Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

AZ MSZMP "TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Mai számunkból

MÜLTUNKBÖL , (6. old.)

KINŐTTÉK A GYERMEKCIPŐT

(7. old.)

ÜNNEPSÉG NAKON (3. old.)

FELMÉRŐLAP PROPAGANDISTÁKNAK (3. old.)

XXIX. évfolyam, 110. szám.

ÁRA: 1,60 Ft

1979. május 13., vasárnap

SALT-2

Csúcstalálkozó

Kis Csaba, az MTI moszkvai tudósítója jelenti:

Valamennyi szovjet központi lap szombaton első Oldalán közölte azt a bejelentést, hogy Leonyid Brezs. nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, és James Carter amerikai elnök' június közepén Bécsben találkozik, s jóváhagyja és aláíratja a SALT—2 egyezményt.

A Pravda rövid washingtoni tudósítása aláhúzza: míg az amerikaiak nagy többsége, köztük vezető politikai személyiségek, megelégedéssel fogadták a megállapodás létrejöttét, ellenfelei, köztük Jackson szenátor és mások, már az első órákban kifejezésre juttatták nemtetszésüket. Mint a Pravda megemlíti, ugyanakkor akadnak józanabb hangok is: Dole amerikai szenátor például a The Washington Post című lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy ha a republikánus párt a SALT—2 sorsát pártközi csatározásokra akarja kihasználni, minden bizonnyal vereséget szenved az 1980-as elnökválasztáson, mert az amerikai közvélemény előtt háborús pártként jelentkezik.

Szovjet-jordániai tárgyalás

A közel-keleti helyzet kérdéseiről, valamint a Szovjetunió és Jordánia együttműködésének fejlődéséről cserélt véleményt Andrej Gromiko és Hasszán Ibrahim pénteken Moszkvában, Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta a Jordán Hase- mita Királyság külügyi államminiszterét, Husszein király külön megbízott ját, és

baráti légkörben átfogó megbeszélést folytatott vele.

Mint a megbeszélésről kiadott közlemény rámutat, mindkét fél hangsúlyozta, hogy az egyiptomi—izraeli különalku megkötése tovább bonyolította a közel-keleti helyzetet, és komoly akadályokat emelt a térség békéje és biztonsága megteremtéséhez vezető úton.

BULGÁRIA AKTÍV SZEREPE A KGST-BEN

(8. old.)

ÉJSZAKAI ÉPÍTKEZÉS (9. old.)

KÉT KIÁLLÍTÁS (9. old.)

SZIBÉRIA VIZE (11. old.)

SZÍVÁTÜLTETÉS — CSELLEL

(12. old.)

■ ............................1

K

I MENJEN KI A GYÁRKAPUN?

(7. old.)

A SZÖVETSÉG GÁZVEZETÉK — A BARÁTSÁG

Útvonala

(8. old.)

ÜJ ÜZEMEK, ÜJ TERMÉKEK

(8. old.)

ZÁNKAILÁTOGATÁS (4. old.) '

KOZMIKUS KÖZÖNY (5. old.)

VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS (6. old.)

BALLAG MÁR A VÉN DIÁK...

(3. old.)

FERDE, FEHÉR F^NY (4. old.)

Bér,

egy összegben

A különböző bérformák és bérrendszerek változása, fejlődése jól tükrözi a szocialista gazdálkodásban beállt változásokat, s mutatja ugyanakkor az egyéni és csoportérdekek, illetve az ösztönzés szerepének felismerését is.

Az egyösszegű munka- és bérutalványozásnak — a csoportos, kollektív premizálás e formájának — tulajdonképpen régi hagyományai vannak — nemcsak nálunk, de a többi szocialista országban is. Alkalmazása azonban különösen a legutóbbi években került előtérbe.

Ez a bérezési forma — tehát amikor a brigádot kollektiven teszik érdekeltté a jobb, gyorsabb, esetleg éppen takarékosabb munkában — a Szovjetunióban 1970-ben kezdett elterjedni, s Zlobin-mód- szer néven vált ismertté. Zlobin és brigádja tulajdonképpen szerződést kötött vállalatával: a brigád teljes anyagi és erkölcsi felelősséget vállal a'kivitelezésért, s ennek fejében részesül az összköltségben elért megtakarításból. Az eredmények a módszer helyességét igazolták, a Szovjetunióban — ott, ahol követték Zlobinék példáját — átlagosan 17—20 százalékkal csökkent az építések időtartama.

Nálunk az ötödik ötéves tervet előkészítő időszakban kezdtek el komolyabban foglalkozni az egyösz- szegű munka- és bérutalványozás szélesebb körű bevezetésének lehetőségeivel, főként a kivitelező építőiparban és a nehézipar néhány vállalatánál. Az építőiparra vonatkozóan 1977-ben miniszteri rendelet is született a minőségi bérezés fokozatos bevezetéséről, mely többek között megfogalmazza, hogy a bérek ne csak a végzett munka mennyiségétől, hanem minőségétől is függjenek. A kivitelező építőiparra általában is jellemző a bérszabályozás, s az egyösszegű munka- és bérutalványozás sem más, mint brigádszintű bértömegszabályozás. Lényege, hogy a brigád szerződést köt a vállalattal egy-egy — rendszerint nagyobb, önálló — munkaszakasz elvégzésére, mely szerint a vállalat biztosítja a munkavégzés összes feltételeit és az egy összegben megállapított munkabért, a brigád pedig vállalja, hogy a munkát előírt időre és minőségben végzi el. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalatnál 1977-ben kezdett kísérlet 130 embert érintett — itt a dolgozók keresete a költségmegtakarítástól is függött. Ugyanakkor a szerződésben az is benne volt, hogy csak akkor fizethető prémium, ha az elvégzett munka minősége kifogástalan. A kísérlet eredményes volt, az épület határidő előtt, a tervezettnél, kisebb költséggel készült el.

Felvetődik a kérdés: ha már feltalálták az ösztönzésnek — s ezzel együtt a jobb munkavégzésnek — ezt a formáját, miért nem alkalmazzák a jelenleginél több helyen? Azért, mert az egyösszegű munka- és bérutalványozás hatékony alkálmazásának több feltétele van, melyek mind szorosan kapcsolódnak a munka szervezettségéhez. Hiszen ott, ahol anyagra, szerszámra, egyszóval munkára kell várni, hogyan is lehetne érdekeltté tenni az embereket abban, hogy egy adott munkaszakaszt hamarabb fejezzenek be? Vagy ahol olyan gyakran váltogatják egymást a brigádtagok, hogy jószerével alig ismerik egymást az együtt dolgozók? Foatos szempont tehát a brigádok összetételének bizonyos fokú stabilizálása.

S ha már a feltételekről szóltunk: igen lényeges, hogy jó, egységes teljesítménykövetelmények legyenek. Jelenleg már folyik az a nagy normafejlesztési program, melynek eredményeképpen 1981-ig az építőipari normagyűjteménynek új kiadása jelenik meg. Ezt többek között az új. technológiák — például panelszerelés, alagútzsaluzás — elterjedése tette szükségessé, s a munkálatok során mintegy 70 ezer normatétel felülvizsgálatára, korszerűsítésére is sor kerül.

Hogy a kollektív ösztönzés e formájától mit várhatunk? Alapvetően azt, hogy a belső tartalékok feltárásával és mozgósításával elősegítse a termelékenység növelését. FÖLD S. PÉTER

Egy kémény életében nem nagy kor a huszonegy év. Ennyit élt a csatári, a Szekszárd melletti téglagyár kéménye. Olyan volt, mint a vadonatúj. Ezt főleg azok tudják, akik vésővel, kalapáccsal lyukat vágtak az oldalán. A lyukat gerendákkal feltámasztották, majd addig vésték, míg a másik oldal egyszer csak megrepedt. Kinyílt vagy háromnégy millimétert. Ezután meggyújtották a fát. Pár perc, és az ötvenkét méteres kémény ledőlt. Egyszerű, olcsó és biztonságon döntési technológia. Erről készült képeink az ötödik oldalon láthatóak.

Kémény búcsúzta tő