Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-16 / 139. szám
a rtEPÜJSÄG 1979. június 16. A falu neve régi írásokban többféle formában fordul elő: Ireg, Irög, Oregh, Irugh, később Felsőireg, majd legújabban: Iregszemcse. A falu határa már az őskorban lakott hely volt. A kőkorszakból származó fekete szarukőből csiszolt, nagyon ritka vágóeszközt találtak itt. A római korban Ireg mellett haladt el egy nagy forgalmú út. Az Árpád-házi királyok idejében Ireg is királyi birtok volt, 1387-ig. Zsigmond íreget a Tha- másy családnak adományozta, hűsége jutalmául. A török idők után százra tehető a falu lélekszáma. Ireg lakói ebben az időben jobbágyok, akik állattenyésztéssel foglalkoztak. Az 1700- as években Viczcy Ádám telepesekkel „megszállotta és felépíttette” a falut. 1880-ban a községben már volt óvoda. A XIX. század végén a település lélekszáma meghaladta a háromezret — 3408 — míg a lakóházak száma közel ötszáz volt. Jelenleg a községben 967 lakóházban 3451-en laknak. Aki mindenhez ért Az idős embereket Ireg- szemcsén is megbecsülik. így van ez a 66 éves lengyel származású Szczaurski Tamás bácsival is, aki a faluba nősült, s 40 éve itt is él. Ma is dolgozik, mint nyugdíjas, Szakmáját tekintve autószerelő, de minden máshoz is ért. Volt műhelyfőnök, buszvezető, gazdasági gépszerelő, vízvezeték-szerelő. Készít és javít tv-antennákat, hegeszt, vízszerelési munkákat vállal, s ha kell, ő a községben az egyetlen gumijavító is. Mindenki ismeri, szereti, tiszteli a környéken is. Messziről jött ezermester A gyapottól a PROTOL-ig A martonvásárhelyi. a szegedi, a gödöllői kutatóintézetekhez viszonyítva az ireg- szemcsei a kisebbek közé tartozik, de a megyénkben, különösen Iregszemcsén mégis fontos szerepet tölt be. A mai kutatóintézet elődje a Mauthner-féle nemesítő állomás volt, a harmincas évek elejétől 1945-ig. Az utána létrejött kutatóállomás a vetőmagtermeltető válalathoz tartozott. 1953-ig. Ekkor lett önAz Egyetértés Termelőszövetkezet 6200 hektáron gazdálkodik, ebből 5300 hektár a szántó. A terület szerint megyénkben a harmadikak. A növénytermesztés adja a fő árbevételt: foglalkoznak búza, kukorica, napraforgó és szója termesztésével. A növénytermesztés mellett jól jövedelmez az állattartás is. A szarvasmarha-létszám 450. A — Az állami gondozott gyerekekkel kapcsolatosan még mindig sok a tennivalónk. A rehabilitáció még társadalmi gondunk — válaszolta kérdéseinkre többek között Kiszler József igazgató, aki 1962 óta vezeti az intézményt. Az iskola országos szinten magas rangot vívott ki magának mind az oktatásnevelés és a sport területén. A nyáron ők fogják az országos atlétikai kisegítő iskolai úttörőolimpián Kaposváron álló intézet az iregszemcsei. Az első évek az útkeresés jegyében teltek, az akkori „divatnak” megfelelően a sláger a kenaf és a kokszagiz mellett a gyapot volt. Az ötvenes évek második felében kezdődött a fehérjékben gazdag takarmánynövények — borsó, szója, napraforgó, repce — nemesítésének programja. Ennek keretében dolgozták ki az úgynevezett iregszemcsei takarmány-termesztési rend470 anyakoca után az idei évben 6800—7000 szaporulat várható. Ebből 5300 hízó sertést értékesítenek. Tervezik, hogy a régi sertéstelep helyén — minimális ráfordítással — juhhodályt alakítanak ki. A számítások szerint 1980-ra 200 anyajuhuk lesz. A szövetkezetnek ezer tagja van, ebből 470 a nyugdíjas és 530 az aktív dolgozó tag. Tolna megyét képviselni. Még az idei évben megkezdik — minisztériumi beruházással — a 300 fős étkező, tornaterem és korszerű műhelyek építését. Távlati cél: ha indokolt és szükséges lesz, kisegítő óvodát é.s iskolai előkészítőt is