Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-10 / 83. szám
A ^fcpÜJSÄG 1979. április 10. Könyvek között Nem a legkellemesebb foglalatosságok közé tartozik a házikönyvtár-rendezés. Nehezen is szánja rá magát az ember, s egy ilyen esős délután kell hozzá, hogy végre nekiveselkedjék a már tovább nem halogathatnak, behozza a szobába a porszívót, rongyot és toliseprőt ra- gadjoA, s miután minden szükséges eszköz együtt van, nagyot sóhajtva hozzálásson a polcok lerámolásának. A több mázsányi könyv megmozgatása közben már képtelenség ellenállni a csábításnak: megállók egy pillanatra, szemem megakad egy koszlott kis köteten; istenem, hiszen ez Horatius! Hány éve is annak, hogy kezembe vettem! Kinyitom, olvasom a lap tetején lévő sort. Hevenyészett, és prózai magyar fordításban így hangzik: „A múzsa megadta a görögöknek a kerek szájú beszéd kiváltságát.” Hm... Tehát a kerekség maga volna a szépség, a tökéletesség? Úgy rémlik, hogy Platón is mondott valami ilyesmit, de ki fog most a könyvtprnyok aljába túrni a Platón-kötetért? Biztos, hogy mondott ilyet és annak idején a skolasztikusokról is tanultuk anekdotaként, a gimnáziumban, két magyarázó mondat között; de jót is röhögtünk rajta: a kör tökéletes, térbeli megfelelője, a gömb tehát a legtökéletesebb test; következésképpen a feltámadás után az üdvözültek egytől egyig gömb alakúak leszpek. Nem valami csábító perspektíva, ha jól meggondolom, de az ötlet elismerésre méltóan frappáns. És a mi kollektív magyar emlékezetünk, a mi nyelvünk nem tud-e valami ilyesmiről? Dehogyisnem! „Teg” — régi erdélyi íróknál annyit jelent, mint koponya. Lássuk csak, mit tud erről Kemény János. Kontrollként előkotort önéletírása rá a tanú, hogy ő is így használta. Egyébként pedig mai nyelvünkben is él ez a szó: teke, tök, tegnap (azaz befejezett, tökéletes, „tekéletes” nap). No de szőjük csak tovább a játék fonalát. Csak a nyelv dicséri-e a gömböt, a tökéletesség netovábbját? Vajon mit tud erről az alkalmazott geometria? Miért gömb alakú a hidroglóbusz? Nyilván azért, mert a legkisebb anyagfelhasználással a legnagyobb térfogatot képviseli. Elmélyedhetnénk most a szélső- érték-számítás szépségeiben, s aránylag egyszerű algebrai függvények differenciálásával ki is számíthatnók, hogy adott felületből hogyan lehet maximális térfogatú tartályt készíteni. A gömb tehát csakugyan tökéletesebb, mint mondjuk a forgási ellipszoid... De hát biztos ez? Ellenzéki érzékem máris berzenkedik. Nem szeretem, ha valamit ellentmondást nem tűrően bebizonyítanak. Lássuk csak, egyelőre még mindig a matematikánál maradva. Püthagorasz szent száma a négy volt, mert az első négy természetes számnak összege — 1+2+3+4 — pontosan tízet ad. De az ókor társadalmi embere sem a kereket, a kör alakút, a gömb alakút érezte szépnek embertársában, hanem — nocsak: megint előjön a négyes szám — a négyszögletest. Szinoni- dész, a költő azt írja, hogy a tökéletes ember négyszegletű, a tárgyilagos történetíró pedig, Suetonius Tranquillus dicséri Vespasianus császárt, akinek „statura fűit quadra- ta” — testállása négyszegletű volt. S ha már ismét a nyelvnél, a szóhasználatnál tartunk, mi magyarok hogyan vélekedünk erről? A kerek-e az ideális (a „teg” ezt látszott bizonyítani), vagy pedig a szegletes? „Derék ember”, mondjuk. De mit jelent az. hogy ..derék”? Ady szűkebb pátriájában a Szilágyságban, azt a házat, amely nem félház. s nem domboldalba mélyesz- tett kunyhó. így nevezik: „Derékra épített ház”, azaz olyan, amelynek megvan mind a négy fala. S ez a négy fal „derékszögében találkozik egymással. A derékszög pedig a teljes szögnek éppen negyedrésze, tehát... Hagvjuk. Hátha nem is igaz. Hátha csak én gondolom így. Hátha csak játék ez, egy esős délután