Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-23 / 118. szám

1979. május 23. “iVÉPÜJSÁG 5 A legelő helyén 22 mázsa búza termett Tavasztői őszig a legelőn Az utóbbI óvekben a mezőgaz­dasági nagyüzemekben - a ko­rábbI óvóknál erőteljesebb - szakosodásnak lehetünk tanúi, így van ez az egyik legnagyobb hagyománnyal rendelkező ás a termókeket tekintve az egyik legjelentősebb állattenyésztési ágazatban, a szarvasmarha- tenyésztésben Is, A nagyobb teljesítményre képes fajták elterjesztése nemcsak az előállított pro­duktum mennyiségi és minő­ségi gyarapodását ígéri, ha­nem egyben a követelmé­nyek növekedését is feltétele­zi, tehát a többet tudó fajtá­kat magasabb színvonalon kell kiszolgálni. Jó néhány termelőszövet­kezet és állami gazdaság a tejtermelésre specializálta az átiömányt és a telepeket is ennek megfelelően alakítot­ták ki. Ök tejtípusú marhák­kal keresztezték és kereszte­zik a meglévő magyar tarka állományt. A másik vonal, hogy ez utóbbit hústípusú fajtákkal keresztezik, vagyis a hústermelés irányába sza­kosodnak. A kisvejkei Szabadság Ter­melőszövetkezetben ez utób­Mérlegeléshez készítik elő az állomány egy részét. A tele­pen egyébként öt-öt ember dolgozik két műszakban. „önkiszolgáló” rendszerben folyik a takarmányozás bi mellett döntöttek, a gaz­daság sajátos adottságainak megfelelően. A tsz területé­A borjak két és fél mázsás korig vannak a tehenekkel nek jelentős része dombos, meredek lejtésű területen fekszik. A földek huszonöt százaléka gépekkel — korsze­rű módszerekkel — nehezen művelhető, eróziónak kitett és emellett csekély termő­erővel rendelkezik — ala­csony az aranyakorona-érték. Ezt alapul véve a szövetke­zetben úgy döntöttek, hogy a kedvezőtlen domborzati adott­ságú táblákat legelőnek tele­pítik és a juhok mellett hús­marhatartással hasznosítják, így a kilencszáz hektárnyi rétből — legelőből a gazda­ság hatszáz hektárnyi gyepet telepített — kezelésük és hasznosításuk intenzív. Ezek a területek huszonkét mázsa búzát teremtek régebben, a legelővel, illetve a húsmarhá- vai az egységnyi területen negyven mázsás búzatermés­nek megfelelő produktumot állítanak elő. Az 1975-ben bekövetkezett brucellafertőzés miatt az ál­lomány jelentős részét selej­tezni kellett. 1978 januárjá­ban kezdtek vásárolni ma­gyar tarka üszőket. Az idén azt tervezik, hogy a tehén- állomány év végére eléri a hatszázötven darabot. Idén egyébként a szaporulat fél­ezer borjú. Úgy tervezik a gazdaságban, hogy 1980-ra nyolcszáz hústehén lesz a te­nyésztés alapja. Ebből négy­száz magyar tarka, a másik fele pedig hústípussal keresz­tezett első nemzedék. A te- nvésztésben az első lépcsőben Limousine fajtával kereszte­zik az állományt, majd ezt Charolais fajtával folytatják tovább és ez adja a végter­méket, jó húsformákat, meg­felelő csont—hús aránnyal, nagy növekedési eréllyel. A tenyésztési célokhoz húszmillió forintos beruhá­zással építettek egy telepet, mely a nyolcszáz marha tar­tására, takarmányozására al­kalmas. / Nyáron, pontosabban má­justól október végéig a ta­karmány zömét a legelő adja, emellett a szükséges mennyi­ségben etetnek takarmány­szalmát és fűszénát. Ez bő­ségesen elegendő az állo­mánynak, a dús füvű legelők jó kondícióban tartják az ál­latokat. A gyepterület a le­geltetés mellett biztosítja a téli szénaszükséglet és a' szi- lázs mennyiségének egy ré­szét. Az állatok az istállók­ban és a legelőn egyaránt szabadtartásos rendszerben vannak. A hízóba fogott bi­kák súlygyarapodása 1,3—1,5 kilogramm naponta. A legelőn százhatvan tehén és szaporulata van egy-egy gulyában. Telepíthető nyári szálláson tartják őket. A bor­jak két és fél mázsás korban kerülnek leválasztásra. Harapófogóba került a harapófogó. Ugyanis ez a szeghúzásra és más hasonló munkára alkalmas szerszám a hiány­cikkek listájára került, nem kapható. Kombinált fogó, meg kis csípőfogó az van, de mit kezdjen az ember ezekkel az apró szerszá­mokkal, ha történetesen százas vagy nyolcvanas drótszeget kell kihúznia bütykös deszkából? E hiánycikkről elmélkedtem egyik ismerősömmel, s ő megtoldotta: szaporította hiánycikk-ismeretemet: Ferkó-olaj, azaz bőrolaj, amely munkásbakancsok, csizmák bekenésére és a ló­szerszámok ápolására szol­gál, az sem kapható. Hóna­pok óta. Tudom, más is ta­lálkozott új hiánycikkek­kel, de nem kerültek azok úgy a harapófogó szorítá­sába, mint a harapófogó, meg a Ferkó-olaj, mert a kereskedők azt mondják, hazai üzemek nem is gyár­tanak harapófogót, külföl­di útunk alkalmából be­szerezhető bármelyik szo­cialista országban, s a Fer­kó-olaj pótolható a mé­szárszékben vásárolt, mar­hahúsról lefejtett faggyú­val. Így kell a kérdést, a harapófogót, meg a Ferkó- olajat megfaggyúzni.- Pj. ­Heti Világgazdaság A Heti Világgazdaság a nemzetközi gazdasági élet eseményeivel, a magyar kül­kereskedelem aktuális kér­déseivel foglalkozó hetilap, amely egyiben feladatául tű­zi ki, hogy az említett ak­tualitások hátterét is megvi­lágítsa, a főbb összefüggése­ket és tendenciákat közért­hetően megmagyarázza, s mindezt jól kiválasztott fényképanyaggal, a megér­tést segítő grafikonokkal, táblázatokkal szemléltesse. Ahogy a Magyarország című lap megteremtette a ma­gyar politikai magazint, úgy a Heti Világgazdaság célul tűzte ki, hogy életre hívja ennek gazdaságpolitikai megfelelőjét. Virágoskert, vegyes kert, haszonkert Igénylik, különböző lehe­tőségeik szerint vannak, akik dísznövényekkel ültették te­le kertjüket csak szórakozás­ból, mások jövedelemkiegé­szítésként piacra is termesz­tenek virágot. Virágoskertet, helyesebben pihenőkertet elsősorban hét­végi telkeken létesítenek, vagy olyan épület udvarán, ahol a lakók környezetük dí­szítését s a pihenést tekin­tik céljuknak. Virágoskert volt régebben a falusi házak előtti kiskert is. De a mai pi­henőkért ettől sokban külön­bözik. A pihenőkertben ugyanis nem csak gyönyör­ködni lehet, hanem pihenni, játszani, társalogni, élni. Kialakításánál mindezeket figyelembe kell venni. Fon­tos, hogy ne legyen túlzsú­folt, rendben tartása ne igé­nyeljen a tulajdonostól meg­oldhatatlan feladatot. Egy átlagos nagyságú 100—150 négyszögöles területen né­hány kisebb koronájú dísz­fa, térhatároló magasabb és alacsonyabb díszcserje, két- három foltban évelő és egy­nyári virág elegendő. A te­rület többi része pedig fü­ves. Törekedjünk arra, hogy a család minden tagja kelle­mes helyet találjon magá­nak. Legyen szabad, napos rész labdázásra, árnyékos, csendes zug annak, aki olvasni, írni, tanulni akar, egy kis homo­kozó a legfiatalabbaknak. Egyszerű eszközökből zuha­nyozó, kertipad és asztal, szalonnasütőhely egészítheti ki a pihenőkert berendezé­sét. Vegyes kertet főként csalá­di házak udvarán létesíte­nek. Ez biztosítja a szép környezetet s egyben hozzá­járul a család élelmiszer- ellátásához is. A régi, nagy portákon kialakított vegyes kertekben külön rend sze­rint volt a virágoskert, a zöldséges és a gyümölcsös. Manapság általában jóval ki­sebb területen kell mindeze­ket elhelyezni. A pihenőkert­be ezért sokan „becsempész­nek” egy-egy kisebb terme­tű, szép lombú gyümölcsfát, meggyet, naspolyát, néhány ribiszkebokrot, a kerítés mellé esetleg szamócát. Mindebből semmi baj sem származik, a pihenőkert így is lehet szép, rendezett. A zöldségest és a gyümöl­csöst sem lehet teljesen szét­választani. A távolabb álló nagy fák közeit, meg a fia­tal csemeték alját kár lenne kihasználatlanul hagyni. A köztestermelésnél csak- arra kell nagyon ügyelni, hogy például a fák permetezése­kor az alattuk termett zöld­séget is csak az előírásokban meghatározott várakozási idő elteltével fogyasszuk. A család igénye és a piac szabják meg, hogy milyen helyen, mit érdemes termel­ni. Olcsón, üzemekben nagy tömegben termelt zöldségfé­lét, például burgonyát egé­szen biztos, hogy nem. A kel­lő tapasztalattal művelt ve­gyes kertből esetenként a család ellátása mellett aján­dékozásra, eladásra is jut. A haszonkert létesítése kí­vánja a legtöbb megfonto­lást, szakértelmet. Ez a kert­típus már számottevő befek­tetést és sok munkát kíván. Célja lehet a család teljes ellátása, s ezen túl termékek értékesítése. Sok haszonkert­ben többféle növényt ter­mesztenek. (Szőlő, más gyü­mölcsök, különböző zöldség­félék.) Mások csak egy-két fajtával foglalkoznak. Akik most határozzák el haszonkert létesítését, helyes, ha körültekintően megvizs­gálják lehetőségeiket. Mit terem legjobban ott a föld, van-e öntözési lehetőség, a közeli piac, vagy felvásárló­hely mit vesz át szívesen. A vegyes haszonkerteket mind­inkább felváltják azok, ame­lyekben csak egy-két zöldsé­get vagy gyümölcsfajtát ter­melnek. A szakosodott ker­tekben kisebb gond a nö­vényápolás, nem ütközik akadályokba a permetezés. Viszonylag kevesebb munká­val, jóval több a haszon. Egy-egy fóliasátor, kisebb üvegház, csöpögtető öntözés, kisgépek alkalmazása, költ­séges ugyan, de megtöbbszö­rözheti az eredményt. Kertek létesítéséről, prak­tikus munkamódszerekről, szabályokról, részletes útmu­tatást kaphatunk Oláh Sán­dor: A családi ház kertje, vagy a Virágoskert, pihenő­kért című könyvekből. H. L. Könyörgés fedett uszodáért Mostanában gyakran fáj a derekam, a barátnőm szegény meg a vállával kínlódik. Kaptunk rá gyógyszert, s be­kapunk egyet-egyet, ha sa­jogni kezd. Valaki — nem idevalósi — azt tanácsolta, hogy az lenne a legjobb, ha vízi kúrának vetnénk alá magunkat. Vagyis hogy rend­szeresen úsznánk. Ennek több akadálya van. Legfőképp az, hogy Szekszár- don élünk. Más megyeszék­helyeken vagy városban ha jól osztja be az ember az idejét, rendszeresen járhat uszodába. Mint például Dunaújvá­rosban. Az ottaniak mond­ják, hogy három kórházat helyettesít. Nem volt olcsó dolog: de ha éppúgy karbantartják, mint most, legalább 200 évig kibírja. Két éven át épült, méghozzá úgy. hogy amikor társadalmi munkát hirdet­tek, tízen kaptak egy lapát után. Úgy gondolták: megéri a pénzt is, meg a fáradságot is. Merthogy a középiskolás lányok ezer métert leúsznak egyetlen testnevelésóra alatt. Mivelhogy azt is ott tartják. Az üzemvezető és az isko­lák, óvodák minden év au­gusztusában egyeztetik az órarendet, s ha például reg­gel 9-től 10-ig a középső cso­portos óvodások jönnek uszi- ba, a medence alját a feszí­tett víztükör alá 30 centimé­terre emelik. Ez gombnyo­másra, összesen nyolc perc alatt történik. így hát napon­ta 1000—1500 ovis meg isko­lás megfordul a „létesítmény­ben”. Ide járnak a kajakosok, a Kohász sportegyesület, a könnyűbúvárklub, ezenkívül a hajnali lubickolok, és egy­általán mindenki, akinek kedve szottyan lubickolni. Nem fázik meg, ha kimegy az utcára, mert temperált hő­mérsékletű a pihenőrész. Nem kap fertőzést, mert gyakran cseréli, tisztítja a vizet egy szerkentyű. És ez így megy az év minden napján reggel hattól este kilencig. A fedett uszoda első írásos emléke 1972. március 7-én kelt a Dunaújvárosi Hírlap­ban, Miskolczi Miklós tollá­ból. Cikkének a szerző a kö­vetkező címet adta: „Könyör­gés fedett uszodáért”. D. VARGA MÁRTA Fürdés, úszásoktatás reggel hattól este kilencig Fotó: Bakó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents