Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-30 / 124. szám

XXIX. évfolyam, 124. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1979. május 30., szerda Mai számunkból BEFEJEZŐDÖTT LOSONCZI PÁL AUSZTRIAI LÁTOGATÁSA (2. old.) FONTOS FELADAT A SZAKMASZERZÉS (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) SZIBÉRIA ÉS A TUDOMÁNY (4. old.) Sok szeretettel köszöntjük hazánkban a elvtárs vezette szovjet párt- és kormányküldöttséget! zeretett vendéget köszöntünk ma ha­zánkban — küldöttség élén Ma­gyarországra érkezik: Leonyid Brezs- nyev elvitárs, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A miagyar—szovjet kapcsolatok több, mint harmincéves történetében kiemelkedő ese­mény a mostani látogatás: a szovjet párt- és kormányküldöttség fontos kérdések egész sorát vitatja meg magyar partnerei­vel, s felmérik majd azokat az eredménye­ket, amelyeket a két ország együttműkö­désében az utóbbi években elértek. Köz­ismert tény, a Szovjetunió és Magyaror­szág között a kapcsolatoknak rendkívül szilárd és változatos rendszere alakult ki. Uj típusú viszony ez egy világhatalom és egy aránylag kicsi ország között. Kádár János elvtárs mondotta az MSZMP XI. kongresszusán: „Népeinket egyesíti érde­keink, forradalmi eszméink és céljaink kö­zössége: a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus, a szocializ­mus és a kommunizmus építése”. Hazánk és a Szovjetunió között az élet minden oldalát átfogó kapcsolatok a két nép javára fejlődnek, alakulnak. Országa­ink egyeztetik nemzetközi tevékenységü­ket, közösen lépnek fel a háborús veszély elhárításáért, a nemzetközi enyhülés ten­denciájának kibontakoztatásáért. Nemrég tanácskozott Budapesten a Varsói Szerző­dés tagállamai külügyminiszteri bizottsá­ga. Ez a testület ismételten megfogalmaz­ta a szocialista közösség eltökéltségét a katonai enyhülés előmozdítására, az euró­pai országok közötti bizalom, elmélyítésé­re. A külügyminiszteri bizottság felhívás­sal fordult Európa valamennyi államához, az Egyesült Államokhoz és Kanadához, hogy még ebben az évben, konferencián vitassák meg ezeket a rendkívül fontos kérdéseket. A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszterei aláhúzták an­nak jelentőségét is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok hamarosan megköti a hadászati támadó fegyverzetek korláto­zásáról az úgynevezett SALT II. szerző­dést. Fontos lépés ez a fegyverkezési ver­seny visszaszorításában, lehetséges kezde­te a nukleáris leszerelésnek. A Szovjet­unió békepolitikájának alapelve, hogy tárgyalások útján kell eljutni az emberi­séget fenyegető veszélyek mielőbbi elhárí­tásához. Az SZKP XXIV. kongresszusán elfoga­dott Békeprogram, amelyet a XXV. kong­resszus tovább fejlesztett, jelentős ered­ményeket hozott: a nemzetközi erőviszo­nyok változásának következtében a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok kö­zötti békés egymás mellett élés elvei gya­korlattá kezdenek válni. Mind ebben igen nagy szerepe van Leonyid Brezsnyev elv- társ fáradhatatlan munkájának. A Szov­jetunió Kommunista Pártjának főtitkára kora ifjúsága óta tevékeny résztvevője az orezágépítő tevékenységnek. A Nagy Hon­védő Háború éveiben a legnehezebb front- szakaszodon harcolt, szervezte, lelkesítette a katonákat, s a 'győzelem után az elpusz­tított ország újjáépítésében-, az ipar, a mezőgazdaság és a honvédelem fejleszté­sében, a kazahsztáni szűzföldek meghódí­tásában végzét't kimagasló munkát. Lenin pártjának első embereként, a szovjet állam élén Leonyid Brezsnyev a nemzetközi enyhülés, az államközi kapcso­latok, a népek közötti barátság kiemelke­dő építőjévé vált. Emlékezetes számunkra Brezsnyev elvtárs -néhány évvel ezelőtti látogatása a Magyar—Szovjet Barátság Házában, ahol kifejezte, milyen jelentősé­get tulajdonít a szovjet és a magyar nép barátságának. E megbonthatatlan szövetség ápolása népünk alapvető érdeke, kiterjed az élet valamennyi területére. Közismert tény: legfontosabb gazdasági partnerünk, iparunk legnagyobb nyersanyag- és ener­giaszállítója a Szovjetunió. Korszerű ipa­runk, közlekedésünk és tudományos élet­tünk m(a már elképzelhetetlen a szovjet berendezések, kutatási eredmények fel- használása nélkül. A Magyar Szocialista Munkáspárt prog­ramnyilatkozata leszögezte, hogy a Szov­jetunió „Tapasztalatai elvi jelentőségűek az új társadalom építésében, segítsége pó­tolhatatlan. A történelem igazolja pár­tunknak azt az elvi álláspontját, hogy szov­jetellenes kommunizmus nincs és nem is lehet”. Pártunknak ezt az állásfoglalását az év­tizedes gyakorlat igazolta. Az országaink, pártjaink közötti együttműködés és eszme­csere hasznát nincs aki kétségbe vonhat­ná. Az elmúlt évek egyre újabb területeit tárják fel ennek a kapcsolatrendszernek. Ilyen például a kultúra is. Nemrég fejező­dött be a Szovjetunióban a magyar dráma ünnepe. Számos klasszikus és modern ma­gyar színmű került a soknyelvű közönség elé. A szovjet olvasók jól ismerik a ma­gyar irodalom legjavát, filmjeinket sok- miilióan tekintik meg. A szovjet irodalom, képzőművészet, film állandó érvénnyel gazdagítja a magyar kultúrát. Az ősszel a hazai színpadok rendezik meg a szovjet dráma fesztiválját. Aligha kell bizonygat­ni, a kultúra az emberek közötti megér­tés talán legjobb közvetítője. A magyar és szovjet emberek közötti barátság nem elvont fogalom. A jobb megismerkedést szolgálják a turisták tíz­ezrei is, de talán még jobban a „munka diplomatái”. Munkásosztályunkat méltó­képpen képviselték a Szövetség gázveze­ték magyar építői, az uszty-ilimszki Kun Béla brigád 'tagjai. A Szovjetunióban meg­ismerték a Vörös Csepel nevét, azokat a magyar munkásokat, akik nemzetközivé szélesedett versenyt kezdeményeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Az elkövetkező néhány -nap minden bi­zonnyal további lehetőségeket ad kapcso­lataink építésére, az együttműködés fej­lesztésére. A Leonyid Brezsnyev által ve­zetett párt- és kormányküldöttség magyar- országi látogatásának azonban nemzetközi jelentősége is van: nem csupán pártjaink szövetségét, népeink megbonthaitatlan ba­rátságát bizonyítja, de hozzájárul a szo­cialista közösség egységének erősítéséhez is. (KS) Leonyid Ujics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke.-----y'onyid Iljics Brezsnyev, t a Szovjetunió Körn­ig munista Pártja Köz- ponti Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke 1906. december 19-én született az Ukrán SZSZK Dnyeprodzerzsinszk városában munkás—kohász család tagjaként. Orosz nem­zetiségű. 1931-től tagja az SZKP-nak, 1952-től az SZKP KB tagja. A Szovjetunió há­romszoros hőse, a Szocialista munka hőse, a Szovjetunió marsallja. A Szovjetunió Honvédelmi Tanácsának el­nöke. 1921-től dolgozik. 1927-ben fejezte be munka mellett a kurszki földmérési-talaj- javítási technikumot. 1927 és 1930 között L. Brezsnyev földmérőként dol­gozott, majd a biszertyi járási tanács vb elnökhelyettese, az uráli területi földmérési hi­vatal vezetőjének első helyet­tese lett. 1930—31-ben a moszkvai mezőgazdasági fő­iskolán tanult. 1931-ben kezd­te meg tanulmányait a dnyeprodzerzsinszki kohásza­ti főiskolán, amelynek el­végzése után mérnökként dolgozott a Dzerzsinszkijről elnevezett kohászati gyár­ban. 1935—36-ban a Vörös Hadseregben teljesített ka­tonai szolgálatot. L. Brezsnyev 1937-től kezd­ve tölt be vezető párt- és ta­nácsi funkciókat. 1937—38. között a dnyeprodzerzsinszki technikum igazgatója, a váro­si tanács vb-elnökhelyettese, a dnyepropetrovszki területi pártbizottság osztályvezetője, majd 1939-től a dnyepropet­rovszki területi pártbizottság titkára. A Nagy Honvédő Háború éveiben a hadseregben vezető politikai munkát végzett: a. Déli front politikai csoport­főnökének helyettese, a 18. hadsereg politikai osztályá­nak vezetője, a 4. Ukrán front majd a katonai körzet poli­tikai csoportfőnöke. 1946—47-ben az Ukrán Kommunista Párt zaporozs- jei, majd dnyepropetrovszki területi pártbizottságának el­ső titkára. 1950-ben az SZKP KB apparátusában dolgozott. 1950—52-ben a Moldvai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. 1952-ben az SZKP KB tag­jává, a KB Elnökségének póttagjává és a KB titkárává választották. 1953—54-ben a hadsereg és a haditengerésze­ti flotta politikai főcsoport- főnökének helyettese. 1954. februárjától 1955. augusztu­sáig a Kazahsztáni Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának titkára, majd 1956-ig első titkára. 1956—57-ben az SZKP KB Elnökségének póttagja. 1957-től az SZKP KB Elnök­ségének tagja. 1966-tól az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja. 1956—60-ban és 1963—64-ben az SZKP KB titkára. 1964—66-ban az SZKP KB első titkára. 1964— 66-ban a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága oroszországi irodájá­nak elnöke. 1966. áprilisától az SZKP KB főtitkára. 1960— 64-ben és 1977-től a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke. 1965— 1977-ben a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének tagja. Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának nyolcszor egymás után megválasztott küldötte. Az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának képviselője. Leonyid Brezsnyev 1961- ben kapta meg a Szocialista munka hőse kitüntető címet, a Szovjetunió háromszoros hőse (1966., 1976. és 1978.). Számos szovjet és külföldi kitüntetés, díj tulajdonosa. Csehszlovákia kétszeres hő­se, Bulgária kétszeres hőse, az NDK hőse, Mongólia hőse, 1972-ben „A népek közötti béke erősítéséért” a Nemzet­közi Lenin béke-díjjal tün­tették ki. 1979-ben a „A Kis- föld”, „Újjászületés” és „A szűzföld” című könyveiért, valamint a békéért folytatott fáradhatatlan harcáért Lenin-díjat kapott. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az egyetemes emberi haladás, a világbéke és a népek biztonságának megszilárdítása, a szocialista országok egysége, a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom összeforrottsága, valamint a magyar—szovjet testvéri barátság és együtt­működés elmélyítése érdeké­ben kifejtett tevékenységéért, kimagasló érdemei elismeré­séül a Magyar Népköztársa­ság gyémántokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta az SZKP KB főtit­kárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének 70. szü­letésnapja alkalmából. 1975-ben Leonyid Brezs­nyev megkapta a Béke-világ- tanács Joliot-Curie-emlékér- mének arany fokozatát. 1977- ben a társadalomtudományok területén kifejtett munkássá­gáért, a Szovjetunió Tudo- nyos Akadémiája Marx Ká­roly arany érdeméremmel tüntette ki. Az általános bé­ke ügyéért kifejtett követke­zetes és áldozatos tevékeny­ségének elismeréseként meg­kapta az ENSZ Béke-arany­érem kitüntetését. 1978-ban a Nagy Honvédő Háborúban a szovjet nép és fegyveres erői győzelméhez való nagy hozzájárulásáért, az ország védelmi képességei erősítését szolgáló tevékenységéért, a Szovjetunió békepolitikájá­nak kidolgozásáért és meg­valósításáért megkapta a Győzelem érdemrendet. A béke, a demokrácia és a tár­sadalmi haladás érdekében kifejtett társadalompolitikai, tudományos és alkotó tevé­kenységéért nemzetközi Di- mitrov-dijat kapott. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents