Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

12 NÉPÚJSÁG 1979. május 27. MAGAZIN MAGAZIN \MAGAZIN ^MAGAZIN J j MAGAZIN WWw MAGAZIN f MAGAZIN MAGAZIN » MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Beszélgetés a számítógéppel „Beszélő számítógépek” már vannak. Először emberi hangon mondott szavakat vagy szótagokat tápláltak be a számítógép memóriaegysé­gébe és azok azután a prog­ram szerint szöveggé álltak össze. A szókészlet azonban nagyon korlátozott volt, a feldolgozás pedig lassan ment. Időközben azonban si­került létrehozni az elektro­nikus beszédet. Ezeket a mes­terségesen „gyártott” szava­kat vagy szótagokat szintén betáplálják a memóriaegység­be és onnan felidézhetők. A bochumi egyetemen (NSZK) olyan új módszert fejlesztet­tek ki, amelynek alkalmazá­sával az információk a kime­net pillanatában elemezhetők és csak azután hozzák létre elektronikus úton a szavakat. Ezáltal a szókészlet korlát­lanná válik. A kutatók arra számíta­nak, hogy már néhány év múlva kapható lesz 3000 sváj­ci frankért a számítógéppel irányított vokális kimenő­berendezés (amit vokális szintetizátornak is neveznek). Ezeket a berendezéseket nemcsak az 'általános infor­mációrendszerben lehet al­kalmazni (telefon, pályaud­var, repülőgép, stb.), hanem beszédtanításra is felhasznál- hatók, vagy az üzemzavarok automatikus bejelentésére. Azok a kísérletek, amelyek az információknak természe­tes beszéddé való gépi átala­kítására vonatkoznak, még gyerekcipőben járnak. Arról van szó ugyanis, hogy a ter­mészetes beszédet elektroni­kus úton elemezni kell, ami igen bonyolult probléma. A számítógépnek ahhoz, hogy eljusson az érthető közlendő- kig, az emberi beszédnek legalább 300—400 szavát kel­lene tökéletesen megértenie. A feltételezések szerint erre a következő tíz év folyamán sor kerülhet, az ember és a gép közötti kölcsönös „meg­értés” azonban mindig’ egy bizonyos szóválasztékhoz és egy sajátosan megfogalma­zott beszédhez fog kötődni. Dicsekvők Gyerekek egymás között: — Az én apám hidakat épít! — Az én apám traktoros! — Hát a te apád micso­da, Miska? — Melyik? Korszerű útkereszteződések A világ legtöbb nagyváro­sának szerkezete, úthálózata olyan korban jött létre, ami­kor a motorizáció legfeljebb csak gyerekcipőben járt. A járművek számának rohamos növekedésével azután minde­nütt egyre tarthatatlanabb helyzet állt elő, amit csak radikális, hatalmas pénzösz- szegeket felemésztő beavat­kozással lehetett megoldani. A városoknak és környékük­nek a korszerű járműforga­lom számára való átformálá­sa még napjainkban sem ért véget, sőt a jövőben is tarta­ni fog. Mint az a vizsgálatokból kiderült, a bajok oka több­nyire nem az egyenes útsza­kaszok áteresztőképességében van. Az igazi akadályt a csomópontokon való átjutás jelenti, s végső soron ezek a szűkületek szabják meg az út­rendszer tényleges kapacitá­sát. Nem ritkaság, hogy egy rossz „szűkület” miatt az út korábbi kapacitásának 75—80 százaléka is elvész! A közvetlen megoldást ál­talában a szintbeli kereszte­zések megszüntetése jelenti. Lényege, hogy az egyik út pályáját a másikéhoz képest lesüllyesztik, vagy felemelik. Tiszta „lóhere” alakú keresz­tezésre a kialakult úthálózat csak ritkán ad lehetőséget, pedig az az ideális megoldás, így a tervezők sokszor csu­pán bravúrokkal, vasúti pá­lyák vagy természetes vizek fölötti, illetve alatti vezetés­sel tudják megoldani a ke­resztezésmentes közlekedés kialakítását. Képünkön: egy angliai közlekedési csomó­pont építése, amelyet napi 40 000—50 000 gépjármű for­galmi elosztására terveztek. Az autósok számára már kilo­méterekkel az elágazás előtt hatalmas táblák jelzik majd, hogy leggyorsabb célba éré­sük érdekében melyik sávba kell besorolniuk. így a he­lyes irány kiválasztása szinte magától oldódik meg, s je­lentősen meggyorsul a cso­móponton való áthaladás. Furcsa illeték Jáva szigeten a házasulandónak 25 leölt patkányt kell elvinnie a hivatalba házasságkötési illetékként és csak azután kaphatja meg a szükséges engedélyt. Ehhez a megoldáshoz azért folyamodtak, mert a patkányok annyira elszaporodtak, hogy veszélyeztetik a rizstermést. Milyen teát igyunk? Ai angliai Harrow-ban a klinikai kutatóközpont három tudósa kísérleteket folytatott azzal kapcsolatban, hogy a forró nyári napokon milyen teát jobb inni: hűtöttet vagy forrót? A kísérleteknek szá­mos résztvevője volt. A kuta­tók infravörös thermográf se­gítségével megállapitották, hogy a hűtött tea csak a száj környékén csökkent átlagosan 1—2 C fokkal. Tizenöt perc eltelte után azonban vissza­áll a test eredeti hőmérsék­lete. Ezért a kutatók azt ta­nácsolják, hogy akinek nyá­ron nagyon melege van, ne­gyedóránként igyon forró teát. A hét karikatúrája Rodeo ’79 (Nagy János rajza) Hz autósztrádák lármája Az autósztrádák közelében lakók életét nagyon megne­hezíti az átvonuló gépkocsik okozta lárma. Ezért az NSZK- ban határozat született ar­ról, hogy a lakott helyek kö­zelében korlátozzák a gépko­csik haladási sebességét. Az első sebességkorlátozásokat már több autósztráda-szaka- szon bevezették München és Ulm környékén. Kanyar Az asszony így szól a gép­kocsi kormánya mellett ülő barátnőjéhez: — Óvatosan vezess! Nem látod a „Veszélyes kanyar” táblát? — Hiszen éppen azért aka­rok egyenesen átvágni! Helytelen elhatározás Az 54 éves ausztráliai Baz- ley-nek, aki 1975-ben a bör­tönből megszökött és azóta az ország 10 elsősorban körözött bűnözője között szerepel, a szökés nem hozott szerencsét. A bűnöző, aki azóta rejtőzik, egy közjegyzői közleményből értesült arról, hogy egy na­gyobb összeget örökölt. Jogos örökségét azonban nem tud­ja felvenni, mert a rendőrség azonnal elfogná. Ha nem szö­kött volna meg, akkor már törvényesen szabadlábra ’ he­lyezték volna és pénzéhez is hozzájuthatna. Mennyien vagyunk? Az ENSZ statisztikai adatai szerint Földünkön jelenleg 4,2 milliárd em­ber él és minden 24 órá­ban 200 ezer gyerek szü­letik. Az emberiség egész történetének folyamán a Földön mintegy 60—80 milliárd ember élt. A mammutvadászok korá­ban az egész európai la­kosság száma körülbelül 5000 volt. Fehérje - élesztőből Egyre több szaktekintély nyilatkozik arról, hogy a jövő évszázadban az emberi táp­lálék jelentős részét parányi szervezetek, mikroorganizmu­sok szolgáltatják. A mikro­organizmusok hasznos szere­pet töltenek be az emberiség táplálásában, még ha ez a szerep nem is közismert. Az emberek ugyanis nem gon­dolnak mikroorganizmusokra akkor, ha a kenyérsütés élesz­tőjéről beszélnek, sem a sa­vanyú káposzta fogyasztása­kor, sem olyankor, ha spe­ciális savanyítással készült ételeket fogyasztanak. A mikroorganizmusok kö­zül tápláléktermelés szem­pontjából már ma is ismer­tek a takarmányélesztők. Régóta megfigyelték, hogy az élesztőgombák sok fehérjét tartalmaznak. Ez a fehérje igen jó minőségű. A mező- gazdasági termelés feladatai között egyre nagyobb súllyal szerepelnek az állati eredetű fehérjék: a baromfihús- és tojástermelés, a viszonylag zsírmentes sertéshús, marha­hús, stb. előállítása. Mind­ezek termelése azonban na­gyon igényli a takarmány- fehérjét. A takarmányfehérje-igény fedezésére irányuló törekvé­sek eredményezték, hogy egy­re nagyobb az érdeklődés a takarmányélesztők iránt. Az élesztőgombák tenyészetéből sajtolt „élesztő” legnagyobb tömegben a szeszgyártás so­rán keletkezik, mint mellék- termék. A takarmányélesztő-gyár- tás bővítésének kisebb mér­tékű, de kézenfekvő lehető­sége a papírgyártás mellék- termékeként keletkezett szul- fitszennylúg erjesztése. Egy köbméter szulfitlúgbói 10—12 kilogramm élesztőt lehet elő­állítani, ami azt jelenti, hogy a jelenleg még általában hasznosítás nélkül elfolyó és csak a folyók vizét szennyező szulfitlúgbói évenként kb. 100 vagon takarmányélesztő len­ne nyerhető! De rejtett tar­taléknak számít ilyen szem­pontból a cellulóztartalmú mezőgazdasági hulladékok ve­gyi lebontása, mert ebből is igen jelentős mennyiségű élesztő lenne termelhető. A technológia már ma sem is­meretlen, hiszen a Szovjet­unióban, Finnországban és más, sok erdővel és faiparral rendelkező államban a fű­részporból ma is tetemes mennyiségű élesztőt termel­nek. Kézenfekvő volna a je­lentős mennyiségben veszen­dőbe menő kukoricaszárat is ilyen módon hasznosítani. Ezeknek a folyamatoknak a főszereplői a parányi élesztő- gombák. Ezek kutatása világ­szerte az érdeklődés közép­pontjában áll. Uj, hatéko­nyabb törzsek megismerése, kiterjesztése a laboratóriu­mok egyik fő feladata. Vízszintes: 1. Fernando Pes- soa költeményének kezdő sora (zárt betűk: A, L, M, E, L, I). 12. Csiszolt kőkor. 14. Hangos szakiskola. 15. Lovat megugrat. 16. Nagy szilárdságú építő­anyag. 18. Gallium' és kálium vegyjele. 19. Móra Ferenc név­jele. 20. Hindu istenség. 21. Súlyocsika. 24. író, publicista (Gyula). 25. Kór jelzője. 26. A felső miocén jellegzetes anyag- mórga rétege.7 29. Község Tolna megyében. 30. Megbízott röv. 31. Spanyol és norvég gk. jel. 32. Francia város a belga határnál. 34. Kettősbetű. 35. Pajkos manó. 37. A vízsz. 1. sz. sor folytatása. 40. Visszaiköszönés! 42. Lazítja. 43. Gallium vegyjele. 44. Cinke- ző. 45. Hullatja könnyeit. 46. A görög „N”. 47. Molett. 49. Uralkodók ülőhelye. 50'. Szálkás húsú hal. 51. A fekete kávé íze. 52. A huszár ilyen katona. 55. Pasikolja. 57. Kiejtett rnással- ha>ngzó. 58. Megkeveredett kecskebeszéd! 59. Békés megyei. 60. Város az NSZK-ban. 62. A földtörténeti harmadkorból származó kovadarab. 64. Vés. 66. Dél-Amerika nagy folyója. Függőleges: 2. Szárazföldi ta­lapzat. 3. Község Baranyábnn. 4. Lehagy. 5. Zenei rövidítés, lassításnál. 6. Klasszikus és. 7. A nyelv egysége. 8. Jobbra-bal­ra mozog. 9. Spanyol és norvég gk. jel. 19. Las USA vá­ros. 11. Holland sajtváros. 12. A költemény harmadik sora (zárt betűk: I, Z, E, S, L, A). 13. A függőleges 12. sz. sor folytatása (zárt betű: N). 16. Irányítószá- ma: 7043. 17. Az élsportolók ed­zőtáborának városa. 20. Vágás a bőrön. 22. Felröppent. 23. Tö­rékenyen merev. 27 .......... vagy n em lenni? 28. Történelmi olaisiz város, Dante sírja is itt van. 30. Tiszta medvefajta. 31. Eső miatt meghiúsuló. 33. Fi­nom ital. n35. -'ka párja. 36. 2000 éves. 38. Te és ő. 39. Fiatal­korú banda. 41. Értékelés alap­ja. 47. Róma folyója. 48. Három szláv nyelven. 50. Valakivel. 53. Hibáztat. 54. Balkezes. 56. Nagy díszkert. 57. Éhes. 60. Friss. 61. Idegen férfinév. 63. Körkerület részé. 65. Előidéző. 66. Promé- tium vegyjele. Beküldendő a vízsz. 1., 37., valamint a függ. 12. és 13. sz. sorok megfejtése 1979. június 4-ig a Megyei Művelődési Köz­pont Szekszárd, Pf. 15. 7101 címre. A levelezőlapra kérjük rá­írni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1979. május 13-i kereszt- rejtvény helyesi megfejtése: Elérni, hogy az országúton, városban este közlekedő ember világítsa meg önmagát. Könyvjutalmat nyertek: Beré- nyi Györgyi Dunaszentgyörgy, Deák F. u. 7135; Botos Anna­mária Szekszárd, Ady u. 3. 7100; Csapó Sándorné Tengelic 7054; Daradics Arpádné Bony- hád, Rákóczi u. 109. 7150; őszi Sándor Dombóvár, Jókai u. 18. 7200. A nyerteseknek a könyveket a kiadó postán küldi el. SZEREK ' \5k 1 SB. ÜTI „4 63 >— Élesztőgombák átoltása az egyik angol laboratóriumban

Next

/
Thumbnails
Contents