Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-26 / 147. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 147. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1979. június 26., kedd Mai számunkból AZ ERŐMŰ „ÁRNYÉKÁBAN” (3. old.) KOPPÁNY MENTI HÍREK (3. old.) A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ VENDÉG­SZEREPLÉSE A MEGTAKARÍTÁS: 74 000 LITER FŰTŐOLAJ (4. old.) (3. old.) A kor színvonalán 1949. január 5—8. között Moszkvában összeült hat szocialista ország magas szintű delegációja. Elemezve az akkori hidegháborús nemzetközi helyzetet, s fel­mérve a fiatal népi demokratikus országokat övező gaz­dasági embargó nyomását, úgy határoztak, hogy létre­hozzák az érintett országok gazdasági közösségét, il- | letve e közösség kibontakozását segítő nemzetközi szer­vezetet, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A tanács néhány hónappal később, április végén tartotta alakuló ülését, amelyen kidolgozták a KGST alapelveit és fő céljait. A történelemben addig példa nélkül álló, új, sajátos, nemzetek közötti gazdasági kapcsolatok alap­jait rakták le: a kölcsönös segítség nyújtásának, a köl­csönös érdekeken nyugvó kapcsolatoknak, az önkéntes részvételnek és a kollektív fejlődésre való közös törek­vés gondolatait. Mindennek 30 esztendeje. Az idei moszkvai tanács­kozás jubileumi ülésszakként kerül a jegyzőkönyvekbe. A szocialista gazdasági közösség az elmúlt három év­tizedben a világ legdinamikusabban fejlődő régiójának bizonyult. Harminc évvel ezelőtt a KGST-országók a világ ipari termelésének még az egyötödét sem adták, ma jóval több mint az egyharmadát állítják elő. A nagymértékű mennyiségi növekedéssel párhuzamo­san, különösen az utóbbi 15—20 évben számottevő minőségi átalakulás is kibontakozott. Ez az eredményekben gazdag három évtized, és nem utolsósorban az, hogy az utóbbi 4—5 esztendőben a Föld országainak többsége számára kedvezőtlen világ- gazdasági változások ellenére a KGST-tagországok fej­lődése, társadalmi-gazdasági élete stabil maradt — mindez jelentősen megnövelte a KGST tekintélyét az egész világban, Nem véletlen, hogy a legutóbbi ülésszakon már négy kontinens országai képviseltették magukat. A közösség tíz tagországa három kontinensen — Európa, Ázsia, Latin-Amerika — helyezkedik el, s megfigyelőként megérkeztek a negyedik kontinens képviseletében: An­gola és Etiópia. Az idei jubileumi ülésszakon különböző minőségben — tagországként, megfigyelőként, együtt­működési szerződés birtokosaként — részt vevő orszá­gok száma tovább emelkedik. A mostani ülésszakon a megtett útra való vissza­tekintés, az elért közös eredmények méltó megünneplése mellett a további fejlődéssel is részletesen foglalkoz­nak majd: az ünneplés mellett a munka a fő napirendi pont. A tárgyalásra kerülő témák között a legjelentő­sebb a két újabb, hosszú távú célprogram — az ipari fogyasztási cikkek egyeztetett fejlesztésének és meg­osztott gyártásának, valamint a közúti, vasúti, vízi és a légi közlekedés korszerűsítését és fejlesztését célzó program. Ezekhez csatlakozik egy gépipari együttmű­ködési tervezet, amely a fogyasztási cikkek gyártásához és a közlekedés fejlesztéséhez szükséges berendezések előteremtéséről intézkedik. A hosszú távú célprogramok kidolgozását a KGST XXX. ülésszaka határozta el. Három célprogramot — az energetika, fűtő- és nyersanyagipar: a mezőgazda­ság és élelmiszeripar, valamint az ezekhez kapcsolódó gépipari programot — 1978 nyarán fogadta el a KGST legfelső szerve. Ezzel, a jubileumi ülésszakra elkészült • | két újabbal, a célprogramok száma tehát ötre emelkedik. Ezek a programok a kulcságazatok fejlesztési menet­rendjét tartalmazzák. Végrehajtásuk maguk után vonja a gazdaságok egészének jelentős gyarapodását: előre­viszik a szakosítást, a kooperációt, a specializációt. Nemzetközileg egyeztetett program keretében valósul­hat meg a szelektív fejlesztés, s mindennek révén kon­centrálódnak a nemzeti erőforrások, megszűnik a szel­lemi, anyagi kapacitás szétforgácsolódása, csökken a még létező párhuzamosságok aránya a fejlesztésben, kutatásban, gyártásban egyaránt. Mindez megnöveli a beruházás és a kutatás biztonságát, a termelés méretei pedig eleve gazdaságosak lehetnek, mivel nemcsak egy ország piacára kell szállítani. Emellett számunkra a közlekedés és szállítás fejlesz­tését szolgáló célprogramban való részvétel különösen előnyös, lévén, hogy hazánk számottevő tranzitforgal­mat bonyolít le a KGST-n belül. A hazai erőforrások a szükséges kapacitások létrehozására nem lettek volna elégségesek, a gyors ütemű ipari, mezőgazdasági fej­lődés például egyre hatalmasabb árutömegek elszállí­tását teszi szükségessé. Az összehangolt fejlesztési prog­ram módot nyújt számunkra egy igen korszerű és nagy teljesítképességű szállítási hálózat kiépítésére — úton, vasúton, vízen, levegőben egyaránt. A hazai gépipar számára pedig a konténerizációs program nyújt — a teljes célprogram egyik fejezeteként — jövedelmező termékcsaládot. A jubileumi ülésszakon megtárgyalásra kerülő cél­programok mindennél jobban mutatják azt a hatalmas fejlődést, amelyet a KGST-tagországok elértek. E cél­programok — miként a tanács 30 évvel ezelőtti, első programja is — egyszerre szolgálják valamennyi tag­ország. s az egész közösség egyeztetett érdekeit a jelen­kor színvonalán. Aratnak Sióagárdon Új gépek, tapasztalt emberek A gépek után elmaradó szalmarend is mutatja, hogy az M—1-es táblában jól terem az árpa, de a mérlegnél is a tavalyi termés körül jegyezhetik be egy-egy tábla ered­ményét. Kombájnok dolgoznak az árpatáblán Benke György IFA-kocsiját állítjuk le a dűlőúton, a sze­mélygépkocsi nem képes to­vábbhaladni — tegnapelőtt még talán folyott ez az út, amely olyan most eső után, mint a gumi. Úgy hintázunk, mintha tevenyeregben ül­nénk, pedig csak a gépház­tetőn jutott hely. No így is elérünk a janyai vár alá, ahol az árpát vágják, az utolsó hektárokban állnak a kom­bájnok. De álljunk meg, s marad­junk még Virág János trak- toros-brigádvezető társaságá­ban. Itt a tábla szélén ép­pen elégedett, mert a gyors­bálázó az első rendekben jól vizsgázott. — Pénteken kezdtük az ár­pa aratásával a szezont — mondja a brigádvezető. — Négy kombájn eszi az árpát, holnaptól már két bálázó is itt dolgozik. Ezeken kívül négy IFA-kocsi hordja a sze­met az agárdi, meg a janyai szárítóba. Janyára csak any- nyit viszünk, amennyi az ál­latoknak kell, és mivel még nem vagyunk teljes üzemben, az ottani Sirokkó meg tudja szárítani a terményt, nem kell begyújtani az agárdi nagy Bábolnát. — Az első nap tapasztala­tait miként lehet összegezni — kérdeztük Virágh Jánostól. — Pénteken tíz óra körül kezdtünk, de délután kaptunk 7—8 milliméter esőt. Szomba­ton is hasonlóképpen jár­tunk, úgyhogy a tábla egy ré­szét ki kellett hagyni, oda hétfőn tudtunk bemenni, mert vasárnap még elültek a gépek. Egyébként vasárnap déli egy óráig dolgoztunk. Úgy gondolom, huszonhárom vagonnal eddig bevittünk. Jó minőségű, szép az árpa. Ami­kor kezdtük, 18—19-es volt a vize, ma tíz órakor tizenöt alatt, és délután tehát hétfőn délután a tizennégy alá ke­rül. Az első igazi nap tu­lajdonképpen a mai hétfői, mert egész nap tudunk dol­gozni, a harmat elülése óta. Az árpaszalmát mind beta­karítják, a siló falának, ta­karmányozásra, és a búzától függően almozásra használják majd. Idén két új gyorsbálá­zó géppel kezdték a szalma­betakarítást, ezekhez új mó­don csatlakoztattak egy rend­felszedő gépet, amelybe a bá­lázó bedobálja a kész bálát és így emberi kéz nem szük­séges a kazlazásig. A sióagárdi szövetkezetben a százhárom hektárnyi árpa betakarításával ma, kedden dél körül végeznek. Néhány napig várni kell, a búza még nem kombájnérett. S annak örülnének legjobban, mint a szövetkezet elnöke mondta, ha mához egy hétre kezdhet­nék a búzát betakarítani, mert van olyan tábla, ahol még nem érett a termés, öt­száz hektár búzája van a kö­zös gazdaságnak. Július 18-a körül — ha az időjárás majd kedvező lesz —, fejezik be a gabona betakarítását. Egyéb­ként á távprognózis szerint meleg napok következnek, amelyek közé egy-egy zivata­ros délelőtt, éjszaka is beik- tatódik. — Pj—Gk — Rendben, szépen megy min­den, jól kezdődött a beta­karítás Kádár János fogadta Ruben Dario Souzát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára hétfőn fogadta Ru­ben Dario Souzát, a Panamai Néppárt főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására tartóz­kodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen tájékoz­tatták egymást pártjaik te­vékenységéről, véleményt cseréltek a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a nemzetközi helyzetről, külö­nös tekintettel a Karib tér­ségre. Kádár János megerő­sítette az MSZMP, a magyar nép szolidaritását a panamai kommunisták, valamennyi haladó erő küzdelmével, amelyet az imperialista be­avatkozás ellen, az ország függetlenségének, területi integritásának biztosításáért, a panamai nép felemelkedé­séért folytatnak. A találkozón jelen volt Thomas Luther, a Panamai Néppárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Nagy Gá­bor, az MSZMP KB külügyi Osztályának helyettes veze­tője. (MTI) Kereskedelmi aktivaértekezlet A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, valamint a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának szervezésében teg­nap Szekszárdon, a tanácsi dolgozók klubjában kereske­delmi aktívaértekezletet tar­tottak. A tanácskozáson részt vettek az SZMT társa­dalmi bizottságainak elnökei, a kiskereskedelmi szervek, és a megyei nagykereskedelmi lerakatok vezetői. Tolna megye kereskedelmi ellátásának helyzetéről Kor­sós István, a kereskedelmi osztály vezetője számolt be. Kiegészítő előadást tartott Deli Sándor, az SZMT titká­ra Bíróküldöttség Szekszárdon Jugoszláv testvérváro­sunkból, Becséről három tagú delegáció járt az elmúlt napokban megyénkben. A becsei városi bíróság elnöke dr. Gajic Tomislav veze­tésével érkezett delegációt fogadta dr. Rendeki Sándor, a megyei bíróság elnöke és dr. Nedók Pál, városi ta­nácselnök is. Testvérvárosunk bírái dr. Szigeth Ferencnek, a szek­szárdi járásbíróság elnöké­inek kíséretében megtekintet­ték városunkat, a MEZŐ­GÉP-, nél üzemlátogatáson vettek részt és a szekszárdi igazságügyi szakemberekkel együtt megtárgyalták jogal­kotásunk időszerű kérdéseit.

Next

/
Thumbnails
Contents