Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-11 / 108. szám

XXIX. évfolyam, 108. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1979. május 11., péntek Mai számunkból kertészeti TANÁCSKOZÁS ÉS BEMUTATÓ MÖZSÖN (3. old.) UTAZÁSI TUDNIVALÓK (5. old.) MEGYEI KÉZILABDA- BAJNOKSÁG (6. old.) BESZÉLGETÉS TAMBOVIAKKAL (3. old.) Mesterségünk címere Emlékszem még gyermekkorom játékára. Ketten jöt­tünk be a többi gyerek elé, egyikünk utánozni kezdett egy jellegzetes munkamozdulatot, másikunk belevágott a mondókába: „Amerikából jöttünk, mesterségünk cí­mere ...” S elhangzott a két kezdőbetű — a mozdulatok­ban és a betűkben bújt meg a szakma. Ezt a játékot ma már mind nehezebb játszani. A ru­hagyári gyorsvarrógépek korszakában nevetségesnek tetszik az öltögetés, akár a kenyérdagasztás örökölt mozdulatai a modern kenyérgyárak életében. A techni­ka zömmel kiűzte mindennapjainkból, a derékgörbítő fizikai munkát, s kiűzte vele a hagyománnyá gyökere­sedett mozdulatokat is, melyekről pedig azt hittük, — elválaszthatatlanok a mesterségektől. Korunkban meg­nőtt a mechanikusan ismétlődő, beidegzett mozdulatok értéke. Ezeket utánozva azonban már nem jövünk rá a szakma nevére, s alig megformálható az a kapcsolat is, amely a terméket és készítőjét valamikor egy anyaggá gyúrta. A gyári főmérnök bemutatja a szalagszerű termelést és azt mondja: üzemünkben társadalmivá vált a mun­ka, ipari kultúrával nem rendelkező asszonyok, fiatalok kereshetik itt meg kenyerüket. Honnan ismerik a mo­torkészítés fortélyait? — kérdem. A főmérnök legyint: a termelés előkészítése a nehéz, nem pedig a munka a gépeken. A műszakiak kidolgozzák a technológiát, meg­szabják a műveletek sorrendjét, a betanító betanít, megy minden, mint a karikacsapás. Odahajolok az egyik asz- szonyhoz, s megkérdezem — mit készít? Fölnéz — keze egy pillanatra sem áll meg, úgy válaszol: — motorokat. S mit hajtanak majd ezek a motorok? Hangja bizony­talanná válik: — talán porszívókat. .. A kézművesség korszakában a munkás szakmai jár­tasságát fokról fokra szerezte meg, apránként sajátítot­ta el a megmunkálandó anyag természetét, egymás után barátkozott meg a szerszámokkal. A munka felaprózó- dása csökkentette a termelési költséget és a termékre fordított emberi energiát, de megfosztotta a „gyártót” az anyaggal való kapcsolattól: az emberek cserélhetők, a műveletek változtathatók lettek. Ez nemcsak a készítő, hanem a fogyasztó viszonyát is megváltoztatta a termékhez. Fogyott azoknak a cik­keknek a skálája, amelyek magukon viselték mestersé­gük kezenyomát. Megjelent a garancia, a maga pecsét­jeivel, s ha a szalagnál ülők valamelyike elmulasztott egy mozdulatot, azért már a gyár vállalta a felelőssé­get — nemcsak a javítás költségeit, hanem esetenként termékei rossz hírét is. Mikor először találtam a Pa­tyolatból elhozott zakóm zsebében kis cédulát, „Vargá- né” pecséttel, szinte túlvilági üzenetnek véltem. Elszok­tunk a nevektől. Vargáné tisztította volna gyűrött és pecsétes kabátomat? Kedvem lett volna megkeresni, megismerni. Azután lebeszéltem magam: biztosan csak azt ellenőrizte, tiszta-e? ...Mégsem felejtettem el a nevét, s nemcsak azért, mert egyszerű volt megjegyez­ni, hanem mert személyes kapcsolatot éreztem közöt­tünk. Nemcsak a termék keresi gazdáját, a gazda is keresi a maga készítette terméket. Egy cipőgyári munkás (ki­tüntetett cipőgyárról van szó) hosszan ecsetelte, ho­gyan készül a lábbeli, s hozzátette: brigádjuk minősé­gi ellenőrei a legszigorúbb meósok. Amikor szalaguk­ra kerül a cipő, megnézik, lehet-e belőle minőségi mun­kát készíteni, vagy sem. Ha nem, visszaadják oda, ahon­nan kapták. „Egyszerűen arról van szó, hogy jó érzés jól dolgozni...” — mondja, pedig ebben a gyárban is föl- cserélhetők a műveletek, változtathatók az emberek, csak a szalag megy monoton kiszámítottsággal. Szociológusok magyarázzák, miként fosztja meg a fej­lett technika a munkást „a befejezettség tudatától”. Pszichológusok írnak tanulmányokat a megcsappant al­kotásvágyról. A szalagok mellett ülőkön pedig nem se­gít eléggé a halkan szóló zene, az óránkénti torna, vagy a kékre festett műhelyfal. A hasznosság tudata azonban kárpótolhat az egyhangúságért. Ahol jó a munkahelyi légkör és demokratikus a ve­zetés, ott ez a hasznosságtudat is meglelhető. Rátalál bárki, ha beszél a szocialista brigádok tagjaival vagy olvas a brigádnaplóban a közösen töltött programok­ról. A technika elgépiesíti az embert, a tárgyak uralmát hozza magával? Fukász György filozófus könyvének cí­mében nekünk szegezi a kérdést: áldás vagy átok a technikai haladás? Ezt a kérdést sem lehet elválaszta­ni a társadalomtól, így felelete egyértelmű: a szocia­lista társadalom humánus voltából adódóan alkalmas arra, hogy a technikát humanizálja, az ember szolgála­tába állítsa. A termelési viszonyok teremtenek megfe­lelő kereteket az ember törekvéséhez, hogy a technika vívmányait kiaknázza és áldássá tegye életében. Mind több munkás akarja megismerni, hogy mit gyárt, s azt is, hogyan lehetne jobban, korszerűbben ... Pontos statisztikák készülnek a felnőttoktatásról, ál­landó gondunk a szakmunkásképzés. Az üzemek ked­vezményeket biztosítanak, de nem mindenütt teremte­nek kedvet a tanuláshoz. Hiszen senki sem azért ül is­kolapadba, hogy megtérítsék az útiköltségét vagy in­gyen jusson tankönyvhöz, jegyzethez, hanem azért, hogy értsen valamihez. TAMÁS ERVIN Lázár György fogadta Jan Kulakowskit Ötödször kiváló a kocsolai Vörös Csillag Az ünnepi közgyűlés Mondhatjuk már így is: a szokáshoz híven idén ta­vasszal ismét ünnepelhettek a kocsolai mezőgazdasági szövetkezet tagjai, mert Ki­váló szövetkezet címmel tün­tették ki a gazdaságot. Az elmúlt évi gazdasági eredmé­nyek alapján, több száz szö­vetkezetei megelőzve, a ko­csolai Vörös Csillag kategó­riájában az első lett. A növénytermesztés és az állattenyésztés hozamainak dinamikus növekedése a ta­gok és a vezetők jó egyetér­tésének, munkájának köszön­hető. A kenyérgabona-félék termésátlaga magasabb, mint a környező gazdaságokban, jól fizetett a múlt évben a kukorica is, messze meg­előzve a tervezett értékeket. Tavaly a terv szerint 5209 mázsa hús értékesítését ter­Nicaragua A sandinisták offenzívája A Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front bejelentet­te, hogy új arcvonalat nyitott az ország keleti részén, a Nicaragua-tó körzetében. Ezzel a sandinisták tevé­kenysége gyakorlatilag az egész országra kiterjedt. Az új arcvonal megnyitása egybeesett a sandinisták „Rodrigo” néven ismert egyik vezetőjének nyilatkozatával, aki elmondotta, hogy május második felére általános tá­madást terveznek Somoza diktatúrájának megdöntésére. Szerdán harcokat jelentet­tek két riicaraguai városból, Granadából és Masayából. Granadában a sandinisták el­foglalták a helyi rádióállo­mást, Masayában pedig ka­tonai járőröket támadtak meg. Managuában ugyanak­kor 60 ezer diák lépett sztrájkba, tiltakozásul a ni- caraguai fiatalokat sújtó ke­gyetlen terror ellen. vezték, ezzel szemben 5473 mázsát adtak el. A kertésze­ti üzemág sok árut küldött a konzervgyárnak, de segítet­ték Dombóvár ellátását is. hiszen a primőrt Kocsoláról szállították először az ÁFÉSZ üzleteibe. Úgy tervezték, hogy a kö­zös gazdaság összes árbevé­tele 69 millió forint lesz, ez­zel szemben 83,4 millió fo­rint értékben adtak el növé­nyi terményt és állati ter­méket. Az ünnepséget tegnap dél­előtt a művelődési házban tartották. A helyi általános iskola úttörői nívós műsor­ral köszöntötték a szövetke­zet gazdáit, a vendégeket. Zrínyi István főkertész, ami­kor megnyitotta az ünnepsé­get, annak a reményének adott kifejezést, hogy a tag­Cyrus Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere sajtóértekezletet tartott és azon bejelentette, hogy a hadászati fegyverrendszerek korlátozásával kapcsolatos tárgyalásokon a lényeget il­lető alapvető kérdésekben elvileg megegyezés jött lét­re. Kijelentette továbbá, hogy a küldöttségeknek most Genfben egyrészt bele kell foglalniuk a megállapodás szövegébe az elért megegye­zéseket, másrészt pedig még be kell fejezni néhány egyéb, másodrendű kérdés egyeztetését. A külügyminiszter, az el­ért megegyezést kommentál­va, kijelentette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok most az új SALT- megállapodás aláírásának küszöbén áll és hogy a meg­állapodás a nukleáris fegy­ság idén is szorgalmas lesz, és munkájukat siker koro­názza. Köszöntötte az ünnep­ségen részt vevő dr. Nyíri Bélát, a TOT főtitkárhelyet­tesét, Gyuricza Istvánt, a dombóvári városi pártbizott­ság első titkárát, Vidóczi László városi tanácselnököt és a megjelent vendégeket, akik mint partnerek segítet­ték, támogatták egész évben a közös gazdaságot. Ünnepi be­szédet Keller Ádám tsz-elnök mondott, elismerte, megkö­szönte a tagság szorgos mun­káját. Dr. Nyíri Béía adta át a kitüntetést dokumentáló okle­velet és mondott rövid beszé­det. Gyuricza István a váro­si párt- és állami szervek ne­vében gratulált a kocsolai közös gazdaság vezetőinek, tagjainak kiemelkedő munka­sikereikhez.-Pj— verkezési hajsza gyakorlati korlátozását jelenti. A kérdéssel kapcsolatban rövid nyilatkozatot tett Ja­mes Carter, az Egyesült Ál­lamok elnöke és Harold Brown hadügyminiszter is. Kijelentették, hogy a SALT- megállapodás pozitív szere­pet tölt be a fegyverkezési hajsza korlátozásában, a nukleáris háború veszélyé­nek csökkentésében, vala­mint a szovjet—amerikai kapcsolatok általános fej­lesztésében. Az amerikai el­nök nyilatkozatában mind­azonáltal megismételte azt a kitételt, hogy feltétlenül szükség van az Egyesült Ál­lamok „erős védelmi rend­szerének” fenntartására és „a NATO megszilárdítására”. Carter amerikai elnök 12 órán belül másodszor is figyelmeztette a törvényho­zást: a SALT-szerződés el­Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Jan Kulakowskit, a Munka Vi­lágszövetségének főtitkárát, aki a Szakszervezetek Orszá- / gos Tanácsának meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Az FKP kongresszusa A Francia Kommunista Párt XXIII. kongresszusa csü­törtökön délelőtt folytatta a szerdán, Georges Marchais főtitkár beszámolója után megkezdett általános vitát. Meleg ünneplésben részesí­tette a francia kommunisták tanácskozása a külföldi pár­tok, forradalmi mozgalmak képviselőit, akiket Maxime Gremetz, a politikai bizott­ság tagja, az FKP KB kül­ügyi osztályának vezetője üd­vözölt. A kongresszus nagy figye­lemmel hallgatta Joseph San- guedolcet, Saint Etienne vá­ros kommunista polgármes­terét, aki egyenesen arról a megbeszélésről érkezett, ame­lyen sok éves küzdelem után megegyezés született a város legnagyobb üzemének sorsá­ról. A kommunisták, a dol­gozók hosszú küzdelme aka­dályozta meg a több ezer em­bert foglalkoztató gyár be­zárását és a gyárban, vala­mint a bedolgozó üzemekben mintegy 8000 munkahely fel­számolását. Saint Etienne vá­rosa látja vendégül egyéb­ként pénteken az Övári Mik­lós vezette magyar pártkül­döttséget. utasítása súlyos csapás vol­na az ország érdekeire és a világbékére. Az elnök szerdán este a demokrata párt tisztségvise­lői előtt, csütörtökön reggel kereskedők előtt beszélt a szerződésről. Utóbbi beszé­dében a ma élő nemzedékek legfontosabb feladatának ne­vezte, hogy érvénybe lép­hessen az új hadászati fegy­verzetkorlátozási egyez­mény. A szerződés mindkét ország számára egyformán előnyös, elutasítása súlyos csapást jelentene az egész világ békéje — hangsú­lyozta. Carter a’ mz­tetett, hof Vénybe r megálla jedhet- verek hoz' Sajtóértekezlet Washingtonban Elvi egyetértés a SALT-2 ügyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents