta el a martonvásári sporttelepet. Ezen a va­sárnapon sem kapott volna többet, mint egy „csillagot” — ha működését NB I-es módon értékelik. Kézilabda SZÖVOSZ-kupa Szekszárdon rendezték a SZÖVOSZ-kupa kézilabda terü­leti döntőjét, amelyen öt női és négy férfiegyüttes szere­pelt. A kétnapos, körmérkőzéses rendszerű döntő vég­eredménye: Nők: 1. Siklós, 2. Szekszárd, 3. Dunaújvárosi Munkásszövetkezet, 4. Kadarkút, 5. Budapesti Skála Aru­ház. Férfiak: 1. Siklós, 2. Dunaújvárosi járási ÁFÉSZ, 3. Dombóvár, 4. Tab. A két győztes csapat július 14—-15-én Szegeden az országos döntőn szerepel. A Dunaújváros— Dombóvár mérkőzés. Meghívásos lovas- és fogatverseny

Next

/
Thumbnails
Contents