Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-29 / 123. szám

2 "Aépüjság 1979. május 29. Brezsnyev közelgő magyamrszági látogatásáról írnak a szovjet lapok Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója írja: A szovjet párt- és kor­mányküldöttség küszöbön álló magyarországi látogatá­sa előtt a szovjet sajtó több cikket, riportot közöl Ma­gyarországról," ismerteti azo­kat a magyarországi állás- foglalásokat, amelyek a Brezsnyev vezette küldöttség látogatásával foglalkoznak. A Pravda hétfői száma el­ső oldalon, bő terjedelemben ismerteti Puji Frigyes kül­ügyminiszter nyilatkozatát, amelyet a Népszabadságnak adott. A nyilatkozatról be­számolt a szovjet rádió és a televízió is. A lap tudósítói, A. Karpicsev és V. Sarov „Dinamikus fejlődés” címmel írtak a mai Magyarországról, amelyben a többi között is­mertetik Huszár István mi­niszterelnök-helyettes, az Or­szágos Tervhivatal elnöke és Nemes Dezső, a Népszabad­ság főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottsága ■tagjainak nyilatkozatát is. A cikk írói beszámolnak a ma­gyar ipar és a mezőgazdaság fejlődésének sikereiről. Az SZKP KB lapja egy nappal korábban, vasárnapi számában Ernszt Antalnak, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottsága titkárának nyilatkozatát közölte a kü­szöbönálló fontos esemény­ről, a szovjet párt- és kor­mányküldöttség látogatásá­ról. A szovjet televízió bu­dapesti tudósítója riportot készített a Csepel Művek Szerszámgépgyárában a ma­gyar—szovjet gazdasági együttműködésről, a csepeli­ek munkaversenyéről. Több budapesti riportot sugárzott adásaiban a Brezsnyev ve­zette küldöttség látogatása előtt a szovjet televízió is. A Szelszkaja Zsizny című lap vasárnapi számában a paksi atomerőmű építkezésé­ről közölt riportot. Arbatov a szovjet-amerikai csúcstalálkozóról A szovjet—amerikai csúcs- találkozó igen jelentősnek ígérkezik: tárgyalnak majd a harmadik SALT-szerződés- ről, a közép-európai csapat- csökkentésről, a két nagy­hatalom kapcsolatainak kér­déseiről — jelentette ki Georgij Arbatov. A Moszk­vai Amerika-kutató Intézet igazgatója, a Legfelsőbb Ta­nács küldötte vasárnap, az ABC Tv-hálózatnak adott nyilatkozatot. Georgij Arbatov a félórás interjúban megállapította, hogy a Szovjetunió a máso­dik SALT-szezrődésről hót évig folyt tárgyalásokon min­den lehetségesnek ítélt en­gedményt megtett — nem volna tehát hajlandó elfo­gadni az amerikai szenátus esetleges módosításait az egyezményen. Tudjuk — mondotta —, hogy egyesek nehezen fogadják el az új helyzetet, amikor nem a fö­lény, hanem az egyenlőség alapján kell tárgyalni a Szovjetunióval. Amennyiben az amerikai szenátus a SALT ellen sza­vazna, nem csupán a szer­ződést utasítaná el: a két nagyhatalom tárgyalásainak egész folyamatát is, amelyet pedig oly sok fáradsággal alakított ki a két fél. A Szovjetunió ilyen esetben csak azt a tanulságot von­hatná .le, hogy az amerikai­akkal nem lehet komolyan tárgyalni — hangoztatta Ar­batov. Az ismert szovjet szakértő határozottan cáfolta azokat az amreikai állításokat, hogy a Szovjetunió „túlzott” mér­tékben fejleszti katonai ere­jét. A hadászati erők fejlesz­tésénél pontosan megtartot­ták az első SALT-szerződés aláírását, egyéb vonaktozás- ban pedig nem lehet össze­hasonlítani a két nagyha­talom helyzetét: az Egyesült Államok csak egy lehetséges ellenféllel áll szemben, a Szovjetunió hárommal, Ame­rikával, Nyugat-Európával és Kínával — hangoztatta Arbatov. A Varsói Szerződés — fűzte hozzá — egyébként már ismételten tett igen po­zitív, a ínyugat korábbi állás­pontjához igen közelálló ja­vaslatokat a bécsi csapat- csökkentési tárgyalásokon. A NATO azonban zsákutcába vitte a megbeszéléseket. Ar­batov reményét fejezte ki, hogy a SALT aláírása után végre haladás mutatkozik majd a bécsi haderő-csök­kentési tárgyalásokon is. n HU Elül felhívása A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium az idei termelési előirányzatok teljesítése érdekében — az éves programokon túl — fel­hívássá! fordult a mezőgaz­dasági, az élelmiszeripari, az erdészeti és faipari vállala­tokhoz és szövetkezetekhez. Felhívta az üzemek dolgozó­it arra, hogy a téli és tavaszi kedvezőtlen időjárás által okozott vetésritkulás és újra- vetés, valamint a fagykár miatt esetleg bekövetkező terméskiesést minden lehet­séges módon pótlólagos in­tézkedésekkel ellensúlyozzák. Enne kérdekében az idén a tavalyi területnek legalább kétszeresét tarlóvetéssel hasznosítsák, amihez a szük­séges vetőmag rendelkezésre áll, illetve a keresett fajtá­kat beszerzik. A májusi kánikula meggyorsította a kalászolást, ami nem kedvez a várható termésátlagoknak, viszont előbbre hozza az ara­tást és lehetővé teszi a nagy­arányú tarlóhasznosítást. Nagyon fontos a mezőgaz­daságilag művelhető terület 7—8 százalékán rendelkezés­re álló öntözési lehetőségek maradéktalan kihasználása. A kieséseik ellensúlyozá­sának nagy lehetősége az ál­lattenyésztés hozamainak nö­velése, a tenyésztői munka gazdaságosságának javítása. Különösen jó alkalom nyílik erre a baromfihús-termelés­ben, valamint a tenyésztési veszteségek csökkentésével és a takarmánygazdálkodás ja­vításával1 valamennyi más állatfajnál. A jelenlegi helyzetben a népgazdasági és az üzemi célokat csak akkor lehet tel­jesíteni, ha időben — az ed­dig megtett intézkedéseken túl — konkrét és gyors ho­zamnövelő, illetve költség- csökkentő intézkedéseket tesznek a termelés és a gaz­dálkodás minden területén. A népgazdasági tervből adódó kötelezettségek, a gaz­daságos export, megköveteli, hogy a gazdákodó egységek az eddiginél is nagyobb gon­dot fordítsanak az export- árualapoknak a rendelt mi­nőségben történő előállítá­sára, az ésszerű és az eddi­gieknél is takarékosabb anyag-, energia-, és takar­mánygazdálkodásra, különö­sen az importból származó anyagok esetében. Változat­lanul sürgető feladat a bevé­telek növelése, a választék bővítése, a minőség- és a gyártmányfejlesztés, vala­mint az alapanyagtermelő üzemek és a feldolgozó gyá­rak gördülékeny, jó együtt­működésének erősítése. Agrárpolitikánk szerves ré­sze a kisgazdaságok termelé­sének sokoldalú segítése, a háztáji és a kisegítő gazda­ságok tervszerű bekapcsolása a nagyüzemi termelésbe. Fontos feladat ezért a ter­melési kedv és az érdekeltség fenntartása, továbbá a ter­melés és a szerződéses érté­kesítés biztonságának garan­tálása. A MÉM felhívta az illeté­kes vezető szerveket arra, hogy vizsgálják felül a válla­latoknál és a szövetkezetek­nél kialakított belső anyagi érdekeltséget, hozzák össz­hangba a feltételeket a meg­változott körülményekkel. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter végeze­tül felhívta a tárca területén dolgozó irányító szervek ve­zetőit, hogy nagy gonddal segítsék elő a gazdálkodó szervek minden olyan kezde­ményezését és törekvését, amely az ágazati tervek tel­jesítéséhez szükséges és cél­szerű. (MTI) Nemzetközi fórum Budapesten A nemzetközi gyermekév kiemelkedő eseményének ad otthont hazánk fővárosa: „Nemzetközi együttműködés a gyermekek boldogabb és biztoságosabb jövőjéért” címmel * az Országházban tartják meg június 2-től 7-ig azt a tanácskozást, amely­nek kezdeményezője, rende­zője a Magyar Népköztársa­ság kormánya. Elkészült a „Szövetség” gázvezeték A „Szövetség” gázvezeték építésének befejezése alkalmából ünnepség volt Budapesten, az Erkel Színházban. A képen a díszelnökség, középen Szekér Gyula beszél. (Képtávírón­kon érkezett.) (Folytatás az 1. oldalról) nem sikerült teljesen meg­valósítani energiatakarékos­sági elgondolásainkat. Az energiafogyasztás a múlt év­ben jóval meghaladta a ter­vezettet. Különösen gyorsan nőtt a háztartási villamos- energia-fogyasztás. Mindezek fokozottabb energiatakarékos­ságra intenek bennünket. Az összefogást méltatva Szekér Gyula hangsúlyozta: a mű méreteire jellemző, hogy a távvezetékbe beépí­tett csövek súlya több mint másfél millió tonna, a 22 kompresszorállomáson 158 kompresszort szereltek fel, amelyeknek összes beépített teljesítménye a teljes ma­gyar villamosenergia-kapaci- tás egyharmada. A munka dandárjában a beruházáson dolgozók létszáma elérte a 15 ezret, s a csúcsidőszakban 2500 magyar szakember tevé­kenykedett az építkezés szín­helyén. A számtalan nehézséget, újszerű feladatot, buktatót rejtegető hatalmas vállalko­zás példaszerűen, óramű pon­tossággal haladt a megvaló­sulás felé, s ebben jelentős része volt az építőknek — hangsúlyozta a továbbiakban a Minisztertánács elnök- helyettese, majd sorra kö­szöntötte a gázvezeték építé­sén dolgozó kollektívákat, a Közmű- és MélyéDÍtő Válla­lat, a 22. számú Állami Épí­tőipari Vállalat, a Kelet- mngvarországi Építő Vállalat. Az athéni aláírás Hétfő esti kommentárunk A hivatalos Görögország szónokai és vezércikkírói ezekben a napokban — és különösen hétfőn — nem fu- rakodtak a „történelmi jelentőségű” kifejezés haszná­latával. Athénben ugyanis ünnepélyesen aláírták azt az okmányt, amelynek nyomán 1981. január elsejétől Gö­rögország teljes jogú tagja lesz az Európai Gazdasági Közösségnek, ismertebb nevén a Nyugat Európai Közös Piacnak. Mit mond erről a két tábor? Konstantin Karamanlisz miniszterelnök és kor­mánypártja, az Uj demokrácia a következőket reméli a csatlakozástól: 1. A korábbinál sokkal nagyobb értéke­sítési lehetőségeket a nagy nyugat-európai piacon. 2. Könnyebb lesz hozzájutni olyan korszerű eljárásokhoz, technológiai újításhoz, amelyek meggyorsíthatják a gö­rög iparosítás. 3. Az EGK és a NATO érintkezési fe­lületei (sok szempontból összefonódásai) miatt az ed­diginél nagyobb nyugati támogatás várható az „ősel­lenség”, Törökországgal folytatott sokoldalú vitában. Az ellenzék — beleértve a Görög Kommunista Pár­tot — a következő fenntartásokkal él e reményekkel kapcsolatban: 1. Az elmaradott görög ipar a vámmentesség körül­ményei között nem konkúrrálhat Nyugat-Európával, a fejléttebb tagországok nyomasztó fölénye viszont a vár­hatóan sokkal nagyobb import miatt elsorvaszthat jó néhány görög iparágat, sőt komolyan árthat egyes me­zőgazdasági szektoroknak is. 2. Éppen emiatt a nyugati partnerek nem fognak si­etni felfejleszteni — technológia, stb. — a görög nem­zetgazdaságot. 3. Törökország katonailag fontosabb Brüsszelnek, ezért naív az a várakozás, amely az EGK-tagságtól na­gyobb NATO-védelmet vár Ankarával szemben Athén­nek. HARMAT ENDRE a Gyár- és Gépszerelő Válla­lat, a Villamos Erőmű Ter­vező és Szerelő Vállalat, a Vegyiműveket Építő és Szere­lő Vállalat dolgozóit. A „Szövetség” gázvezeték megtestesítője a baráti szo­cialista országok gazdasági életét ezernyi szállal át meg átkötő kapcsolatának. A test­vériség, az együttműködés újabb sikeres próbája, bizo­nyossága annak, hogy milyen eredményekre képes az erőit egyesítő szocialista közösség. Hét ország milliói számára szolgáltat eleven és meggyő­ző példát a kölcsönös gazda­sági segítség előnyeire. Önök kemény munkában tapasztal­ták, hogy mit jelent a szö­vetség az erők egyesítése, a gondok, nehézségek áthidalá­sában — fejezte be ünnepi beszédét a Minisztertanács el­nökhelyettese. Borbély Sándor felkérésére ezután Lőrincz János, az ivanofrankovszki létesítmé­nyi főigazgatóság MSZMP- bizottságának titkára. Placs- kó József, a főigazgatóság vezetője és Bagi Géza kőmű­ves lépett az elnökség aszta­lához és . átnyújtották az MSZMP Központi Bizottsá­gának és a Minisztertanács­nak tett ünnepi jelentést a gázvezeték magyar építőinek munkájáról. Az ünnepségen felszólalt Alekszej Szorokin, a szovjet küldöttség vezetője. Elisme­réssel szólt a szocialista in­tegrációban részt vevő 15 000 építő ütemes és kiváló minő­ségű munkájáról, az egymás­sal kialakított gyümölcsöző együttműködésről, a szoros munkatársi és baráti kapcso­latokról. A gázvezeték-építés terve­zésében, előkészítésében és kivitelezésében végzett ki­emelkedő munkájuk elisme­réseként Szekér Gyula az ün­nepségen átnyújtotta a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­tát Bartal Istvánnak, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat laka­tosának, Bársony Gyulának, a Gyár- és Gépszerelő Válla­lat lakatosának. Koltai Lászlónak, a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat igazgató­jának, Laczkó Jánosnak, a Vegyiműveket Építő és Sze­relő Vállalat főosztályvezető­jének. Mikó Lászlónak, a 21. számú Állami Építőipari Vál­lalat műszaki igazgatóhelyet­tesének, Paliga Frigyesnek, a Kőfaragó- és Épületszobrász­ipari Vállalat miniszteri biz­tosának, Répa Imrének, a SZOT orenburgi szervezőjé­nek és Zachár Andrásnak, a Közmű- és Mélyépítő Válla­lat igazgatójának. Ezenkívül 14-en kapták meg a Munka Érdemrend ezüst, s 22-en a bronz fokozatát. Pásztor Gab­riella pedig a KISZ nevében három fiatalnak átadta az Ifjúságért Érdemérem és ket­tőnek a KISZ Érdemérem ki­tüntetést. Losonczi Pál Ausztriában (Folytatás az 1. oldalról) Péter államtitkár, a Mi- niszertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Nagy János külügyminiszter­helyettes. Az elnöki Tanács elnökét, feleségét és kíséretét a Fe­rihegyi repülőtéren Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára, Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter valamint az Elnöki Tanács több tagja búcsúztatta. Losonczi Pál különrepülő- gépén délelőtt 11 órakor ér­kezett meg a schwechati re­pülőtérre. A magyar államfőt dr. Ru­dolf Kirchscläger szövetségi elnök üdvözölte. A repülőtéri fogadtatáson osztrák részről jelen volt dr. Hannes Androsch alkancel- lár, pénzügyminiszter, dr. Willibald Pahr szövetségi külügyminiszter és több ma­gas rangú állami és kor­mánytisztviselő. Jelen vol­tak a bécsi magyar kolónia tagjai. Losonczi Pált az államfő­nek kijáró tiszteletadással, 21 ágyúlövéssel köszöntötték, s a küldöttséghez Bécsben csatlakozott dr. Randé Jenő bécsi magyar nagykövet. A kétnapos látogatás során Losonczi Pál hétfőn a bécsi Hofburgban megbeszéléseket folytatott az osztrák állam­fővel, találkozott dr. Hannes Androsch alkancellárral, va­lamint más hivatalos szemé­lyiségekkel is. Losonczi Pált és kíséretét hétfőn délután a bécsi Hof­burgban fogadta dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi el­nök. A diplomáciai képvisele­tek vezetőinek bemutatása után a két államfő megkezd­te hivatalos tárgyalásait. A tárgyalásokkal párhuza­mosan Losonczi Pál felesége Kirchschläger asszony kísé­retében megtekintette a Schönbrunni kastélyt. Este az osztrák államfő a Hofburgban vacsorát adott az Elnöki Tanács elnöke és kísé­rete tiszteletére.

Next

/
Thumbnails
Contents