Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-06 / 104. szám

12 Képújság , 1979. május 6. AZIN MAGAZIN MAGAZIN N N MAGAZIN iíSíííiMfi^ MAGAZIN MAGAZIN ''111 MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Földrengésjelző harcsák fi. törpeharcsák rendelle­nes viselkedése a földrengés közeledtét jelezheti. Ezt' ál­lapította meg az eddig vég­zett kísérletek alapján a to­kiói katasztrófa-elháritó ta­nács. Kutatók tíz törpeharcsá­val hét hónapon át végeztek megfigyeléseket a japán fő­város tengeri kísérleti állo­másának három medencéjé­ben. Azt tapasztalták, hogy a megfigyelés időtartama alatt észlelt valamennyi földmozgás 85 százaléka esetében a harcsák — sok­szor már néhány nappal korábban — rendkívül nyugtalaná váltak, s ezzel „jelezték” a veszély köze­ledtét. Gondolatok Minél gazdagabb az ember fantáziája, annál szegényesebbek az érzé­sei. (Stanislaw Lee) Adja el az autóját és gazdag gyalogos lesz. (Stockholmi használt­autó-kereskedés hirdetése) Szerelmem — ez olyan nő megszólításá­nak kedvelt formája, akinek a nevét pillanat­nyilag elfelejtettük. (Oliver Herford) A pénzzel nem érez­zük magunkat olyan jól, mint amilyen rosszul érezzük magunkat nél­küle. (Örmény közmondás) Ha azt próbálom meg­állapítani, hogy mi az, ami jobb a második há­zasságomban, mint az elsőben volt, akkor a legszívesebben azonnal egy harmadik házassá­got kötnék. (Peter Gregor) Vannak nyelvek, ame­lyekben a szavakat másképp írják és más­képp ejtik ki. És olya­nok is vannak, amelyek­ben a szót másképp ej­tik és másképp gondol­ják. (Peter Gregor) Indul a halászflotta Az északi népek halásza­tában — a heringfélék után — a tőkehalfélék családjába tartozó halfajok a legfonto­sabbak. Évente összesen mintegy 6 millió tonnát fog­nak ki belőle. Ezzel a meny- nyiséggel a tőkehalak a ten­geri halfogás második he­lyén szerepeltek, amely az egész tengeri halzsákmány 12 százalékát tette ki. ösz- szehasonlításul: a hering­zsákmány ugyanakkor 14 millió tonnára rúgott, amely Földünk haltermelésének a 32 százalékát tette ki. A tőkehalak az Atlanti­óceán északi részétől a Je­ges-tenger déli vidékéig ter­jedő vizekben élnek. Az óceánban meg a tengerek­ben hosszú vándorutakat tesznek m^g a táplálékszer­zés közben, és akkor, ami­kor az ívóhelyeket felkere­sik. Az ívóhelyeken és a tengerek egy-egy kedvező, bő táplálékot adó övezeté­ben hatalmas tömegekben gyűlnek össze, így ezek a területek a fő halászati he­lyek. Ilyen terület például a Norvégia északi partvidé­ke és a Lofoten-szigetek környéke. Az ottani vizek fövénypadjaira járnak ívni a tőkehalak. Messzi vizek­ről még a téli hónapokban indulnak el, és hatalmas tö­A műhold adatait ráveze­tik a térképre megekbe verődve, valóságos úszó „halhegyekként” érkez­nek meg. Már Norvégia ős­lakossága megfigyelte ezt az évről évre ismétlődő szoká­sukat és azóta — ma is — ezer halász lesi ilyenkor a tengert, felkészülve fogadá­sukra. A megfigyelés azonban pusztán érzékszervekkel nem lehet elég pontos. El­més szerkezetek készültek, amelyek már nagyobb tá­volságból jelzik a közeledő halcsoport helyét és mozgá­sának az irányát. Ultrahang­hullámokat bocsájtanak ki, és a halrajból visszaverődő hullámokat észlelik a mű­szerek és ebből számítható ki a csapat helyzete. Újabban a mesterséges holdakat is „bevetették” a halászhajók célra vezetésére. A műholdak hatalmas ten­gerrészeket képesek áttekin­teni, és a halrajok helyét ily módon jelzi a műhold a földi állomásnak. Bejelölik a megfelelő helyeket a térkép­re, és ennek alapján indul­hat a flotta a biztos zsák­mány után. A baj csak az, hogy a ha­lak szaporodóképessége nem áll arányban a technika fejlődésével. A naperőműveké a jövő? Hogy miért és mennyire érdemes a Földünkre érkező napsugárzást energiafor­rásként számításba venni, jól érzékelteti egy egyszerű fizikai mennyiség, az ún. napállandó. Ez a Földünk légkörén kívül, annak külső „határán” az egységnyi felü­letre bizonyos idő alatt me­rőlegesen érkező napsugár­zás összenergiáját jelenti. A napállandók átlagos értéke 2 kalória négyzetcentiméte­renként és percenként, ami 0,14 watt teljesítménynek felel meg. Az egész Földünkre ily módon eljutó energiameny- nyiség szinte elképzelhetet­lenül nagy. de a szerepe is rendkívüli (légköri folyama­tok, tengeráramlások, párol­gás, növényi életfolyamatok, stb.). A földfelszínt egy perc alatt érő napenergia elég volna egy egész évi kőszén­nel, kőolajjal, földgázzal és egyéb energiahordozókkal (víz-, szél-, magenergia) fe­dezett földi szükségletek ki­elégítésére. Csakhogy a napenergiát össze kell gyűjteni és el is kell raktározni, mégpedig a lehető leghatékonyabban. A kutatások világszerte egyre nagyobb lendülettel folynak. A napenergia felhasználása rendkívül csábító lenne, mert ez az energiaforrás mindenütt jelen van és hasznosításához nincs szük­ség olvasztóhálózatra. Ha a naperőmű már elkészült, a „tüzelőanyag” ingyen áll rendelkezésre. Ezenkívül a napenergia kis egységekben is hasznosítható: egy-egy család vagy kisebb közössé­gek energiaszükségletének a kielégítésére is alkalmas, még az egyéb energiaforrá­soktól távoleső területeken is. Végül a naperegia fel- használása nem jár szennye­zési és hulladéktárolási problémákkal. A napenergia összegyűjté­sének egyik hagyományos módja az arkhimédészi meg­oldás. A hagyomány szerint az idős tudós Szürakuza vá­rosának ostromakor nap­fénygyűjtő tükrök összpon­tosított fényével gyújtotta fel az ellenség hadihajóit. Ezt az elvet hasznosítják a különféle napfőzőedények, napmelegítők és napkohók. A müncheni egyetemen különböző gyárak berendezé­seit minősítik. A különböző típusú napkollektorok telje­sítményét hasonlítják össze 6 hónapon keresztül, változó hőmérsékleti viszonyok (0,7—18,7 C fok) között. Mindentudó” mikroszkóp Az utóbbi években mind­jobban elterjedtek a nagy pontosságú, kontrasztos, ibolyántúli sugárzóval fel­szerelt és így különlegesen jó áttekinthető színes képet mutató fénymikroszkópok. Felmerült az az igény is, hogy a mikroszkópokkal ne csak megtekinthetők legye­nek az egyes preparátumok, tárgyak, hanem azok bioló­giai fejlődése, változása, ol­vadása vagy dermedése fo­tográfiai úton is követhető és rögzíthető legyen. Ez alapvetően elősegíti a vizs­gált eljárás dokumentálását és más kísérletekkel, eljá­rásokkal való objektív ösz- szehasonlítását. A természetes világítás a mikroszkóp! fölvételek ké­szítéséhez elégtelen. Az iz­zólámpás megvilágítás kon­centrált fénysugarai pedig sokszor olyan hőt fejleszte­nek, amely káros a prepará­tumra. Mindamellett mind a természetes, mind az izzó­lámpás világítással viszony­lag hosszú expozíciós időre volt szükség, és ez a képek elmozdulás okozta életlensé­gét vonta maga után. E ne­hézségeken azáltal lettek úrrá, hogy olyan kis mére­tű villanófény berendezést konstruáltak, amely a mik­roszkópba beépíthető, és fényét az optikai útba be­illesztve sugározza a vizs­gált tárgyra. E „mikroblitz” készülékkel már megoldható a mikrovilágban élő és moz­gó tárgyak, kristályok nö­vekedésének, átalakulásának tetszés szerinti mozgássza­kaszokban váló lefényképe­zése. A beépített villanófény megvilágítási ideje kb. i ez­red másodperc, ami elegen­dő ahhoz, hogy 0,001 milli­méter nagyságrendű részle­teket megörökíthetővé te­gyen. A villanások — tehát az egyes felvételek is — kb. 3 másodpercenként követhe­tik egymást. A hót karikatúrája Atom vagy olaj? Az amerikai energiapolitika nagy di­lemmája A szerelem karcsúsít Aki megelégelte már a so­vány túróval és szaharinnal járó hagyományos fogyókú­rákat, legyen inkább szerel­mes! Szerelemmel ugyanis — ha nem is könnyebben, de mindenesetre kellemesebb úton — ugyanaz a hatás ér­hető el, mint fogyókúrák­kal: leadhatók a fölösleges kilók. Ezt a tavaszi tippet adja olvasóinak a táplálko­zás problémáira szakosodott „Envirommental mutrition” című kiadvány. Döntő a szerelemben érzett szenve­dély: a szerelmi izzás hőfo­kától függően ugyanis egy bensőséges együttlét során 125—300 kalóriától szabadul­hat meg a szervezet. A kiadvány szerint a csó­kolózás is karcsúsít. Egy kü­lönösen bensőséges csók 12 kalória leadásával jár; Vízszintes: 1. Kis Ferenc költeményének első sora (zárt betűk: C, E, S, L, G, Á). 13. Kossuth-díjas köl­tőnk. 14. Kukutyinban he­gyezik. 15. A nem mohame­dánok gúnyneve a törökök­nél. 16. Yttrium és kénvegy- jele. 17. Többtagú kifejezés. 19. Egyik új városunkba való. 21. Több a kelleténél. 22. A karát negyed része. 23. A görögök Föld istennője. 26. Téli sportszer. 28. K- ázsiai hosszmérték. 29. Tra­gikus emlékű belga város. 30. Kikötő Luzon szigetén. 32. Vatikáni és osztrák gk.- jelzés. 33. Papírra vetni. 34. Idegen férfinév. 35. Acélnak kis széntartalmú kristályos alkateleme. 37. Titán és nit­rogén. 38. Olasz politikus. 40. Hálásan gondol rá. 41. Ko­zák katonai parancsnok. 43. Rövid terület! 44. Bulgáriai hegység. 45. Állóvíz. 46. Francia költő, író. 47. Főze­léknövény. 49. O. M. 50. Genus. 52. Pénzintézet. 53. Magok földbe juttatása. 57. Égési folyamat megnyilvá­nulása. 59. Sós tó Közép- Ázsiában. 60. A levél burka. 63. Lengyel gk.-jelzés. 64. Könnyet ejteni. 66. Vízben élő ízeltlábú. 67. Rendezke­dik. 70. Sokasító. Függőleges: 2. Hatalmas madár. 3 Strázsa. 4. Égitest. 5. Beigli jelzője. 6. Egyipto­mi fügefa. 7. Idegen férfi­név. .8. Sok éves ital. 9. Erő­sebb hajtás. 10. Ritka. 11. Művészettörténész (Klára). 12. Gépkocsimárka 13. Az idézet folytatása (zárt betűk: O, A, Z, E). 18. Gyulladás. 20. Ismert osztrák sportklub. 22. Mellény francia eredetű szóval. 24. Tördelő. 25. Ki­kötő a Léna torkolatában. 27. Közép-Európa legna­gyobb tava. 28. Francia ba­lettművész és koreográfus. 31. Argon vegyjele. 32. Egy pillanatra feltűnik. 34. Légi- társaság. 36. Neki hagyomá­nyoz. 38. Csatakos. 39. Örök­léstan. 42. Tegnap és holnap között. 44. Szabadságától megfosztott. 48. Ringó ... az egyik (Beatles). 51. Operál. 54. Észak-amerikai tó. 55. Létezne. 56. Kicsi, de erős. 58. Kerek és semmi. 61. He­vesen ide-oda mozgat. 62. Veszteség. 63. Kiegészítésre való. 65. Rugalmas ívű, hú­ros fegyver. 68. Te és én. 69. Sporteszköz. Beküldendő a vízsz. 1. és a függ. 13. sz. sorok megfej­tése 1979. május 14-ig a Me­gyei Művelődési Központ, Szekszárd, Pf. 15. 7101 cím­re. A levelezőlapra kérjük rá­írni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést be­küldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1979. április 22-i ke­resztrejtvény helyes meg­fejtése: Ragyogó rügyön álldogál a nap, indulni kész, arany fején kalap. Könyvjutalmat nyertek: Bánhidi Ádámné Cikó, Kos­suth u. 8. 7161; Hopp Gá- borné Hőgyész, Béke u. 39. 7191; Kőfalvi Aranka Szek­szárd, Tartsay ltp. 28. 7100; Mityók Ferencné Szekszárd, Kölcsey ltp. 23. 7100; Szent- györgyi Ferencné Pincehely, Vörösmarty tér 5. 7084. A nyerteseknek a könyve­ket a kiadó postán küldi el. SZEREK I as HßlL* 1*1*1 ü gggg ffTyryf SgiillL ^4§_T*jh.

Next

/
Thumbnails
Contents