Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-15 / 138. szám
a Képújság 1979. június 15. V „Úgy félek a nyugdíjas élettől!” De sokan mondogatják ezt, amikor közeledik a nagy nap, a munkás-, a dolgozóélet befejezése és megkezdődhet a jól megérdemelt pihenés — a nyugalom éveinek — időszaka. „Mit kezdek majd az időmmel?” — kérdezgeti az egyik asszony. „Úgy félek, hogy megöl majd az unalom!” — mondogatja a másik. S valóban, vannak, akik nyugtalanná válnak és sehogyan sem találják meg a helyüket az új életformában. Szerencsére sokan vannak, akik okosan, előre készülnek a nyugdíjas életre és amikor elérkezik az ideje, tréfásan jegyzik meg, mint nemrégen is hallottam valakitől: „Sírig tartó jutalomszabadságon vagyok.” S milyen igaza van ennek az aszonykának: valóban úgy van, a nyugdíj nem más, mint a munkásélet jutalma. „Minden napom olyan, mintha vasárnap lenne” — így jellemezte nyugdíjas élétét egy másik, vidám, fiatalos 55 éves és még azt is hozzátette: „Mindenre jut időm. amire eddig csak vágyódtam.” A közelmúltban részt vettem egy nyugdíjas-találkozón. Öröm volt hallgatni, hogy milyen kedvesen, vidáman számolnak be egymásnak a sors-, és kortársak szép életükről. „Többet lehetek az unokáimmal, tehermentesítem a leányomékat” — így az egyik. „Most látom csak, milyen szép is a lakásunk délelőttönként, amikor besüt a nap. Mindig dolgoztam, a házimunka hétvégekre maradt. Nem értem én rá gyönyörködni a napsütésben!” így a másik. Mesélnek egymásnak, jó könyveket ajánlanak, mert most már olvasásra is több idő jut. A kis kert is szebb, örömüket lelik a növények gondozásában. Egyikük elmondja, hogy tulajdonképpen most figyelt csak fel rá, milyen gazdag műsorral kedveskedik a rádió három programja a hallgatóknak. Szinte mindig talál hallgatnivalót. Utazásokat, kirándulásokat, színház- és moziprogramokat ajánlanak egymásnak. Az összejövetel egyik résztvevője bevallja társainak, hogy ő bizony nagyon félt a nyugdíjas élettől, de most — másfél év után — megállapítja, hogy eddig még egy percig sem unatkozott. Olyan asszony lehet ő — gondolom —, aki a tartalmas élet iránti Igényét ápolta munkás évei alatt is és most, hogy mindenre jut is ideje, nem unatkozik. A nyugdíjazás ténye sok embernél lelki törtést okoz, valamiféle „kis meghalás”-t jelent. Nagyon fontos, hogy a család, a közvetlen környezet, a baráti kör átsegítse az illetőt az első nehéz heteken, hónapokon. Kapjon a friss nyugdíjas nagymama fontos feladatokat, vonjuk be jó programjainkba a magányos nőt, aki a családosnál is jobban szenvedhet az életformaváltozástól. A lakóbizottsági tagok közé is válasszunk be egy-egy fiatalabb nyugdíjast. Tegyük fontossá őket, hogy mindegyikük érezhesse: még reá is szüksége van a rokonoknak, barátoknak, sőt, a társadalomnak is. DR. GERGELY KÁROLYNÉ A családi nevelés hibái A gyermek jelleme, személyiségjegyei a nevelés során alakulnak, változnak. Mindenekelőtt a családi, a szülői ház nevelése befolyásolja a személyiség alakulását. A családi nevelésben viszont még igen sokszor hibázunk. Helytelen, ha a szülő erőszakos eszközöket használ gyermeke megfékezésében. De ugyanilyen helytelen hiba, ha túlkényeztetik, túldédelgetik a gyereket. Gyakran előfordul, hogy az előbb említett helytelen nevelési módszereket váltogatva alkalmazzák a szülők, vagyis hol erőszakhoz, hol az elkényeztetés- hez folyamodnak. S említsük meg a gyerek iránti közömbösséget, az elhanyagolást, mint rossz nevelési metódust. Az erőszak,' a verés, a goromba szó soha nem szül jó eredményt. A gyermek ideg- rendszerére is rosszul hat, félelemérzést, szorongást kelt benne, vagy éppen agréssziót, csökönyös ellenállást vált ki belőle. Az erőszakkal, rideg bánásmóddal nevelt gyereknél ha pillanatnyi eredményt sikerül is elérnie a szülőnek, hosszú távon nem vezet sikerre. A megfélemlített, elriasztott gyerek félszeg lesz, elveszti biztonságérzését, személyisége károsan változik, s egyéb idegrendszeri rendellenességek is felléphetnek. Megrendül a gyereknek a szüleibe vetett hite, s káros indulatokat támaszthat a szülői gorombaság éppen apja, anyja ellen. Ezek az indulatok kihatnak a gyerek egyéb kapcsolataira is. A közösségben, az iskolában — a helytelen szülői példa nyomán — erőszakosan viselkedik, különösen a nála gyengébbekkel szemben. Vagy éppen ellenkezőleg másutt is megalkuvó, megfélemlített, alattomos lesz. Ugyancsak veszélyezteti a gyermek biztonságérzetét, lelki egyensúlyát a túlságosan aggódó, gyermekét agyonkényeztető szülő. Az agyonkényeztetett gyerek nem lesz önálló, s ebből kifolyólag elveszti érdeklődését a világ dolgai iránt, lefékeződik képességeinek, készségeinek alakulása is. Rosszul érzi magát az elkényezteti gyerek a közösségben is. Nehezen illeszkedik be. Hiszen semmilyen egészséges közösség nem nyújtja, s nem is nyújthatja azt a különleges érdeklődést személye, tettei iránt, amely otthon kísérte. Gyakran előfordul, hogy a szülők váltakozva alkalmazzák a fenti szélsőséges nevelési módokat. Hol gorombák, hol agyondédelgetik csemetéjüket. S gyakori jelenség, hogy az egyik szülő — általában az apa — az erőszakos eszközök híve, a másik szülő — többnyire az anya, vagy a • nagyszülők — az elkényeztető nevelés hibájába esnek. Ilyen nevelés mellett a gyermek bizonytalan lesz, az ellentétes hatások megzavarják, tétovává teszik. A gyermek személyiségének fejlődésében a legtöbb kárt a szeretetlenség, elhanyagolás okozza. Különösen súlyos a helyzet, ha szüleit elvesztve kerül közömbös, nemtörődöm környezetbe. Az elhanyagolt gyereket ért hatások egész életre kihatnak, akadályozzák a szellemi fejlődést, a képességek kibonta- takozását. De nemcsak szülő nélkül lehet elhanyagolt a gyerek. Sajnos nem ritka az sem, . hogy rendezett családban élő szülők, munkájukra, egyéb dolgaikra hivatkozva, nem szentelnek elég időt gyermeküknek. Legtöbbször biztosítják ugyan az anyagiak által megszerezhető jólétet, a szép ruhát, a jó ennivalót, a megfelelő életkörülményeket, csak a személyiségével, jellemfejlődésével, irányításával nem törődnek. Nem jut idejük meghitt beszélgetésekre, közös programokra — s nem veszik észre, hogy nemcsak a gyermeket károsítják, hanem magukat is megfosztják a legszebb feladattól, attól, hogy igazi szülők legyenek. Ruhák - farmerstílusban ______V N emhiába népszerű viselet a farmer: kényelmes, praktikus, anyaga jól szellőzik, kopásálló. Ezekből mutatunk be néhány divatos, jól kihasználható öltözéket. A kötényruhák (1—3—5. sz. rajz) fiatalok, középkorúak kedvelt ruhadarabja. Jellemző díszítésük a tűzés, szegőzés, nagy rátett zsebek. 2. Huzatruha kismamáknak: mell alatt szegőzött, a két rejtett zseb kívülről tűzött. A rövid, mandzsettás ujjat keskeny, gombokkal díszített vállpánt fogja össze a vállrésszel. 4. Kétféle színből kombinált lemberdzsek-nadrág együttes kamaszoknak. Inggel, hűvösebb időben magas nyakú pulóverrel viselhető. 6. Kétrészes öltöny nagyobb fiúknak. A lemberd- zsek hosszú ujjú, de a kis gombolási pánttal rövid ujjasra variálható. A zsebet kettős gombolású zsebfedő díszíti. 7. A fiatalok megkedvelték a nadrágszoknyát, melynek bő szára a térdet takarja. Testhez álló, galléros, gombolássá) csukódó mellény a kiegészítője. Kiránduláshoz, kerékpározáshoz különösen célszerű viselet. 8. Nadrág, szoknya mutatós tartozéka a férfifazonos mellény, legombolható, rátett zsebekkel. 9. Négy részből szabott, középen hasított szoknya, bevágott zsebekkel, elöl három gombbal záródik. Az ovális kivágású mellény tűzéssel díszített. Katika, a kistestvérem Harminc gyerek volt rábízva. Naponta hat és fél órát dolgozott, mint a többi óvónő, majd megcsinálta a másnapi foglalkozás tervét. A három lepkét meséli holnap a gyerekeknek, és mivel a főiskolán úgy tanulta, hogy szemléletessé kell tenni a mesét, készített „eszközöket” is. Egy rózsát, egy tulipánt és egy szegfűt, meg három lepkét. Nem volt soha kézügyessége, de az eltelt két év alatt megtanulta, hogyan színesítse kis figurákká) a foglalkozásokat. Volt olyan év, hogy egy-egy „órára” hatszáz almát vágott ki. Az első év nagyon nehéz volt, meg kellett teremtenie minden foglalkozáshoz a kisegítő eszközöket. Most már szép készlete van a második év végére. A gyerekek különösen szerették, ahogy mesélt. Az új módszer szerint kötetlenül kellett mesélnie, vagyis nem volt kötelező odajönni a gyerekeknek. Közben rajzolhattak, vagy építhettek. Az első időben bizony kevesen nézték, hogyan dolgozik, később csoportjának nyolcvan százaléka mindig körülötte volt, ha valamit elkezdett. Ilyenkor figyelte a gyerekeket. Most, a holnapi mesére készülve, látni akarta, hogyan viselkedik Gyuri, amikor arról lesz szó, hogy a három pillangó egyike sem akar az eső elől a virágok kelyhébe húzódni, ha testvérei nem jöhetnek velük. Ugyanis a gyerek már egy hete búskomor. Kiválaszt magának egy-egy sarkot, ott üldögél, és nyoma sincs a régen barátságos, közösségi kisgyereknek. Érdeklődött az édesapjától, mi lehet Gyuri változásának oka. — Talán az, hogy'a feleségemet egv hete hoztuk haza a kórházból, Gyuri kistestvérével. Nagyon szerettünk volna még egy gyereket, és most négy évvel ő utána megszületett Katika. Gyuri nem örül neki, pedig már ió előre beszélgettünk róla. hoav lesz kistestvére, akivel később együtt játszható Nem értem mi van vele... A fiatal óvónő tudia. A gyerek úgy érzi, hogy őt már íiem szeretik a szülei, hiszen a kicsivel sok dolog van. Rá kevesebb idő jut. Másnap Gyuri csak úgy, a közeleső szék széléről hallgatta fél füllel a mesét. A mese után ebédeltek, majd az óvónő megkérdezte a gyerekeket. hogy igazuk volt-e a lenkéknek. hogy testvéreik mellé álltak. A gyerekek mindegyike azt mondta: igen. A testvéreket szeretni kell. Gvuri halleatott. Délután játszás alatt keringeni kezdett az óvónő körül. — Gyurikám, akarsz valamit mondani? — Azt tetszett mondani a mese után, hogy a testvéreket szerelni kell. — Igen. Úgy is van. Úgy tudom, hogy neked is van már egy kis húgod. Biztosan szereted is. — Nem tudom. Az anyukám mindig vele foglalkozik, rám már nem is néz. Engem nem is szeret. Pedig ugye, neki engem is keli szeretnie, nemcsak a kistestvéremet? — Szeret is téged, csak tudod, a húgod még nagyon pici. Vele még sokat kell foglalkozni. Nem tud enni magától, nem tudja megmondani. hogy fáj valamije. Ezért kell vele többet foglalkozni. Te már nagy fiú vagy, még segíthetsz is az anyunak otthon a hugi körüli munkában. Gyuri félre ült a kis székre, Papírt kért, meg színes ceruzákat. Egészen elmélyedt a rajzolásban, nem is hallotta, amikor érte jöttek. — Gyere Gyurikám, vár otthon anvu és a Katika! — Mindjárt apu, rögtön készen leszek. Addig, amíg a fiú befejezte a rajzot, az óvónő beszélt az édesapával. Elmondta, hogy törődjenek most többet a gyerekkel, ne érezze úgy, mint akit kizártak a családból. Segítsen a pici körül, dicsérjék meg. — Na, Gyurikám, készen vagy? — szólt a gyereknek. — Igen. Tessék szíves lenni ide írni a lap szélére, hogy ezt én rajzoltam a Katikának. Ugye szép? Rajta van a három virág és a három pillangó. Ugye örül majd neki? BÓDI AGNES Kendődivat A kendőt egész évben — anyagtól, megkötési módtól függően — viselni lehet. Itt most néhány megkötési módot mutatunk be a különféle nemzetek kendőviseletéből. 1. Keskeny, hosszú sállal, oldalt kötött masnival jól lefogható szeles időben is a hosszú haj. Ezt a kendőmegkötési formát Koreában a népviseletben járó férfiak alkalmazzák. 2. Négyszögletes kendőt, csücskéné) kezdve, szélesen hajtogatva kötünk'így meg, oldalt az egyik fül tetején. Régen a japán halászok viselték így fejdísznek. 3. Kisebb méretű, bordűrös, négyszögletű kendőből alakítható ily módon az andalúziai fiatalasszonyok kendő- viselete. 4. Napjaink divatos fejrevalója. A rózsaszedő lányok kötik meg így kendőiket. bolgár BK Külföldi receptekkel HAWAII STEAK Hozzávalók 4 személy részére: 30 dkg darált marhahús, 10 dkg darált sertéshús, fél zsemle (beáztatott és jól kinyomott) (2—3 dkg), 1 fej vöröshagyma, só, paprika, csipet szerecsendió, 4 szelet ananász (konzerv). Elkészítés: az ananász kivételével az összes hozzávalót jó) elkeverjük és egy masszát készítünk belőle. Majd 8 húspogácsát formálunk. Minden második húspogácsa közé 1 szelet ananászt helyezünk és az egészet jól összenyomjuk. Majd előmelegített sütőben, előmelegített edénybe helyezzük és átsütjük. Sütési ideje 5—8 perc 1—1 oldalán. Teljes lángon sütjük. Körítésként petrezselymes burgonyát adunk hozzá. hűssalAta — FRANCIA MÓDRA Hozzávalók: 1 kg zöldhagyma, 40 dkg vegyes darált hús, 1 zsemle, 1 tojás, só, bors, paprika, 3 evőkanál olaj. Marinádhoz: 3 evőkanál olaj, 3 evőkanál ecet, 1 kávéskanál mustár, fél kávéskanálnyi reszelt retek, só, bors, cukor, 2 evőkanál apróra vágott snidling. Elkészítése: a zöldhagymát megtisztítjuk és 2 cm hosz- szú darabkákra vágjuk, majd kevés forró vízben megpuhítjuk. A vízbö) kivéve lecsöpögtetjük és kihűtjük. A darált húst, beáztatott és kinyomott zsemlét, tojást, sót, borsot és paprikát jól összedolgozzuk és ízlés szerint fűszerezzük. A masszából kis kerek formákat készítünk és forró olajban minden oldalról átsütjük. Majd a zsiradékból kivesszük és lehűtjük. A marinád alkotóelemeit jól összekeverjük és a húsra és a hagymadarabkákra öntjük. Állni hagyjuk, míg az ízek összeolvadnak. Finomra vágott snidlinggel díszítjük. ARGENTIN KUKORICA: HUMITAS (Kukoricapfiré paprikával és sajttal) Hozzávalók: 4 tojás, 1 kg kukorica, 1,5 dl tej, 100 gr olvasztott vaj, fél dl olaj, 100 gr hagyma, 300 gr zöldpaprika, 250 gr sajt. Keverje a kukoricaszemeket a tejbe. Vágja nagyobb darabokra a hagymát, kis kockákra a paprikát. Párolja e 2 hozzávalót olajban. Hagyja kihűlni. Azután adja hozzá a kukoricapürét. a felvert tojásokat, fűszereket és a paprikát. Melegítse a vajat öntöttvas lábasban, öntse bele a masszát, hagyja sülni kis lángon körülbelül 10 percig fedő nélkül. A kukoricapüré megsűrűsödik, nem szabad megbarnítani. Tálaláskor reszelt sajtot teszünk hozzá. Tálalható hús nélkül salátával, vagy sült húshoz körítésként.
