Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-18 / 114. szám

1979. május 18.

"NÉPÚJSÁG 3

Dombóvár, Láng Gépgyár

A beruházás és a pártszervezet

Valamikor, akár egy évtizeddel ezelőtt is, a megyében nagyberuházásnak számított egy olyan üzemcsarnok építése, amelynek pillérei ott állnak a dombóvári Láng gyár régi épülete mellett és már tartják is a tetőt. Ma azonban, amikor a legnagyobbakat a megyében mil- liárdokban számoljuk, „eltörpül” a Láng gépgyári százhúsz milliós beruházás. Viszonyítva a többihez, nem nagy. Ám a gyár munkásainak, vezetőinek az. „Belépése” után több mint kétszeresére nő a termelés — a létszám 20—25 százalékkal emelkedik. — Ide kerül a vállalat teljes kazángyártása

— ma a kisebb teljesítményű CK-kazánokat és a svájci licencvásárlásból származó Ignis-t gyártják itt — és az élelmiszeripari gépgyártás. Ma a hazai beépítésre kerülő és az exportra jutó paradicsom-feldolgozó gépsor a fővárosi gyárban készül, itt a 30-féle kisebb alkatrészből 29, de a besűrítő, amely értékben annyit tesz ki, mint a többi 29 összesen, Pesten, a rekonstrukció után ez is ide kerül.

Profiltisztítás megy végbe a vállalatnál, a vállalat üzemeiben, a fővárosból Dombóvárra kerülő gyártmányok helyét a nehézvegyipari gépgyártás foglalja el. A profil- tisztítással és a dombóvári kapacitásbővítéssel nagymértékben nő a termelékenység. Sorozatban tudják majd gyártani az Ignis kazáncsaládot és mive] teljes egészében itt állítják elő a paradicsomvonalakat. e termék gyártása is szakosítható olyképpen, hogy az eddigi, alkatrészenkénti munkaszervezést — eddig egv-egy brigád készített néhány alkatrészt — a jövőben a munka jellege szerinti csoportosítás váltja fel. Ez ..hozza” a termelékenységet. És természetesen a korszerűbb gépek.

„TÁRS AD ALMASÍT ANI

A BERUHÁZÁS ÜGYÉT”

A jelszó két évvel ezelőtt, Budapesten, a Láng Gépgyár pártbizottsági ülésén fogalmazódott meg. amikor a párt- bizottság beszámoltatta a vállalatvezetést a beruházásról. Természetesen ott voltak nemcsak a dombóvári szakmai vezetők, hanem az alapszervezet vezetői is. A társadalmasítás pedig azt jelentette. hogy ehhez a nagy munkához a „közönséges” termelőmunkához képest is nagyobb együttműködés szükséges a szakmai vezetés és a társadalmi szervek, mindenekelőtt a pártszervezet között. Rendszeressé, folyamatossá kell tenni a pártellenőrzést. időben informálni azokat a közösségeket, munkahelyi kollektívákat, brigádokat. amelyeket érint a beruházás egy-egy intézkedése és mindenekelőtt tudatosítani a beruházás jelentőségét a vállalat, a gyáregység egésze számára.

A dombóvári gyárban — a mintegy 45—50 millióba kerülő új nagycsarnok — amit „hozzáragasztanak” a régihez

— elkészülte után megváltozik az ..anyagfolyam” útja, új gépeket állítanak be. áthelyezik a régieket. Mindezt úgy. hogy közben egy napra se álljon le a termelés, hiszen az idén 70 millió forinttal. a beruházás befejezése után további 200 millióval nagyobb termelési értéket kell produkálni.

Munkaterületet kell átadni az építőknek, helyet csinálni az új gépeknek, menet közben áthelyezni a régieket, és ez óhatatlanul „kellemetlenséget” okoz egyik-másik brigádnak. A „társadalmasítás” azt jelenti, hogy tekintse mindenki szívügyének a beruházást és ne csak a szükségszerűen bekövetkező kényelmetlenséget viselje el, hanem javaslatokat is tegyen az ésszerű megoldásra. Az átszervezéseket lehet elrendelni is és a kötelességre hivatkozva kötelezni mindenkit az utasítás végrehajtására. Azonban ez nem elég, sokkal jobb, ha mindenki tudja, miért és meddig kell „összehúzödnia”.

BERUHÁZÁSI

FELELŐS

A múlt év második felében már megkezdődött a tereprendezés, az építők „akcióba léptek”. Az alapszervezet vezetősége felmérte a helyzetet, a feladatokat és több alkalommal is beszámoltatta' a szakmai vezetést a beruházásról. Kialakult a tennivalók köre. Mindenekelőtt az, hogy a beruházás idejére szakítani kell a héttagú vezetőség hagyományos reszortelosztásán, szükség van egy olyan vezetőségi tagra, aki a beruházásért felel. Tájékoztatja a tagságot rendszeresen a beruházás mindenkori állásáról, a pártvezetőségen belül tegyen javaslatot a felmerülő problémák politikai megoldására. Számonkérésnél ellenőrizze hogy a szakmai vezetés ténylegesen felmerülő problémákat vet-e fel, azok reálisak-e. Olyan ember kellett erre a posztra, aki munkakörénél fogva is mindenkor pontosan informált a helyzetről. A legalkalmasabb Molnár Ferenc üzemmérnök, tmk-vezető volt Újonnan került a vezetőségbe, tíz hónapig az iskolán lévő titkárhelyettest helyettesítette, annak visszatérése után „felszabadult”.

Mint a többi reszortfelelősnek megvan az aktívahálózata a pártcsoportokban, néki is ki kellett ezt építeni, amely rendszeresen informálja. Mint Oros Albert alapszervezeti titkár mondja, a vezetőség tagjainak túl nagy leterhelést okozott volna, hogy mindig pontos információi legyenek a beruházás előrehaladásáról. a menet közben felmerülő problémákról. Sokkal egyszerűbb — és hatékonyabb — ha ezt egy ember fogja össze.

A MUNKÁSOKKAL EGYÜTT

A gyárban — a különböző fórumokon, a párttaggyűlésr tői a termelési tanácskozásokon keresztül a brigádértekezletekig — szinte állandóan napirenden szerepel a beruházás. Esetenként pedig ott, ahol valami változásra van szükség. Tavaly decemberben megérkezett svéd importból a nagy teljesítményű, automata fedőporos hegesztőberendezés. El kellett helyezni — egyelőre, mivel a végleges helyén még csak a csarnok alapozását készítették elő — ideiglenes helyen a hegesztőüzembe. Az „érdekeltek” eleinte nem fogadták szívesen a „jövevényt”, hanem tiltakoztak. De amikor megmagyarázták nekik, hogy mi a jelentősége ennek a gépnek, mennyivel könnyíti és teszi termelékenyebbé az ő munkájukat is, már nemcsak elismerték az intézkedés helyességét, hanem indítványozták, hogy ne a csarnok hosszában, hanem keresztben építsék be, úgy lesz célszerűbb. jobb. Ez valósult meg. Megjött a dán nagyhenger. Ennek a gépnek már most a

végleges helyére kellett kerülnie, a jelenlegi csarnokban, a lakatosok és a hegesztők között, „összehúzódni” a lakatosoknak és a hegesztőknek is, akik a svéd gép miatt különben is szűkebb területre kényszerültek.

Kisebbfajta vihart váltott ki a szerszámjavítók áthelyezése. A fővárosi gyárból áttelepítették Dombóvárra a turbinalapát-maró ciklust. Legalkalmasabbnak a szerszámjavító üzem látszott elhelyezésére. De, hova kerüljenek a szerszámjavítók? Nem volt nagy választék, hiszen az új nagycsarnok még nincs kész. Hosszas számít- gatás után végül is egyetértés született: fogadja be a szerszámjavítókat a csőelő- 'készítő részleg. Ideiglenesen, egy évre. Molnár Ferencet több alkalommal „leszólították”, amikor már híre ment az átszervezésnek. Tiltakoztak a csőelőkészítők is, mondván, hogy végre nyolcévi kínlódás után, amit rendkívül rossz körülmények közt szenvedtek el a „tökházban”, egy hatalmas lemezbódéban, és mindig ígéretet kaptak, hogy megkapják az új műhelyt, most fél éve „révbe jutottak”.

Az alapszervezet vezetősége elé került az ügy. Kiderült, hogy más megoldás nincs, itt kell az emberekkel szót érteni. Sikerült, összehívták a két szocialista brigádot, megmagyarázták nékik az intézkedés fontosságát — hivatkozva a még ősszel elmondottakra — és ekkor már az emberek jöttek a javaslatokkal. Hogy a nagy műhely melyik részében, hol kapjanak helyet a szerszámjavítók. Mert a vezetést csak az érdekelte, hogy egy bizonyos nagyságú terület „kisajátítására” van szükség a csőelőkészítő műhelyben. Két variációt állítottak fel: vagy az üzem sarkában egy téglalap alakú terület, vagy a végében egy sáv. összedugták a fejüket a munkások, mert se így, se úgy nem találták jónak a megoldást. Ha már össze kell szorulni, ha már „társbérlőket” kell fogadni, illetve „társbérlőnek” menni, akkor mi tudjuk a legjobban. hogyan lesz a_ legcélszerűbb”. így aztán egy L alakú területet kaptak a szer- számiavítók, az L egvik szára a futódaru alá „lóg”, tehát ha nagyobb munkadarabot "kapnak — ami ritkán, de előfordul — a darut is használhatják.

Az új csarnok „csatlakozásánál” a réginek a falát ki kellett bontani. Az építők csak nappal dolgozhattak, a gváriak — akik itt dolgoztak — kénytelenek voltak nappal helyett éjszaka bemenni. Vállalták, mert tudták, hogy csak átmeneti intézkedésről van szó és minden a nagy cél

érdekében történik.

*

A beruházás jó ütemben halad a dombóvári Láng gyárban. És ez nemcsak az építőket dicséri, hanem a gyáriakat is, elsősorban a kommunistákat, a pártszervezetet.

JANTNER JÄNOS

Nyolc tantermes általános iskola épül a paksi Béke téren, régi, lebontott iskolaépületek helyén. A munkák eddig lassan haladtak, alaposan megkésett a beruházás, mert az alépítmény tervét háromszor kellett módosítani. Négy pince és két kút volt az építkezés helyén, ezeket fel kellett tárni, illetve megszüntetni. A kedvezőtlen adottságú helyen — egyébként jó: száraz, dombos terület — néhol nyolc méter mélyre kellett lemenni az alapozásnál. Az alépítményt a Szekszárd— paksi Vízitársulat készíti el. Sok földet megmozgattak, kiástak, majd a pincefeltárás és a betonpillérek elkészítése után visszatemettek és tömörítettek az új iskola alapgödrében. Domokos Lőrinc művezető azt mondja, ilyen munkájuk még nem volt. Az alapozás a kívülálló szemével nézve is meglehetősen bonyolult, a szokványostól erősen eltérő és látványos, ha közelről nézzük. De jobb lenne már magasodó épületet látni, hiszen az eredeti terv szerint ebben az évben elkészült volna az iskola és nagy szükség lenne rá. Az új épület egyik szárnya torna- csarnok lesz. A beruházás generálkivitelezője a TOTÉV.

G. J.

Tömörítik a visszatöltött földet

Négy pince és két kút volt ezen a helyen

Fotó: GOTTVALD

Kis falu, nagy művelődési ház

A megye számos, népesebb községeinek bármelyikében, ahol nincs művelődési ház, szívesen elfogadnák a tolnanémedit.

Amikor az idei év eddigi rendezvényeiről kérdezem Móricz Istvánt, a művelődési ház igazgatóját — homlokán összefutnak a ráncok.

— Hát bizony a kezdés nem volt olyan jó, mert tavaly november 1-e óta tatarozták az épületet, egészen február 13-ig. Nagyon ráfért már. Megépítése óta ez volt az első nagyobb munka, amit végeztek rajta. Igaz, most ráköltöttünk 200 ezer forintot.

— Szóval, a rendezvények: a tsz zárszámadó közgyűlésével kezdtünk, azután március 3-án volt két „elcsúszott” farsangi bálunk, ezt KISZ-taggyűlés követte, majd horgászgyűlés következett. Március 15-én vetélkedővel egybekötött irodalmi műsort adtunk, a Tanácsköztársaság 60. évfordulójáról is megemlékeztünk.

— Sajnos, kevesen jöttek el arra az előadásra, amely a szarvasmarha-tenyésztés aktuális kérdéseivel foglalkozott. Munkára nevelés a családban — volt annak a lényegében kötetlen beszélgetésnek a címe, amit az általános iskola igazgatója tartott. A hónapot úttörő-lövészversennyel zártuk. Áprilisban két mesejátékot adtunk a gyerekeknek. Az első előadást ingyen nézhették az apróságok, mert a községi KISZ- alapszervezet tagjai kifizették a jegyek árát. Ebben a hónapban volt a véradás is. Május 5-én bált rendeztünk a fiataloknak. Most vasárnap a véradókat látták vendégül.

— További terveink: május 27-én egész napos gyermekműsor lesz, azonkívül gyermekrajz-kiállítás, aszfaltrajzverseny. A futballpályán ügyesség-bátorság verseny. Az ifjúsági klubban szellemi vetélkedő és rajzfilm vetítése. Délután a gyerekek által összeállított műsor kerül bemutatásra. Nyáron azután a könnyebb műfajú műsorok következnek. Többek között az Universál együttes is ad koncertet.

— Augusztus közepe táján lesznek a tamási járási népművészeti napok. A községben többen foglalkoznak néprajzi gyűjtéssel, s az ő anyagaikból rc.r deznénlz kiállítást.

Az úttörőklubot pedagógusok irányítják. Délelőtt a tornaórákat is a művelődési házban tartják, a nagyteremben. Van még egy citerazenekarunk is, már szerepeltek Ozorán és Regölyben. A községi ünnepségeken ők húzzák a talpalávalót. Most alakult az ifjúsági klub — arról még nem sokat tudok mondani. A községi KISZ-alapszervezet is itt tartja összejöveteleit.

— Azt hiszem, az eddigiekből kitűnik, hogy a „teremkihasználtság” jó. A fiatalok zömmel eljárnak a faluból. A községi KISZ-alapszervezet tagjain kívül még van 8—10 fiatal, aki tesz is valamit, de a többi csak passzív befogadója a programoknak. (Tolnanémediről készült magazinunk lapunk holnapi számában jelenik meg.)

Új, magasabb csarnok csatlakozik a régihez. Nemrég — egy hét alatt — került rá a tető.