Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-06 / 104. szám

1979. május 6. KÉPÚJSÁG 9 ■■■■■■■■■ Nagyüzemi gombatermesztés A jó minőségű étkezési gomba iránti gyorsan növek­vő keresletet háztáji vagy szövetkezeti termesztéssel sem tudják kielégíteni Lengyelországban. A megoldás: gomba­gyár! Varsó közelében nemrég kezdték el az új módsze­rű gombatermesztés nagyüzemi kipróbálását: a hagyo­mányos trágyázott föld helyett speciális, vegyszerekkel dúsított szalma szolgál táptalajként. Az eddigi eredmé­nyek biztatóak. A szakértők évente hatszori „aratásra” és körülbelül 1500 tonnás termésre számítanak. Hírek Jugoszláviából Jugoszlávia ipari termelé­se tavaly 9 százalékkal volt nagyobb, mint 1977-ben. Nagyarányú beruházási programot hajtottak végre: 30 százalékkal több beruhá­zás létesült, mint az előző évben. A foglalkoztatottság szintje 6 százalékkal, a mun­ka termelékenysége általá­ban 3—3,5, az iparban 5,4 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg is kedvező volt, az exportnöve­kedés reálértéke 3,2 száza­lékos, az importé pedig 1,8 százalékos növekedést mu­tat. A skierniewicze-i létesítményben 18 ezer négyzetméte­ren termesztik a különleges táptalajon a gombát Automatikus berendezések b iztosítják a hőmérséklet és a páratartalom állandóságát fi napteuekenyseg vizsga lat a Az 1979-es év az aktív naptevékenység éve lesz. Arra számítanak, hogy az úgynevezett Wolf-szám, amely a napfolttevékenysé­gek számát jellemzi, a maximum idején eléri a 150-et, sőt, a 170-et is. A maximum ideje alatt megnövekvő napsugárzás és az elektronok, protonok je­lentős áramlatai a földet el­érve egy sor érdekes jelen­séget váltanak ki az ionosz- férában és a magnitoszférá- ban. Ezzel kapcsolatban a bolgár űrfizikusok számos kísérletet terveznek, hogy fényt derítsenek e jelensé­gek mechanizmusára. Elsősorban egy automati­kus űrállomás felbocsátását tervezik, fedélzetén komplex geofizikai berendezéssel az ionoszféra kutatására a meg­növekedett naptevékenység idején. Ebből a célból a bol­gár szakemberek újszerű berendezést szerkesztettek — az „EMO—1” elektromos fénymérőt —, amelynek fel­adata az alapvető légköri sugárzások megoszlásának kiderítése. Ennek a műszernek az el­méleti kidolgozása Mitko Gogosev és Zvetanka Gogo- seva űrfizikusok nevéhez fűződik, a gyakorlati mun­kát pedig Neno Petkov, a műszaki tudományok kandi­dátusa vezetésével végezte el egy mérnök-kollektíva. A mesterséges hold fedélzetén elhelyezett berendezés első­ként fog adatokat közölni az ionoszféra egészének álla­potáról. A másik feladat, amelyet ebben az évben bolgár űrfi­zikusok maguk elé tűztek, abban áll, hogy megmérjék az ionoszféra-plazma leg­fontosabb lokális paraméte­reit: az elektron- és ion­koncentrációt, valamint a hőmérsékletet. Erre a célra dolgozták ki a P—4 elneve­zésű bolgár berendezést, Sztefan Csapkinov és Tana Ivanova vezetésével. A be­rendezést az Ionozond (ionoszféra-szonda) típusú, egyesített automatikus űrál­lomáson helyezik el. A be­rendezés elektronikus blokk­ját Bulgáriában készítik. A bolgár tudósok* megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tanak az egyenlítői sugár­zásra, a sarki fényre és a vörös görbületekre, amelyek az bioszférában a közép földrajzi szélességek felett figyelhetők meg. A földi ku­tatásokat ezen a területen az indiai Kodaikanal-hegy- ségben lévő bolgár—indiai állomás segítségével végzik. A kutatások másik körét a naptevékenység földi mé­rése és az ionoszféra-folya- matokra gyakorolt hatásá­nak meghatározása jelenti. Ezeket a megfigyeléseket a Szovjet Tudományos Akadé­mia Atmoszféra-Fizikai In­tézetével és a grúziái Abasz- tumanszk-i megfigyelő ál­lomásával kidolgozott hosz­szú távú közös program ke­retében végzik el. A prog­ram megvalósítása még 1971-ben kezdődött. A prog­ram magába foglalja egy sor színképsugárzás megfi­gyelését, a kölcsönös infor­mációcserét, az adatok fel­dolgozását és értelmezését. A végső eredményeket bol­gár és szovjet tudósok kö­zös munkáiban hozzák majd nyilvánosságra. Bolgár rész­ről a kutatásokban a Köz­ponti Világűrkutatási Labo­ratórium munkatársaii vesz­nek részt, Kiril Szerafimov professzor vezetésével. Megfigyeléseket végeznek az ibolyántúli és a látható spektrum-területeken a Szó­fiai Központi Világűrkuta­tási Laboratórium és a Freiburgi Űrfizikai Intézet (NSZK) közös programjának keretében. A naptevékeny­ség közvetlen műszeres vizs­gálatát a bolgár Jurij Gaga­rin Obszervatóriumban vég­zik. Az Altaj-vidék atlasza Most készült el és jelent meg először földrajzi atlasz az Altaj-vidékről. A sorozat első kötete a vidék termé­szetrajzával és a természeti erőforrások védelmével fog­lalkozik. Az atlasz értékes segédeszköz lesz a határte­rület termelőerőinek távlati tervezéséhez. Uj, Obrovac típusú vízi erőművet építenek a Zrman- ja folyón, a Spliti Elektro- privreda-Dalmacija üzem dolgozói. Az erőmű, amely 450 millió kilowattóra ára­mot termel majd évente, elő­reláthatólag 1982-ben lép üzembe. * A montenegrói tengerpart gyorsabb megközelítésére alagutat terveznek Jugo­szláviában. Az E—17-es autópálya részeként meg­épülő alagút 5300 méter hosszú, 7,5 méter széles lesz, mindkét oldalán 80 centi- méteres védősávval látják el. A megvalósítás mintegy 1500 millió dinárba kerül. Nagy energiával az energiáért Az NDK valamennyi lap­ja megírta: szeptember vé­gén befejezte első idényét az ország első és egyelőre egyetlen napenergiával me­legített vizű strandja. A kí­sérlet, amelynek során a freyburgi strand vizét egy több mint 200 négyzetmé­teres napelem-komplexum­mal melegítették, bevált. A különben nagyon hideg vizű medence vizének hőmérsék­lete rendszeresen meghalad­ta a 22 fokot. A szakembe­rek megállapították, hogy a korlátlanul rendelkezésre álló napenergia jóvoltából a tavaly májustól szeptem­berig terjedő — és nem túl­ságosan napos — időszak­ban összesen 50 megawatt­órányi energiához jutottak. Nem túlságosan sok ez per­sze, de kezdetnek biztató. Egy hallei tervezőirodában pedig már csaknem készen állnak néhány kísérleti, nap­energiával fűtendő ház ter­vei: az építést 1979-ben megkezdik. A napsugárzásban rejlő energia tömeges hasznosítá­sa persze még a jövő zené­je, az energiaproblémák már évek óta és egyre fokozódó mértékben okoznak gondot az NDK népgazdaságának.­A fajlagos energia fel- használását a legutóbbi években esztendőnként csaknem 5 százalékkal sike­rült csökkenteni, és ez kez­detnek .nem rossz. 1970-ben 1000 márka értékű terme­léshez 312 kilowattóra ener­giát használtak fel, 1977-ben már csak 259 kilowattot. Mintegy 50 millió tonna bar­naszenet sikerült ilyen mó­don megtakarítani. Amikor az NDK-ban az energiáról beszélnek, leg­többször a szénről esik szó. A magyarázat: bár működ­nek atomerőművek, sőt né­hány kisebb vízi erőmű is táplálja az energiahálóza­tot, az ország fő energia- forrása a külszíni fejtéssel nyert barnaszén. Ez egyben az országnak a kálisón kí­vüli egyedüli lényeges ás­ványkincse. Már csak azért is egyre drágább a barna­szénből nyert villamos áram, mert elmúltak azok az idők.^ amikor a bányák kimerülé­sével egyszerűen eb lehetett vonulni, ott hagyva a táj­ba ütött sebeket. A kör­nyezetvédelem érdekében — és erről az NDK-ban tör­vény intézkedik — a kiter­melőknek helyre kell állí­taniuk az okozott károkat. A költségeket ugyancsak ha­talmasan megnövelte, hogy elfogytak a felszínhez közel fekvő, tehát könnyen kiter­melhető rétegek. Jelenleg naponta 2 millió 800 ezer tonna meddőt hordanak el, hogy a népgazdaság számá­ra szükséges 695 ezer tonnás termeléshez jussanak. Az erőművek építése egy­re költségesebb: éppen az energiahordozókkal való fo­kozottabb takarékosság és a környezetvédelem érdeké­ben nagyon bonyolult tech­nikai megoldásokat, drága berendezéseket kell alkal­mazni. Az NDK-ban úgy számolnak, hogy egy 3000 megawattos teljesítményű erőmű áráért éppen egy százezer lakosú várost lehet­ne építeni lakóházakkal, is­kolákkal, kórházakkal, szín­házzal, sportteleppel — vagyis minden kényelemmel és szükségessel ellátva. A szakemberek — bár persze pazarolni senkinek sem kell — nem ott látják a megoldás gyökerét, hogy például mindenki azonnal oltsa el távozás után abban a bizonyos félreeső helyiség­ben a villanyt. Sokkal hatá­sosabb és nehezebben tel­jesíthető feladatok vannak: a gépeket, berendezéseket, technológiákat kell fejlesz­teni az energiagazdálkodás hatékonyságának növelésé­hez. Jó példa erre, hogy a városi gyorsvasutak új, ki­sebb fogyasztású elektromos mozdonyokat kaptak, ame­lyek jóval könnyebbek a ré­geiknél, mert nagy szilárdsá­gú alumíniumból és nem acélból készülnek. Nagy eredményként könyvelték el, hogy a vas- és acélipar­ban 15,4, a táblásüveg-gyár- tásban 17,2, a kálisó előállí­tásánál 24,4, a háztartási és egészségügyi porcelánok gyártásánál 26,2 százalékkal sikerült 1970-hez képest csökkenteni a fajlagos ener­giafelhasználást. Az új la­kások jobb hőszigetelése, a korszerűbb fűtési berende­zések, az eddiginél jobb műszaki megoldások renge­teg' fűtőanyag megtakarítá­sát teszik lehetővé. PINTÉR ISTVÁN Thanh Hoa tartományban az Arany Csillag állami gazdaság, ahol kubai se­gítséggel folyik a cukor­nádtermelés, s ma már évente tízezer tonna cukor alapanyagát állítják elő. Képünkön: a cukornád aratásában az asszonyok is részt vesznek. Kilencszázötven család költözött Hanoiból a Köz­ponti Fennsíkon lévő Dúc Trong járásba.' Az új gaz­dasági körzet lakói az el­múlt években 2300 hek­tár földet tettek termővé. Szovjet segítséggel folyik tovább Hanoi új hídjának épí­tése, amelyet a kínai szakértők távozása miatt kellett abbahagyni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents