Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-16 / 139. szám

2 "népújság 1979. június 16, Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás a 1. oldalról) Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslatot általánosságában és részleteiben, a benyújtott ere­deti szöveg szerint, egyhan­gúlag elfogadta. Ezután az állami pénz­ügyekről szóló törvényjavas­latot terjesztette elő Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. Falu végi Lajos e I őte rj esztése Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat szocia­lista fejlődésünk eredmé­nyeire és szükségleteire épül. E törvényt jogalkotási prog­ramunk tudatosan és átgon­doltan ütemezte úgy, hogy a népgazdasági tervezésről, va­lamint a vállalatok, a taná­csok és a szövetkezetek mű­ködéséről szóló törvények után kerüljön tető alá. Ezek is érintenek ugyan pénzügyi kérdéseket, de természetsze­rűen nem fogják át az álla­mi pénzügyek teljes terüle­tét. Indokolt tehát egy olyan törvény megalkotása is, amely áttekinthetően — és az említett törvényekkel össz­hangban — rendszerbe fog­lalja és szabályozza szocialis­ta államunk pénzgazdálkodá­sát, a vele foglalkozó intéz­mények jogait és kötelessé­geit, egyszersmind meghatá­rozza a pénzügyek helyét a gazdasági és társadalmi fel­adataink végrehajtásában. Faluvégi Lajos a továbbiak­ban szólt arról; az állami pénzügyi ellenőrzés révén megkövetelhető, hogy minde­nütt megtartsák a gazdálko­dás szabályait: feltárhatók a gazdálkodásban rendszeresen előforduló hibák, ezzel azok jórészt megelőzhetővé is vál­nak ; rendszerezhetők, ter­jeszthetők a gazdálkodás he­lyes és hiteles módszerei. Végül azért is szükség van erre a törvényre — mondot­ta a pénzügyminiszter, mert a gazdálkodás fő feladatai­ban erősíteni kell a társada­lom közös felelősségét, ame­lyet pedig csak akkor várha­tunk el állampolgárainktól, ha ők is át tudják tekinteni törvényeinket, megértik a szabályokat, eligazodnak bennük, mert a jogok és kö­telezettségek egyaránt világo­sak. A törvényjavaslat mind­azokra a pénzviszonyokra ki­terjed, amelyeknek legalább egyik alanya maga az állam, Vagy annak valamelyik intéz­ménye, a bank és más pénz­ügyi intézet. A szocialista gazdaságirányítás feladatai összetettek, a pénzügyek egyes ágazatai szorosan ösz- szefonódnak egymással, te­hát a törvény kereteit nem szűkíthettük le az állam- háztartásra. Az állami pénzügyek rend­szere átfogja az állami költ­ségvetésű a hitelt és deviza- gazdálkodást, s az ezekkel összefüggő feladatok ellátásá­val megbízott intézményeket, egyszersmind meghatározza az állami vagyonnal való gazdálkodás legfőbb szabá­lyait — mondotta Faluvégi Lajos. Ezután ismételten hangsúlyozta, hogy a tör­vényjavaslat keretjellegű, az eddigi joggyakorlatot és ren­delkezéseket foglalja egysé­ges, áttekinthető rendszerbe. Kitért arra is, hogy a tör­vényjavaslat egyszerűsíti a pénzügyi szabályozást, négy törvény jogú rendelet, 9 kor­mányrendelet és ezek vala­mennyi végrehajtási utasítá­sa helyezhető hatályon kívül általa. A miniszter kérte az országgyűlést, a törvényja­vaslatot vitassa meg és fo­gadja el. A vita Ezt követően Horváth La­jos (Baranya m. 3. vk.), a Baranya megyei Tanács el­nöke, az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat bizott­sági előadója rámutatott: szá­mot kell vetnünk azzal, hogy fejlődésünk jelenlegi szaka­szában is találkozunk majd megújuló gondokkal, feszült­ségekkel, s ezeken már alig­ha lehetünk úrrá az irányí­tás eddigi eszközeivel, mód­szereivel. Sokan azt vár­ják a törvénytől, hogy ne növelje, hanem mér­sékelje az egyedi szabá­lyozást és ne bonyolítsa, ha­nem egyszerűsítse az állami pénzügyek intézését. A törvényjavaslat vitájá­ban Tímár Mátyás, államtit­kár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a többi között arról beszélt, hogy az állami pénz­ügyekről beterjesztett tör­vényjavaslat fontos állomása, jogalkotásunknak. Segíti gaz­dasági céljaink megvalósítá­sát, előmozdítja az egyen­súly erősítését. Ezután rész­letesen szólít a gazdaságirá­nyításban bankrendszerünk­re és központi bankunkra há- ruló feladatokról. Ezzel kap­csolatban kifejtette, hogy a bankhitelnek fontos szerepe van a vállalati és szövetke­zeti fejlesztések finanszíro­zásában. A forgóeszköz-gazdálkodás­ról szólva egyebek között el­mondotta : folyamatossá és biztonságosabbá kell tenni az áruutánpótlást, mert ebben rejlik a vállalati készletgaz­dálkodás legnagyobb tartalé­ka. A továbbiakban hazánk külkereskedelmi forgalmát elemezve kitért arra is: ex­portunk értéke tavaly — ke­reskedelmi árfolyamon szá­molva — elérte a 250 mil­liárd forintot, importunk pe­dig meghaladta exportunkat. Tímár Mátyás ezután a pénz­ügyek fontos eleméről, az ár­folyampolitikáról beszélt, s ezzel kapcsolatban kiemelte: gazdálkodó szerveinknek nemcsak a világpiac árválto­zásait kell fokozódó figye­lemmel kísérniük, hanem az árfolyamokban bekövetkezett változásokat is. Mátyus Gábor (Bács m. 14. vk.), a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója egyebek között arról szólt, hogy a tör­vény alapeleme a tervgaz­dálkodásnak, fontos viszonyí­tási mércéje a társadalom, termelési egységei és az egyé­ni munka hatékonyságának is. Megalkotása azonban csak a kezdet, s legalább ilyen fontos, hogy a paragrafusok szelleme a gyakorlatban ér­vényesüljön. Szabó József (Baranya m. 10. vk), azt emelte ki, hogy a törvény alkalmazásában minden érdekeltnek együtt, közösen kell munkálkodnia, s ez arra kötelezi a képvise­lőket is, hogy munkájukban még tudatosabban segítsék elő gazdaságpolitikai céljaink gyakorlati érvényesülését. Az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, s ismét Faluvégi Lajos kapta meg a szót: — úgy érzem — mondotta a többi között —, hogy a pénzügyi törvény ak­kor éri el célját, tölti be fel­adatát. ha minél inkább hoz­zásegít az eredményesebb, fe­gyelmezettebb munkához, s ezek nem rövid távú fel­adatok. Az országgyűlés ezután megszavazta a javasolt mó­dosításokat és a törvényja­vaslatot ezekkel együtt hatá­rozatban fogadta el, majd az interpellációk következtek. Interpellációk Elsőként Nagy Csaba (Bács-Kiskun m. 10. vk.), a Dél-Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalat művezetője a Kiskunhalason építendő fe­lüljáró ügyében interpellált a közlekedési és postaügyi miniszterhez, a tervidőszak végére ütemezett munkát, ugyanis már most tervezés stádiumában leállították. Pullai Árpád válaszában el­mondotta, hogy az V. ötéves terv során — a megyében — Kecskemétre és Kiskunhalas­ra terveztek új felüljárót. A kettő közül a kecskeméti kapta az elsőbbséget, s az utóbbira sem pénz, sem épí­tési kapacitás nincs. Ezért a jelenlegi átjárónál gyakori forgalomtorlódásokat a köz­lekedés átszervezésével igye­keznek javítani. Takács Imréné (Csongrád m. 3. vk.), a Szegedi Textil­művek pártbizottságának titkára úgy vélekedett: a szakma perspektívái bizony­talanok a textiliparban. Ke­serű Jánosné válaszában egy­értelműen kijelentette: tex­tiliparunknak van jövője, hi­szen a lakosságot elsősorban a hazai ipar öltözteti, és az exportlehetőségek is kedve­zőek. Kovács Istvánná (Pest m. 1. vk.), a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyár­egységének munkásellátási felelőse választókerülete, Mo­gyoród község lakóinak ne­vében kérdezte a nehézipari minisztert: mit kíván tenni, ho°v az Egyesült Gvógvszer- és Tánszergvár. vegvi hulladé­kait ne a falu határában, a szabadban égessék el? Simon Pál nehézipari miniszter vá­laszában megígérte: a kér­dést legkésőbb ez év végéig megoldják. Pályi Sándorné (Veszprém 3. vk.). a Peremartoni Vegvi- ipari Vállalat, üzemvezetője az Országos Vízügyi Hivatal elnökétől kérdezte: mit tesz­nek azért, hogy Berhida és ősi község a legrövidebb időn belül vezetékes vizet kapjon. Gergely István államtitkár válaszában elmondotta, hogy a talajba szivárgó szennyvíz miatt veszélyeztetett ivóvizű községek gondjainak megol­dására a gyorsított fejlesz­tésre külön programot dol­goztak ki. A beruházás vár­hatóan 50—70 millió forint­ba kerül. A fejlesztéshez az indokolt központi támogatást is megadják. Kárpáti Márta (Budapest, 63. vk.K a Papíripari Válla­lat személyzeti és szociális igazgatója a csepeli távbeszé­lőhálózat fejlesztése ügyében interpellált a közlekedési és postaügyi miniszterhez, mert e városrészben sokkal rosz- szabb a helvzet a budapesti átlagnál. Pullai Árpád vála­szában kitért arra. hogy ’az ötödik ötéves tervben 1600 új állomás felszerelését irá­nyozták elő. a kábelfektetés késedelmessége okozott eddig elmaradást. Egyébként 1980- ra az eredetileg tervezettnél több. összesen kétezer új ál­lomással gyarapodik Csepel. Dömötörfy Sándor (Zala m. 5. vk.). a hahóti Rákóczi Tsz főállattenyésztőie a közmű­velődési célú vállalati és szö­vetkezeti pénzeszközök elosz­tása tárgyában Faluvégi La­jos pénzügyminisztert, kér­dezte meg: milyen intézkedé­seket kívánnak tenni az ide­vágó határozatok, rendeletek érvényesítésére? Magyarázat­képpen hozzáfűzte, hogv a vállalatok, gazdaságok egvre kevésbé iárulnak hozzá a községi, közművelődési intéz­mények fenntartásához. A pénzügyminiszter — tekin­tettel arra. hogv a kérdés nem kifejezetten a pénzügyi szabályozás témakörét, ha­nem a Minisztertanács köz- művelődési határozatának végrehajtását érinti — vála­szában haladékot kért. hogv az illetékesekkel is megvi­tassa a dolgot. Állásfoglalá­sáról 30 napon belül írásban tájékoztatja az országgyűlés elnökét és a képviselőt. A miniszterek válaszait az interpelláló képviselői? és az országgyűlés tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelynek má­sodik napján Péter János és Raffai Sarolta felváltva elnö­költ — befejezte munkáját. Brezsnyev és Carter első ta IáIkozója (Folytatás az 1. oldalról.) lító IL—62 típusú külön- repülőgép. Leonyid Brezs­nyev és kíséretének tagjai fogadására a repülőtéren megjelent Kirchschläger köz- társasági elnök, Kreisky szö­vetségi kancellár, Pahr kül­ügyminiszter, valamint az osztrák kormány több más tagja. A szovjet államfőt el­sőnek az Osztrák Köztársaság elnöke köszöntötte. A két ország himnuszának elhangzása után Leonyid Brezsnvev Kirchschläger el­nök kíséretében ellépett a tiszteletére felsorakozott ka­tonai díszalakulat sorfala előtt. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke szívé­lyesen elköszönt a fogadásán megjelent személyiségektől, majd a repülőtérről a szov­jet nagykövetségen lévő szál­lására ment gépkocsival. „Bécs alkalmas hely...” ..Bécs alkalmas hely a csúcstalálkozóra. mivel az Egyesült Államok és a Szov­jetunió 1955-ben az osztrák fővárosban írta alá első fon­tos. háború utáni együttmű­ködési megállapodását” — mondotta az osztrák állam- szerződésre utalva James Carter amerikai elnök, aki csütörtök este érkezett Auszt­ria fővárosába, hogy talál­kozzék Leonvid Brezsnvewel. az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnökével. Leonyid Brezsnyev érkezé­sét követően megkoszorúzta a bécsi szovjet hősi emlék­művet, majd ugyancsak ko­szorút helyezett el az osztrák Ismeretlen katona sírján. Városnéző körutat tett pén­teken a koira délutáni órák­ban Leonyid Brezsnyev. Programjában nem szerepelt a körút Bécs történelmi bel­városában, saját kérésére azonban beiktatták a város­nézést is. A körút első állomása volt a városháza, a parlament, a Burgtheater és a Hofburg környékének megtekintése. A városriéző körút során az osztrák főváros lakossága sok helyen köszöntötte a vendéget. Carter amerikai elnök csa­ládja és Vance külügyminisz­ter kíséretében kirándulással töltötte a déli órákat: az osztrák főváros közelében lévő Klosterneuburgba láto­gatott el, majd pedig a ne­vezetes bécsi Kahlenbergből megtekintette az osztrák fő­város panorámáját. Péntek délután dr. Ru­dolf Kirchschläger osztrák köztársasági elnök — dr. Bruno Kreisky kancellár társaságában — a Hofburg- ban együtt fogadta Leonyid Brezsnyevet és James Cár­iért, akik szombaton kezdik meg hivatalos tárgyalásaikat az Egyesült Államok bécsi nagykövetségén. Leonyid Brezsnyev és James Carter az osztrák szö­vetségi elnök hivatalában ta­lálkozott egymással először személyesen. Péntek délután háromnegyed hatkor előbb az amerikai elnök gépkocsi- oszlopa érkezett a Ballhaus Platzra. James Carter a Hof­burg „Rózsatermében” várta be Leonyid Brezsnyevet, ahol néhány percig tolmácsaik társaságában beszélgettek egymással. Pontban 6 órakor átvonultak a Pietra-Dura szobán és a Tükörtermen, majd beléptek a Mária Te- rézia-terembe, ahol dr. Ru­dolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár társaságában fogadta őket. A találkozón a Szovjetunói és az Egyesült Államok bécsi nagykövete is részt vett. Az osztrák, szovjet és amerikai személyiségek * megbeszélése mintegy fél órán át tartott. Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai kül- ügyminisziter pénteken dél­után a bécsi szovjet nagykövet­ségen találkozott és főbb tar­talmi vonalakban, valamint eljárási kérdésekben előké­szítette a szombaton délelőtt kezdődő Brezsnyev—Carter megbeszéléseket. A Szlovák Tanácsköztársaság jubileuma LAPZÁRTA Prága. Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti: A Szlovák Tanácsköztársa­ság megalakításának 60. év­fordulója alkalmából pénte­ken emléknagygyűlést tar­tottak a kelet-szlovákiai Eper­jes (Presov) városban, ahol az első csehszlovákiai prole­tárállamot 1919. június 16-án kikiáltották. A nagygyűlésen megjelen­tek a csehszlovák párt és ál­lami élet vezető képviselői, az egykori Szlovák Vörös Had­sereg veteránjai, a Tanács- köztársaság vezetőinek hozzá­tartozói és leszármazottai, az eperjesi járás szovjet és ma­gyar testvérterületeinek kül­döttségei, s a vendégek sorai­ban helyet foglalt Tatai Jó­zsef pozsonyi, magyar főkon­zul is. Ünnepi beszédében Jozef Lenárt. a C.SKP KB Elnöksé­gének tagja, az Szlovák KP KB első titkára rámutatott: a Szlovák