Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-03 / 101. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 101. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1979. május 3., csütörtök Mai számunkból VAS JÁNOS BESZÉDE R SO/f/j s (2. old.) ZENEI KRÓNIKA (4. old.) NINCS VÁLTOZÁS A MEGYEBAJNOKSÄG ÉLCSOPORTJÁBAN (5. old.) FOGATVERSENY BOGYISZLÓN (6. old.) Kádár János nyilatkozata május elseje alkalmából Kádár, János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a fővárosi dolgozók május elsejei felvonulásán nyilatkozatot adott: i — Hűvös, borult, esős az idő — ennek ellenére nagyszerű, felemelő érzés, hogy részese lehet az ember ennek a budapesti május 1-i felvonulásnak. Politikus, öntudatos, lelkes ez a május 1-i ünnep, amely — biztos vagyok benne — hasonlóan jó hangulatú hazánk más városaiban és helységeiben is. E május 1-i felvonuláson kifejezésre jut népünk politikai egysége, az, hogy társadalmunk egyetért szocialista törekvéseink alápkérdéseiben. Kifejezésre jut a szocialista hazafiság és a nemzetköziség érzése és az is, hogy dolgozóink büszkék a becsületes munka eredményeire. Élve az alkalommal, a Központi Bizottság és a magam részéről szívből köszöntőm május 1-ét ünneplő népünket. — A feladatokról, a muni káról ezúttal nem szólok részletesen, hiszen a munkás hétköznapokon ez szinte állandó témánk. Annyit azonban megemlítek, hogy közvéj leményünk egyetértéssel fogadta az idei esztendő feladatairól szóló programot, s i a dolgozók legszélesebb körei a korábbinál is komolyabban, | egységesebben, nagyobb ön! tudattal és lendülettel fogtak "j hozzá a feladatok eredményes I megoldásához. S ehhez csak j anhyit, hogy mi, akik a Központi Bizottságban dolgo- i zunk, éppen ezért optimisták, bizakodóak vagyunk. Meggyőződésünk, hogy ha törekvéseinkben állhatatosak va- < gyünk és a továbbiakban is egységesen haladunk előre, jó eredménnyel tudjuk megoldani idei tennivalóinkat, az j ötéves tervben megfogalmazott feladatokat. — Tapasztalataink szerint munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, az értelmiségiek, az alkalmazottak óriási többsége becsülettel és eredményesen végzi munkáját. Az is nagyon fontos, hogy kivétel nélkül mindenki megértse: a szocializmus a munka társadalma, s mindig a munkával tudtunk közelebb jutni céljainkhoz, a szebb és boldogabb élethez. — Ez a budapesti május 1-i felvonulás, az a mód, ahogy népünk május' 1-ét ünnepli, üzenet a világnak. Felvonulásunk üzenet a szovjet népnek, a szocializmust építő népeknek, s kifejezi, hogy hűek vagyunk a barátsághoz, eszméinkhez, közös ügyünkhöz, közös harcunkhoz. Felvonulásunk a teljes és fenntartás nélküli szolidaritás szavát küldi a világ kommunista és munkáspártjainak, a haladó, a békéért küzdő embereknek. — Ez a felvonulás aktív és cselekvő szolidaritást fejez ki Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Délkelet-Ázsia, Ázsia népei iránt, amelyek a haladásért és az önálló fejlődés jogáért küzdenek. A szolidaritás szavát küldjük az afrikai népeknek, a faji megkülönböztetés ellen harcoló dél-afrikaiaknak. A szolidaritás szavával üzenünk Latin-Ameri- ka népeinek, Chile népének, s minden szabadságáért küzdő embernek. — E gondolatok jegyében, az igazi szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség szellemében ünnepli a magyar nép május 1-ét. Nagyszerű dolog ez. Meggyőződésem, hogy ha egységünket, a közös cselekvésre való eltökéltségünket megőrizzük, töretlenül haladhatunk előre nagyszerű céljaink felé, a szocialista társadalom építésének útján. — A televízió május 1-e estéjén műsorösszeállítást készít a felvonulók kérései alapján. Szívesen teljesítenénk Kádár elvtárs kérését is — mondta a tv riportere. — Üdvözlöm a kezdeményezést, a felvonulók meg is érdemlik, hogy kívánságuk szerinti műsorok hangozzanak ei — mondotta Kádár János, majd hozzáfűzte: — május elseje azt is jelképezi, hogy népünk a jelenért és a holnapért dolgozik, s amikor a holnapot említjük, a jövő nemzedékeire, a gyermekekre gondolunk. Ismeretes, hogy 1979 a gyermekek nemzetközi éve, ami önmagában is szép gondolat. Az idei május 1-ét a gyermekek jövője iránti felelősségérzet jegyében is ünnepeljük. Ezért azt kérem — s gondolom, ezzel a kívánsággal nem leszek egyedül —, hogy a kívánságprogram keretében sugározzanak valamilyen szép műsort a gyermekeknek — fejezte be nyilatkozatát a Központi Bizottság első titkára. Kádár János és Gáspár Sándor külföldi szakszervezeti vezetőkkel találkozott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, az SZVSZ elnöke a Felvonulási téren találkozott azokkal a külföldi szakszervezeti vezetőkkel, akik 35 országból és a Szakszervezeti Világszövetség képviseletében részt vettek a budapesti dolgozók május 1-i ünnepségén. Kádár János hangsúlyozta, hogy a május 1-i ünnepi seregszemle jól kifejezi munkásosztályunk, népünk szocialista hazafiságát és internacionalizmusát. Demonstrálja testvériségünket a szocializmust építő népekkel, a világ kommunista és munkáspártjaival. Kifejezi, hogy népünk aktív, cselekvő szolidaritást vállal azokkal a népekkel, amelyek szabadságukért, nemzeti függetlenségükért harcolnak, és mindazokkal, akik a haladásért és a békéért küzdenek. Kádár János megköszönte a külföldi szakszervezeti vezetők részvételét a budapesti május 1-i ünnepségen és sok sikert kívánt az általuk képviselt országok szakszervezeti mozgalmának, dolgozóinak további harcához. A munkás-nemzetköziség ünnepén Gazdag program az országban, a megyében A proletár nemzetköziség, az internacionalista szolidaritás jegyében ünnepelte Budapest népe május 1-ét, a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepét. Ünnepi köntöst öltött ez alkalomra a Felvonulási tér, vörös és nemzeti színű zászlókat lobogtatott a szél. A népköz- társaság címerével ékesített márványburkolatú díszemelvényen néhány perccel 10 óra előtt foglalták el helyüket a párt és a kormány vezetői, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagjai. A neves közéleti személyiségeket és a munkásosztály nemzetközi ünnepét Budapesten töltő külföldi szak- szervezeti delegációkat úttörők ezrei köszöntötték vörös szegfűcsokrokkal. Pontban 10 órakor harsantak fel a fanfárok, majd elindult a menet élén a nemzetköziség gondolatát jelképező zászlósor, s a nagyméretű ötágú vörös csillag, amelynek sugarait a különböző nemzetek zászlói alkották. Miközben a tér közepén magasra vonták a proletár nemzetköziség zászlaját, óriási földgömb, óvó kezek fészkében, majd a Tanácsköztársaság emlékét idéző plakát .mobilizált” mása — fiatalok ezrei rajzottak a térre. Ezt követően kezdődött meg a budapestieket képviselő mintegy 250 ezer dolgozó felvonulása. A falvak-városok népe is mindenütt megünnepelte május elsejét. Sok helyütt ugyan esett az eső, fújt a szél, de ez a nap mégis mindenütt az ünnepélyesség és a vidámság jegyében telt el. Szekszárdi színek Annyiszor leírtuk már, de most is igaz volt, hogy a szekszárdi dolgozók ünnepi felvonulása szinpompásra sikerült. A menet élén a megye és a város vezetői haladtak. K. Papp József, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, dr. Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára, Egyed Mihály, az SZMT vezető titkára, Péti Imre, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára, Csajbók Kálmán, a népfront megyei titkára és dr. Nedók Pál, a szekszárdi Városi Tanács elnöke. Ezer színben pompáztak az őket követő gyerekek, fiatalok. Az idén is köszöntötték a kiváló vállalatokat, szövetkezeteket és azok legjobb dolgozóit. Volt tengernyi virág, a Rózsa Ferenc-szak- középiskolások a népek zász- lait is felvonultatták, szép és nemesen egyszerű volt a középiskolások nemzeti színű záróképe, de nagy érdeklődést keltett a tv-közvetítés is. Legalább tizenötezer szekszárdi vonult fel a munkás- osztály ünnepén. Eső kolbásszal Az esőfelhők gyülekezése a mezőgazdaságban dolgozó embernek mindig esemény. Ha kell a csapadék örülnek, ha nem kell bosszankodnak. Az idei tavaszon több a mér- gelődés, mint az öröm eső ügyben. A Szekszárdi Állami Gazdaság és borkombinát dolgozói az ünnepen is nézték a felhőket, a reggeli szemerké- lés azért nem okozott túlzottan sok gondot, mert a sörösüveg emelgetése is ürügyet szolgáltatott az időjárás figyelésére. Na nem sok sör fogyott — egy-egy üveggel. A reggeli gyülekezésnek — mert minden évben kint a gazdaságnál jönnek össze az emberek — a frissen készített, finom ízekkel fűszerezett kolbász volt a „fénypontja”. Több mint háromszáz adag fogyott a kolbászból, a sörből is. így a reggeli séta a város központjáig az eső ellenére is kellemes volt. A felvonulás után pedig ki-ki gondoskodott a büfékben az utánpótlásról... Fellépés A tévében szerepelni nem kis dolog, különösen, ha a nagymama lesi a képernyőt. Hatévesen hiába vár arra az ember, hogy felkérjék, így hát fel kell lépni. Az eljárás a következő. Figyelni a riportalanyt, amint megközelíti a helyszínt, majd, ha feltette a riporter a fejhallgatót és elmosolyodott, megindulni a hátuk mögé. Látványosabb a dolog, ha az ember pördül-fordul egyet- kettőt, majd kiinteget a két beszélgető között. Hogy a produkció látható is legyen, ahhoz kell még egy operatőr is, aki mindezt nem hagyja figyelmen kívül és eltekint a premier-plánoktól. Aztán már lehet mesélni a barátnőknek, hogy „benne voltam ám a tévében”. Én csak tudom, hogy ezt hogyan kell csinálni, mert a mi gyerekünk ugrabugrált az egyik szekszárdi beszélgetés hátterében. A televízió Szekszárdról Az ünnepi adásban bőséges helyet kapott a televízió műsorában Szekszárd. A fővárosi ünnepség mellett Kecskemét és a mi megyeszékhelyünk szerepelt, a felvonulás egyes képeinek bemutatásával, nyilatkozatokkal. A számunkra jól ismert, de a nem szekszárdiaknak nyilván az újdonság varázsával ható panoráma, a néhány ismertető mondat Tolna megye székhelyéről, tájékoztatót adott szűkebb pátriánkról. A megszólaltatottak sorát Steig István fazekas, népi iparművész nyitotta meg, az 1650-es években idetelepült habán művészcsalád mai leszármazottja, kinek művei ország-, de talán nem túlzás azt mondani, világszerte ismertek. Megszólalt a tanítóképző főiskola egy diákja, majd Bús Ambrus, a bútoripari vállalat igazgatója az üzem nagy horderejű profilváltásáról, Széli István, a Szekszárdi Nyomda igazgatója a nagy múltú üzem termékeiről beszélt. Utóbbi néhány szóban bemutatta az ország egyik legnagyobb naptárgyárát. Dr. Domonyai Péter, az Aranyfürt Termelőszövetkezet főkertésze biztatóan szólt a szekszárdi vörös borok jövőjéről. A legnagyobb érdeklődés és figyelem K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára tv-nyilatkozatát kísérte, a szekszárdiak közül. A megyei első titkár jelen helyzetünket a gyors fejlődés időszakának jellemezte. A mezőgazdaság ma kétszeresét termeli megyénkben a réginek, az ipari termelésünk pedig nyolcszorosára nőtt az utóbbi másfél-két évtizedben. Megyénk arculata megváltozott. A fejlődés töretlen, hiszen két nagyberuházásunk, a paksi atomerőmű és a szekszárdi húskombinát most van a megvalósulás időszakbában. A megyeszékhely mellett szépen fejlődnek, megindultak a valóban városiasodás útján új városaink. (Folytatás a 3. oldalon) A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a felvonuláson A jövő szakmunkásai
