Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-25 / 120. szám
2 "népújság 1979. májas 25. ) A szocialista közösség a világtörténelem egész menetét befolyásolja (Folytatás az 1. oldalról.) új, demokratikus elveire épült szervezet. A KGST-tagországok iparának együttes részesedése a világ ipari termelésében jelentősen emelkedett. 1950-ben a KGST-országok a világ ipari termelésének 17,8 százalékát állították elő, jelenleg 33—34- százalékát. A KGST- országok napjainkban egy lakosra számítva 3—4-szer több ipari terméket gyártanak, mint átlagosan az egész világon. Az anyagi termelés másik fő ágazatában, a mezőgazdaságban az ipari fejlődésnél szerényebb ütemű, de nemzetközi összehasonlításban mégis jelentős az elmúlt évtized alatti növekedés, ösz- szességében a KGST-orszá- gokban gyorsabb ütemben nőtt az élelmiszer-termelés, mint bolygónk más területein. 1960—1977 között az egy főre jutó mezőgazdasági termelés világviszonylatban 7 százalékkal, a KGST-orszá- gokban 31 százalékkal emelkedett. Valamennyi tagországban folyamatosan emelkedett a népjólét. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem a szociaMarjai József miniszterelnök-helyettes lista gazdasági közösség átlagában 1950-től több mint az 5-szörösére nőtt. Az 50-es évek közepétől a KGST- országok több mint 63 millió új lakást építettek, a tagországok lakosságnak mintegy kétharmada költözött új lakásba, vagy javította lakás- helyzetét. Fejlődésünk és a KGST A szocialista országok gazdasági közösségének eredményeiben összegeződik minden tagország erőfeszítése. A Magyar Népköztársaság fejlődésében alapvető szerepe volt a közösség egésze fejlődésének; ehhez a mi — lehetőségeinkkel összhangban nyújtott — tisztes hozzájárulásunk szerves része a KGST mai erejének. A magyar nép magáévá téve a párt országépítő programjait, felismerte és meggyőződéssé érlelte, hogy hazánk, amely még e század közepén is jelentős gazdasági elmaradottsággal küszködött, csakis a szocializmust építő nemzetekkel kialakított munkamegosztás keretében tervezheti reálisan a gyorsabb fejlődést, a tár- sadalmi-gazdasági-történelmi hátrányok felszámolását, a gazdasági felemelkedést. A közösség tagjaként a magyar nép rövid idő alatt le tudta rakni a mai korszerű nagyipar alapjait és a baráti szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított munkamegosztásra támaszkodva az elmaradott. agrár-ipari jellegű gazdaságot ipari-agrár gazdasággá fejlesztette. A KGST- tagországok között kialakult gazdasági együttműködésnek nagy szerepe van abban, hogy Magyarország nemzeti jövedelme 1950 és 1978 között 4,7-szeresére nőtt, az ipar termelése több mint 8-szoro- sára, a mezőgazdaságé a 2-szeresére. az egy lakosra jutó reáljövedelem pedig több mint a 3,3-szorosára emelkedett. A gazdasági növekedés ütemét tekintve az elmúlt három évtizedben hazánk a többi KGST-országhoz hasonlóan felzárkózott a nemzetközi élvonalhoz. A KGST-tagállamok 30 esztendős társadalmi-gazdasági fejlődésének egyik számottevő forrása volt az is, hogy a nagymértékű mennyiségi növekedést gyorsuló ütemű minőségi átalakulás kísérte. A minőségi változások kibontakozását jelzi az is, hogy a KGST-országok iparának gyors ütemben nő a munkatermelékenysége. A gazdaság és a gyártmányszerkezet korszerűsödése — különösen az 1971-ben jóváhagyott komplex program végrehajtásának menetében — az utóbbi évek során a KGST-tagállamok gazdaságának már meghatározó folyamatává vált. Ez jelentős eredmény, még akkor is. ha különben e folyamat előrehaladásának ütemével még nem lehetünk elégedettek. A KGST-tagországok közösségének tekintélye a világban a 30 év alatt jelentősen növekedett. A tekintély és a gazdasági súly növekedéséhez nagyban hozzájárult, hogy a KGST-tagállamok az utóbbi években bekövetkezett viharos erejű, s az országok többsége számára kedvező irányú világgazdasági változások ellenére is megőrizték gazdasági stabilitásukat. A KGST nemzetközi súlyát növelte az is, hogy szó szerinti értelemben a KGST már nem tekinthető regionális nemzetközi gazdasági szervezetnek, a szocialista közösség pedig gazdasági régiónak, mert a közösséget ma már három kontinens — Európa, Ázsia, Amerika — országai alkotják. A KGST 10 tagállama mellett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külön megállapodás alapján aktívan részt vesz a KGST különböző szerveinek munkájában. A KGST legutóbbi, XXXII. ülésszakán különböző minőségben már négy kontinens országai képviseltették magukat. A KGST-vel együttműködési megállapodást írt alá a Finn Köztársaság, az Iraki Köztársaság, valamint a Mexikói Egyesült Államok. A KGST-nek ez a készsége megnyilvánul az európai gazdasági közösség irányában is. Nemzetközi gazdasági szervezetünk kezdeményezései a kapcsolatok normalizálását és bővítését, a két országcsoport és integrációs szervezet, valamint tagországaik diszkriminációmentes, kölcsönösen előnyös együttműködését kívánják elősegíteni. A szervezet és a tagországok nemzetközi tekintélyéhez nagymértékben járul hozzá a Szovjetuniónak, a közösség legnagyobb országának békepolitikája csakúgy, mint katonai ereje, továbbá következetes áldozatkészsége a világ elnyomott népei harcának támogatásában, állhatatossága az imperializmus elleni küzdelemben. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk a KGST megalakulásának 30. jubileumán, hogy a szocialista gazdasági közösség országai, élükön a Szovjetunióval, eleget tettek proletár internacionalista kötelességüknek. Hagyományainknak megfelelő iparfejlesztés A hatvanas évtized második felére valamennyi tagország jelentősen előrehaladt a modern gazdaság létrehozásában. Ezzel párhuzamosan — bár eltérő mértékben — kimerültek az extenzív fejlesztés lehetőségei, vagyis ma már nem állnak rendelkezésre a termelésbe szabadon bevonható munkaerő-tartalékok, megnövekedtek az energia- és nyersanyagkitermelés költségei. Tqvábbá az életszínvonal növekedése és a műszaki haladás következtében jelentősen megnőttek a beruházási, javak, anyagok, alkatrészek és a lakossági fogyasztási cikkek iránti minőségi és technikai követelmények. A tagországok többsége eljutott a gazdasági fejlettség olyan fokára, ahonnan csak intenzív jellegű fejlesztéssel, a gazdasági hatékonyság növelésével lehet továbbhaladni. A hatékonyság javításáért valamennyi országnak magának keli megtennie a szükséges intézkedéseket, ezt semmi más nem pótolhatja. Ehhez széles alapot, biztonságot, pótlólagos erőforrásokat a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása ad. A komplex program végrehajtása során nagymértékben szélesedtek a tagországok közötti termelési kapcsolatok. 1970-ben a KGST-tagországok egymás közötti forgalmában még alig egy százalékkal részesedtek a tartós termelési egvüttműködésből. a szakosításból és koonerá- <"iókból származó termékek: 1976-ban aránvuk már 14 százalékra nőtt és 1980-ra előreláthatólag a kölcsönös árucsere-forgalom több mint egvötödét teszik maid ki. Az együttműködés hatékonyságának növelése szem- Dontiábói naav fontosságúak a KGC?T keretében részben már elkészült, részben ióvá- hagvás előtt álló hosszú távú komplex együttműködési célDrogramok. A célprogramok eredményes gyakorlati megvalósítása megköveteli, hogy folyamatosan tovább fejlődjék a Továbbfejlődésünk kulcskérdésévé vált a termelési szerkezet átalakítása és a nemzetközi munkamegosztásba való fokozottabb bekapcsolódásunk. Nemzeti érdekünk, hogy népgazdaságunk minél szervesebben beilleszkedjék a szocialista integráció folyamatába. Ezért fokozottan szükség van arra, hogy fejlesztési politikánkkal összhangban lévő, azt alátámasztó kezdeményezésekkel, javaslatokkal éljünk a KGST- országok két- és többoldalú együttműködésének fejlesztésére. Az ünnepi beszéd után Nyi- kolaj Faggyejev üdvözölte a résztvevőket. Faggyejev beszéde A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 30 éves jubileumáról megemlékezve, büszkén és meggyőződéssel állíthatjuk, hogy az első szocialista típusú nemzetközi gazdasági szervezet létrejötte azon nagy eszmék megvalósulását jelenti, amelyek 1917-ben Oroszországban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének és 1919-ben Magyarországon a Tanácsköztársaság kikiáltásának idején születtek. KGST egész szervezete, munkamódszere, tervezési, elszámolási módszerei, köz- gazdasági feltételrendszere. Ennek érdekében sokat kell még tennünk országainkban csakúgy, mint együttműködésünk kollektív szervezetében, a KGST-ben. Fel keli használnunk ehhez az együttműködésünk harmincéves történelme során kialakult széles körű kapcsolatrendszert: a kétoldalú és sokoldalú kapcsolatokat, az államközi és vállalati kapcsolatokat is. Magyarország számára lét- fontosságú a gazdasági együttműködés a Szovjetunióval és a többi KGST-ország- gal. A külgazdasági kapcsolatok alakulása és eredményessége alapvetően befolyásolja a magyar gazdaság fejlesztésének lehetőségeit, dolgozó népünk életszínvonalának alakulását. Hazánknak az együttműködés keretében módja nyílott arra, hogy a hagyományainak és adottságainak legmegfelelőbb ágazatokat fejleszthesse: az alumíniumipart, a gyógyszeripart, a műszer- és híradástechnikai ipart, a mezőgazdaságot, a vegyipar egyes ágait, a közútijárműgyártást. Ezen ágazatok tervszerű, folyamatos és egyidejű fejlesztését alapvetően a KGST-tagországokkal és elsősorban a Szovjetunióval kialakított kapcsolatok, a különböző időtávra szóló árucsere-forgalmi, illetve szakosítási és kooperációs egyezmények tették lehetővé. A gazdasági integráció előrehaladását tanúsítja, hogy amíg a 70-es évek elején például Magyarország és a Szovjetunió között csupán két kooperációs kormányközi megállapodás létezett, s értékük alig érte el a két ország közötti áruforgalom 5 százalékát, addig napjainkra a hosszabb távú, kormányközi szakosítási és kooperációs egyezmények száma 25-re emelkedett, értékük a két ország áruforgalmában elérte a 12,5 százalékot és tárgyalásokat folytatunk további egyezmények kötéséről. Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára 1919-ben a Nyugat imperialista köreinek sikerült vérbe fojtaniuk a fiatal magyar Tanácsköztársaságot. De 1945-ben, a fasizmus szétzúzása után, a nyugati imperialista körök dühödt támadásai ellenére is létrejött a szocialista világrendszer, amelynek szilárd tagja a Magyar Népköztársaság is. 1945-ben, a fasizmus szétzúzása után, a reakciós nyugati köröket megrémítette a népi forradalmak és a gyarmatokon i*i bontakozó nemzeti felszabadító mozgalmak óriási fellendülése, s ezért sietős intézkedéseket hoztak, hogy megállítsák ezt az átütő erejű forradalmi fellendülést, visszafordítsák a történelem menetét, fékezzék a világ megújulásának megállíthatatlan folyamatát. Az imperialista körök „hidegháborút” folytattak és gazdasági blokádot szerveztek a Szovjetunió és a népi demokratikus államok ellen, hogy megfojtsák a szocializmus építésének útjára lépő, de gazdaságilag és politikailag még nem szilárd népi demokratikus államokat, nehezítsék a háború sújtotta szovjet népgazdaság helyreállítását, fékezzék háború utáni fejlődését. De ismét elszámították magukat. Meggyorsult a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti gazdasági és politikai kapcsolatok fejlődése. Ilyen történelmi feltételek között jött létre 1949 januárjában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak döntése alapján a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az emberek millióinak forradalmi gyakorlatába átültetett marxista—leninista eszmék meggyőző térhódításának eredményeként ma már három földrész 10 szocialista állama tagja a KGST-nek. A szocialista közösség ma a világ legdinamikusabb gazdasági és legaktívabb politikai erejét képezi, s a világtörténelem egész menetét befolyásolja. Országaink történelmi útját a magas növekedési ütem, a gyors tudományos-műszaki fejlődés, a népjólét állandó emelkedése és gazdasági fejlettségi színvonaluk kiegyenlítődése jellemzi. A kölcsönösen előnyös és gyümölcsöző együttműködés 30 éve alatt a KGST-tagországok- ban a nemzeti jövedelem növekedési üteme körülbelül két és félszeresen, az ipari termelésé háromszorosan múlta felül a fejlett tőkésországokét. Országaink ipari termelésének összvolumene több mint kétszerese a Közös Piacénak. A KGST-országok népgazdaságának magas fejlődési üteme együtt jár népeink anyagi jólétének és kulturális színvonalának szüntelen emelkedésével. Magyarország és a többi KGST-tagállam dolgozóinak történelmi eredményei különösen szembeötlőek, ha visz- szaidézzük azokat a feltételeket, amelyek között országainkban megkezdődött a szocializmus építése. A háború előtt például Magyar- ország gazdaságilag elmaradott agrár-ipari állam volt. A második világháború még inkább visszavetette Magyarország gazdaságát. A közgazdászok számításai szerint a fasiszták által okozott károk csaknem ötszörösen múlták felül az 1938. évi nemzeti jövedelmet. A nehéz időkben a Szovjetunió, a világ első szocialista állama nyújtott segítséget. Eredményeink elválaszthatatlanok a KGST-tői A szocialista országok társadalmi-gazdasági fejlődésének eredményei arról tanúskodnak, hogy a szocialista rendszer fölényben van a tőkés rendszerrel szemben. A döntő előny abból származik, hogy a szocialista gazdasági rendszer igen széles körű lehetőségeket teremt a termelőerők fejlesztéséhez, a valamennyi anyagi és szellemi értéket létrehozó dolgozó milliók tehetségének és képességeinek kibontakoztatásához. A szocialista világ- rendszer évről évre újabb és újabb távlatokat hódít meg. Népeinknek a társadalmigazdasági fejlődés terén elért valamennyi eredménye elválaszthatatlan a KGST tevékenységétől. S elmondhatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság a KGST-nek kezdettől aktív Üdvözlő távirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losanczf Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének 87. születésnapja alkalmából. tagja, értékes kezdeményezésekkel segíti a testvéri együttműködés elmélyítését. A KGST tevékenységének igaz demokratizmusa, a tagországokat vezérlő nemes eszmék és célok, a tagországok társadalmi-gazdasági sikerei nagy tekintélyt vívtak ki a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának nem csupán országainkban, hanem nemzetközi téren is. Havasd Ferenc mondott záróbeszédeit. Az ünnepi ülés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Ezután az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népközttársaság kormánya a Banlamenit vadász- termében fogadást adott a KGST jubileuma alkalmá.- ból. Afrika napja Afrika — ezen a napon e sok színű földrész 400 millió lakójának áldozatokkal terhes küzdelmei, legnemesebb célkitűzései előtt tisztelgünk. Harminc független állam részvételével 1963. május 25-én alakult meg az Afrikai Egységszervezet: alapokmányának aláírói a gyarmatosítás, a fajüldözés végleges felszámolása, a kontinens teljes felszabadítása, emberibb jövőjének megalapozása mellett tettek hitet. Az azóta eltelt 16 esztendő során sokat változott Afrika térképe, élete, világpolitikai szerepe. Napjainkban már 49 tagja van az AESZ-nek: 49 állam munkálkodik az 1963- ban megfogalmazott célok valóra váltásán. Ez az együttműködés persze ellentmondásoktól sem mentes: mindegyik ország saját politikai arculat kialakítására törekszik. örvendetes tény, hogy az utóbbi időben az afrikai portugál gyarmatok — Angola, Mozambik és Giunea- Bissau — felszabadulásával megerősödött a haladó irányvonalat követő, ezen belül is a szocialista orientációjú államok helyzete a kontinensen. Szaharától délre 12 ország több mint 77 millió lakosával és 6,2 millió négyzetkilométernyi területével ezt a politikai-gazdasági-társa- dalmi fejlődési utat követi. Afrikában néhány éve kü- , lönösen kiéleződött a két világrendszer harca, amit bizonyít az is, hogy a térség haladó államait mind hevesebb támadások érik a nemzetközi reakció és az újgyafrnatosí- tás erői részéről. A teljes afrikai képhez tartozik az is, hogy a kontinens déli részén — Rhodesiában, a Dél-afrikai Köztársaságban és Namíbiában — még mindig 25 millió ember él a fajüldöző rezsi- mek elnyomása alatt. Ezek stratégiailag és gazdaságilag egyaránt értékes területek: a fehér telepesek nyugati támogatóikkal együtt mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák az itt élő népek felszabadulását, tényleges függetlenségük elnyerését. Az ENSZ. az AESZ és a világ közvéleményének széles körű tiltakozása ellenére még ma is csak látszatmegoldásokra hajlanak: Rhodesiában a fegyverek árnyékában tartott „szabad választásokon” erőszakolták ki egv nekik tetsző bábkormány létrehozását. Namíbiában pedig az országot évtizedek óta törvénytelenül megszállva tartó dél-afrikai faiüldözők készülnek hasonló lépésre. Az afrikai államok többsége határozottan elítéli ezeket a mesterkedéseket, s közülük ma már nem egv a fajüldöző rendszerek felszámolásától teszi függővé a kapcsolatok fejlesztését a vezető tőkés hatalmakkal. A kontinens népeiben mindinkább tudatosodik az egység, az összefogás fontossága: ezek nélkül — ma már egyre többen meggyőződéssel vallják Afrikában — aligha képesek valóra váltani az AESZ alapokmányában rögzített célkitűzéseiket: a földrész szebb jövőjét, amelyért napjainkban már oly sokan emelik fel szavukat szerte a világon. KOCSI MARGIT
