Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-27 / 122. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXIX. évfolyam, 122. S' ARA: 1,M Ft 1979. május 27., vasárnap K. Papp József vezetésével Pártkiildöttséi indul Tambovba A testvérmegyei kapcsolatok keretében holnap Tolna megyei pártküldöttség utazik a szovjetunióbeli testvérmegyénkbe, Tambovba. A küldöttséget K. Pappf József, a megyei pártbizottság első titkára vezeti. Tagjai: Bozsó Jánosné, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a gyönki általános iskola igazgatója és Tatár Lajos, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára. A Tolna megyei pártküldöttség május 28.—június 2. között tartózkodik Tambov megyében. Ez idő alatt tanulmányozzák Tambov megye társadalmi, gazdasági és kulturális életét és tárgyalásokat folytatnak az 1980—81- es programokról, a két megye közötti testvéri kapcsolatok további bővítéséről. A MAGYAR TEXTILMŰVÉSZET LENGYELORSZÁGBAN (9. old.) IRODALMI MELLÉKLET (10. old.) AZ IFJÚSÁGVÉDELEM HELYZETE (3. old.) MINDENT FELFALNAK A MIKROORGANIZMUSOK (3. old.) VAROS A VAROSBAN (4. old.) A KÖNYVHÉT TÖRTÉNETE (4. old.) FELE SE TRÉFA (5. old.) VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS (6. old.) ÚJ LENGYEL TRAKTORGYÁR (8. old.) NEHÉZGÉPGYÁR SZIBÉRIÁBAN (8. old.) KARSZT MAGDOLNA FÉNYKÉPEI (11. old.) KORSZERŰ ÚTKERESZTEZŐDÉSEK (12. old.) FEHÉRJE — ÉLESZTŐBŐL (12. old.) NÉGYSZÁZÁN AZ ATLÉTIKAI DÖNTŐN (14. old.) Megsokszorozott erővel Világszerte nagy érdeklődéssel fogadták a bejelentést: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, szovjet államfő, hamarosan Magyar- országra látogat. Az érdeklődés érthető és megalapozott, hiszen Leonyid Brezsnyev budapesti útjára még a június közepén esedékes szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt kerül sor, s a politikai megfigyelők Nyugaton és Keleten egyaránt fontos állásfoglalások közzétételére számítanak ez alkalommal is. A világ első szocialista országa és a második világháború után létrejött európai, ázsiai szocialista államok és a népi Kuba között sokoldalú viszony alakult ki az elmúlt több, mint három évtizedben. Ezek a kapcsolatok annak a felismerésnek az alapján jöttek létre, amelyet az MSZMP VII. kongresszusán Kádár János Lenint idézve eképpen fogalmazott meg: .......a Szovjetu nió történelmi útjának tapasztalatai alapot és útmutatást adnak a magyar kommunistáknak is a szocialista építés feladatainak megoldásához. Az általános törvényszerűségek azonban mindig konkrét módon, az adott történelmi korszak és a változó nemzeti környezet sajátos viszonyai között érvényesülnek. Az egyes kommunista pártok feladata éppen abban áll, hogy tudják: „felkutatni, tanulmányozni, megkeresni, kitalálni, felismerni minden egyes országban a nemzeti sajátosságokat, a nemzeti szempontból jellegzetes mozzanatot... az egységes nemzetközi feladat konkrét megoldására”. A szocialista közösségen belüli kapcsolatok ezen. alapelvek nyomán jutottak el a jelenlegi fejlődési fokra. Tények bizonyítják, hogy rövid történetük folyamán a szocialista országok hatalmas változáson mentek keresztül, a nemzetközi erőviszonyok fontos tényezőjévé váltak. Ez nem lett volna lehetséges, ha a szocialista közösség országai és a Szovjetunió között nem jönnek létre a történelmileg új minőséget jelentő államközi kapcsolatok, amelyek a közös ideológiai alapokon, az új társadalmi rend felépítésére irányuló közös akaraton, a nemzeti és nemzetközi érdekek egységén nyugszanak. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai sokoldalú együttműködést alakítottak ki, a pártközi találkozók eszmecserék különböző szintjei jól szolgálják a tapasztalatok cseréjét, az egyeztetett cselekvést. A politikai, párt- és államközi kapcsolatok ma már olyan szintre emelkedtek a szocialista közösségen belül, hogy szinte elválaszthatatlanná váltak az országok közötti viszony megannyi más oldalától. Ismeretes, hogy ma már a KGST-országok állítják elő a világ ipari termelésének több mint 33 százalékát, s a szervezet megalakulásától eltelt harminc év alatt a tagországok nemzeti jövedelme megtízszereződött. Ezek a hatalmas változások csak a szocialista országok egymással és a Szovjetunióval való együttműködés keretei között jöhettek létre. A Szovjetunió a KGST gazdaságilag leghatalmasabb tagállama, legfontosabb nyersanyag- és energiaszállítója, világszínvonalú tudományos eredmények és ipari technológiák forrása. A szocialista integrációs szervezet komplex programja hosszú távra jelölte meg a közös fejlődés irányait. Az évek folyamán a kapcsolatok bonyolultabbá váltak, de a Szovjetunió szerepe, jelentősége egy cseppet sem csökkent. A moszkvai Ekonomicseszkaja Gazeta adatai szerint csupán az elmúlt évben 455 ipari objektum létesítésében működtek közre szovjet— vállalatok a KGST-országokban. s ebből 93-at át is adtak. Hosszan lehetne sorolni ezeket, de azért emlékeztetőül megemlítjük: atomerőmű épül hazánkban, Bulgáriában, az NDK-ban és Csehszlovákiában, hőerőművek Romániában, Bulgáriában, Vietnamban, Lengyelországban és Kubában. A Szovjetunió közreműködik a magyar szénbányászat fejlesztésében, házgyárakat szállít szinte valamennyi KGST-országba, s a nehézipari technológia élenjárójaként hozzájárul ennek az ágazatnak a fejlesztéséhez is a tagállamokban. Ugyanakkor igen fontos a szovjet gazdaság számára a KGST-tagállamokból érkező'árutömeg, a gépipari, könnyűipari és mezőgazdasági termékek egész sora, amelyek mind lényegesebb szerepet játszanak a szovjet ipar fejlődésében és a lakosság ellátásában. A gazdaság azonban csak az együttműködés egyik — igaz rendkívül fontos — oldala. A szocialista közösség országaiban tisztában vannak azzal, hogy az egyes szocialista államok biztonságának, békés építésének, fejlődésének, gazdagodásának alapvető „nemzetközi feltétele a szocialista világrendszer léte, országaink internacionalista összefogása, kölcsönös testvéri segítése, sokoldalú alkotó együttműködése”. Kádár János ezeket a szavakat pártunk XI. kongresszusán a mi viszonyainkra értelmezve mondotta el, de nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a megállapítás valamennyi testvérországra érvényes. Leonyid Brezsnyev az SZKP XXV. kongresszusán ezekkel a szavakkal foglalta össze a szocialista országok egységének jelentőségét: „Szoros együttműködésünk alapja, lelke és irányító, szervező ereje — a szocializmus országai kommunista pártjainak megbonthatatlan harci szövetsége, világnézetük, céljaik és akaratuk egysége.” Ez az egység lehetőséget, biztos alapot nyújt az egyes országok nemzeti fejlődésére, s a cselekvő internacionalizmussal, a szolidaritás fejlesztésével megsokszorozza erőinket. MIKLÓS GÁBOR Vasárnap délelőtt nyit Szekszárdon az úttörőházban a babatár. Ünnepélyesen megnyitja dr. Szilágyi Miklós, a megyei múzeum igazgatója. A kiállításon az „Öltöztessünk Zsuzsi-babát” pályázatra beküldött, eredeti népviseletbe öltöztetett babákat láthatják az érdeklődők, valamint az ugyancsak pályázatra beküldött népi játékokat. Képes összeállításunk az 5. oldalon. Losonczi Vsöl hétfőn utazik Ausztria ha Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnök meghívására hétfőn hivatalos látogatásra az Osztrák Köztársaságba utazik. Az osztrák főváros Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének hétfőn kezdődő hivatalos látogatására készül. A kormány félhivatalos lapja, a Wiener Zeitung szombati számának első oldalán közli Losonczi Pál fényképét és röviden ismerteti az államfői szintű látogatások korábbi állomásait. Az Elnöki Tanács elnöke már 1971-ben is járt Ausztriában, majd pedig, két éve, 1977-ben osztrák kollégája, dr. Rudolf Kirchscläger szövetségi elnök látogatott el Magyarországra. A bécsi lap megemlíti, hogy ezen a legutóbbi államfői találkozón született meg az első megállapodás a két ország közötti vízumkényszer feloldásáról, amely azután 1979. január 1-én lépett hatályba. B fi B MTA R
