Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-16 / 112. szám

1979. május 16. níÉPÜJSÁG 5 4^y fon SO jg A mezőgazdaságban az iparszerű terme- töltenek be a gazdasági együttműködés különböző formái, különösen lés hatására megindult koncentrációs és a termelési rendszerek, a gazdasági társulások. (Az MSZMP Központi szakosodási folyamatban, a termelés növekedésében jelentős szerepet Bizottsága 1978. március 15-i ülésén elhangzott beszámolóból.) Tízéves a szakályi Agrokémiai Egyszerű Társaság A helikopter hétmillióba került A mezőgazdasági fejlődés folyamatos velejárója a mű­trágya- és növényvédőszer- felhasználás szüntelen emel­kedése. A hatékonyabb mun­ka érdekében hozták létre az országban elsőként a szaká­lyi agrokémiai társaságot is. A megalakulást követő tíz év sikereiről, s az e mögött rej­lő munkákról beszélgettünk Gscheidt Mátyással, a Hő- gyészi Állami Gazdaság igaz­gatójával, a társaság elnöké­vel. — Az agrokémiai centru­mot a Tolna megyei AGRO- KER Vállalat, a Hőgyészi Ál­lami Gazdaság, a kisdorogi Március 15-e, a teveli Kos­suth, a felsőnánai Egyetértés, valamint a kalaznói, a mucsi, a szakályi, a diósberényi és a regölyi termelőszövetkezetek alapították 1969. május 19-én, melynek a mai napig tagjai. Kivéve a kalaznói téeszt, mely időközben megszűnt. Mivel ekkor még nem rendel­keztünk hazai tapasztalatok­kal, ezért az NDK-ból gyűj­tötték hozzá a tudnivalókat. Kezdetben nem tartozott hoz­zánk ez az intézmény. — Mikor csatolták a gazda­sághoz ezt a telepet? — 1973-ban. Addig Korlá­tolt Felelősségű Társulás néven működött. Az említett évben csatolták gazdaságunk­hoz a szakályi létesítményt, mellyel a név is Agrokémiai Egyszerű Társaságra válto­zott. — Miért volt szükség az egyesítésre? — Azért, mert a dinamikus fejlődést jobban tudtuk biz­tosítani. — Ismertessük a fejlődést a megalakulástól napjainkig! — Első lépcsőben a szilárd út, az iparvágány, s a tárház épült meg. A tárház befoga­dóképessége 1000 vagonos, melybe háromszori forgatás­sal 3000 vagon műtrágyát le­het fogadni. Az épületek el­készülte után 1971. utolsó ne­gyedévében érkezett az első műtrágya szállítmány. Ekkor még minden szövetkezet, gaz­daság maga szórta ki saját gépeivel a műtrágyát. 1972- től fokozatosan jöttek azok a gépek, melyekkel az egész területen él lehetett szórni a vegyi anyagot. Ezt a géppar­kot a mai napig 42,6 millió forint étékűre fejlesztettük. Csak a helikopter egymaga 7 millió forintos befektetés. A járművek értéke 6 millió fo­rint fölött van, s az egyéb eszközök pedig 3,5 millió fo­rintot érnek. Az épületek és az egyéb építmények értéke pedig 21,5 millió forint. — A műtrágyák és egyéb vegyszerek forgalmazásán kí­vül mit csinál a szakályi „Egyszerű Társaság”? — Műtrágya-szaktanácsadást és táblánkénti nyilvántartást. Rendkívül megnyugtató, hogy a javasolt dózisok 90— 95 százaléka tényként reali­zálódik. Ez lényeges, mert a kisebb adagolás rosszabb ter­méshozamot, a nagyobb pe­dig pocsékolást -eredményez. — 1978-ban megépült a tranzit rakodó. Elmondana erről néhány lényeges adatot? — Azzal kezdem, hogy ez a rakodó tizenkétszer 400 mázsa áru befogadására és átmeneti tárolására alkalmas. Ezenkívül egy mechaniz-í mussal a vasúti kocsik gépe­sített megrakására képes, melynek következtében egy­szerű és gyors az áruk továb­bítása. — A jubiláló agrokémiai társaságot hogyan fejlesztik? — Közös szállítópark létre­hozását tervezzük, az alapve­tő talajmunkák végzéséhez szükséges 200—250 lóerős munkagépek vásárlásával, s egy közös betakarítórendszer megteremtésével. Ez azért lé­nyeges, mert további kon­centráció szükséges a terme­lőszövetkezetek és az állami gazdaságok között. Csak ér­dekességként: az elmúlt év­ben felmérték a növényvé­delemben szükséges eszközö­ket a partner gazdaságokban és itthon egyaránt, s kiderült, ha közös irányítás alá vonjuk ezeket, a jelenlegi géppark 70 százalékára van csak szükség. BE KE LÁSZLÓ Tájkörzetek Szakosodás az allattartasban Uj fogalommal ismerke­dünk; a „tájkörzetek” kife­jezés a mezőgazdasági terme­lésben az eddigitől eltérő gazdálkodási formát jelent. A Tolna megyei Mezőgazda- sági Szövetkezetek Szövetsé­gének szakemberei megyénk­ben 11 körzet létrehozását javasolták, melyből kettő — a Dombóvár és a Gyönk kör­nyéki — már megalakult. Szükség volt erre a formára, hisz a mezőgazdasági üze­mekben az utóbbi időben nagymértékű szakosodás kö­vetkezett be. Megyénkben a jelenlegi üzemi nagyságrend közel ezer hektárral keve­sebb, mint az országos átlag; ez az üzemnagyság azonban nem gátolja a termelés szín­vonalának előrehaladását. A szakosodás a növényterme­lésben előrehaladottabb, mint az állattenyésztésben. Ez azzal magyarázható, hogy az állattartás szakosításának beruházási vonzata maga­sabb, mint a növénytermesz­tésé. A megye állattenyésztő­hagyományai, az ágazat di­namikus fejlesztésére hozott megyei határozatok alapján készült a tájkörzetek kiala­kítására vonatkozó javaslat. A szövetkezetek egyesülésé­vel mód nyílik az üzemen belüli és a majorok közti szakosodásra. Ezt igen sok he­lyütt már végre is hajtották. A szakosodás alapjául a ter­melés hagyománvai szolgál­tak. A bonyhádi járásban például szép hagyományok­kal rendelkezik a szarvas- marha- és a juhtenvésztés, a paksi járás alapvetően tej­termelő körzet, de például Nagydorog környékén igen jól megél a juh. A szekszár­di járásban a jó kukorica- termés adja a sertéstenyész­tés fejlesztésének alapját. Ta­mási környékén a sertés- és a juhtenyésztés fejleszthető: — itt a tehenészetek maid mindenütt átlag alatt termel­nek. A Kapós völgyében adottak a húsmarhatartás feltételei, s a bár Dombóvár környéke sertéstenyésztő kör­zet, az utóbbi években szé­pen alakult a tejtermelés is. A járásokon belül a mikro- körzetek kialakítására az üzemek fejlesztésére, szako­sodására dolgoztak ki részle­tes programot a TESZÖV szakemberei. A 11 körzet kö­zül az elsőbe. Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa, Paks, Du- nakömlőd és Németkér szö­vetkezetei tartoznak. A du- naföldvári szövetkezetek ál­lattartási telepei közül a Vi­rágzó Tsz központi majorjá­ban adott a lehetősége an­nak, hogy 5—600 férőhelyes tehenészeti telepet alakítsa­nak ki. Sertéstenyésztelep az Alkotmány és a Virágzó Tsz majorjaiban hozható létre, de hízómarha-telep építésére is szükség van, méghozzá kooperációban. Bölcskén in­dokolt a húsmarhaágazat és a sertéstenyésztés fejlesztése. A paksi Dunamenti Tsz in­tenzív tejtermelő tehenészete fejleszthető; ugyanakkor a sertéstelepet lassan „körül­zárja” a város, tehát itt fej­lesztésre mód nincs. Ered­ményes lenne, ha távlatban 1000—1500 kocás tenyésztele- pet létesítenének, méghozzá utónevelővel. A konzervgyár közelsége és persze a terme­lési hagyományok indokolttá teszik a zöldségtermelés fej­lesztését. A kettes körzethez tartozó községek Dunaszentgyörgy, Gerjen, Fadd, Tolna, Mözs, Bogyiszló, Tengelic és Szed­res. Ennek a körzetnek a jel­lemzője a tejtermelés és a zöldségtermelés. Dunaszent- györgyön a sertés- és a ba­romfiágazat fejlesztésének van jövője. Figyelembe véve a legelőterületet, megduplá­zódhat a juhállomány is. Faddon szükségszerű a ser­Tolna megyében egyre több gazdaságban foglalkoznak in­tenzív juhtenyésztéssel téságazat felfejlesztése és a tehénlétszám növelése. Cél­szerű lenne a tolnai termelő- szövetkezet fácánkerti terüle­tén az egész körzet marha­hizlalását összefogó hízó­marhatelep létesítése, — ez a telep a szeszgyár felújításá­val értékes takarmányhoz is juthat. A hármas körzethez tarto­zó községek Pálfa, Nagydo­rog, Sárszentlőrinc, Györ- köny, Pusztahencse. Pálfán minden állatfaj magas szin­ten és eredményesen termel, a területnagysághoz viszo­nyítva az átlag feletti az állatsűrűség, és stabil a ta­karmányellátás. Évek óta nincs változás a sárszentlő- rinci és a pusztahencsei te­henészetnél; ezért ezek meg­szüntetésére és az épülő nagydorogi, valamint györ- könyi tehenészet további fej­lesztésére lenne szükség. A négyes körzet Diósberény, Kajdacs, Kölesd, Varsád, Gyönk és Szakadát községek környékén van. A domborza­ti adottságok és a gyepterü­let nagysága miatt ezen a vidéken a juhágazat, és a húsmarhatartás fejlesztésére kell törekedni. Nem ad nagy termést ezen a környéken a kukorica, ezért az abrak­fogyasztó ágazatok fejleszté­se itt nem indokolt. Az ötös körzet Szekszárd és Bátaszék környéke, ide tartozik Sió- agárd, öcsény. Decs, Vár­domb és Báta. Báta és öcsény kivételével nagymértékben lehet a sertéstenyésztést fej­leszteni. A tehéntartás első­sorban őcsényben, Decsen és Bátaszéken hoz jó ered­ményt. A hatos körzet Bonyhád, Mőcsény, Nagymányok, Aparhant és Kisvejke terü­letén található. Szarvas­marha-tenyésztő hagyomá- mányokkai rendelkező közsé­gek tartoznak ide. A körül­ményeket figyelembe véve Nagymányokon indokolt a sertéságazat felszámolása. A körzet juhlétszáma megdup­Sikeres együttműködés Nemcsak megyénkben, ha­ndln az országban is jól is­mert a mözsi Uj Élet szövet­kezet gesztorsága alatt műkö­dő Kertészeti Egyszerű Gaz­dasági Együttműködés. Nem véletlen, hogy a mözsi téesz modellgazdaság: a zöldség­termesztés kutatási eredmé­nyeit itt mindig elsőként al­kalmazzák. Gyakori látoga­tói a szövetkezetnek a szak­emberek, és a kertészetekben dolgozó szocialista brigádok. Most éppen a síkfólia a slá­ger: Magyarországon egyelő­re ezer hektáron foglalkoz­nak ezzel a termesztési mód­dal. Remélhető, hogy ez az olcsó és eredményes módszer nemcsak a mezőgazdasági üzemekben, de a háztájiban is kedvéltté válik.---------------------------------------------------------------------­Fóliából mostanában nemcsak alagutat építenek A legelő a tömegtakarmányozás, a szarvasmarhatartás egyik legfontosabb bázisa lázható: a rendelkezésre álló gyepterületek így nagysze­rűen hasznosíthatók. A hetes körzet községei: Tevel, Fel- sőnána és Zomba. Elsősorban a sertéstenyésztés fejlesztése indokolt. Ez a terület igen jó abraktermő vidék, s ezért a körzet üzemeiben sok állatot tarthatnak. A szarvasmarha­ágazat szinten tartása mellett a sertéskibocsátás megdup­lázható. A nyolcas körzet: Tolnanémedi, Pincehely, Ozora, Belecska, Regöly és Fürgéd. Nagy területű és jó minőségű legelők vannak ezen a vidéken. A Kapos menti legelők a húsmarha­ágazat fejlesztésére kínálnak lehetőséget. A kilences körzet: Felső­nyék, Magyarkeszi, Ireg- szemcse, Tamási és Nagykó- nyi határában van. A körzet szarvasmarha-tenyésztése, tehenészeti ágazata igen gyenge. Jó kukoricatermő körzet, ezért elsősorban a sertéstenyésztés fejlesztése in­dokolt. A tizes körzet Dom­bóvár, Kocsola, Szakcs, Nak és Várong környékén van. A sertés- és a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztésének fel­tételei egyaránt adottak. A szarvasmarha-hizlalásnak a legnagyobb hagyománya Szakcson van, ezért marha­hizlaló telepet itt érdemes létrehozni. A sertéshizlalás a kocsolai és a naki telep bő­vítésével fejleszthető. A ti­zenegyes körzethez tartozó községek: Döbrököz, Gyulaj, Kurd, Kaposszekcső, Kapos- pula és Attala. Az intenzív tejtermelő ágazat most van kialakulóban. Minthogy a Kapos völgyében jó termő­képességű gyepterületek van­nak, indokolt a húsmarha­ágazat fejlesztése. A tájkörzetek kialakítása a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek egyetértő véle­ményével találkozott. Ha megfelelően működnek, jó eredmények érhetők el az át­lag alatt termelő üzemek termésátlagának növelésében, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésében, s minde­nekelőtt: a beruházások ha­tékonyságának fokozásában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents