Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-19 / 115. szám
1979. május 19. SS fiSSSK® k 'raj aíví? ¥ ak a? Äfl i «•' oá P* k b| <rf » §5§«BB5K gsgij|i á 9jsKS® ^ * íjjjf ,”»aa.‘,cii jgj. ^.'»§ ^ k^tt” Is!' *>ggggg8jgj 60 éve történt Interjú Péti Imrével, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkárával Számvetésre készül a Kommunista ifjúsági Szövetség. A két kongresszus közötti legnagyobb mérlegelésre, visszatekintő értékelésre és olyan feladatmeghatározásra, ami az elmúlt kongresszusi határozatok maradéktalan végrehajtását segíti. Erről beszélgettünk Péti Imrével, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkárával. — Miért van szükség erre a „félidei” tanácskozásra? — A közelmúltban a KISZ Központi Bizottsága áttekintette az elmúlt három évben végzett munkát, értékelte a IX. KISZ-kongresszus határozatai végrehajtásának helyzetét, számba vette a következő — X. — komgresz- szusig hátralévő, mintegy kétéves időszak legfontosabb teendőit. A központi bizottság jelentését — a szervezeti szabályzat előírásai szerint — most ,a KISZ országos értekezlete éllé terjesztik május 19—20-án. — Kik vesznek részt az országos értekezleten? — A kevés számú meghívott vendégen — elsősorban társszerveink képviselőin — kívül csak a megyei KISZ- bizottságok tagjai. — A közelmúltban az MSZMP Központi Bizottsága is értékelte a KISZ munkáját. Mit kell erről elmondani? — Az MSZMP KB áprilisi ülésének határozatai kiindulópontot jelentenek szövetségünk itevékenységének értékeléséhez. A Központi Bizottság. úgy 'látja, hogy a KISZ szervezeteinek és szerveinek a IX. KlSZ-lkong- kongresszus óta végzett munkája megfelel szövetségünk hivatásának, a KISZ eredményesen szolgálta a párt politikájának megvalósulását, a fejlett szocialista társadalom építését, az ifjúság szocialista nevelését és — a társadalom érdekeivel összhangban — egyre hatékonyabban képviselte a fiatalok érdekeit. A kongresz- szusi határozatok helyességét a gyakorlat igazolta. — A megyénk ifjúkommunistái nevében az értekezlet elé terjesztett jelentés miről szól? — Nagy általánosságban megyénk ifjúságára is jellemzőek az előbb elmondottak. Mi is fontos feladatunknak tartottuk az ifjúsági szövetség politikái jellegének erősítésével a szervezet belső életének, fegyelmének, akcióképességének fokozását, a szervezettség további javítását. Megyei szinten — a KISZ KB 1975. novemberi határozatának szellemében — továbbfejlesztettük a KISZ szervek és szervezetek irányítási rendszerét. Csökkentettük a határozatokat, azok újrafogalmazását, fokozódott a KISZ-vezetők és testületek felelőssége a programok kialakításában, szélesedett a közvetlen segítség- nyújtás, a területi munka. — Az alapszervezeti munkáról milyen tapasztalatok vannak? — Tervszerűbbé vált és nagyobb követelményeket állító megyénkben az alapszervezeti munka. A feladatvállalás és számon kérés rendszere bevált, de a munka értékelésekor szélsőséges jelenségekkel is találkozhattunk. Még nem mindenütt állítják a számon kérést politikai céljaink szolgálatába. Helyenként túl sokat követelnek, másutt engedékenyek a KISZ-tagok egyéni munkájának értékelésekor. A helyes arány kialakítása — ezen szélsőséges esetekben is — a következő két év munkája kell, hogy legyen. — Fontos feladata az ifjúsági szövetségnek a termelést segítő tevékenység. Ezen a területen miről számolhatunk be? A KISZ-tagok síkra szálltak a hatékonyság, a minőség, a munkafegyelem javításáért, az üzem és munkaszervezés korszerűsítéséért, az anyag- és energiatakarékosságért. Megyénkben jelentős feladatokat adott a KISZ kongresszusán „KlSZ-építke- zéssé” nyilvánított paksi atomerőmű építésének segítése is. Az építkezés KISZ- bizottságának megalakulásával a beruházáson dolgozó KISZ-szervezetek gazdasági építőmunkában való részvétele is eredményesebbé vált. A beruházást gátló tényezők feltárásában, a problémák megoldásában a fiatalok lehetőségéhez mérten aktív szerepet vállaltak. A szekszárdi húskombinát építése felett a KISZ megyei bizottsága 1977. áprilisában vállalt védnökséget. Eddigi munkánk nagy része az előre nem látható akadályok elhárításából állt. — A gazdasági feladatok jelentőségének elismerése mellett sem szabad megfeledkeznünk a fiatalok eszmei, politikai neveléséről. Erről mit mondhatunk el? — Ez a KISZ hivatásából adódó, legfontosabb feladata, így súlyának megfelelően kezeltük az elmúlt időszakban is. Elmondhatjuk, hogy javultak az ifjúság élet- és munkakörülményei, kiépült a politikai képzés szervezete, a fiatalok politikai és mozgalmi ismeretszerzésében egyre nagyobb szerepe van a vezetőképzésnek. Eszmei, politikai nevelő munkánkat gazdagítják a tömegpolitikai rendezvények, az akciók, a történelmi évfordulókról való megemlékezések. A KISZ világnézeti nevelő munkájának fontos része a demokratizmusra, a közéletiségre nevelés. Ennek jelentős fórumai az ifjúsági parlamentek. — Sok vitát hallhatunk mostanában az ifjúsági klubokról. Hogyan szolgálják a KISZ kulturális munkáját? —• Közművelődési tevékenységünk jelentős intézményei — de nem egyedüli megvalósítói — az ifjúsági klubok. Munkájuk további javítását úgy igyekszünk megvalósítani, hogy aktívan részt veszünk megyei irányításukban, ellenőrzésükben. El kell azt is mondani, hogy megyénkben jelentős az öntevékeny művészeti mozgalom. Az évente tartott művészeti szemlék bizonyítják a munka javulását. A kórusok az irodalmi színpadok munkáját a minden évben megrendezett fesztiválokon, bemutatókon mérhetjük. Az amatőr képzőművészek munkájában visszaesés, a népművészeti szakkörökben, csoportokban lelkes, eredményes munka tapasztalható. Jó a honismereti munka színvonala, fejlesztésre szorul az olvas ómozgalom. — A párt és a KISZ kapcsolatára mi a jellemző? — Alapszervezeteink az elmúlt évben is felelősséggel végezték párttaggá nevelő és párttagajánló munkájukat. Tovább fejlődött a KISZ pártirányítása. Szélesedett és erősödött kapcsolatunk az állami, társadalmi és tömeg- szervezetekkel. Az ifjúsági szövetség megyénkben javította eszmei, politikai nevelő munkáját. Terjeszti pártunk eszméjét és politikáját, mozgósítja az ifjúságot a jobb munkára, a szabad idő hasznosabb. tartalmasabb eltöltésére. Úgy véljük, eddigi eredményeink jó alapot adnak a további feladatok végrehajtására. a IX. kongresszus minden határozatának maradéktalan megvalósítására. — Köszönjük a beszélgetést. TAMÁSI JÁNOS Szamuely beszéde egy moszkvai gyűlésen. Jobboldalt Lenin. Szovjet-Oroszország vezetői és harcoló proletariátusa a világforradalom bizonyítékának, az európai foradalmi folyamat továbbterjedése cáfolhatatlan bizonyítékának tekintették a magyar és a bajor tanácsköztársaságokat. Figyelemmel kísérték sorsukat, harcukat, bel- és külpolitikai körülményeiket. Ahogy a Magyar Tanácsköztársaság is egész létében számított nagy keleti testvérére. Már március 22-én létrejött a távírókapcsolat Kun Béla és Lenin között. A két proletárdiktatúra közötti érintkezés, a továbbiakban is folyamatosnak, mindennaposnak volt mondható. A Leninnel való beszélgetések mellett Kun és Csicserin szovjet külügyi népbiztos rendszeresen váltott táviratokat. sőt a Komintern és a szovjet kormány más illetékeseivel és a kijevi ukrán proletárhatalommal is fennállt a kapcsolat. Ugyanakkor már a kezdet kezdetén felmerült a személyes kontaktus megteremtésének igénye, a budapesti szovjet-orosz megbízott fogadásának ügye és a moszkvai magyar követ kijelölésének lehetősége. És hamarosan felvetődött Szamuely moszkvai útjának gondolata is. Ere a repülőútra végül május 19-étől került sor. Sokoldalú technikai előkészítés után (a magyar repülés egyik úttörőjének, Asbóth Oszkárnak vezetésével tették alkalmassá az albertfalvai munkások a kétüléses diplánt a hosszú repülésre) Dobos pilóta magasba emelkedett a géppel és utasával. Az első cél Vinnyica volt, majd Ki- jev következett, ahol Szamuely az ukrán vezetőkkel tárgyalt. Innen különvonaton utazott Moszkvába, ahol nagy lelkesedéssel fogadták. Tájékoztatta a szovjet vezetőket és személyesen Lenint a Tanácsköztársaság helyzetéről, őt is sokoldalúan informálták. Megtárgyalták az együttműködés lehetőségeit, a hadifogolykérdést, a világforradalom helyzetét és a rövid tartózkodás befejeztével 31- én, hétórás Kijev—Budapest repülés után Szamuely már újra otthon volt. Létrejött tehát a régen tervezett személyes kapcsolat, annak minden előnyével. Moszkvai tartózkodása idején — s valószínűleg részben az ő felvilágosításai nyomán — írta meg Lenin „Üdvözlet a magyar munkásokhoz” című, híres röpiratát. amely a diktatúra határozott vezetésének szükségességét hangsúlyozza és más elvi jelentőségű megállapításokat is tartalmaz. Harmincmilliós megtakarítás Évente 40 millió köbméter földgáz megtakarítását várják a szakemberek a lenin- városi Tiszai Vegyi Kombinátban az új energiagazdálkodási intézkedéstől. A nem mindennapi feladatot a kombinát két gyáregységében — az ammóniaüzemben és az olefingyárban — keletkező nagy mennyiségű hulladékgáz és piroliziskátrány hasznosításával oldják meg. Az eddig felhasználatlan mellék- termékek elégetésével óránként 25 tonna gőzt tudnak előállítani a különböző technológiai folyamatokhoz. Ülést tartott a megyei KISZ-bizottság A lengyeli mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben tartotta meg tegnap soron következő ülését a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Először Krizsán István beszámolóját hallgatták meg a KISZ-építés előkészíféséről, lebonyolításáról. Ezt követően a bizottság megvitatta az 1979. évi tavaszi taggyűlések és küldöttgyűlések tapasztalatait. Végül Temesi Ágnes tájékoztatója hangzott el az úttörővezetői konferenciákról és a további feladatokról. Öltözők a tornateremhez Nagydorogon a közelmúltban elkészült az iskola tornaterme. Most a költségvetési üzem dolgozói öltözőket és mosdókat készítenek a tornaterem mellé. Fotó: kz. Lakóbizottságok Pakson Pakson eddig nem voltak lakóbizottságok, most alakítják meg őket a többszintes, terepszerűen épített házak lakói. Egyelőre hét bizottság lesz a városban. Közülük négy a Kishegyen, ebből kettő az atomerőmű lakótelepéhez tartozik, kettő pedig a Kishegyi út társasházainak ügyesbajos dolgait intézi majd. A város régi, de erősen átalakuló részein három helyen érett meg a helyzet, növekedett a modern házban lakók száma annyira, hogy létrehozhatták a bizottságokat: a régi központban egy, az új városközpontban, tehát a rendelő- intézet mellett pedig két bizottság alakult. A bizottságok létrehozását, a választásokat a városi tanács és a népfrontbizottság szervezte. Süth Miklós, a városi népfrontbizottság titkára tájékoztatásul elmondta: a szervezés folytatása az lesz majd, de nem nem a legközelebbi jövőben, hogy a város egész területén utcabizottságok alakulását szorgalmazzák. Képújság 3 A népi ellenőrzés életéből A Paksi járási Népi Ellenőrzési Bizottság egyszerre végzett alap- és utóvizsgálatot. • Három évvel ezelőtt nézték meg, hogyan osztják el a tanácsok a rendelkezésükre álló .szociálissegélykeretet. Elsősorban arra fordítottak figyelmet, hogy az állandó és a rendkívüli segélyek elosztása megfelel-e a szociálpolitikai irányelveknek és miként támogatják az öregeket? Ellenőrizték ezenkívül a népi ellenőrök az ügykezelés szabályosságát is. Az elmúlt év végéig bezárólag néhány községben azt vizsgálták, hogy az akkori javaslatok hogyan realizálódtak és felszámolták-e az akkor szóvá tett hibákat? Az utóvizsgálatot Pakson, Dunaföldváron és Bölcskén végezték. Dunaszentgyörgyön, Nagydorogon, Györkönyben és Madocsán három évvel ezelőtt nem jártak népi ellenőrök, most ezekben a községekben végeztek alap- vizsgálatot. A vizsgálat megállapítása szerint az említett tanácsoknál javult az ügyintézés színvonala. Az eljárást előkészítő munka körültekintőbb, a hozott határozatok megalapozottak, de a gyakorlat nem egységes, ki- sebb-nagyobb hiányosságok ma is előfordulnak. A helyi társadalmi és tömegszervezeteket jobban bevonják a munkába, ennek eredménye, hogy nőtt a hivatalból indított ügyek száma, vagyis egyre többen úgy kaptak rendkívüli vagy rendszeres segélyt, hogy azt nem nekik kellett kérniük. De még mindig van a munkának kampány jellege. A legtöbb segélyt a harmadik negyedévben utalják ki. Az a magyarázat, hogy akkor kell tüzelőt vásárolni, nem állja meg a helyét, hiszen azt éppen nyáron adják kedvezményes áron. Az öregek napközije, mint természetbeni juttatás igen népszerű az idős emberek körében. A paksi járási hivatal kezdeményezésére vöröskeresztes aktivisták meglátogattak minden hatvan éven felüli személyt és tájékozódtak szociális helyzetükről, de a szociális támogatásra szorulók felderítése még ma sem teljes körű. A segélyezésre fordítható összeg mindenütt évről évre növekszik. Bölcskén például két évvel ezelőtt 243 ezer, egy évvel később pedig 317 ezer forintot használtak fel erre a célra, Pakson 839 ezerről 982 ezerre emelkedett a segélykeret. A legtöbb hiányosságot a nyilvántartások vezetésében találták a népi ellenőrök. A vizsgálat eredményéről a javaslatokkal együtt a járási népi ellenőrzési bizottság tájékoztatta az érintetteket.