megvidámí- tására... Hagyjuk. Rakjuk inkább rendbe a könyveket. (kemény) Moziban - , CSILLAG A MÁGLYÁN Rajzfilmmusical Habfürdő címmel rajzfilmmusical készül a Pannónia animációs és rajzfilm stúdióban. Hazánkban ez lesz az első, ilyen jellegű alkotás, s sokat ebből a műfajból a világon sem forgalmaztak. Kovásznai György rendező és társai olyan filmet szándékoznak forgatni, amely nemcsak elszórakoztatja, hanem utólagos gondolkodásra is készteti a felnőtteket. A cél eléréséhez egy ma játszódó történet biztosítja a keretet; az 50 percesre tervezett rajzfilm egy kirakatrendező és menyasszonya — Klári és Zsolt — házasságkötése előtti óráinak bonyodalmait kíséri nyomon. A forgatókönyv tanúsága szerint még az utolsó pillanatban is közbejöhet valami vagy valaki. A film végül klasszikus megoldással szolgál — a jegyespár ugyanis annak-rendje, s módja szerint egybekel. A 15 tagú stáb mintegy 35 ezer rajzot készít a filmhez, amelyben a figurák egyhelyben álló, csúsztatva járó mozgással, húzott háttér segítségével elevenednek meg. A „Habfürdő” forgatását előreláthatólag júniusban fejezik be, a premierre egy év múlva kerül sor. A mai magyar irodalom egyik legnagyobb jelentőségű drámai alkotása Sütő András Csillag a máglyán című műve. Súlyához méltó léte is: megjelent az Igaz Szóban, a Kortársban, kötetben a Kri- terion és a Magvető gondozásában. Játszották Sepsiszent- györgyön és Kolozsváron, Kaposváron és a budapesti Madách Színházban. Az utóbbi színpadi megjelenítés gazdája, Ádám Ottó Kossuth-díjas rendező első filmjeként elkészítette — saját feldolgozásából — a Sütő-dráma filmváltozatát is. Vajon miért került sor erre a filmvállalkozásra? A döntésre illetékesek úgy gondolták, hogy a közönség ritkán csillapított éhségét történelmi, kosztümös, múltat idéző környezetben játszódó magyar filmre — alkalmas lesz a protestantizmus belső konfliktusaival foglalkozó Sütő-történet? Ez a reménykedés alapvetően hiúnak tűnik, hiszen a Csillag a máglyán bár a történelmi múltban játszódik, nem egy történelmi esemény boncolgatása a célja, hanem jelentős elvi, emberi, politikai kérdések tisztázása. Párizsban, Provance-ban és Genfben találkozunk főszereplőinkkel, de mindannyiszor egy-egy színhelyen. Az úgynevezett történelmi filmekhez nélkülözhetetlen térbeli változatosság tehát csalóka. Mindettől azonban még lehetett volna jó film a Csillag a máglyánból. De nemhogy jó film, még film sem lett. A film ugyanis nem azonos azzal, hogy mozgóképeken rögzítenek egy hosszabb- rövidebb cselekménysort. Hogy azt, ami eredetileg egy színpad behatárolt terén történt, kiviszik a színpadról a valamivel nagyobb műterembe ... A filmnek ugyanúgy megvarrnak a maga műfaji követelményei, mint bármilyen más művészeti ágnak, ezt az is tudja, aki nem több, mint rendszeres látogatója a mozielőadásoknak. Ezzel Ádám Ottó is tisztában lehetett, ám a jóakarat és a vállalkozó kedv nem elegendő ahhoz, hogy színházi rendezőből egycsapásra filmessé Váljon valaki. A Madách Színházban sikeresen bemutatkozó Szervét- és Kálvin-figura alakítója, Huszti Péter és Sztankay István kapta a filmben is a két főszerepet. Nem tudtak megszabadulni a színházi előadások beidegződésétől, és ami természetes, a színpadi akusztika, a színházi megjelenítés kívánalmainál, az szinte meghökkentő filmen. De nemcsak Huszti és Sztankay, minden szereplő teátrális. A szónak abban az értelmében, ahogy használni szoktuk ... Egy szó, mint száz: a Csillag a máglyánt inkább olvasásra vagy színházi programnak ajánljuk-. VIRÁG F. ÉVA A Szépművészeti Múzeum rendszeresen szervez gyerekek számára alapfokú művészet- történeti oktatást. Geskó Judit művészettörténész heti két alkalommal tart műelemzést és tárlatvezetést. Jövő héten a Tíz év mú lva című filmről írunk TV-NAPLÓ Kacor király, Macskacicó és a tsz-méhek Skizofréniám most vált teljessé... Eddig csak önmagam és apró gyermekem tudatával szemléltem esténként a mesét, a legújabb magyar mesesorozatot viszont a nézők, hároméves fiam és a saját szememmel igyekeztem figyelni a televízió előzetes vetítésén. Ráadásul egyszerre fekete-fehér és színes változatban. Lehet, hogy a korábbinál is megviselőbb helyzet eredménye, hogy az új szombat esti mesesorozat gyengébbnek tűnt elődeinél, amelyek a Vízipók, Frakkék és a Kukori—Kotkoda házaspár kalandjairól szóltak. Igaz, ezek a korábbi, kedves, humoros sorozatok a felnőtteket jobban szórakoztatták, mint azt a korosztályt, amelynek készültek. Persze: vajon melyik korosztálynak szólnak egyáltalán az esti mese filmjei? Mindig csak utólag állapítható meg. A másféltől tizenkét éves korúak igénye, ízlése egyáltalán nem azonos. Szinte félévenként változik, hogy mi az, ami a gyerek számára — a mesében is — érdekes, ami leköti a figyelmét. A televízió gyermekműsorai általában különbséget tesznek óvodások, kisiskolások, úttörő- korúak között — az esti mese nem. A népmese talán képes rá, hogy áthidalja értelem- és érdeklődés-korhatárait, attól az erőtől fogva, ami évszázadokon keresztül megtartotta a gyermeki képzeletben történeteit. A magyar népmesesorozat régi adósságot kíván törleszteni, puszta ötletével. A negyedórás, színes rajzfilmek legfőbb válogató szempontja az volt, hogy „ne legyenek bennük riasztó történetek”. Az elv nagyon helyes, de az eredmény sajnálatos. A magyar népmesék zömében találhattak valami szörnyűt a sorozat szerkesztői, ami maradt, az viszont unalmas. Persze, egy-két kivétel akad: Kacor király vagy Macskacicó meséje. Attól például, ami a termelőszövetkezeti méhesről szólt — népmese gyanánt — összes minőségemben elborzadtam... A sorozat filmjei meseillusztrációk, azaz mozgó, de néma rajzok. A színek? A fekete-fehér készüléket nézők megnyugtatására közlöm, hogy nem sokat veszítenek: a mesesorozat színesben is szürke. Végezetül egy hír: már készül a tizenhárom részes sorozat újabb tizenhárom részes folytatása. Még huszonnégy szombat van előttünk... V. É. Kossuth-könyvek Arnoud: A félelem bére Ki ne emlékeznék rá azok közül, akik látták a Félelem bére című filmet, és Yves Montand nagyszerű alakítását? Aki nem látta, annak is érdemes megismerkedni a regénnyel. Tudjuk, nemcsak a második világháború előtt, alatt és utána is sokan mentek Dél- Amerikába. Ki kalandvágyból, ki a hazai nyomor, ki pedig a rendőrség elől indult neki, keresni a szerencséjét. De a munkaalkalom ritka, kereset nincs. Akik még vágynak a jobb, emberibb élet után egyetlen életcéljuknak tekintik, kikerülni a semmittevés, a tespedés poklából. És akkor egy helybeli észak-amerikai kirendeltség sofőröket keres, akik hajlandók életük kockáztatásával nitroglicerint szállítani egy kigyulladt olajkúthoz. A második számú teherautó vezetőinek útjáról szólt a a film. Az izgalmas regény is azt beszéli el. Valahol Guatemalában játszódik a regény, ami több egy érdekes, izgalmas történetnél: társadalomrajz, mint ahogy keserű iróniával írja a mottóba a francia Georges Arnoud, a regény szerzője. „Az olvasó ne keresse könyvemben azt a földrajzi pontosságot, amely amúgy is mindig csalás: például ez a Guatemala nincs meg a valóságban. Én csak tudom, hiszen magam is éltem ott.” G. A. Az én öreg Georgesomnak (meghalt 1941.). Mai magyar ötvösremekek Európa számos országában, sőt a tengeren túl is keresettek az Állami Pénzverde ötvösműhelyében készült különféle dísztárgyak. A rendkívül munkaigényes zenélő órák, sakkkészletek, kelyhek, hajók valóságos ötvösműremekek. A képen: Sakk-készletet drágakövekkel díszít Szepinszky Katalin ötvös. HuvészettÖ^net gyerekeknek
