Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-09 / 106. szám
1979. május 9. NÉPÚJSÁG 5 különböző munkafeladatokra a teljesítmény-követelmények meghatározása, a munkaszervezés egyik alapvető eleme. A munkanormák megállapítóMunkanorma: sóban a helyileg megteremthető és ténylegesen megvalósított legjobb műszaki és szervezési feltételek mellett dolgozó átlagos képességű, begyakorlott munkás teljesítményét kell figyelembe venni. (Lexikon.) Beszélgető partnereink, Baka István és Varga Ferenc, az MMG-AM szekszárdi gyárának technológusai tiltakoznak: véletlenül se keverjük össze a munkanormát a 3—M módszerrel! Nincs szándékunkban, de azzal egyetérthetünk, hogy a gyártáselőkészítés szerves része a normának is. A 3—M = mozdulat- elemzéses munkatanulmá- nyozásos munkakialakítás. Lényege: úgy kell megtervezni a munkahelyet, olyan gyártó eszközöket kell biztosítani, és munka- körülményeket kialakítani, hogy azok az ember adottságainak legjobban megfeleljenek. A mozdulatelemzéses módszerrel a cél: a felesleges mozdulatok kiszűrése, takarékosság a kézi munkaerővel és a munkafolyamat leegyszerűsítése. Ez első hallásra úgy tűnik — s ezért tiltakozik a két technológus —, hogy a munkaerő minél jobb kihasználására törekednek. Ez így igaz is. Csakhogy nem a hagyományos értelemben. A 3—M módszerrel másfélszer annyit lehet termelni, s a dolgozónak mégsem nő a fáradtságérzete, mivel a munkahelyet úgy alakítják ki, hogy egyetlen felesleges mozdulatot sem tesz. Egy példát: A két szakember beült segíteni a szereidébe, két óra múlva fájt a gerincük, elernyed- tek a karizmaik. Mindezek a jelenleg alkalmazott székek miatt vannak. Az új módszerrel már a szék és a munkaasztal összhangját eleve úgy teremtik meg, hogy a dolgozó szinte a testének vonalaihoz tudja igazítani ezeket az eszközöket. Ugyanakkor a szerelésnél minden kézközeiben van, szinte grammra meghatározzák : mennyi súlyt emelhet a munkás. — Szóval nem normacentrikus, hanem ember- központú ez a módszer? — kérdezem Baka Istvántól. — Igen. Meg kell tanulni, hogy a kéz nem szerszám, nem emelő. Jelenleg Baka István „egykezesek” vagyunk a szereidében, mivel az egyik kézzel a műszert, vagy a szerelendő tárgyat fogjuk és csak a másik dolgozik. A mi általunk tanult módszerrel mind a két kéz szerel. — Ez a módszer Magyarországon még gyerekcipőben jár. Vajon mi ennek az oka? Varga Ferenc — Szakemberek kellenek, s az alkatrészgyártásban, az anyagellátásban, a szerszámműhelyekben is ezzel a módszerrel kell lépést tartani. Sajnos, ez még nem megy. — A műszergyárban lesz ilyen szerelőszalag? — Az év végén indul. Addig sok feladatunk van még. De biztosak vagyunk abban, hogy hamar megkedvelik a gyárban, a szereidében dolgozó asszonyok. Kél vélemény A gyáregységvezető — Itt, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár hőgyészi gyáregységében kétféle normával dolgoznak. A köz^ ponti gyár által adott direktívák érvényesülnek azoknál a munkáknál, ahol ugyanolyan körülmények vannak, mint Magyaróváron. Az átszervezés óta Variáció egy témára A FŐMÉRNÖK UTASÍT I. Gondterhelten ül az asztalnál az üzem második embere. Kopognak. A titkárnő: — Itt a Kovács elvtárs, a forgácsoló vezetője. — Küldje be! — a titkárnő kivonul. Fehér inges, nyakkendős, kék köpenyes műhelyvezető lép be. A főmérnök feláll. Kovács megilletődötten közelebb lép. Kezet fognak. — Foglaljon helyet — mondja a főmérnök. Az üzemvezető megvárja míg a direktorhelyettes helyet foglal, utána ül le. — Utasítást adtam normarendezésre. A múlt hónapban is 120 százalék fölött volt a műhelyátlag — kezdi a főmérnök. Az üzemvezető megrezzen. — Ezt magának már észre kellett volna venni. — De főmérnök elvtárs... — Nincs semmi de! A FŐMÉRNÖK UTASÍT II. azonos besorolásban dolgozunk — mondja Lieb János. — Ott, ahol eltér a technika, technológia, itt helyben határozzuk meg a normákat. Egyenes darabbér van mindenütt, ahol a teljesítmény mérhető. Az üzem 307 dolgozója közül 218-an dolgoznak teljesítménykövetelmény- rend szer ben. — Korábban egy termékre adtuk meg a normát és ennek arányában a besorolás alapján lett a fizetés is elosztva. Jelenleg egyéni darabbéres elszámolás van. Ezzel a termelés és a fizetések is nőttek. A művezető — Nálunk, a tolnai Gemenc Ipari Szövetkezetben darabbérben dolgoznak az emberek. Ennek lényege; minden műveletre meghatározzuk, hogy annak elvégzéGondterhelten ül az asztalnál az üzem második embere. Kopognak. A titkárnő: — Itt a Varga elvtárs, a normairoda vezetője. — Küldje be! — A titkárnő kivonul, helyette fehér inges, nyakkendős, barna köpenyes osztályvezető lép be. A főmérnök feláll. Varga megilletődötten közelebb lép. Kezet fognak. — Foglaljon helyet — mondja a főmérnök. A normások vezetője megvárja, amíg a főnök helyet foglal, utána ül le. — A vezérigazgató elvtárstól kaptunk telexet: nem tűri tovább, hogy a gyár átlagteljesítménye 120 százalék körül mozogjon. Ha ez így megy tovább, fejre áll az egész bérpolitikánk — kezdi a főmérnök. Az osztályvezető megrezzen. — Ezt magának már észre kellett volna venni. — De főmérnök elvtárs. — Nincs semmi de! AZ ÜZEMVEZETŐ UTASÍTÁST AD A parányi irodában az íróasztal mögött áll az üzemvezető, előtte pedig a művezetők. — Most jöttem a főmérnök elvtárstól. Rettenetesen leszúrt. Már megint 120 százalék fölött volt az átlagteljesítés! Jövő héten jönnek a normások munkanap-fényképezésre. Mindenki gondoskodjon megfelelő fogadtatásról... A NORMAIRODA VEZETŐJE ELIGAZÍT Az irodaajtó nyitva, lassan, kedvtelenül sorjáznak be a munkatársak. A főnök beszél: — Most jöttem a főmérnök elvtárstól. Megállapította, hogy mi bratyizunk a munkásokkal. Megint 120 százalék körű] volt a gyár átlagteljesítménye. Külön felhívta a figyelmet az alkatrészgyártásra... A MŰHELYBEN I. séért mennyit fizetünk. Egy darab egy forint, száz darab száz forint. Ki mennyit tud teljesíteni — mondja Dömötör Zoltán. — Van órabér is. A csoportban 7 és 16 forint között mozog. Ez szinte nem is számít, hiszen a fizetést mindenki a teljesítménye után kapja. Az ügyesebbek többet, a lassúbbak, kevesebbet. — A művezető feladata Szépen vasalt, ragyogóan tiszta, fehér köpenyben jelent meg a normás a műhelyben. Eszközei a zsebében: stopper, a műveleti utasítás, a munkanap-fényképezéshez szükséges karton, ceruza, cigaretta... A műhelybeliek várják. Reggel hamar bekapták a kávét, a gép környékén rendet raktak, csak anyagot nem vittek a géphez; ezért majd később, a normázás alatt mentek. A normás rövid megbeszélést tart a három esztergályossal. Nyugodtan, rendes ütemben dolgozzanak, ne húzzák az időt, ha szükségük van valamire, szóljanak, az is beletartozik a normaidőbe — mondja kioktatóan. A fiúk nem szólnak. Az első daraboknál nincs is baj. Kicsit álmos a normás, néha ásít, figyelni azért tud. Szépen húzogatja a strigulákat, írja a részidőket. Ha valamelyik lekapcsolja a gépet és elmegy, megkérdezi hová... ilyen területen összetettebb. Minden anyagnak, szerszámnak, alkatrésznek a helyén kell lenni. Ki kell szolgálni a munkásokat. — Dolgoztam darabbérben. A legjobb bérezési forma. Tudtam minden reggel, hogy a pénzemért mit és hány darabot kell készíteni. Ha nem lennék művezető, ismét ezt vállalnám. MŰHELYBEN II. — De marha vagy! — mondja áz egyik esztergályos a másiknak. — Dolgoztál, mint a gép. — Dolgoztam, dolgoztam — dohog a másik. — Mégis te csináltál meg 150 darabot, én meg csak 146-ot. — Zöldfülű ez még — szól közbe a harmadik. — Én? — Te, te. Úgy kell csinálni, mintha hajtanál, de közben mégse menjen a munka. — Na, jól van — szól a második esztergályos — így is csak pár tizedet tudnak levenni, azt meg játszva megcsináljuk... Az MMG—AM szekszárdi műszergyárában a hegesztőkészülékekhez gyártott feszmérő összeszerelésének sorrendjét fényképeztük le. 1. (balról jobbra). így érkezik a feszmérőház Budapestről. 2. Borotválás, sárA stopper panasza Hol vannak már azok a régi szép idők, amikor a normás eldugott a zsebébe és ott ólálkodott a munkapadok között; titokban lemérni a gyártási időket! Hajaj! Fejlődünk. Lassan csak egy ócska, megtűrt tárgy leszek. A munkanormák megállapításánál technológusok, mérnökök, szakemberek bábáskodnak. Rám már csak nagy ritkán van szükség. Manapság kezd divatba jönni a mozdulatelemzés, meg ehhez hasonló, előkelő firlefránc. De majd egyszer eljön ismét az én időm, ha másképp nem, úgy hogy múzeumba kerülök. Sok idő megy veszendőbe „A munkaerővel való jobb gazdálkodásnak nagy tartaléka a munkaidő jobb kihasználása. Jelenleg sok idő megy veszendőbe, részben anyag- ellátási, szervezési hibák, részben a sok helyen megtűrt lazaságok miatt. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása elsősorban a munkahelyi vezetésre ró feladatokat. Biztosítani kell a folyamatos munkavégzés technológiai és munkaszervezési feltételeit, a normák rendszeres karbantartását, a törvényes munkaidő fegyelmezett ledolgozását.” (Az MSZMP KB 1978. április 19—20-i ülésének határozatából.) Rengeteg gondunk van a munkaidő kihasználásával. Munkaerőhiányról beszélünk, ugyanakkor az üzemekben, hivatalokban, termelőegységeknél számtalan példát lehet felhozni a feleslegesen foglalkoztatott emberekről. Fontos kérdés a teljesítménykövetelmények kidolgozása, alkalmazása. Jelenleg hazánkban a dolgozó létszám mintegy ötven százalékát foglalkoztatják teljesítményben A többiek órabérben vagy havi fixben dolgoznak. Sokszor hallani munkások szájából: Nálunk csak srófolják a normát, mások pedig napközben járnak bevásárolni, fodrászhoz, magánügyet intézni. Lehet-e az irodákban munkanormákat alkalmazni? Lehet. Magyarországon van már rá példa. A bérelszámolók az egyik üzemben teljesítményre dolgoznak. Elfő-' gadták ezt, többet dolgoznak, többet keresnek. Ez a példa csak egyedi jelenleg azonban még sok idő megy veszendőbe... Az oldalt írta és iisz- szeállítolta: Hazafi József. A fotókat Gott- vald Károly készítette. gítás, sorjázás. 3. Készre esztergálva. 4. Bourdoncső-összeállítás, be- forrasztás. 5. Belszerkezet-összeszerelés, beszerelés. 6. Műszerhitelesítés. 7. Szállításra kész. Összesen: 18,33 perc.
