Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-08 / 105. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 105. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1979. május 8., kedd Mai számunkból KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI HETEK (3. old.) KRITIKAI ROVAT (4. old.) SOK NÉZŐ — SZÍNVONALAS VETÉLKEDŐ (6. old.) KORSZERŰBB TERMÉKEK A GÉMBEN (3. old.) ► ; Mit álmodjon a tervező? Nézegeti az ember a kirakatokat, s közben rácsodálkozik egy ruhakölteményre, egy funkciója betöltésére alkalmatlan virágvázára, sallangokkal dúsan fölcico- mázott falitükörre. Meg persze a sokkal egyszerűbb, hétköznapibb rendeltetésű használati tárgyak seregére. Ujjnyi vastag, de csak két drótot magába záró kábelre, ökölnyi nagyságú csatlakozódugóra, gyalulatlan deszkából szabott ruhafogasra. Mondom, rájuk csodálkozik az ember, s közben eszébe jut: lehet, hogy ezeket is iparművészek, okleveles tervezők kreálták? S mert bizonyosra vehető, hogy legalább egy részükhöz okvetlenül ők adták a modellt, el is gondolkodik a szemlélődő. Ugyan miért, mitől van, hogy a többnyire valóságos társadalmi igények kielégítésére készülő ipari termékek serege oly népes a torzóktól, a semmire sem alkalmas daraboktól, a drága anyagokat pazarló módon herdáló tákolmányoktól ? Ennyi bevezetés után talán nem is meglepő, hogy egészen más válaszokat kap az ember, ha gyártásirányító műszaki embereknek, ha a vállalati jövedelmezőségre már csak-csak érzékeny igazgatóknak vagy ha maguknak a tervezőknek teszi föl a kérdést: mit álmodjon a tervező? A főmérnökök tisztükhöz illő precizitással, tömörséggel mondják: olyan mintadarabot, ami szériában is gyártható. Az igazgatók ehhez még hozzáteszik azt is, hogy a tervezői álom lehetőleg kevés j anyagból, minimális kézi munka ráfordításával alakul- ' hasson késztermékké. A tervező? Magától értetődő természetességgel vágja rá: lehetőleg szépet, minden hasonlótól különbözőt álmodjék, valahányszor egy új termék megrajzolásán fáradozik. Bárhogy is nézzük, konfliktus ez a javából. Különösebb magyarázatot sem igényel, hogy belássuk: a há- rqmféle követelmény kielégítése igen széles körű tudást, ismeretanyagot föltételez. Olyan széles körűt, amelynek elsajátítására ma aligha van egyetlen iskolánk. Sőt, hihetőleg nem is lesz sem nálunk, sem a nálunk nagyobb, gazdagabb országokban. Az élet, és főként az áruval rakott kirakatok azt látszanak azonban igazolni, hogy sok országban mégis nagyobb az összhang tervezői álmok és gazdasági realitások között, mint nálunk. S ha valaki ezt kétségbe vonja, ám vizsgálja meg néhány példán az állítás igazságát. A sort talán nem tanulság nélküli az elektromos csatlakozódugókon kezdeni. Miközben nézegeti, és méregeti az ember a hazai gyártmányút, elég nehezen birkózik meg a kérdéssel: miért készítik ezt sokkal több anyagból, mint Svájcban, ahonnan az előállításhoz szükséges bakelit port drága pénzen importáljuk? Ennyivel szerényebb lenne tervezőink fantáziája? Hajlok rá, hogy inkább azt higgyem: ennyivel több előirás, elavult szabvány köti meg a formatervező iparművészek kezét, gondolkodását. És nem lehet más oka az említett kábelek túlméretezettségének, túlbiztosítottságának sem. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy tervezők, műszakiak és gazdaságvezetők együttesen se jutnának el a fölismerésig: a mai szigetelőanyagokból már kevesebb is teljes biztonságot ad, mint azokból, amelyek a szabványkészítés idején álltak rendelkezésre. Lám, a műszaki cikkeknél a szabványdzsungel is ott szerepel az okok között, amelyek magyarázzák a tervezői fantázia látszólagos hiányát. Nem könnyebb azonban a formákra legérzékenyebb divatcikkeket gyártó ágazatokban dolgozók helyzete sem. Kötöttárugyárainkban például egy-egy kollekció összeállításakor korántsem az a legfontosabb szempont, hogy mely vonalak uralják a világ pillanatnyi vagy majdani divatját. Sokkal lényegesebb ennél, hogy vajon van-e fonal az elképzelt pulóver megkötéséhez? Mert a kötődéi kapacitás növelésére sok-sok milliót áldoztunk ugyan az elmúlt években, ám a fonalgyártás feltételeinek javítására már csak a maradékot fordítottuk. Mintha bizony nem lenne természetes az összefüggés alapanyag és késztermék között. S hogy még bonyolítsuk a helyzetet: a meglepően új vonalú, az igazán modern és hazai alapanyagokból megtervezett pulóver sem lesz okvetlen siker a vásárlók körében. Hiszen ahhoz, hogy az legyen, még meg is kellene rendelnie a gyártól a kereskedelem illetékeseinek. ők azonban, kevés kivételtől eltekintve, már ahhoz a korosztályhoz tartoznak, amely kevésbé keresi a divatosat, sokkal inkább a tartós, a megszokott holmit. Mit álmodjon hát a tervező? — ismételhetjük meg a kérdést. Nagyot mindenesetre nem tévedhetünk, ha kimondjuk: álmodjon reálisat, megvalósíthatót. Olyan ipari termékeket, amelyektől harmonikusabbá válik környezetünk, ízlésesebbé megjelenésünk, kényelmesebbé, lakhatóbbá az otthonunk. S mert ezért a célért olykor kis ütközeteket kell vívni, az sem baj, ha a tervező azt is megálmodja, miként kerülhet ki győztesen a konzervativizmussal folytatott harcból. BEDŐ NÁNDOR Budapestre érkezett Sztanko Todorov Magyar—bolgár kormányfői tárgyalások Megkezdődtek a magyar—bolgár hivatalos tárgyalások. Képünkön Sztanko Todorov és Lázár György megbeszélése a Parlamentben. Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hétfőn, baráti látogatásra Magyarországra érkezett Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Sztanko Todorov kíséretében Budapestre érkezett Marij Ivanov, a külügyminiszter első helyettese, Mar- kő Markov, a minisztertanács kabinetfőnöke, Najden Najdenov, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese, Krsztju Popov külkereskedelmi miniszterhelyettes. Itt csatlakozott a kísérethez Andrej Lukanov, a minisztertanács elnökhelyettese, aki a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság elnöki találkozóján vett részt Budapesten. A bolgár, magyar és vörös zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren a vendégek fogadásán megjelent Lázár György, Simon Pál nehézipari miniszter, Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár, Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Roska István külügyminiszter-helyettes, Horváth László, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, Bajnok Zsolt, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több vezető személyisége. Jelen volt a fogadtatáson Vladimir Vi- denov, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete és Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. Délelőtt a Parlamentben Lázár György és Sztanko Todorov rövid megbeszélést folytatott, majd a Miniszter- tanács tanácstermében megkezdődtek a magyar—bolgár tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport vezetője Lázár György, tagjai: Marjai József miniszterelnök-helyettes, Roska István. Horváth László, Tordai Jenő és Sebestyén Jenő. A bolgár tárgyaló küldöttség vezetője: Sztanko Todorov, tagjai: Andrej Lukanov, Marij Ivanov, Marko Markov, Najden Najdenov, Krsztju Popov és Vladimir Videnov. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson a miniszterelnökök kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, szocialista építőmunkája eredményeiről. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok fejlődését, a gazdasági együttműködés további fejlesztésének lehetőségeit. Sztanko Todorov és kíséretének tagjai — Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Roska István és Sebestyén Jenő társaságában — délután ellátogattak a hernádi Március 15.-e Termelőszövetkezetbe. Megérkezésükkor Cserven- ka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára és Mondok Pál megyei tanácselnök fogadta a vendégeket. Cserháti Pál, a tsz elnöke tájékoztatást adott a 2300 taggal, több mint 7500 hektáron gazdálkodó közös gazdaság tevékenységéről, a dolgozók élet- és munkakörülményeiről. Sztanko Todorov részletesen érdeklődött a tsz tevékenységéről, kooperációs kapcsolatairól. A tájékoztatót követően a vendégek megtekintették a sertésfeldolgozó és a baromfifeldolgozó üzemet, majd ellátogattak egy tsz-tag háztáji gazdaságába. * Lázár György este vacsorát adott Sztanko Todorov tiszteletére az Országház vadásztermében. Részt vettek a vacsorán a bolgár kormányfő kíséretének tagjai. A vacsorán részt vett Marjai József, Romány Pál. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Simon Pál, Rácz Pál, Varga József, s a politikai, a gazdasági élet több más vezető személyisége. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Lázár György és Sztanko Todorov pohárköszöntőt mondott. Május 6—11 Kiállítás tervezővállalatok munkáiból A kiállítás egy részlete Fotó: Gottvald Vasárnap délelőtt 10 órakor, a városi tanács nagytermében, ünnepélyes keretek között nyitotta meg dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke azt a kiállítást, amelyet a Magyar Építőművészek Szövetsége pécsi csoportja és a Tolna megyei Tervező Vállalat rendezett a pécsi, a Baranya, a Somogy, a Tolna és a Zala megyei tervezővállalatok munkáiból. Dr. Szabópál Antal megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Dél-Dunántúl a magyar kultúra és a magyar építészet jelentős területe volt és ma is az, amelyből az egyetemes és hazai építészet nem egy kiemelkedő értéke sarjadt. Az elmúlt évtizedben szocialista hazánk építészetében óriási fejlődés tanúi voltunk. Uj, korszerű, szép városrészek, lakónegyedek, óvodák, iskolák, közintézmények, üzemek épültek, dicsérve a tervezők, a kivitelezők, a szakemberek munkáját. A magas színvonalú, felkészült tervezést, építészetet reprezentálják Pécs Lvov- kertvárosának lakóházai, középületei, a nagykanizsai művelődési központ, Kaposvár lakóépületei, a szekszárdi Gemenc-szálló, az úttörőház és számos egyéb építmény. Épületeink nemcsak korszerűek, hanem esztétikusak. harmonikusan illeszkednek a környezethez, biztosítják az otthonosságot. Zöldterületek, játszóterek, képzőművészeti alkotások teszik még szebbé, kulturáltabbá lakónegyedeinket, városainkat, falvainkat. A tervezők az új alkotások mellett gondoskodnak a műemlékek helyreállításáról, a hagyományok őrzéséről, a népi építészeti kultúra ápolásáról is. A Pécsett indított kiállítás törzsanyaga megyénk néhány alkotásával tovább bővült, olyan épületekkel, amelyekre méltán lehet büszke tervező, kivitelező egyaránt. Ilyenek például a szekszárdi tanítóképző főiskola, a tamási gimnázium, a tamási könyvtár, a paksi szolgáltatóház és a paksi kulturális központ. A most bemutatott anyagot kiállítják a Magyar Építőművészek Szövetsége székházában is, ahol Dél-dunántúl építőművészete várható sikerrel mutatkozik be majd. A bemutatott anyag iránt már a kiállítás megnyitásának napján is nagy volt az érdeklődés, nemcsak szakemberek, hanem a szép iránt fogékony látogatók nagy elismeréssel szóltak arról a fejlődésről, amelyet a bemutatott fényképek reprezentálnak. A kiállítás május 11-ig tekinthető meg, délelőtt 9 órától délután hat óráig. Bonyhád : Egészségügyi ellátás Tegnap tartotta ülését a városi tanács. A lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásáról szóló jelentés után a testület meghallgatta az egészségügyi osztályvezető beszámolóját Bonyhád város és város környék egészségügyi ellátásának helyzetéről, s a járó- beteg-ellátásró'l. A beszámoló megállapította, hogy az utóbbi időben jelentős fejlődés volt tapasztalható, ennek ellenére további feladatokat kell megoldani. Mindenekelőtt a szemészeti ellátást kell biztosítani. Ezután a művelődési osztályvezető tájékoztatta a testületet a közművelődési törvény végrehajtásáról, a közművelődés tanácsi irányításáról, s az anyagi ellátottság helyzetéről. Ezt követte a közművelődési és oktatási bizottság beszámolója. Utolsó napirendi pontként bejelentések hangzottak el. Az ülésszak végén dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára a kormány által alapított „Kiváló társadalmi munkáért” jelvényt adta át Lőrincz Gézának és Kovács Gáspárnak.
