Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-10 / 83. szám
XXIX. évfolyam, 83. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. április 10., kedd Mai számunkból EXPORTÁLHATÓ-E A FORRADALOM? (2—3. old.) TV-NAPLÓ , (4. old.) PAKS ÉS DOMBÓVÁR KÜLÖN HARCA (5. old.) ORSZÁGJÁRÓINKKAL AZ ALFÖLDÖN (6. old.) Ki figyelje a költségeket ? NEM NEHÉZ válaszolni a címben feltett kérdésre, hiszen kézenfekvő, a költségek szemmel tartása azok dolga, akik ezért kapják a fizetésüket. A könnyen megadott válasz pontosan arra figyelmeztet, ami a gondokat okozza: a hibás szemléletre, ami leszűkíti a költség- elemzés és -gazdálkodás sokrétű feladatát néhány emberre. A termelőtevékenységben az előrelátás olyan, mint gépkocsivezető kezében a kormány; az iránytartás nélkülözhetetlen feltétele. Az előrelátásnak viszont elengedhetetlen eleme a költségek ismerete, s nemcsak utólag kiderítve, mi mibe került, milyen ráfordításokkal készült el, hanem a cselekvést megelőzve is tudva, mi mennyibe jöhet, azaz megéri-e egy-egy lépés a gyártás-, a gyártmányfejlesztésben az árát, megtérítik-e a hozamok a kiadásokat? Idén megszűnik hazánkban a személygépkocsi-abroncs termelése — nem gazdaságos —, ugyanakkor a tehergépkocsik és az autóbuszok abroncsainak előállítása gyorsan bővül, nagy mennyiség kerül belőle kivitelre is. A két irányban tett lépést a költségelemzés diktálta, azt bizonyította, mit érdemes, mit nem érdemes tenni. Űjabb példáért nyúlva: a villamosgép- és -készülék- 1 iparban egy év alatt hetvennégy cikk gyártását szüntették meg, ezek átlagos kora — a termelés kezdetétől j eltelt idő — 10,6 esztendő volt. Ugyanakkor 258 — ] egyedi és sorozattermék előállítását kezdték meg, s 1,4 milliárd forint értékűt már el is adtak azokból. Repre- j zentatív vizsgálatok szerint a szóban forgó új áruk egy- I harmadánál nem készült részletes előkalkuláció, azaz a gyártók ugrottak egyet a sötétbe, abban bízva, mégis sikerül a dolog. KÉT-HAROM ÉVE nagy visszhangot keltettek az ér- i tékelemzési ujjgyakorlatok, amikre néhány nagyobb | vállalatnál sort kerítettek. A meghökkentő vizsgálati 1 eredmények fölverte por azonban már leülepedett, is- j mét nagy a csend, a termékek java kerül amibe kerül alapon hagyja el a készáruraktárakat. Az idézett ese- j tek, bármennyire véletlenszerűen választottak is, tanú- | sítják: gyenge lábakon áll a költségek súlyának elismertetése, egyszer-egysaer ugyan látható némi nekibuzdulás, de utána marad a járt út, a kerül amibe kerül, j S marad annak gyakorlata is, hogy törődjenek a költ- f ségekkel a közgazdasági osztály, a kalkulációs csoport beosztottjai, az ő munkakörük ez. A költségek alakulásának befolyásolása: mindenkinek a munkaköre! Szénaboglyából húzkodva a szálakat: lefaraghat a I költségekből tekintélyes részt a szállítási osztály, a leg- 1 kedvezőbb továbbítási mód kiötlésével, hiszen ne feled- | jük, ma már a termékek árának nyolc-tizenkét száza- 1 léka — csekély értékű, de nagy tömegű cikkeknél har- 1 minc-ötven (!) százaléka — a szállítás fedezete. Hozzá- 1 járulhat a minőségellenőrzés is a költségek kedvezőbbé 1 tételéhez; a villamos forróvíztárolók egy év alatti javí- ] tásának — 91 ezer eset — a fele — 45,7 ezer eset — 1 garanciális kötelezettség teljesítése volt. Ennek fedezete 1 ugyan benne foglaltatik a termék árában, csakhogy el- I kerülhetetlen utolsó fillérig igénybe venni azt?! S per- J sze, mindezeket, a hasonlókat megelőzően a költségek f útjelzőit figyelve kellene haladnia a termékfejlesztés- i nek, a gyártás korszerűsítésének, a termékösszetétel 1 változtatásának. Summa summarum: nincs olyan poszt, | ahol ne akadna teendő. ABBAN A TÉNYBEN, hogy a vállalatok ún. költség- | érzékenysége a kívánatosnál alacsonyabb, sokféle hatás f összegeződik. Mert hiszen természetes, a költségek igazi 1 súlyának érzékeléséhez valós viszonyokat, arányokat, I értékeket tükröző árrendszerre éppúgy szükség van, f mint az egyes költségnemek reális elkülönítésére. Nem- j csak vállalati gyengeségek, tétovaságok, következetlen- 1 ségek sűrűsödnek tehát a mai helyzetben, hanem hasonló jelzőjű irányítási, szabályozási elemek is. Ezek együt- j tesen vezetnek arra, hogy például az elő- és az utó- | kalkuláció számításai között meghökkentő eltérések f mutatkoznak, felületesség, alaptalan optimizmus stb. | miatt. Ez egyébként új beruházások soránál is — saj- | nos — igazolódik, ahol — banki utólagos vizsgálatok § figyelmeztetnek rá — az előzetes számításokkal szem- I ben a tényleges termelési költségek 30—150 (!) száza- ? lékkai magasabbak! S az szintén elgondolkoztató, az ún. | egyéb költségek sokkal gyorsabban nőnek, mint a tér- i melési kiadások egésze. NINCS OLYAN tényezője a termelési költségeknek § — az anyagtól a munkásszállás működtetéséig —, ahol J ne lehetne megállapítani a szükségest és a fölöslegest elválasztó határt. Amihez kell némi többletenergia, ám í termelőhelyek nem csekély részén csupán annyi szüksé- ' geltetne hozzá, hogy megadják a költségek rangját, tisz- teljék a forintot, s ne pusztán bevételben, hanem el- J kerülhetetlen kiadások, s elérhető haszon viszonyában í lássák, mérlegeljék terveiket, gyakorlatbani lépéseiket. 1 MÉSZÁROS OTTÓ ■■■■■■ Huszár István Moszkvába utazott Huszár István miniszter- elnök-helyéttes, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésével hétfőn küldöttség utazott Moszkvába, a KGST tervezési együttműködési bizottság XIX. ülésére. A küldöttség búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Kubai-bolgár együttműködés Havanna, Fort Péter, az MTI tudósítója jelenti: A Bolgár Népköztársaságnak a szocialista Kuba gazdasága fejlesztéséhez adott önzetlen támogatását méltatta Fidel Castro kubai államfő, a Kubai KP KB első titkára vasárnap azon a barátsági nagygyűlésen, amelyet az ország keleti megyéjének székhelyén, Holguin- ban rendeztek a kubai látogatáson tartózkodó Todor Zsivkov tiszteletére. A nagygyűlés színhelyéül választott, épülő mezőgazdasági gépgyárat — amely bolgár szakemberek közreműködésével készül — a kubai államfő példaként említette az együttműködésre, kiemelve a létesítmény országos jelentőségét. Todor Zsivkov — aki — Fidel Castro meghívására szombaton délután érkezett hivatalos látogatásra a Kubai Köztársaságba — vasárnap vendéglátója kíséretében ellátogatott Cienfuegos városba is, ahol részt vett egy, ugyancsak közös együttműködéssel épített, öntözőberendezéseket gyártó üzem felavatásán. Szaljut-6 Orvosi vizsgálat A nyolcezer-nyolcszázadik Föld körüli fordulatot tette meg hétfőn a Szál jut—6 szovjet tudományos űrállomás — ennek több mint felét űrhajósokkal a fedélzetén. A Szaljut—6-ot 1977. szeptember 29-én bocsátották Föld körüli pályára és azóta immár a harmadik állandó személyzet otthonául szolgál. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a Ljahov és Rjumin által aprólékosan megvizsgált űrlaboratórium jó állapotban van és még hosszú ideig alkalmas az eddiginél is ösz- szetettebb feladatok elvégzésére. Vlagyimir Ljahov és Vale- rij Rjumin hétfőn, a heti munkarendnek megfelelően elsősorban orvosi vizsgálatokkal volt elfoglalva. A repülésirányító központ orvosainak véleménye szerint szervezetük teljesen alkalmazkodott a súlytalanság állapotához és mindketten kiváló egészségi állapotnak örvendenek. Nicaragua Fellángoltak a harcok Nicaraguában újból heves harcok robbantak ki vasárnap a diktatúra leszámolására törekvő sandinisták és a Somoza uralmát fenntartó nemzeti gárda alakulatai között. Az összecsapásokkal egyidőben jelentették be, hogy a diktátor „szabadságra” az Egyesült Államokba utazott. A Sandista Felszabadítási Front száz főből álló egysége vasárnapra virradóan elfoglalta a Leon és Esteli között félúton fekvő El Sauce kisvárost. Hírügynökségi jelentések szerint a nemzeti gárda röviddel ezután légierővel támogatott ellentámadást indított a sandinisták ellen és ismét birtokba vette a várost. A harcokban tíz frontkatona és három gárdista vesztette életét. Dunaföldvár Megújul a bútorlapüzem Tolna megyei sikerek Kőbányán Még nem kapott díjat a szekszárdi MEZŐGÉP a szőlőmegmunkáló gépsorára, de a szakemberek máris keresik, hol és mikor lehet beszerezni, hogy a nehéz szőlőmunkát mielőbb teljesen gépesíteni tudják. Képünkön a gépsor néhány darabja látható. (Kiállítási beszámolónk a 3. oldalon.) A pozdorjaterítő gépsor Megszokott látvány volt még az ötvenes évek végén is a kendergyárban a poz- dorjahegy. Kazánfűtésre használták ezt a hulladékot, de így sem fogyott, hanem — miközben állandó tűzveszélyt okozott — szennyezte is a levegőt. Ma már a kenderpozdorja hiánycikk. Pontosabban, igen fontos alapanyag. Hazánkban elsőként — 1957ben —• a Dunaföldvári Kendergyárban kezdték meg a pozdorjabútorlap gyártását, illetve a kísérleteket. A kísérleti üzemet a vállalat szakemberei konstruálták, ugyancsak „saját termék” volt a négy év múlva átadott — most már nem kísérleti üzem is. Azóta az ország több kendergyárában létesítettek pozdorjalemez-üzemet, de a berendezéseket tőkés országokból importálták. Hasonló volt a terv a dunaföldvári gyárral is, amikor a hetvenes évek közepén „rekonstrukcióra éretté” vált. Ám az ekkor hozott intézkedések, mintegy rákényszerítették a Szegeden székelő országos vállalatot, hogy a dunaföldvári gyár korszerűsítését saját erőből oldja meg. A vállalat szakemberei tervezték és a vállalat javítóműhelyeiben állították elő az automata és félautomata berendezéseket. Csaknem minden berendezés korszerűbb a réginél, a hőprés mellett hidegprés is van, automatizálták a legmunkaigényesebb műveletet, az alapanyag préselés előtti terítését. Ezáltal nemcsak egyenletesebb, jobb lesz a minőség, hanem nagyfokú termelékenységnövekedés is bekövetkezik. A jelenlegi hatezerről nyolcezer tonnára emelkedik az éves termelés, a létszám pedig 10 százalékkal csökken. A 25 milliós beruházáson az „utolsó simításokat” végzik, június végére tervezik az üzemszerű termelés megindítását. Az üzem termékeinek értékesítésével nincs gond, mind itthon, mind külföldön, keresett cikk a pozdorjabútorlap. A földvári üzem — amely éppen azért, mert kezdeményező volt — egy ideig „konzerválta” az időközben elavulttá váló technológiát, most technikai színvonalban is felzárkózik „társaihoz” saját gyártmányú berendezéssel. Jantner
