Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-17 / 113. szám
► Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 113. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1979. május 17., csütörtök Mai számunkból az űrrepülés ÉLETTANI TÉNYEZŐI (III.) (3. old.) A RENDEZŐ SZERENCSÉJE (4. old.) FIATALOK (5. old.) ATOMERŐMŰÉPÍTKEZÉS (3. old.) Budapesti üzenet Fővárosunk ma már nemcsak az útikalauzokban foglal el előkelő helyet, ahol méltán dicsérik szép fekvéséért, turistákat vonzó látványosságaiért. Budapest neve a politikai szótárakból sem hiányzik. Parlamentünk impozáns falai között fogalmazódott meg a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének 1969. márciusi felhívása, amelynek nyomán — igaz, hogy hat esztendő múltán — Helsinkiben aláírták az európai biztonság és együttműködés záróokmányát. Most ismét a Duna partján pomázó neogótikus Országházból indítottak útjára egy üzenetet. Hét európai szocialista ország álláspontja összegeződik benne, híven tolmácsolva a Varsói Szerződés éppen 24 esztendeje kinyilvánított elkötelezettségét a kontinens békéje és biztonsága iránt. Azóta meg-megújuló erővel kezdeményez a szocialista diplomácia, de sajnálatos módon a javaslatok ritkán találnak megértésre. Most újólag és nyomatékosan kifejezésre juttatta a hét európai szocialista ország külügyminisztere: „...megértek a feltételek..., hogy az államok közötti bizalmat erősítő intézkedéseket kiszélesítsék, és konkrét lépéseket tegyenek az európai katonai enyhülés útján az összeurópai értekezlet záróokmányának szellemében”. A külügyminiszteri bizottság éppen ezért javasolja, hogy még 1979-ben hívjanak össze politikai szintű konferenciát minden európai állam, valamint az USA és Kanada részvételével. A szocialista országok hasonló kezdeményezést tettek már 1965 januárjában, „az európai kollektív biztonság garantálását szolgáló intézkedések megvitatása céljából”. Csakhogy akkor még a világ alig ocsúdott a hidegháború nyomasztó légköréből, s az európai államok mindenekelőtt a politikai enyhülés friss fuvallatára tárták ki ablakaikat. Ami azóta történt, történelmi fontosságú folyamat a kontinens históriájában, de semmiképpen nem jelentheti a csúcsot: a politikai enyhülés kedvező feltételei arra biztatnak, hogy katonai vonatkozásban is előbbre lehet — előbbre is kell — lépni. A budapesti ülés ebből a realitásból kiindulva elemezte földrészünk helyzetét és tett fontos javaslatokat. A második SALT-egyezmény aláírásának küszöbén, a nyolcadik szovjet—amerikai csúcstalálkozót megelőzően minden eddiginél időszerűbb a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának az a javaslata, hogy a meglévő európai katonai, politikai csoportosulásokat ne bővítsék, a hadgyakorlatok szintjét korlátozzák és folytassák a bizalomerősítő intézkedéseket. Mindezt mintegy betetőzve a budapesti üzenet felhívja a helsinki záróokmányt aláírt államokat: kössenek nukleáris és általános meg nem támadási szerződést. Kétségtelen, hogy a külügyminiszterek javaslatai nem érik — nem is érhetik — meglepetésként a nyugati országokat, a NATO tagállamait. Ilyen vagy olyan formában már korábban is elhangzottak, anélkül, hogy kedvező visszhangra találtak volna. Most azonban elérkezett az idő, hogy az enyhülés általános tendenciáját kiteljesítsük és visszafordíthatatlanná tegyük. Bizonyos, hogy a kontinens jövője szempontjából — az 1980-ban sorra kerülő madridi találkozó fényében — rendkívül kedvező az alkalom a javaslatban foglaltak konkrét megvalósítására. Annál is inkább, mert — mint azt az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják — az enyhülés ellenfelei máig sem hajlandóak a fegyverletételre. A szocialista országok lendületes békeoffenzívája minduntalan megtorpanásra kényszerül, a békés egymás mellett élés elvein alapuló új kapcsolatrendszer lehetőségeit távolról sem merítettük ki, s ezért a felelősség teljes mértékben a fegyverkezési hajsza elszánt híveit, az előítéleteket és a bizalmatlanságot céltudatosan élesztgető köröket terheli. Bécsben például a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó tárgyalásokon — mint a külügyminiszteri bizottság elégedetlenségének kifejezést adva megállapította — nincs érdemi előrehaladás. Joggal várják a Varsói Szerződés tagállamai, hogy a múlt év június 8-án tett konstruktív javaslataikra komoly választ kapjanak. A Budapestről keltezett üzenet abban a szellemben fogant, amely a Varsói Szerződés tagállamainak kezdettől fogva fő politikai irányvonala: a leszerelést, a békét, az enyhülés kiteljesülését hivatott elősegíteni. Egyszersmind a kontinens sorsa és jövője iránti felelősség, a konkrét lépések iránti készség avatta történelmi jelentőségűvé. GYAJPAY DÉNES Megkezdődött a „Pajzs 79” hadgyakorlat Losonczi Pál látogatása © Megkezdődött a Pajzs ’79 fedőnevű közös hadgyakorlat. A képen Losonczi Pál, aki szerdán megtekintette a gyakorlat fontosabb mozzanatait, átveszi a magyar katonák ajándékát. (Képtávírónkon érkezett) Tito a Szovjetunióban Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke szerdán délelőtt baráti látogatásra és rövid pihenésre a Szovjetunióba utazott. Kíséretében van az ország politikai életének több tekintélyes személyisége. Belgrádban kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak Tito elnök szovjetunióbeli utazásának. „Az újabb jugoszláv —szovjet csúcstalálkozó — írta szerdai kommentárjában a Borba — nemcsak a két országban kelt megkülönböztetett figyelmet, hanem a széles nemzetközi közvéleményben is. Tito és Brezsnyev elvtárs eddigi találkozói mindig hasznosnak bizonyultak, s új, jelentős ösztönzést adtak kapcsolataink sokoldalú fejlődésének. Bizonyára a mostani megbeszélések is megerősítik majd, hogy Jugoszlávia és a Szovjetunió, a JKSZ és az SZKP együttműködése jó, szilárd, átfogó és kölcsönösen hasznos, a kapcsolatok sikeres fejlődéséhez szilárd alapot biztosítanak az 1955-ös belgrádi és az 1956-os moszkvai közös nyilatkozatok. Tito és Brezsnyev elvtárs állásfoglalásai és a találkozóikról kiadott közlemények”. A Borba kiemelte, hogy a csúcstalálkozón áttekintik a nemzetközi helyzetet is. Megállapította, hogy Jugoszlávia és a Szovjetunió álláspontja sok külpolitikai kérdésben azonos vagy közelálló. A Politika háromhasábos cikkben értékelte a küszöbönálló csúcstalálkozó jelentőségét. * Szerdán Moszkvába érkezett Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke, a JSZSZK elnöke. Kíséretében van Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnökségének tagja és Joszip Vrhovec külügyminiszter, valamint több más hivatalos személyiség is. Titót a repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Konsztantyin Ruszakov, a Központi Bizottság titkára és más hivatalos személyiségek fogadták. (MTI) Gyenes András fogadta a vietnami békekiildöttséget Kárpáti Miklós, az MTI honvédelmi tudósítója jelen- ti: Szerdán megkezdődött a „Pajzs ’79” fedőnevű, közös hadgyakorlat. A nap eseményei szemléletesen bizonyították: a baráti hadseregek katonái jól hasznosítják a kiképzés alatt elsajátítottakat, magas fokú, példaszerű a baráti országok csapatainak és törzseinek együttműködése. A gyakorlat fontosabb mozzanatait megtekintette Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Borbély Sándor és Győri Imre, az MSZMP KB titkárai, Bor- bándi János és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei, valamint Rácz Sándor, az MSZMP KB osztály- vezetője. Ott voltak a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, s részt vett a gyakorlaton az egyesített fegyveres erők főparancsnoka. (Folytatás a 2. oldalon.) Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán fogadta a világbékéért küzdő vietnami bizottság küldöttségét, amely Tran Hoai Namnak, a bizottság elnöksége tagjának vezetésével az Országos Béketanács meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, valamint Nguyen Phu Soai, a VSZK magyarországi nagykövete. (MTI) KSöuiíl a höközpont Bejrut Lemondott a kormányfő Szelim al-Hossz libanoni miniszterelnök szerdán délben benyújtotta kormánya lemondását Eliasz Szárkisz elnöknek — jelentették be hivatalosan Bejrutban. Szárkisz elnök elfogadta a kormány lemondását. Szelim al-Hossz miniszter- elnök kormánya 1976 decemberében, közvetlenül a Libanonban zajlott másfél éves véres polgárháború után alakult, Szárkisz elnök első kormányaként. Libanon második világháború utáni történelmének leghosszabb életű kabinetje volt, 29 hónapig állt az ország élén. Bejrúti politikai megfigyelők most arra számítanak, hogy a Szíriával folytatott tárgyalások után és az ország déli részén a sza- kadár jobboldali miniállam kikiáltása következtében előállott feszült helyzetben Szárkisz elnök nemzeti egységkormány létrehozását kísérli meg az ország különböző politikai erői közötti együttműködés megteremtése reményében. Bonyhádon a Fáy lakótelepen tovább bővül a hőközpont. Az eddigi két konténerkazán mellé a héten egy újabbat helyeznek üzembe. A város gyors ütemben fejlődő új lakótelepén ezután sem lesz gond a hő- és melegvíz-szolgáltatás, mert az óvoda és bölcsőde felépülése után még egy újabb kazán üzembe helyezését is tervezik. Fotó: kz
