Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-18 / 114. szám

1979. május 18. "NÉPÚJSÁG 3 Dombóvár, Láng Gépgyár A beruházás és a pártszervezet Valamikor, akár egy évti­zeddel ezelőtt is, a megyében nagyberuházásnak számított egy olyan üzemcsarnok épí­tése, amelynek pillérei ott állnak a dombóvári Láng gyár régi épülete mellett és már tartják is a tetőt. Ma azonban, amikor a legna­gyobbakat a megyében mil- liárdokban számoljuk, „eltör­pül” a Láng gépgyári száz­húsz milliós beruházás. Vi­szonyítva a többihez, nem nagy. Ám a gyár munkásai­nak, vezetőinek az. „Belépé­se” után több mint kétszere­sére nő a termelés — a lét­szám 20—25 százalékkal emelkedik. — Ide kerül a vállalat teljes kazángyártása — ma a kisebb teljesítmé­nyű CK-kazánokat és a sváj­ci licencvásárlásból származó Ignis-t gyártják itt — és az élelmiszeripari gépgyártás. Ma a hazai beépítésre kerü­lő és az exportra jutó para­dicsom-feldolgozó gépsor a fővárosi gyárban készül, itt a 30-féle kisebb alkatrészből 29, de a besűrítő, amely ér­tékben annyit tesz ki, mint a többi 29 összesen, Pesten, a rekonstrukció után ez is ide kerül. Profiltisztítás megy végbe a vállalatnál, a vállalat üze­meiben, a fővárosból Dom­bóvárra kerülő gyártmányok helyét a nehézvegyipari gép­gyártás foglalja el. A profil- tisztítással és a dombóvári kapacitásbővítéssel nagy­mértékben nő a termelékeny­ség. Sorozatban tudják majd gyártani az Ignis kazáncsalá­dot és mive] teljes egészében itt állítják elő a paradicsom­vonalakat. e termék gyártása is szakosítható olyképpen, hogy az eddigi, alkatrészen­kénti munkaszervezést — ed­dig egv-egy brigád készített néhány alkatrészt — a jövő­ben a munka jellege szerinti csoportosítás váltja fel. Ez ..hozza” a termelékenységet. És természetesen a korsze­rűbb gépek. „TÁRS AD ALMASÍT ANI A BERUHÁZÁS ÜGYÉT” A jelszó két évvel ezelőtt, Budapesten, a Láng Gépgyár pártbizottsági ülésén fogal­mazódott meg. amikor a párt- bizottság beszámoltatta a vál­lalatvezetést a beruházásról. Természetesen ott voltak nemcsak a dombóvári szak­mai vezetők, hanem az alap­szervezet vezetői is. A társa­dalmasítás pedig azt jelen­tette. hogy ehhez a nagy munkához a „közönséges” ter­melőmunkához képest is na­gyobb együttműködés szüksé­ges a szakmai vezetés és a társadalmi szervek, minde­nekelőtt a pártszervezet kö­zött. Rendszeressé, folyama­tossá kell tenni a pártellen­őrzést. időben informálni azokat a közösségeket, mun­kahelyi kollektívákat, brigá­dokat. amelyeket érint a be­ruházás egy-egy intézkedése és mindenekelőtt tudatosítani a beruházás jelentőségét a vállalat, a gyáregység egésze számára. A dombóvári gyárban — a mintegy 45—50 millióba ke­rülő új nagycsarnok — amit „hozzáragasztanak” a régihez — elkészülte után megválto­zik az ..anyagfolyam” útja, új gépeket állítanak be. át­helyezik a régieket. Mindezt úgy. hogy közben egy napra se álljon le a termelés, hi­szen az idén 70 millió forint­tal. a beruházás befejezése után további 200 millióval nagyobb termelési értéket kell produkálni. Munkaterületet kell átadni az építőknek, helyet csinál­ni az új gépeknek, menet közben áthelyezni a régieket, és ez óhatatlanul „kellemet­lenséget” okoz egyik-másik brigádnak. A „társadalmasí­tás” azt jelenti, hogy tekint­se mindenki szívügyének a beruházást és ne csak a szük­ségszerűen bekövetkező ké­nyelmetlenséget viselje el, hanem javaslatokat is te­gyen az ésszerű megoldásra. Az átszervezéseket lehet el­rendelni is és a kötelességre hivatkozva kötelezni min­denkit az utasítás végrehaj­tására. Azonban ez nem elég, sokkal jobb, ha mindenki tudja, miért és meddig kell „összehúzödnia”. BERUHÁZÁSI FELELŐS A múlt év második felé­ben már megkezdődött a te­reprendezés, az építők „ak­cióba léptek”. Az alapszerve­zet vezetősége felmérte a helyzetet, a feladatokat és több alkalommal is beszá­moltatta' a szakmai vezetést a beruházásról. Kialakult a tennivalók köre. Mindenek­előtt az, hogy a beruházás idejére szakítani kell a hét­tagú vezetőség hagyományos reszortelosztásán, szükség van egy olyan vezetőségi tagra, aki a beruházásért fe­lel. Tájékoztatja a tagságot rendszeresen a beruházás mindenkori állásáról, a párt­vezetőségen belül tegyen ja­vaslatot a felmerülő problé­mák politikai megoldására. Számonkérésnél ellenőrizze hogy a szakmai vezetés tény­legesen felmerülő problémá­kat vet-e fel, azok reálisak-e. Olyan ember kellett erre a posztra, aki munkakörénél fogva is mindenkor pontosan informált a helyzetről. A leg­alkalmasabb Molnár Ferenc üzemmérnök, tmk-vezető volt Újonnan került a veze­tőségbe, tíz hónapig az isko­lán lévő titkárhelyettest he­lyettesítette, annak visszaté­rése után „felszabadult”. Mint a többi reszortfelelős­nek megvan az aktívahálóza­ta a pártcsoportokban, néki is ki kellett ezt építeni, amely rendszeresen informálja. Mint Oros Albert alapszer­vezeti titkár mondja, a veze­tőség tagjainak túl nagy le­terhelést okozott volna, hogy mindig pontos információi le­gyenek a beruházás előreha­ladásáról. a menet közben felmerülő problémákról. Sok­kal egyszerűbb — és hatéko­nyabb — ha ezt egy ember fogja össze. A MUNKÁSOKKAL EGYÜTT A gyárban — a különböző fórumokon, a párttaggyűlésr tői a termelési tanácskozá­sokon keresztül a brigádérte­kezletekig — szinte állan­dóan napirenden szerepel a beruházás. Esetenként pedig ott, ahol valami változásra van szükség. Tavaly decem­berben megérkezett svéd im­portból a nagy teljesítményű, automata fedőporos hegesztő­berendezés. El kellett helyez­ni — egyelőre, mivel a vég­leges helyén még csak a csar­nok alapozását készítették elő — ideiglenes helyen a he­gesztőüzembe. Az „érdekel­tek” eleinte nem fogadták szívesen a „jövevényt”, ha­nem tiltakoztak. De amikor megmagyarázták nekik, hogy mi a jelentősége ennek a gépnek, mennyivel könnyíti és teszi termelékenyebbé az ő munkájukat is, már nem­csak elismerték az intézkedés helyességét, hanem indítvá­nyozták, hogy ne a csarnok hosszában, hanem keresztben építsék be, úgy lesz célsze­rűbb. jobb. Ez valósult meg. Megjött a dán nagyhenger. Ennek a gépnek már most a végleges helyére kellett ke­rülnie, a jelenlegi csarnok­ban, a lakatosok és a hegesz­tők között, „összehúzódni” a lakatosoknak és a hegesztők­nek is, akik a svéd gép miatt különben is szűkebb terület­re kényszerültek. Kisebbfajta vihart váltott ki a szerszámjavítók áthelye­zése. A fővárosi gyárból át­telepítették Dombóvárra a turbinalapát-maró ciklust. Legalkalmasabbnak a szer­számjavító üzem látszott el­helyezésére. De, hova kerül­jenek a szerszámjavítók? Nem volt nagy választék, hi­szen az új nagycsarnok még nincs kész. Hosszas számít- gatás után végül is egyetér­tés született: fogadja be a szerszámjavítókat a csőelő- 'készítő részleg. Ideiglenesen, egy évre. Molnár Ferencet több alkalommal „leszólítot­ták”, amikor már híre ment az átszervezésnek. Tiltakoz­tak a csőelőkészítők is, mond­ván, hogy végre nyolcévi kín­lódás után, amit rendkívül rossz körülmények közt szen­vedtek el a „tökházban”, egy hatalmas lemezbódéban, és mindig ígéretet kaptak, hogy megkapják az új műhelyt, most fél éve „révbe jutot­tak”. Az alapszervezet vezetősé­ge elé került az ügy. Kide­rült, hogy más megoldás nincs, itt kell az emberekkel szót érteni. Sikerült, össze­hívták a két szocialista bri­gádot, megmagyarázták né­kik az intézkedés fontosságát — hivatkozva a még ősszel elmondottakra — és ekkor már az emberek jöttek a ja­vaslatokkal. Hogy a nagy műhely melyik részében, hol kapjanak helyet a szerszám­javítók. Mert a vezetést csak az érdekelte, hogy egy bizo­nyos nagyságú terület „kisa­játítására” van szükség a csőelőkészítő műhelyben. Két variációt állítottak fel: vagy az üzem sarkában egy tégla­lap alakú terület, vagy a vé­gében egy sáv. összedugták a fejüket a munkások, mert se így, se úgy nem találták jónak a megoldást. Ha már össze kell szorulni, ha már „társbérlőket” kell fogadni, illetve „társbérlőnek” menni, akkor mi tudjuk a legjob­ban. hogyan lesz a_ legcélsze­rűbb”. így aztán egy L ala­kú területet kaptak a szer- számiavítók, az L egvik szára a futódaru alá „lóg”, tehát ha nagyobb munkadarabot "kapnak — ami ritkán, de elő­fordul — a darut is használ­hatják. Az új csarnok „csatlakozá­sánál” a réginek a falát ki kellett bontani. Az építők csak nappal dolgozhattak, a gváriak — akik itt dolgoztak — kénytelenek voltak nappal helyett éjszaka bemenni. Vállalták, mert tudták, hogy csak átmeneti intézkedésről van szó és minden a nagy cél érdekében történik. * A beruházás jó ütemben halad a dombóvári Láng gyárban. És ez nemcsak az építőket dicséri, hanem a gyáriakat is, elsősorban a kommunistákat, a pártszer­vezetet. JANTNER JÄNOS Nyolc tantermes általános iskola épül a paksi Béke té­ren, régi, lebontott iskolaépü­letek helyén. A munkák ed­dig lassan haladtak, alaposan megkésett a beruházás, mert az alépítmény tervét három­szor kellett módosítani. Négy pince és két kút volt az épít­kezés helyén, ezeket fel kel­lett tárni, illetve megszün­tetni. A kedvezőtlen adottsá­gú helyen — egyébként jó: száraz, dombos terület — né­hol nyolc méter mélyre kel­lett lemenni az alapozásnál. Az alépítményt a Szekszárd— paksi Vízitársulat készíti el. Sok földet megmozgattak, ki­ástak, majd a pincefeltárás és a betonpillérek elkészítése után visszatemettek és tömö­rítettek az új iskola alapgöd­rében. Domokos Lőrinc mű­vezető azt mondja, ilyen munkájuk még nem volt. Az alapozás a kívülálló szemével nézve is meglehetősen bo­nyolult, a szokványostól erő­sen eltérő és látványos, ha közelről nézzük. De jobb len­ne már magasodó épületet látni, hiszen az eredeti terv szerint ebben az évben el­készült volna az iskola és nagy szükség lenne rá. Az új épület egyik szárnya torna- csarnok lesz. A beruházás generálkivitelezője a TOTÉV. G. J. Tömörítik a visszatöltött földet Négy pince és két kút volt ezen a helyen Fotó: GOTTVALD Kis falu, nagy művelődési ház A megye számos, népesebb községeinek bármelyikében, ahol nincs művelődési ház, szívesen elfogadnák a tolnanémedit. Amikor az idei év eddigi rendezvényei­ről kérdezem Móricz Istvánt, a művelődési ház igazgatóját — homlokán összefutnak a ráncok. — Hát bizony a kezdés nem volt olyan jó, mert tavaly november 1-e óta tatarozták az épületet, egészen február 13-ig. Nagyon ráfért már. Megépítése óta ez volt az első nagyobb munka, amit végeztek rajta. Igaz, most ráköltöttünk 200 ezer forintot. — Szóval, a rendezvények: a tsz zár­számadó közgyűlésével kezdtünk, azután március 3-án volt két „elcsúszott” farsangi bálunk, ezt KISZ-taggyűlés követte, majd horgászgyűlés következett. Március 15-én vetélkedővel egybekötött irodalmi műsort adtunk, a Tanácsköztársaság 60. évforduló­járól is megemlékeztünk. — Sajnos, kevesen jöttek el arra az elő­adásra, amely a szarvasmarha-tenyésztés aktuális kérdéseivel foglalkozott. Munkára nevelés a családban — volt annak a lénye­gében kötetlen beszélgetésnek a címe, amit az általános iskola igazgatója tartott. A hónapot úttörő-lövészversennyel zártuk. Áprilisban két mesejátékot adtunk a gye­rekeknek. Az első előadást ingyen nézhet­ték az apróságok, mert a községi KISZ- alapszervezet tagjai kifizették a jegyek árát. Ebben a hónapban volt a véradás is. Május 5-én bált rendeztünk a fiataloknak. Most vasárnap a véradókat látták vendé­gül. — További terveink: május 27-én egész napos gyermekműsor lesz, azonkívül gyermekrajz-kiállítás, aszfaltrajzverseny. A futballpályán ügyesség-bátorság ver­seny. Az ifjúsági klubban szellemi vetélke­dő és rajzfilm vetítése. Délután a gyerekek által összeállított műsor kerül bemutatás­ra. Nyáron azután a könnyebb műfajú műsorok következnek. Többek között az Universál együttes is ad koncertet. — Augusztus közepe táján lesznek a ta­mási járási népművészeti napok. A köz­ségben többen foglalkoznak néprajzi gyűj­téssel, s az ő anyagaikból rc.r deznénlz kiál­lítást. Az úttörőklubot pedagógusok irányít­ják. Délelőtt a tornaórákat is a művelődé­si házban tartják, a nagyteremben. Van még egy citerazenekarunk is, már szere­peltek Ozorán és Regölyben. A községi ün­nepségeken ők húzzák a talpalávalót. Most alakult az ifjúsági klub — arról még nem sokat tudok mondani. A községi KISZ-alapszervezet is itt tartja összejöve­teleit. — Azt hiszem, az eddigiekből kitűnik, hogy a „teremkihasználtság” jó. A fiatalok zömmel eljárnak a faluból. A községi KISZ-alapszervezet tagjain kívül még van 8—10 fiatal, aki tesz is valamit, de a töb­bi csak passzív befogadója a programok­nak. (Tolnanémediről készült magazinunk lapunk holnapi számában jelenik meg.) Új, magasabb csarnok csatlakozik a régihez. Nemrég — egy hét alatt — került rá a tető.

Next

/
Thumbnails
Contents