Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-12 / 109. szám
1979. május 12. “Képújság 3 Tejtermelési verseny Elkészül ? Országos második a donaköralődi tsz, harmadik a Högyészi 0. G. A tejtermelés fokozására, a minőségi tej termelése érdekében verseny folyik sok év óta a tejtermelő gazdaságok között. A Tolna megyei mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok és egyéni gazdák szép eredményeket érnek el, s a múlt év is öregbítette a Tolna megyei tejtermelők jó hírnevét. Az értékelést a MÉM és az Országos Takarmánytermesztési és Állattenyésztési Felügyelőség elvégezte, így a megyei versenyt is értékelték. Az eredmények kihirdetésére, és a díjak átadására most került sor. A TESZÖV székházában tartott ünnepségen részt vettek a megye élelmiszer-gazdaságainak képviselői, a helyezett gazdaságok vezetői, ott volt Mátyás István, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője is. Barsi Mihály a megyei tanács osztályvezetője méltatta a Tolna megyei tejtermelő gazdaságok érdemeit. „A versenyek minden téren és időben hatékony mozgató rugói voltak és lesznek a teljesítmények növelésének. Ha a kitűzött cél helyes, akkor az egyéni, a csoport- és a közérdeket egyaránt teljes harmóniában, eredményesen szolgálják ... Tavaly 797 nagyüzem és 17 098 kistermelő nevezett a versenybe, ennek eredményeként az országban 149 millió literrel több tejet termeltek, a megyében nyolcmillió literrel, 9,4 százalékkal többet, mint 1977-ben. A megyében az egy tehénre jutó tejtermelés mennyisége elérte a 3472 litert, ami néhány évvel ezelőtt még csak igen távoli reménynek tűnt” — mondotta az osztályvezető. Értékelése további részében Barsi Mihály elmondotta, hogy a tejtermelés gazdaságossága érdekében hozott üzemi intézkedések eredménnyel járnak és várhatóan nemcsak a mennyiségi növekedés lesz majd a következő években tapasztalható, hanem a költségek kedvezőbb alakulása is. A tej termelési verseny díjait dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökének helyettese adta át. A magyar tarka tehénállománnyal versenyző üzemek országos rangsorában a du- nakömlődi Szabadság Tsz második helyezést ért el. Ez a szövetkezet tavaly kategóriájában a harmadik helyezett volt. A Holsteini-friz ke- resztezésű állománnyal rendelkező tejtermelő gazdaságok versenyében a Högyészi Állami Gazdaság a harmadik díjat érdemelte ki. Az árutej mennyiségi növekedésében, a dinamikus fejlődésben a dombóvári Alkotmány Tsz a kategória második díját kapta. A megyei verseny eredményei: Az egy tehénre jutó tej termelésének rangsora: első helyezett a Paksi Á. G. második a bonyhádi Pannónia Tsz. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó árutermelésben második az'Alsótengelici Á. G. első az aparhanti Búzavirág Tsz. Az árutej mennyiségét az előző évhez viszonyítva legjobban növelő gazdaság a decsi Egyetértés Tsz, második a szedresi Hunyadi Mgtsz; a száz hektár területre jutó tej termelésében elért kimagasló eredményekért a Dalmandi Á. G. külön díjban részesült. Az országos és a megyei tejtermelési verseny díjazott gazdaságai jelentős összegű pénzjutalmat kaptak, amelyeket a tehenészetek dolgozói és irányítói között osztottak ki. A tehéntartó egyéni gazdák közötti versenyben az összes tejértékesítés alapján a megyei rang a következő: Schüszler István (Paks), Harcsa Pál (Bátaszék), Szösz István (Váralja) — az egy tehénre jutó tejértékesítésben a legjobb eredményt D. Sümegi János bátai gazda érte el, második Porteleki János györkönyi, harmadik Tarr Gyula kisdorogi lakos.- Pj. Közös alapból: fejlesberuházás A megyében 1974-ben, illetve 1975-ben az akkori két TESZÖV — a tamási és szekszárdi — hozta létre a kölcsönös támogatási alapot. A mezőgazdasági szövetkezetek önként határoztak úgy, hogy egymás kölcsönös anyagi segítése és támogatása érdekében úgynevezett „céljellegű” vagyont hoznak létre. A KTA-nak ma megyénk 60 szövetkezete tagja, a közös vagyon múlt év decemberében 25,8 millió forint volt. Figyelembe véve a kamatbevételeket, ez az összeg év végére 35 millió forint körül alakul. Kezdetben hátráltatta a munkát, hogy a biztonsági alappal nem rendelkező termelőszövetkezetek forrás hiányában nem vállalkozhattak a hozzájárulás fizetésére. Annak ellenére, hogy a KTA-tagsággal kapcsolatos évenkénti hozzájárulási kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezete rendelkezésre áll, a belépésre nehéz megnyerni a nem KTA- tag szövetkezeteket. Más vonatkozásban jelentős a fejlődés, mert míg 1975 végén a közös alap 19 százalékát kitevő fizetési elmaradás volt, addig 1978-ban a hozzájárulás teljes összegében befolyt. A működés személyi, szervezeti keretei biztosítják a működési szabályzatban megjelölt feladatok és célok megvalósítását. Az intéző bizottság üléseinek gyakoriságát a tagszövetkeztek kölcsönigényei és az aktuális kérdések határozzák meg. A döntésekben, határozatokban a kollektíva pénzével való gazdálkodás felelőssége érvényesül. A hozzájárulás mértéke a megalakulást követően változott. A rendelkezésre álló vagyon évenkénti növekedésével bővültek az anyagi lehetőségek. Olyan kérelmeknek adtak helyet, amelyek szolgálták az adott szövetkezet továbbfejlődését, fejlődésének gyorsítását, vagy a gondok enyhítését. Az alap támogatott közösen megvalósuló és közös célokat szolgáló fejlesztéseket, népgazdasági és egyben üzemi célokat is megvalósító elképzeléseket, de segítséget nyújtott a tagok jövedelmének biztosításához is. A KTA által folyósított kölcsönök rendeltetési célja sokrétű, s az átmeneti pénzügyi hiányok rendezése mellett a fejlesztések erőteljes támogatása irányába fejlődött. Uj elem, és nagyon hatékony eszköznek bizonyul az intéző bizottság hatáskörébe utalt közvetlen folyósítású, 90 napos lejáratú kölcsönzési forma, mert gyors és hathatós segítségnyújtást tesz lehetővé. Az ilyen címen folyósított összeg tavaly 8,5 millió forintot tett ki. A kölcsönfolyósítási célok legdinamikusabban fejlődő eleme a fejlesztések finanszírozása, mind forgóalapbővítés, mind beruházás vonatkozásában. Míg 1976-ban az ilyen címen kihelyezett kölcsön 5,6 millió forint volt, addig 1978-ban 16,4 millió forintra emelkedett. A fejlesztési célú kölcsönök igény- bevétele megfelel a magasabb szinten gazdálkodó szövetkezetek érdekeinek is. Ennél a kölcsönfajtánál jó lenne a lejárati időt meghosz- szabbítani, de ez csak az alap növekedésének ütemében valósítható meg. A KTA az elmúlt években részt vállalt a szövetkezetek alaphiányának és veszteségének rendezésében is. A pénzügyi akciók elsősorban a jogszabályban meghatározott rendezési eljárások megelőzését, elkerülését szolgálták. A rendezésben való részvétel esetenként nem találkozott a tagszövetkezetek teljes egyetértésével, azonban az adott helyzetben a lehető legjobb megoldásnak bizonyult. Az így kihelyezett kölcsönök ösz- szege nem volt számottevően magas, és nem zavarta az egyéb célú kölcsönzési tevékenységet, viszont minden esetben megoldotta a szövetkezet hitelképességének helyreállítását. A működés továbbfejlesztésében célszerűnek látszik a fejlesztési célú kölcsönök kihelyezésének bővítése. A fejlesztések jobb, pénzügyileg is megalapozottabb előkészítése érdekében szükség lenne az előzetes elbírálásra. Ez nagyobb biztonságot, tervszerűbb és tudatosabb üzemi felkészülést tenne lehetővé. Hatása mind a beruházásoknál, mind a forgóalap-bővítés vonatkozásában egyértelmű. Az első kísérleti jellegű köl- csönkihelyezésekre már sor került. A tapasztalatok alapján kell ennek célszerűségét, és létjogosultságát véglegesen eldönteni. A KTA az átmeneti pénzügyi problémák rendezése mellett továbbra is fontos feladatának tekinti a kiemelt célú és a közös beruházások megvalósításának anyagi támogatását, a termelési biztonságot növelő, eszközellátottságot javító szövetkezeti igények kielégítését, az aktuális megyei gazdaságpolitikai célok segítését. fi népfront életéből A környezetvédelemmel kapcsolatos aktuális feladatokról tanácskoztak nemrégiben a Hazafias Népfront Szekszárd városi környezet- védelmi aktivistái. A város körzeti bizottságainak környezetvédelmi felelőseit már korábban megválasztották. Rajtuk kívül jelen volt az értekezleten sok környezetvédelmi társadalmi őr is, akik részt kívánnak vállani a feladatokból. A környezetvédelemről sokat hallunk mostanában, de nincs mindenki tisztában azzal, hogy mit tehet az ügy érdekében. Nem elég csak megismerni az emberi környezetet veszélyeztető okokat, és az ijesztő külföldi vagy esetleg hazai példák alapján aggódni az emberiség jövőjéért. Nincs igazuk a pánikkeltőknek, de azoknak sem, akik szerint nem lehet semmi baj, mert a természet erői helyreállítják az egyensúlyt. Vannak feladatok, amelyeket csak az állam erejével, pénzeszközeivel, esetleg nemzetközi összefogással lehet megoldani. A környezet tudományos fejlesztése, alakítása, a szakemberek feladata. Nem nélkülözhető azonban a társadalom közreműködése, javaslattevő készsége és bírálata az állami környezetvédő munkában sem. Még kevésbé hiányozhat a társadalmi munka közvetlen körny'eze- tünk védelmében. A társadalmi munka a környezetvédelem egyik legfontosabb tényezője, mert ehhez nem kellenek komolyabb erőforrások. Aki ebben szerepet vállal, az nemcsak személyes munkájával szépíti, javítja környezetét, hanem másokat is ösztönöz a közösségért végzett munkára. A környezetvédelmi társadalmi őrség tagja nyitott szemmel jár a városban, a természetben egyaránt. Utcák és terek, fák és más növényzet, berendezési tárgyak, az épületek, építmények rongálását megfigyeli. Van, ahol szemetet vagy építési törmeléket raknak le meg nem engedhető helyen, eldobálják a műanyag vagy egyéb csomagolóanyagot. Gyakori a növényvédő szer maradékok vagy a benzin, olaj gondatlan kezelése. Előfordulnak vízvezeték csőtörések, amik kimo- sódásokat okoznak. Másutt csatornadugulás szennyezi a környéket. Hulladékot, dögöt dobhatnak felelőtlen emberek az ásott kútba, vagy élővízben, patakban, tóban mossák az autót. Erdőben gyakran találkozunk kirándulókkal, akik eldobálják a szemetet, leszedik a virágot, majd eldobják. Mások hasznos vagy védett állatokat pusztítanak el. kiszedik a madarak fészkét. Nagyon sok esetben használ a jó szó, a barátságos figyelmeztetés és nagyon fontos a személyes példamutatás. Ha a társadalmi őr olyan környezeti ártalmat észlel, amivel kapcsolatban hatósági intézkedés szükséges, személyesen vagy írásban értesítse az illetékes hatóságot, vagy a Hazafias Népfront környezetvédelmi őrségének vezetőjét. A lelkes hangulatú tanácskozáson sok hozzászólás hangzott el, majd a felmerült kérdések megválaszolása és megvitatása után további környezetvédelmi társadalmi őr igazolványok kiadására került sor. DÖMÖSI JÓZSEF HNF városi környezetvédelmi őrség vezetője Milyen lesz? A nem sok jót jósoló május eleji kép A monoton esőben még árvábbak a szürke betonoszlopok. Kihalt a környék. Jobbról a járási pártbizottság hatalmas üvegablakai merednek a szemlélőre, balról a nemrég átadott új könyvtár falai zárják a kilátást. Vizet fröccsentve néha egy-egy autó húz el az utcán. , A délelőtti szürkületben mindegyik égeti a lámpát. Hitetlenedve nézelődöm. Itt áll majd — még az idén — a tamási úttörő- és ifjúsági ház. Itt áll majd? A tervek szerint biztos... Még az idén? A kérdésre — beruházási gyakorlatunkat ismerve — nehéz rábólintani. A nagyközségi tanács építési csoportvezetője, Kiszler Gábor optimistább a hitetlenkedésre hajlamos krónikásnál. — November 7-én átadjuk az épületet, akármi is lesz. Persze a műszaki átadást még előbb, október 31-én megtartjuk. — Biztos ez? — Biztos... egészen biztos — mondja. — Ritka rövid határidő... — Az igaz, de itt minden gyorsan ment. A kisajátítást is soron kívül végezte, társadalmi munkában az egyik dolgozónk, az alapozást a Kapos—Koppány Völgyi Vízitársulat, ahogy hozzáfért a területhez, azonnal megcsinálta és a kivitelezőtől a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalattól is határozott, nagyon határozott ígéretet kaptunk arra, hogy elkészülnek az október végi műszaki átadásra. — ígéretet kaptak? — Olyan ígéretet, ami mögött fedezet is van. Határozottan merem állítani, hogy elkészül a megadott időre az úttörőház. Persze amit eddig csináltak, az nem látványos munka. De ha a napokban elkezdik az univáz elemek szerelését, pillanatok alatt felnő az épület. Utána is sok munka van még, de bízunk az építőkben. Nincs jogunk adott szavukban kételkedni. Eddig minden az ütemterv szerint történt. Keményen betartották a részhatáridőket, olyan és annyi munkát végeztek el, amennyi a tervekben szerepelt. Dr. Reichert Ödönnel, a nagyközségi tanács titkárával már a jövőbe kacsintgatva nézzük a végleges formát, az úttörőház makettjét. A fehér falú, tetszetős, emeletes épület bizonyára egyik szép színfoltja lesz a majdani város, jelenlegi nagyközség Tamásinak. — Mennyiért adnak ma egy csodapalotát? — A tervezői költségvetés végösszege nyolcmillió-kétszázezer forint. A végleges berendezéssel elérjük a ti- zenkétmilliós költséget. — Miből tudnak ennyi pénzt előteremteni? — Az Állami Ifjúsági Bizottság hatmillióval támogatja az építkezést, a többit pedig saját fejlesztési alapunkból, illetve megyei támogatásból hozzuk össze. — A község lakossága, a felnőttek mivel segíthetnek hogy időre elkészüljön az épület? — Jelenleg semmivel, de később, az átadás körül nagyon sok mindennel. Akkor majd szervezünk társadalmi- munka-akciót az épület környékének parkosítására, a belső takarításokra és hasonló munkákra. Mert november 7-én átadjuk használatra az épületet, de nem mindegy, hogy a község ifjúsága milyen környezetben álló úttörő- és ifjúsági házat vesz birtokba. — Milyen lesz az úttörőház? — Középen egy aula szolgál nagyteremül és körben a földszinten és az emeleten is kisebb klubszobák, szakköri helyiségek lesznek. Felépítésében hasonlít majd a szekszárdi úttörőházhoz. Bent az aulában az egyik hatalmas falfelületre Juhos László nagyméretű képzőművészeti alkotását tervezzük. — Jelenleg hányán dolgoznak az úttörőházon? — Hét kubikos és öt ács dolgozik itt, de most nincs is szükség több emberre. — És elkészülnek október végére... — Mérget vehet rá. Ennyi határozott, bizakodó vélemény után az újságíró sem lehet hitetlen, hát így köszönünk el: — Viszontlátásra a november 7-i átadáson! TAMÁSI JÁNOS A sokat ígérő jövő, a ház makettje