Tanácsköztársaság történelmi jelentőségét az ad­ja meg, hogy csehszlovák föl­dön ez volt az első kísérlet a dolgozók nemzeti és szociális problémáinak proletár­forradalmi megoldására. A tanácsrendszer mindössze há­romhetes fennálása alatt Is bátor és vonzó programot al­kotott, és sok téren hozzálá­tott a gyökeres társadalmi változásokhoz. Internaciona­lista szövetségben volt a fia­tal szovjet állammal és a Ma­gyar Tanácsköztársasággal és csak ugvanaz a burzsoá— imperialista összefogás tudta elbuktatni, amelv a Magvar Kommünt is leverte. A mai csehszlovák állam méltó örö­köse a Szlovák Tanácsköztár­saságnak, hasznosítia tapasz­talatait és tanulságait, meg­valósítja nemes céljait — mondotta a szónok. MOSZKVA Június 26-án kezdődik Moszkvában a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka. Az előze­tes megállapodásnak megfe­lelően az ülésszakon a dele­gációkat a tagállamok kor­mányfői vezetik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke. (MTI) HELSINKI Turku finn városban meg­kezdte munkáját a KGST- tagországok és az észak­európai országok képviselői­nek szemináriuma. A részt­vevők megvitatják a külke­reskedelmi szakember-képzés, valamint a gazdasági együtt­működés kérdéseit. A Lumumba-mozgalom nyilatkozata Párizsban közzétett nyilat­kozatában a Lumumba Kon­gói Nemzeti Mozgalom be­jelentette: a hírhedtté vált közép-afrikai gyermekgyil­kosságok lelepleződése után 36 közép-afrikai iskolást — 12—14 éves gyermekeket — titokban Zaire északnyugati Az ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtöki ülésén további hat hónappal — december 19-ig meghosszabbította az ENSZ Libanonban állomáso­zó békefenntartó erőinek (UNIFIL) június 19-én lejáró mandátumát. A BT felszólította Izraelt, hogy szüntesse be a Libanon területi integritása, szuvere­nitása és politikai független­sége ellen irányuló akcióit. Határozatban követelte, hogy Tel Aviv hagyjon fel Had­dad őrnagy szeparatista erői­részére szállítottak, és ott koncentrációs táborba zárták őket. A Lumumba-mozgalom felszólítja a gyermekgyilkos­sági ügy kivizsgálására ala­kult Afrika-közi különbizott­ságot, hogy tegyen meg min­dent a Zaire-be toloncolt közép-afrikai gyermekek megmentése érdekében. nek támogatásával és szün­tessék meg az ENSZ-erőkkel szembeni provokációikat. A Szovjetunió és Csehszlo­vákia tartózkodott a szava­zástól, mert ahogy azt a szovjet képviselő kifejtette —1 a jelenlegi határozat nem ítéli el megfelelőképpen Iz­rael folytatódó támadásait Libanon ellen és a BT hatá­rozatainak Tel Aviv által történő szabotálását. Kína nem vett részt a szavazás­ban. A szemináriumon a Szov­jetunió, Magyarország, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Bulgária, Csehszlovákia, valamint az északi országok képviselői tartanak beszá­molókat. (TASZSZ) TRIPOLI Tripoliban a palaesztinai ellenállási mozgalom veze­tői megbeszéléseket tartottak a líbiai vezetőkkel. A tárgya­lássorozat záró ülésén Ab- dusszalam Dzsallud, a Líbiai Arab Szocialista Unió főtit­kára élesen bírálta az egyiptomi vezetés megalkuvó politikáját és hangoztatta, hogy Líbia továbbra is támo­gatja a palesztin forradalmat. CASABLANCA Pénteken tárgyalások kez­dődtek Hasszán marokkói király és a csütörtök óta hivatalos látogatáson Marok­kóban tartózkodó János Ká­roly spanyol uralkodó között. A megbeszélések központi té­mája Nyugat-Szahara sokat vitatott kérdése. Libanonban maradnak az ENSZ-erők

Next

/
Thumbnails
Contents