terveznek. A tamási Vöröskereszt felhívására szocialista brigádok vállalták, hogy száz gyereket kérnek ki hétvégeken, s viszik őket a családokhoz és kirándulni. szert. Az intézet másik jelentősebb eredménye az 1977-es év végén létrejött PROTOL (fehérje és olajnövények ve- tőmagvai nemesítésének és termesztésének tudományos és termesztési társulása.). Az intézet egyébként mint munkaadó is jelentős a községben, 220 dolgozója közül 150 helybeli, így a termelőszövetkezet után a második legnagyobb munkáltató Ireg- szemcsén. Iskola Pár nap múlva jól' megérdemelt pihenését kezdi meg az iskola 429 tanulója, és 27 pedagógusa. Hogy érdemes volt egész évben jól dolgozni, azt bizonyítja, 13 tanuló utazik jutalomból Lengyel- országba. Több lehetőséget is biztosítottak még a kikapcsolódásra. Ezek között a saját táborban, Óbányán, két turnusban üdültetik a gyerekeket. Vannak akik Bala- tonszabadi-Sóstóra mennek. Szerveztek még kerékpártúrát is, az „Ismerd meg Tolna megyét” mozgalom keretében. Sajnos, nem sikerült szállást kapniuk, ezért Kalocsára mennek át Gerjennél a komppal. Aiki ezek közül a lehetőségek közül nem talál magának megfelelőt, az átjárhat Tamásiba, úszásoktatásra. Az idén ötvenen fejezik be tanulmányaikat az általános iskolában, közülük húszán tanulnak tovább. Érdekességként említette Brenner György iskolaigazgató, hogy négy fiatal — jött vissza a főiskola elvégzése után a községbe pedagógusnak. A termelőszövetkezet Kisegítő és nevelőotthon Hétközi diákotthsn Az elmúlt év november 7-e óta van a községben hétközi diákotthon, ahol 32 gyereket helyeztek el. A beiskolázás nagyon nehezen ment, de erről szerencsére már múlt időben beszélhetnek. Sokat segített az állami gazdaság is, ők adták a buszt, amivel behozták a szülőket, hogy nézzék meg, hova kerülnek gyerekeik. A gyerekek hamar megszokták az új környezetet, s nagyon szeretlek itt lenni. Egy kis terefere a diákotthon udvarán Kisvendéglő Az egyetlen melegkonyhás kisvendéglő a központban van. A zenés egységet a tamási Kop-Ka' ÁFÉSZ üzemelteti. Kránitcz György vezetése alatt az előző évekhez képest a forgalom és a kiszolgálás is javult. A nyolc fővel működő egység méreteihez képest, nagy forgalmat bonyolít le. Naponta 80 —90 személyre főznek, s mindemellett az „átmenőket” is ők látják el. Az 56-os út a vendéglő előtt halad el, így a vendéglő mindjárt feltűnik az átutazónak is. Emlékszik Bartók Bélára Az öregek napközi otthonában 23 nyugdíjas kap ellátást. Az intézményt Rab Jó- zsefné vezeti 1973 óta. A járás egyik legjobb otthonában komoly munka folyik, mindennap. A férfiak barkácsolnak — nyugágyakat, vázákat — a nők divattáskákat, kézimunkákat készítenek bőr- és hulladékanyagokból. Jelenleg a dombóvári kézimunka-kiállításra „készülnek”. Itt találtuk ebéd közben a 86 esztendős Tamás Feri bácsit, aki még ma is emlékszik a faluban gyűjtő- útón járt Bartók Bélára. — Cselédek voltunk Ku- kukkpusztán. Én 13 éves, pelyhes legényke voltam, amikor a mester gramofonjára ráénekeltette a nővéremet. A hangja még most is megvan a Rádiónál. Hogy osztán mit? Hát... A tamási bozót alatt hármat füttyen- tett a gőzös masina... no, meg akkor, 1907-ben gyűjtötte Az ürögi faluvégen című népies dalt is, amit a gyerekek is tanulnak az iskolában. Tamási Feri bácsi Szolgáltatások Megyénk községeit járva sokfelé hallhatjuk, hogy kevés a kisiparos, a lakosság nics megelégedve a különböző szolgáltatásokkal, vagy nem egy helyen panaszolják, hogy még az alapszolgáltatásokért is más községbe, városba kell elmenni. Iregszemcsén jobb a helyzet! Mint a tanács elnöke elmondta a cipész- és az órásszakember kivételével, szinte minden szolgáltatást el lehet községen belül végeztetni. Harmincnégy kisiparos fő- foglalkozásban, tizenkét szakember mellékállásban és öt nyugdíjas áll a község rendelkezésére. Legtöbb a kőműves szakember, de a tanácson további jelentkezőket várnak, mert az utóbbi időben rohamosan növekvő építkezési kedv miatt még több kőművesre lenne szükség. Két férfi és hat női szabó dolgozik Iregszemcsén. Mellettük négy szobafestő, három fodrász áll a lakosság szolgálatában, de még olyan különleges szakmák, mint a kötélgyártó, vagy faesztergályos képviselőjét is megtalálhatjuk a községben. Sok munkájuk van a tűzifafűrészelő, az autószerelő és a szekérfuvarozó kisiparosoknak is. Egy község életét, fejlődését talán legjobban akkor lehet bemutatni az odatévedő idegennek, ha tájékoztatjuk arról, • hogy egy év alatt milyen változások következtek be az adott település életében. Iregszemcsén a községi tanács fejlesztési alapja egymillió-kilencezer forint. Ezzel kell gazdálkodni, ebből ken a mind nagyobb és legtöbbször jogos igényeket a lehetőségekhez mérten legjobban kielégíteni. Hogy az idén mire futotta, illetve futja ebből a pénzből, arról Gonda József tanácselnök tájékoztatott. Már tavaly elkezdett cél- csoportos beruházásként egy szolgálati lakást építtetni a községi tanács. A kivitelezés az idei évre is áthúzódott és nyolcvanháromezer forintot emésztett fel a fejlesztési alapból. Útfelújításokra 130 ezret fordítanak az idén. Mintegy huszonötezer forintos költséggel 450 méter új járdaszakaszt építenek. A járda építésénél ma már Ireg- szemcsén, de másutt is jól bevált formát alkalmazzák. Azt, hogy a tanács csak az építőanyagokat vásárolja meg, a kivitelezés már az érintett lakosságra — társa- dalmimunka-akciójukra — vár. Vízgazdálkodási feladataik megoldására 94 ezer forintot szán az idén a községi tanács. Ebből nyolcvanezer forintot az újiregi törpevízműre költenek, a* többit a községi természetes vízfolyások karbantartására fordítják. Kommunális feladataikra — így többek között kisajátításra is — 330 ezer forintot szánnak. Ebből a pénzösszegből kerü] sor a ravatalozó korszerűsítésére is. A diákotthon befejező munkálatait, a külső vakolást, a kerítést kétszázezer forintból tervezik megvalósítani. A sportlétesítmények fejlesztésére, az új lőtér kialakítására összesen 35 ezer forintot fordítanak az idén. Egyik legjelentősebb munka a község vízműhálózatának a fejlesztése. A napokban kezdik a negyedik mély furatú kút fúrását. A közel hatszázötvenezer forintos költséggel készülő kúthoz megyei és országos támogatást is kapnak. A tervek szerint a 130 méteres kút segítségével biztosítani tudják majd a község jelenlegi, hatszáz köbméteres napi vízigényét. Szükség van a kútra, mert a másik három csak 420 köbméter vizet ad naponta. Fajtakísérleti állomás Az országban 27 van, ebből az egyik — 1950 óta — Iregszemcsén működik. Az állomás vezetője Ungvári Miklós mezőgazdasági szakmérnök büszkén mutatta az ezüstkoszorús, szocialista brigádversenyben elért országos második helyezési oklevelüket. Az állomás funkciója, a nemesítő intézetek által előállított új növény- fajtajelöltek, valamint külföldi, új fajták (honosítása) termőképesség-vizsgálataiból áll. Évente több alkalommal országos fajtabemutatót rendeznek, rhezőgazdasági szakemberekkel. A közelmúltban a búzafélékről tanácskozott 350 szakember. Területileg 35 hektáron dolgoznak, a kísérleteket 8 hektáron végzik. Iregszemcsei magazinunkat összeállította Tamási János, Pordán Jánosné, Komáromi Zoltán és Tácsik Attila tudósító. Munkatársaink legközelebb, június 18-án Kocsolára látogatnak. Uj házak sora a falu felett Fejlesztés — fejlődés
